Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 28, Kokain — Ópium — Morfium — Heroin — Hasis Mákony- Mámor- Gyilkosság 13. Sikeres akciók — kevés eredménnyel Rejtélyes pók a Sashegyen Kevesen tudják, hogy ha­zánkban él a világ egyik legkisebb pókfaja, hivatalos nevén Altela Orientálás. Ki­csinységben társai között vitathatatlanul hazai rangel­ső a világ póktársadalmából — amely mintegy 25 000 kü­lönböző fajból áll, — máso­dik helyen van a mikrólis- tán. Külön érdekessége, hogy Magyarországon kizárólag a Sashegyen található. (Majd­nem négy évtizeddel ezelőtt dr. Balogh János fedezte fel első példányait.) Külföldön is ritkaságszámba megy, ro­kon fajai csupán Mexikó­ban, Algírban és Indiában találhatók. A sötétszürke, teljesen ár­talmatlan állatok átlagos mérete 1,2 milliméter. Tel­jes testhosszúságukból 0.6 milliméter a fej és a tor és körülbelül ugyanekkora a potrohúk is. összehasonlítá­sul: egy „normál” pók 12— 15 milliméter hosszú. A rejtélyes pókról kevés élet­tani ismeretanyaguk van a tudósoknak. Jóformán sem­mit sem tudnak táplálkozá­sukról, szaporodásukról, szo­kásaikból. Ennek egyik oka, hogy mióta a pókvilág e tör­péit nyilvántartják, csupán két preparált példánya ke­rült tűhegyre, ezeket az ELTE Állatrendszertani Tan­széken őrzik. Hogy miért éppen a Sas­hegyen élnek? Erre a válasz egyértelműen az, hogy ez apró állatokat az itteni kü­lönleges környezeti hatás vonzza. Az itt élő növények és állatok egyik csoportja a Földközi-tenger csapadékos övezeteiből, másikuk a szá­raz orosz sztyeppékról ke­rült ide. Növényvilága az egész világon csak Magyar- országon található meg. Az egyik a magyar gurgolya, ernyős virágú igénytelen növény, a másik a budai Imola, a búzavirághoz ha­sonló, de ennél erőteljesebb növekedésű dúsabb virágzat­tá. Mindkettő pannóniai bel­földi honos. Az állat-világa még gazdagabb; A különfé­le pókíajokon kívül bogarak, lepkék, — a fejlettebb álla­tok közül pedig a pannónia gyíkok a nevezetes lakói ennek a természetvédelmi területnek, amely a szaktu­dósok számára még sok meglepetést tartogathat. Előző fejezeteinkben már utaltunk azokra a következ­ményekre, amik a kábító­szer-élvezet nyomában jár­nak. Mégis: semmi sem tud­ta megakadályozni elterjedé­süket. Pedig már Platon óv­ta kortársait „a hévtől, s nyereségtől, mindentől, ami romlásba taszít”. Azok az írók, akik e szenvedély rab­jaivá váltak, leírták tanul­ságként tapasztalataikat. Ol­dalakat lehetne idézni e drámai vallomásokból, amik valóságos vádiratok „az ópium varázsa” ellen. Baud- laire a hasist „a sátán töké­letes eszköz”-ének titulálta. Th. Gautier írta: „...a má­mor magával ragad és elta­szít, az égbe emel és a föld­re vet”. Cocteau megállapí­totta: „Az ópium kirekeszt a társadalomból, eltaszít a közösségtől.” Mindezek tár­sadalmi vonatkozásúak. De figyeljünk fel a legújabb biológiai kutatásokra is, an­nál is inkább, mert magyar kísérletről és eredményről van szó. A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében dr. S. Rózsa Ka­talin, a neurobiológia tudo­mányának művelője kísérle­tei során az LSD-nek, a nyu­gati világban elterjedt ká­bítószernek hatásmechaniz­musát vizsgálta. Kísérleteit gerinctelenek kipreparált szervein végezte. Választá­sát az indokolta, hogy ezek a szervek egyszerű felépíté­sük ellenére jól modellezik a bonyolult szervezetek mű­ködését. További előnyük — közölte a kutató —, hogy igénytelenek, nem kívánnak állandó hőmérsékletet, oxi­gént. A felhasznált modelle­ken végzett kísérletek pedig alkalmasak arra, hogy ál­talános érvényű biológiai törvényszerűségeket álla­pítsanak m.eg. A kutatónő gyógyszerha- tástani elemzései során ilyen, általános érvényű törvény- szerűséget