Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
XXin. évf. 101. 82.1912. április 30« vasárnap. VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära; 1;- Ft Internacionalizmus, 1972 Olyan világban élünk, amelyben a nemzeti és nemzetközi tényezők kölcsönhatása döntő befolyással van életünkre. A termelési erők túlnőttek egy-egy ország, sőt egy- egy világrész földrajzi területének határain. Egy-egy jelenség arányait, mozgásának irányát, sorsának várható alakulását csak nemzetközi viszonylatba ágyazottan lehet helyesen, a valóságnak megfelelően látni. Ez épp úgy vonatkozik a magyar mezőgazdaság jövőjére. mint a lengyel szén értékesíthetőségére; épp úgy a Volkswa- gen-gyár profitjának alakulására, a chilei rendszer szilárdságára és a vietnami háború kimenetelére, mint Nixon elnökválasztási esélyeire. Mindez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a hazafiság és a nemzeti korlátoltság — egymással összeférhetetlenek, hogy ma az ember hazafi csak internacionalista módra lehet. Mert helyeselheti-e egy amerikai hazafi Hanoi és Haiphong bosszúbombázását? Helyeselheti-e egy német hazafi Düsseldorfban, hogy vitássá tegyék a másik, a demok-: ratikus Németország határait, és fenntartsanak egy áborús konfliktus kirobbantására mindig alkalmas vihargócot Európa szívében? Helyeselheti-e az angol munkás, amit brit katonák művelnek Észak-írország- ban? Helyeselheti-e a kínai paraszt, hogy míg indokínai testvéreit amerikaiak ölték délnyugati határainál, addig észak-keleten szovjet határőrökre tüzeltek kínai katonák? És beszéljünk magyarul: olyan időkben, amikor már tudjuk, hogy az emberek szabadsága és jólétének reális növekedése nem attól függ, mekkora területen, hanem attól, hogy milyen társadalmi rendszerben élnék; helyeselheti-e ma magyar hazafi az irredenta jelszavakat, vagy bármilyen viszály szítását szocialista országok között? Az elmúlt két és félévtized tapasztalata azt mutatta, hogy a szocialista világrendszer kialakulása következményeképpen a kizsákmányolás lehetőségének, a hatalomnak elvesztése reális veszély lett a tőkés burzsoázia számára. Ez a félelem pedig szorosabb összefogásra ösztönözte a szocializmus, a kommunistáit, a munkáshatalotn ellen. Az imperialista erők egyesítése pedig létfontosságúvá és kötelezővé teszi a' tőkés elnyomással szembenállók számára az ösz- szefogást, a szocialista integrációt, az antiimperialista egységet. A nemzetközi munkásmozgalom szervezettsége, nemzeti osztagainak együttműködése, különböző okoknál ftfgva, nem jutóit még olyan fokra, amely a kor követelményének, a vele szemben álló erők nagyságának, ravaszságának, agresszivitásának és szervezettségének megfelelne. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világ egyharmadán uralomra jutott szocializmus nem nélkülözheti a hatalmas gazdasági-technikai bázissal, nagy kormányzási tapasztalattal és hagyományosan uralkodó pozíciókkal rendelkező' nemzetközi tökével szemben azt az erőtöbbletet, amely a szocialista országok egysége, a nemzetközi munkás- és szabadságmozgalomnak egysége ad, és csak ez az egység adhat. Ha körülnézünk az idei május elseje küszöbén a világban, a saját sorainkban — tapasztalhatjuk, hogy az összefogás vágya, akarata nő, de az egységgel korántsem lehetünk elégedettek. Ha a nemzeti érdeket tekintjük az internacionalizmus legfőbb ösztönzőjének, ehhez hozzá kell tennünk: a munkásosztály az egyetlen, amelynek osztály,érdeke, hogy minden dolgozó társadalmi osztály és réteg szabadon és elnyomástól mentesen élhessen. A munkásosztály az egyetlen, amely úgy emelheti osztályérdekét nemzeti érdekké, hogy annak az egész nép hasznát látja. A munkásosztály nem más népek alárendelésével akarja saját nemzetét magasabbra emelni, hanem a kölcsönös