Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
1972. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusának záróülése (Folytató# 1- oldalról) párt helyes politikáját és a munkásosztálytól kapott aktív támogatást tükrözik. Magasszintű jogszabályokban jutnak kifejezésre a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezetek a népgazdaság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú. A gazdaságirányítás fejlesztésével kibontakozott az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer erősítette a tervszerű- ségi törekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásokra A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala általában a népgazdasági terveknek megfelelően alakult, számottevően emelkedett a sertés- és baromfitermelés, de fontos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarhatenyésztés, a zöldség-, a cukorrépa-termesztés és más munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy segítsék a népgazdaság! érdekek érvényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok területének növelése, hanem az eszközök koncentrációja, a belterjesség és a hatékonyság valamint a föld, a természeti adottságok és a belső erőforrások jobb hasznosítása érvényesülj ön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmiszer gazdaságban még nem használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kongresz- szus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzem- aganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja 3 kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák 3 jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel összhangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről gém. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását Célzó állami intézkedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányzata, a közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. Az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolatát rendező elvek érvényesítésében előrehaladás történt, ami kifejezésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami akarat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöznek a megfelelő termelésszerkezet kialakítására, a fejlesztésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az ipari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A szövetkezés elvének megfelelően jelenleg mintegy 500 szövetkezeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban jött létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. Indokolt az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatok- . kai szoros együttműködést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területén. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket Felhívta a termelő- szövetkezeteket, hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja azt is, ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igénybe veszik a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segíthessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését. Foglalkozzanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági Szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának módosított alapszabálya meghatározza a TOT célját, feladatát, működési elveit, a TOT és a termelőszövetkezetek. valamint a területi szövetségek viszonyát. Az MSZMP X. kongresszusának határozatai, az egységes szövetkezeti törvény és a TOT működésének eddigj tapasztalatai indokolták az alapszabály korszerűsítését. Az alapszabály kimondja: a TOT alapvető célja a mezőgazdasági szövetkezetek önálló és eredményes vállalati gazdálkodásának, demokratikus önkormányzatának fejlesztése, a szövetkezeti tagság anyagi, szociális és kulturális helyzetének állandó javítása. A módosítás nem változtatott az előző alapszabály szerinti működés idején bevált módszereken, s így többek között továbbra sincs alá- és fölérendeltségi viszony a TOT. a területi szövetségek és a szövetkezetek között. A képviselet és a TOT kibővítésének és a korábbinál nagyobb feladatoknak megfelelően állandó bizottságokat hoztak létre. A kongresszuson elnöklő Győré Sándor ezután felkérte Fierpasz Károlyt, a jelölőbizottság elnökét, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnökét, hogy ismertesse annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a Termelőszövetkezetek Tanácsa. A bizottság javaslatát a kongresszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. Ezután Pesir István, a szavazatszedő bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson részt vevők a Parlamentben kijelölt szavazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ezután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző-, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és ön- kormányzati bizottság. A Termelőszövetkezetek 2. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Balatoni e ősiezon A hármas húsvéti ünnepeket — a kellemesnek ígérkező időjárásra tekintettel — sok hazai és külföldi vendég kívánja a Balaton déli partján tölteni. A Siótur vezetője dr. Fodor János, az MTI munkatársának elmondotta, hogy a fonyód—bélatelepi kemping faházainak minden igényt kielégítő 2—3 ágyas szobáit az ünnepek alatt személyenként és naponként 40 forintért, diákoknak csoportos elhelyezés esetén pedig 25 forintért adják ki. A fizetővendégszobák 90 százalékát is már lefoglalták. • A nagy érdeklődésre tekintettel a Siótur az ünnepek alatt is a vendégek rendelkezésére áll, hogy a későn jelentkezőket is el tudják helyezni. A Siótur szervezésében sokan töltik az ünnepeket a hazai vendégek közül a csehszlovákiai Magas-Tátrában. és az NDK-ban. Az Április 4 Gépgyár örményei gyáregységében automatikus olaj- és gáztüzelésű légfűtő berendezéseket készítenek. Képünkön: a thermogenerátor hőcserélőjének