tárt fel az LSD hatásával kapcsolatban. Ki­mutatta, hogy az LSD nem közvetlenül hat, hanem a serkentő idegi hatások ki­iktatása révén. Gátolja az idegi ingerületek . áttevésé- ben, továbbadásában, szere­pet játszó anyagok, például a szerotonin hatásának ér­vényesülését. Egy amerikai kutatócso­port a közelmúltban fel­fedezte a skizofrénia, a tu­dathasadás biokémiai okát Megállapította, hogy ugyan­ezeknek az ingerületközvetí­tő anyagoknak károsodása figyelhető meg egyes skizof­rén, jellegű megbetegedések­nél. Az egymást kiegészítő két kutatási eredményből így arra lehet következtetni, hogy az LSD hatásának és a skizofréniáinak nemcsak fel­színi, pszichés tünetei ha­sonlóak, hanem biokémiai alapjuk is megegyezik. Eszerint az LSD-kábulat nem más, mint mesterséges tudathasadás. Azt hiszem ehhez nem kell kommentárt fűzni... A kábítószer-élvezet kö­vetkezményei tehát feltár­tak, ismertek. A kérdés: hol marad az ember megméte- lyezése elleni küzdelem, egy­általán folyik-e harc ellene? Sajnos, csak dátumok fel­sorolására szorítkozhatunk, amikor néhány tény említé­sével a nemzetközi méretek­ben kibontakozott akciókat ismertetjük. A nemzetek összefogásá­nak első dokumentumát 1912-ben írták alá Hágában, amikor is az ópiumtermelés nemzetközi ellenőrzésének alapelveit rögzítették. Egy, 1925-ben aláírt egyezmény nyomán megalakult az Ál­landó Központi Ópiumhiva­tal, amelynek feladata lett a nemzetközi kábítószerpiac ellenőrzése. Az Egyesült Ál­lamok elnöke, Hoover 1930- ban elrendelte a szövetségi kábítószerhivatal megalakí­tását, indokolván ezt az­zal, hogy a kábítószer keres­kedelem.' „valóságos nemzeti szerencsétlenség az USA szá­mára”. Ez a hivatal kímé­letlen hadjáratot folytatott a kábítószerkereskedők ellen. Egy, 1936-ban aláírt újabb megállapodás is a tiltott ke­reskedelem elleni hatásos fellépést célozta. A II. világ­háború előtt már 50 állam vállalta a drog mételye ter­jedésének megakadályozását. A meglevő szervezetekhez 1945 után újabbak csatlakoz­tak, vagy újabbak jöttek létre. Az ENSZ egyes szek­ciói is foglalkoznak a kér­déssel. A helyzet azonban keveset változott. Ez kész­tette például 1964-ben John- sont, hogy elrendelje az el­lenőrzés és a felderítés meg­szigorítását az USA terüle­tén. Intézkedésre három te­rületet jelölt ki: az üzérke­dés megszüntetését, a kábí­tószer-fogyasztás megelőzését és az áldozatok átnevelését. Űjabb lépés volt amikor a régi Állandó Központi Bi­zottság helyébe 1968-ban a Nemzetközi Kábítószer El­lenőrző Szerv lépett. Ezzel új szakasza nyílt a küzde­lemnek. Az eredmények nem lebecsülendők, de lényeges javulás nem állt elő. A nemzetközi összefogás ered­ményeként ez idő tájt meg­semmisítettek 60 000 kiló nyers ópiumot, 1000 kiló morfiumot, 320 000 kiló ma­rihuánát, 250 kiló heroint és nagy mennyiségű szintetikus drogokat. Az elkobzás mellett más módszerhez is folyamodtak. Legnevezetesebb ezek közül az 1969-ben lezajlott mexikói és brazíliai hadművelet. Tíz héten át tartott a mák- és marihuanaültetvények meg­semmisítése. Mexikó csen­des-óceáni hegyvidékein 7832 ültetvényt számoltak fel — napalmbombával és vegysze­rekkel 217 millió mák- és 3.8 millió marihuanatövet irtottak ki. Két évvel ezelőtt Dél-Afrikában a kenderkul­túrák felszámolásával akar­tak gátat vetni a kábítószer nyersanyaga megtermelésé­nek. Rendőrség - derítette fel a titkos ültetvényeket és óriási mennyiségű nyers­anyagokat gyújtott fel. Az elkobzott kábítószerkészletek értékét akkor 100 millió font sterlingre becsülték. Ezjt az összeget figyelemé véve el­képzelhető az elpusztított ül­tetvények mérete és a rend­őrségi műveletek jelentősége. Fennállása óta komoly szerepet tölt be a kábítószer- kereskedelem