segítségre támaszkodva építi valamennyi nép, az emberiség jövőjét. A munkásosztály számára is csak reális lehetőség ez: a társadalmi törvény- szerűségek is csupán tudatos, szervezett emberi cselekedeteken keresztül valósulhatnak meg, nem másként. Ezeknek a tennivalóknak szervezője és vezetője a hazafias és internacionalista, — marxista párt. Ezért van, hogy a mi internacionalizmusunk, amelynek lényege, kulcsa, Rogy a világ békeszerető, és haladó erőivel való egység erősítését önérdekének, nemzeti érdeknek ismeri fel, konkrét feladatokat ró ránk a saját országunkban, a magunk há- zatáján is. Az internacionalista magyar hazafi ápolja a barátságot azzal a hatalommal, amely a minden nemzeti függetlenségen átgázoló imperializmus legfőbb megfékezője, a béke és haladás legerősebb támasza. A Szovjetunió ez a hatalom, amely a népek számára mutatja az utat a szocializmus felé. Aki hazafi, ápolja a barátságot a szocialista országokkal, bármilyen elkerülhetetlenek az ellentmondások és nézeteltérések azok között is: akarat, türelem, jószándék, a magunk hibáinak kijavítása segít hozzá, hogy az egyszerű emberi morál, az emberek közti baráti érintkezés és kapcsolat mintájára alakuljon a testvéri országok közti államközi, népek közötti viszony is. A nemzetközi munkásosztály — reálisan gondolkodó, józan ítélőképességű emberekből áll. Nem rajongók, nem hősök, családjukról . kell gomdoskodniok, és mérlegelniük kell, hogy mit nyerhetnek és mit veszíthetnek a tettel, vagy a beletörődéssel? Velük összefogni, érdekeinek a mi érdekeiknek való közösséget megmutatni akkor tudjuk legjobban, ha a mi munkásosztályunk, a mi dolgozó népünk számára teremtünk olyan anyagi, erkölcsi, emberi életviszonyokat, hogy kiállják a világ minden munkásának, minden haladó emberének vizsgáló tekintetét. Május elseje nemzetközi munkásünnepén a szocialista példa, a magyar valóság tökéletesítésére, fejlesztésére, gazdagítására irányuló eltökéltségünk a legkonkrétabb internacionalista tett. S ugyanez a legfontosabb, legidőszerűbb hazafias kötelességünk is a szocialista Magyarországon. Felavatták a Szolnoki Galériát Megtörtént a várva várt átváltozás: a zsinagógából galéria lett, Szolnoknak —története során először —olyan kiállítási épülete van, amely méltó a várost övező művészi hírnévhez. Az átalakítás ötlete éppen húsz esztendős. A Hazafias Népfront akkori munkatársaitól és néhány művészetbaráttól származik. Tizenkét évnek kellett eltelnie, hogy a népfront műszaki aktivistái megvizsgálják az átalakítás lehetőségeit. Az épületet 1965-ben vásárolta meg 900 ezer forintért a városi tanács. Előbb a Középület Tervező Intézet, majd a Várostervező Intézet készített felújítási tervet Az utóbbi — Sedel- mayer Jánosné munkája — látszott könnyebben kivitelezhetőnek. Ennek alapján végezte el a felújítás rendkívül igényes munkáját a megyei építési és szerelő- ipari vállalat, a szolnoki Építőipari Ktsz, és több más vállalat közreműködésével, a megyei beruházási vállalat kooperáció-irányításával. Az elkészült galéria igazolja a városi és a megyei tanács mintegy 7 millió forintos ráfordítását Az eklektikus stílusú mór-elemekkel díszített épület eredeti szépsége szinte teljességgel érvényesül. (Kár, hogy a falakkal együtt a remekül faragott köveket is befestették, remélhetőleg ez ideiglenes* megoldás.) A kupolás tetőzet impozánsan magasodik a tágas belső tér fölé. A földszinti terem minden fala nagyszerűen kihasználható, fölötte széles galéria fut négyszögben, két oldalról egészen monumentális alkotások kiállítására is alkalmas (15x7 méteres) falfelületekkel. Kitűnő megvilágítás árad be a rozettás ablakokon, gyönyörű a padozat csiszolt márvány burkolata; egyszerűségében is elegáns a berendezés, amit a Budapesti Kereskedelmi