hegesztése A lakosság érdeklődése és a tájékoztatás Pártunk X. kongresszusa felkeltette az emberek érdeklődését a politikai kérdések iránt. Százezrek és milliók kísérték figyelemmel a kongresszus eseményeit, határozatait, mert saját törekvéseik, vágyaik megvalósulását látták, benne. A kongresszust követő időszak után sem szűnt meg az érdeklődés, hisz 1971 is eseményekben gazdag esztendő volt. Bár a tömegkommunikáció — sajtó, rádió, tv — kellő lehetőséget nyújt a tájékoztatásra. még sem pótolhatja a pártpolitikai munka sokszínű eszközeit. Milyen főkérdések érdekelték megyénk lakosságát tavaly? A teljesség igénye nélkül a következők: hogyan valósulnak a X. kongresszus határozatai, ennek érdekében milyen intézkedések születnek; miről tanácskozott legnagyobb testvérpártunk, az SZKP XXIV. kongresszusa; a KGST-be tömörült országok 25., jubileumi ülésszakán kidolgozott komplex program mit tartalmaz; s milyen célokat irányoz elő a magyar népgazdaság IV. ötéves terve. A párt tömegpolitikai tevékenységében ezekre is igyekezett választ adni. A tömegpolitikai munka egyik formája a nagygyűlés, az üzemi tanácskozás és a szövetkezeti közgyűlés. Megyénkben tavaly ezer Ilyen rendezvény volt, melyen több mint kétszázezer érdeklődő je* lent meg. Bár ez a forma nem „beszélgető” jellegű, mégis ötMagdeburgban sikeresen működik a magyar gyártmányú proeessograph. Az „Ernst Thälmann” Művekben nagy segítséget nyújt az üj magyar készülék. Képünkön: Uwe Forberg és Walter tteeck a magyar proeessograph segítségével ellenőrzik legújabb terméküket, (Fotó: ADN/SB—fotóki ezerhatszázan kértek szót, mondták el véleményüket, vagy tettek fel kérdéseket. Gazdag hagyományai vannak nálunk a különböző ünnepi megemlékezéseknek. Ezek célja, hogy segítségükkel tovább ápoljuk a szocialista hazafiságot, erősítsük a proletár nemzetköziséget, a hazánk és a baráti népek összefogását. E formájukban is gazdag megemlékezéseken mintegy háromszázezer ember jelent meg 1971-ben. Az emlékművek, emléktáblák és a felszabadító szovjet hősök sírjainak koszorúzásakor egy-egy alkalommal tízezer ember rótta le kegyeletét. Pártnapokat a felszabadulást követő évek óta tartunk. Az utóbbi években kevesebbszer. de jobban előkészítve, a legfontosabb témákból, s hozzáértő előadókkal. A megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya mellett például szakosított pártnapi előadói csoportok tevékenykednek. A pártnapok szorosan kapcsolódnak a fontosabb eseményekhez, politikai akciókhoz. Tavaly júniusban—júliusban az SZKP XXIV. kongresszusának jelentőségéről novemberben pedig a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről voltak pártnapok. Egy-egy ciklusban mintegy 800 ilyen rendezvényt szerveztek, s a résztvevők száma meghaladta a negyvenhatezret, a felnőtt lakosság 16 százalékát. Ez év január—februárjában Gazdasági fejlődésünk 1971-ben feladataink 1972- ben című téma szerepelt a pártnapokon. Az országgyűlés ülésszakáról a Különböző közleményekből és a Statisztikai Hivatal jelentéséből e kérdések jórészt ismertek voltak. Az érdeklődés mégsem csökkent, sőt fokozór dott. é rendezvényeken több mint negyvennyolcezer ember jelent meg megyénkben, A pártnapok jól kiegészítették á tömegkommünikáció által közölteket. A dolgozók tudják, hogy életkörülményeik alakulása szorosan összefügg gazdasági eredményeinkkel, fejlődésünkkel. Ezért Is hallgatták érdeklődéssel az előadók tájékoztatóit, melyek őszintén szóltak nehézségeinkről is. A pártnsnok résztvevői számos kérdést tettek fel és mondták el véleményüket. Pozitív vonás, hogy helyesen látják gazdasági fejlődésünket. s elismeréssel szóH’k eredméoyeinkröl. életszínvonal-politikánkról. A felszólalók tízezrek véleményét tolmácsolták. Egyetértettek * másodállások ép mellékfoglalkozások szabályozásával, a telekspekuláció letörésével, s e kérdésekben szigorúbb intézkedésekét is sürgettek. A pártnapok túlnyomó többségét a munkahelyi pártszervezetek szervezték. Ezek kis csoportos és homogén jellegűek, aktívabbak is. Üzemrészekben, műhelyekben, kisebb egységekben szerveződtek. Az egymást személyesen ismerő emberek közlékenyebbek, szívesebben beszélnek egymás előtt. Nemcsak az országos és megyei, hanem a helyi kérdésekről is. A felszólalók egyértelműen kifejezésre juttatták: helyeslik a párt Gazdaságpolitikáját s kiállnak mellette, szavakban, a napi munkában és a termelésben. Az országos és helyi tennivalók szerencsésen párosultak. A pártnapok agitációs jellegüknél fogva a jobb, lelkiismeretesebb munkára ösztönöztek. Megyénkben eredményesek Voltak a választási nagygyűlések, jelölőgyűlések. A választópolgárok 71 százaléka — kétszázhuszonkétezer ember — jelent meg, hogy meghallgassa az előadókat, illetve véleményt mondjon a jelöltekről, a város- és községpolitikai kérdésekről. Ezeken a gyűléseken élénk viták zajlottak le a fejlesztésről, *a választók számos javaslatot tettek leendő képviselőiknek, tanácstagjaiknak. A fontosabb feladatok előtt rendszeressé váltak megyénkben a kommunisták aktívaülései. Ezeket, nemcsak a különböző szintű pártbizottságok hanem a párt- alapszervezetek is szervezik. A tanácskozások célja, hogy mindannyian egységesen értelmezzék a feladatokat, a résztvevők segítségével, mozgósítsanak azok Végrehajtására. Tavaly mintegy félezer kommunista aktivaülést rendeztek, melyen a párttagság 71 százaléka vett részt. Vázlatosan szóltunk a politikai tömegmunka egyéves eredményeiről. Az utóbbi három pártnapi ciklusban tízr—tízezerrel több érdeklődő jelent meg, mint az előző évben. A töfheeoolitikni rendezvények a táiékoztatást szolpáliák. melyet az információszerzés gyorsuló időszakában is igényelnek az emberek. Azért Is, mert ezeken véleményt lehet csérél ni. mely nélkülözhetetlen a dolgozók százezeréi és párt számára is, «- Bt 1 -