megfékezésé­ben az INTERPOL és az amerikai Bureau of Narco- tios. Ma is gyakran olvasha­tunk egy-egy sikeres rajta­ütésről, 'egy-egy csempész­banda leleplezéséről. A nyu­gati rádiók március 3-án, pénteken este közölték, hogy a marseille-i kikötőben rajtaütöttek egy hosszabb idő óta megfigyelés alatt álló yachton és az eddigi legnagyobb heroinmennyisé­get sikerült elkobozniok: 450 kilót. A yacht a dél-francia­országi partok men,tén érke­zett a kikötőbe. (Folytatjuk) összeállította: Szabó Endre Kövektezik: Rohamosan terjedő járvány Középkori emlékek a Budai Várban Budapesten kora-középko­ri emlék sajnos csak töre­dékekben maradt ránk. A pusztulás oka: a XIII. szá­zadi tatárjárás. Így a leg­korábbi fellelhető stílus a gótika, ezt követhetjük vé­gig a Budai Vár építménye­in. A Vár kétségkívül a fővá­ros egyik legvonzóbb része. A középkori kacskaringós utcák, apró, szűk sikátorok, belső udvarok, ülőfülkék kü­lönleges színt, egyéni va­rázst kölcsönöznek neki. Ut­cahálózata még Mátyás ki­rály idejében alakult ki. A török kiűzésekor Európa ak­kori legnagyobb városának mindössze 616 lakója volt, házai, templomai romokban hevertek. A szombati piacoknak adott otthont a Bécsikapu tér és a Kapisztrán tér. Az utóbbi déli oldalán találjuk a Vár legrégebbi épületét, a Mária-Magdolna tornyot. XIII—XIV. századi alapokon nyugszik, s egyik nevezetes­sége, hogy a magyar jako­binusok vezetőjét, Martino­vics Ignácot itt fosztották meg papi méltóságától. A Táncsics Mihályi utcához ugyancsak történelmi sze­mélyiségek neve kapcsolódik. Itt raboskodott Táncsics és Kossuth Lajos. A látoga­tók számára különösen szé­pek az utca 21—25 számú házai, amelyek helyén a kö­zépkorban öt épület állt. Falai, kőkeretes ablakai még ma is láthatók. A Fortuna utca 10-ben szép középkori kapualjat és gótikus ülőfül­kéket csodálhatunk meg. Ér­dekes színfoltja a középkori várnak a hajdani ötvösne­gyed, a Hess András tér. Itt emelkedett a magasba Szent Mihály tornya, amelynek kü­lön kultúrtörténeti érdekes­sége, hogy valaha itt kez­dődött meg az első magyar- országi, egyetemi szintű fő­iskolai oktatás. Ezen a téren a Vár első fogadója, a híres Vörös Sün állt. Az Országház utca is szá­mos érdekességet tartogat a figyelmes szemlélő számára. A 3-as ház szép ülöfülkéi, a 2-es ház hatszögletű osz­lopokon nyugvó gótikus íve, a 18-as ház emeleti zárt er­kélye, gótikus kapuíve a középkori építészet szép pél­dái. Az Űri utcában talál­juk az egyetlen középkori emeletes épületet. A Szentháromság téren áll páratlan értékű, közép­kori eredetű templomunk, az egykori Boldogasszony temp­lom, a mai Mátyás templom. Ezt 1255-ben kezdték építe­ni. 1424-ben Zsigmond ki­rály és a görög császár vet­tek részt körmenetén. Mi­séin jelen volt Mátyás király és itt tartotta esküvőjét is. A törökök mecsetté alakítot­ták, csak Buda felszabadí­tása után lett ismét temp­lom. A középkori város egyetlen nagy tere a mai Dísz tér volt. Valamikor Szent György nevét viselte, ugyanis északi végében állt a Szent György kápolna, amelyet még Nagy Lajos király emeltetett. Ezen a té­ren végezték ki Kontot és társait, és itt győzte le — a hagyomány szerint — Má­tyás király a cseh Holubárt. A várbeli lakónegyedek védelmére építették a bás­tyasétányt. A mai Tóth Ár­pád sétányon láthatjuk a helyenként bástyává széle­sedő leghosszabb középkori várfalmaradványt. A legna­gyobb bástya a Fehérvári rondellánál található. , ..