Ipari Vállalat készített. A létesítményhez méltó a megnyitó kiállítás is, amelyet Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum igazgatója rendezett. A kiállítás többet ad annál, amit címében igér. (A szolnoki Művésztelep a felszabadulástól napjainkig.) Voltaképpen a művésztelep teljes hetven évének alkotó munkájáról kap átfogó képet a tárlatlátogató, sőt jelen vannak a szolnokiak szellemi rokonainak számító legjelentékenyebb művészek munkái is. Ötvenhét alkotó több száz festményét, szobrát, grafikáját mutatja be a tárlat. Az avató ünnepségre eljött sok volt és jelenlegi szolnoki képzőművész. Megjelentek a megyei és a városi pártbizottság, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, és számosán azok közül, akiknek szívügye a megyeszékhely kulturális élete. A Kassai úti általános iskola kórusának üde énekével kezdődött a megnyitó, majd a Szolnoki Galéria anyaintézete, a Damjanich Múzeum nevében Kaposvári Gyula igazgató köszöntötte a megjelenteket Megköszönte mindazoknak a munkáját, akiknek érdeme van a galéria létrejöttében. Az általunk is említetteken kívül elismeréssel szólt a papírgyár Hőerőmű szocialista brigádjára, amely igen sok társadalmi munkát végzett. A Szolnoki Galériát Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke adta át rendeltetésének, és egyben megnyitotta az első kiállítást. Tudósításunkat Pogány ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának szavaival zárjuk: „A szolnoki Galéria akkor fog jó munkát végezni, ha kiemelkedik a helyi keretek közül, és az egész ország műbará- tainak érdeklődésére' számító programot ad”. Sz. 1. Az avatóünnepély résztvevői a galériában Nagygyűlés május 1-én Szolnokon Gazdag programot ígér a megyeszékhelyen május elseje. A nap legnagyobb eseménye az a nagygyűlés lesz, amelyet délelőtt 10 órakor a Lenin-parkban tartanak a hetvenezer lakosú Tisza- parti város munkásai, parasztjai, szellemi dolgozói. Már fél tíz előtt, a kijelölt helyeken gyülekeznek az emberek, hogy együttesen vonuljanak a nagygyűlés színhelyére, ahol 10 órakor dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter méltatja a nemzetközi munkásmozgalom nagy napját. Ezt követően a délutáni program sok látványosságot, vidámságot ígér. Tizennégy órától kezdődik, az MHSZ— Olajbányász íúvószeneKar szórakoztatja térzenével a a résztvevőket, majd a Verseghy gimnázium cselgáncs csapata tart bemutatót. A ligeti szabadtéri színpadon pedig a Szigligeti Színház művészeit láthatja a közönség. Műsorukat 16.39 órakor kezdik. Ugyancsak a ligetben szabadtéri tánc is lesz, amely i8 órakor kezdődik, és a tervek szerint 22 óráig tart. Ez az esemény bizonyosan a fiatalok nagy táborát vonzza majd, bár rájuk gondolva a Ságvári Endre megyei művelődési központban is lesz táncrendezvény. Hivató szövetkezet a kuuhe<f\csi ÁFÉSZ Megalakulásának negyed- százados évfordulóján, pénteken este az 1971-ben elért gazdasági és szövetkezetpolitikai eredményei alapján a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége a kunhegyes! szövetkezetnek a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet adományozta. A nevezetes eseményre a nagyközség művelődési házában megtartott ünnepi termelési tanácskozáson került sor. Ünnepi beszédet Gulyás József, a szövetkezet igazgatóságának elnöke mondott. Ez eredmények és a tervek ismertetése után a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnökségének megbízásából Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke adta át Gulyás Józsefnek az országos szervek elismerését dokumentáló oklevelet. A kiemelkedő munkát végző szövetkezeti dolgozók a kitüntetés alkalmából pénzjutalomban részesültek. ÉLJEN MÁJUS L, A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLY SEREGSZEMLÉJE!