* ti „sugárköpeny” Az atomreaktorok sugár­zásvédő burka legalább 2 méter vastag betonköpeny, amely bőrt. kadmiumot, in- diumot, hafniumot s ólom­port is tartalmaz. Használ­ják a zsugorított, polatíro- zott bórkarbidból álló. alu­míniumlemezekkel borított burkokat is. Előállításuk azonban bonyolult és költ­séges s a reaktorok körül- építését nem mindig teszik lehetővé. Dr. Jozef T. Riedl, a Ki- elce-Radomi Mérnökképző Főiskola fizikai csoportjának vezetője teljesen új mód­szert dolgozott ki amely biztos védelmet nyújt a ne­utron- és a gamma-sugár­zás ellen. A találmány lé­nyege a különleges szerke­zetű plazmaégő, amely 15 000°C hőfokú, porított bórkarbiddal kevert plaz­masugarat lövellj ki. amely lyel tetszés szerinti vastag­ságú védőköpeny ..rakható fel.” Az alkohol és a balesetek Olaszországban a közúti balesetek igen jelentős há­nyadát alkoholos állapotban követik el. Az alkohol izga­tószer: elegendő 30 gramm whisky vagy konyak ahhoz, hogy igen jelentős mérték­ben megnövekedjék a vér alkoholtartalma. Ez pedig erősen befolyásolja az egyén reagálási idejét. Egy torinói statisztika szerint 1965-ben a közúti balesetek 112 áldo­zatának kétharmadánál mu­tattak ki 1 ezreléknél na­gyobb véralkohol tartalmat. A pénzmag árt az egészségnek ... „Törődik az egészségével? Igyekezzék minél hamarabb megszabadulni az aprópénz­től!” Ezt a tanácsot adja két amerikai orvos, miután ala­pos vizsgálatnak vetette alá a „szennyező” ezüstöt. Kutatásaik során kimutat­ták, hogy az aprópénz igen magas százalékban terjeszti a veszélyes csírákat és bak­tériumokat. Üveg papucsok Kölnben (NSZK) egy ház­építés közben érdekes lelet­re bukkantak a munkások. Egy római kő-szarkfágból üvegből készült papucsok kerültek napvilágra. Helye­sebben papucsformájú, mű­vészien kivitelezett (képün­kön) tárgyak.' Feltevés sze­rint egy római kereskedő ivókészlethez tartoztak. Eredetüket a 3. évszázadig lehet visszavezetni. Az üvegek a kölni múze­umban találtak otthonra. Vírusok tengeri állatokban A tengeri fürdők vizének elemzése nem nyújt kellő biztonságot a fertőzés elke­rülésére. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az örvényfér­gek az egyes vírusokat — a mérgező növényvédőszerek­hez hasonlóan — erősen „dúsítják”. A környező ten­gervízben találtakhoz képest negyvenszeres vagy még en­nél is nagyobb lehet ben­nük a kórokozók mennyisé­ge — állapította meg öt év óta folytatott vizsgálatai alapján egy nyugatnémet kutatócsoport. Töltőtoll a sarkvidéken A ribini töltőtollgyárban megkezdték egy újtípusú töltőtoll gyártását, amelyet kis égővel és elemmel lát­tak el. Ez rendkívül meg­könnyíti a félévig is sötét­ben — sarki éjszakában — dolgozó meteorológusok, geo­lógusok munkáját. „Hópalack’ a föld alatt A kazahsztáni Ilij-hegység lejtője, amely a Tien San hegység északi nyúlványai­nál kezdődik, hatalmas, ter­mészetes és többrétegű hő­palack, amely teli van gyógy­vízzel. Megállapították, hogy ez a természetes raktár föl­dünk szinte valamennyi is­mert ásványi gyógyvizét tar­talmazza. S mi több, ez a mérhetetlen kincs a mai technikai viszonyok mellett könnyen elérhető mélység­ben húzódik meg. A kutatók már ki is jelöl­ték a fejlesztés szempontjá­ból leginkább optimális te­rületeket. Érdekes, hogy szinte valamennyi terület festő ecsetjére kívánkozik és jól megközelíthető. A tudó­sok feltételezik, hogy az Ilij-hegység lejtőin találha­tó hőforrások abba az in­tenzív hidrotermál-övezetbe tartoznak, amely a Kárpá­toktól egészen a Csendes óceánig húzódik. Hajók a levegőben A Szczecin—Prága—Wroc­law és Magdeburg közötti vonalon közlekedő hajóknak fontos állomás az eberwaldi körzethez tartozó Niederfi- now-i hajóemelőmű, ahol a hajókat 35 méterrel emelik magasabbra. Ez az emelőmű a legnagyobb egész Európá­ban. Nagy az idegenforgalmi vonzereje is: 1971-ben 120 000 kül- és belföldi vendég lá­togatott el Niederfinowbn, hogy végignézze „a hajóid útját a levegőben”.

Next

/
Thumbnails
Contents