Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

1972. április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jelen és jövő Város lesz-e Martfű és Tiszaföldvár? 4. A községi jogállású tele­pülések várossá nyilvánítá­sának számos feltétele és követelménye van. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: milyen az adott tele­pülés mai és jövőben várha­tó szerepköre a településhá­lózat regionális rendszeré­ben; a település gazdasági szerkezete; a település jelle­ge; milyen regionális szerep­körű, más településeket is átfogó, azokra is kiterjedő intézményekkel, létesítmé­nyekkel rendelkezik; a la­kosság száma, a bel- és kül­területen élő népesség ará­nya; a település városiaso- dottsági foka (beépítés jelle­ge, sűrűségé, a közműellátás színvonala, stb.) Vagyis e felsorolt feltétel, illetve követelményrendszer tartalmában azt jelenti, hogy a várossá nyilvánítandó köz­ség töltsön be központi szer­vező és irányító szerepkört környéke (25—30 kilorr éte­res távolságot átfogó vonzás- körzet) településhálózatának regionális rendszerében.; gaz­dasági szerkezetében ural­kodó szerepet az ipar, illet­ve a tercier ágazat töltsön be; a település ipari, vagy vegyes jellegű legyen; közsé­gi intézményei (az alapfo- kúakon kívül) más települé­sek népességének és szükség­leteit is kielégítsék; a lakos­ság száma legalább tízezer legyen és annak legalább 80 százaléka a település belte­rületén, tömörüljön; a tele­pülés központi része városias megjelenésű, beépítésű, köz­művel ellátott legyen, s ezzel a további fejlődés jellegét és irányát meghatározza. Martfű és Tiszaföldvár várossá fejlesztésének konkrét kérdései Vizsgáljuk meg most konk­rétan és részleteiben, hogy a várossá nyilvánítás felté­telei és követelményei Mart­fű és Tiszaföldvár esetében fennállnak-e, illetve mi szükséges megteremtésük ér­dekében ? Martfűn a település mai szerepkörét, a településháló­zat regionális rendszerében a cipőgyár léte és az általa nyújtott munkaalkalmaknak más környékbeli települések­re kiterjedő szívóhatása ha­tározza. meg. Ezt a szerepkörét a jövőben is megőrzi. Martfű gazdasági szerkezetében az ipar — konkrétan a cipőgyár — tölt be uralkodó szerepet. A település ipari jellegű. Csu­pán két közintézménye — a cipőipari szakközépiskola *«,íllilllliilllll!IW«!!IIIIHIIIIIIIi II :i»illtlll[lllllllU*líllllni!lllllí!l!!lllini!HHIHIilH!l!l 1(11111(111111111 III (* j Olcsóbb megoldás? i- A napokban egy vízügyi szakemberrel beszélget- ” ? tem, akinek az volt a véleménye, hogy nálunk, — de - i más országokban is — a levegő és a vízszennyezés “ | megakadályozása „elhanyagolt fejezet”. Valóban így § | lenne? A megállapítás ellen az érvek egész sorát le- ”- hetne hirtelenjében felsorolni. A sajtóban szinte na- I = ponta olvashatjuk, a rádióban hallhatjuk, a televízió- - ! ban láthatjuk, hogy a nagyvárosok levegőjét meny- I = nyíre szennyezik i rohamosan szaporodó gépkocsik, é | hogy a folyóvizek lassan szennycsatornákká változnak. ? = A probléma megoldásán világszerte kísérleteznek, | | egyelőre azonban nem sok gyakorlati eredménnyel. ? ■ Magyarországon az utóbbi időben, különösen a vizek - | szennyezése ölt egyre nagyobb méreteket, lassan elér- | I jük a fejlett tőkés országok színvonalát. Az egyre sza- | = porodó gyárak,. üzemek, egyre több szennyvizet bocsá- I 1 tanak ki, ami előbb-utóbb az „élő” vizekbe kerül, f " Megyénkben például a Tiszába. Az ipari üzemek léte- =- sítésével, bővítésével párhuzamosan ugyanis nem gon- | ■ doskodnuk szennyvíztisztítók építéséről, pedig ezt ren,- ; I delet írja elő. 1 | Mi történik azokkal, akik nem tartják be a ren- j I deletet? Természetesen megbüntetik őket. A Közép- |- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az 1971. évi „ered- - " mények” alapján 50 üzemet, és vállalatot bírságolt = i meg. A „kiosztott” összeg majdnem 8 millió forint, § = éppen duplája az előző évinek. Van olyan vállalat ~- amelyet mindössze néhány ezer forintra büntettek, de ­- a legnagyobb szennyező, a Tiszamenti Vegyiművek * I több mint 2 millió 370 ezer forintot fizet. Nem sokkal I- marad el ettől a Hűtőgépgyár sem, birsága majdnem | | 2 millió 150 ezer forint. 1 Ezek az összegek nyilván nem.' növelik a vállala- - " tok gazdaságosságát, mégis inkább bírságot fizetnek Z- — évről évre többet — ahelyett, hogy szennyvíztisz- - " títót építenének. Vajon miért? A magyarázat a vállala- ? = tok vezetői részéről egyszerű. Azért, mert a büntetés ­- összege még mindig jóval kevesebb, mint amennyibe * Z a szennyvíztisztító építése kerülne! I 1 Amikor egy vezetőtől megkérdezték: miért fizetik - § a súlyos százezreket, hiszen két-három év birságaiból | | elkészülhetne a tisztító berendezés, azt válaszolta, most ­- csak a harmadrészét fizetjük annak, amibe a szenny- " " víztisztító kerülne. Igaz három év alatt behozhatnánk | 1 az árát, de nem biztos, hogy én leszek három év múlva = = itt az igazgató. | Ez a válasz illogikus és ezzel a szemlélettel nem = ? lehet egyetérteni. Annál inkább sem, mert a vállalat | § egy-két év múlva már esetleg több bírságot fizet, ? | mint amennyibe a szennyvíztisztító kerülne, más- | | részt itt nem csak vállalati, hanem közérdekről van 1 é szó! I " — Zámbó — | riiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii 1111111111111 unt és szakmunkásképző intézet — regionális szerepkörű. Ezenkívül a TÜZÉP-teleo vonzása terjed ki több kör­nyező községre. Népesség­száma ötezren aluli, a né­pesség 96,9 százaiéira belte­rületen él. A településen be­lül csak a cipőgyári lakó­telep — a beépítés jellegé­ben, megjelenésében, a köz­művekkel való ellátottsági színvonalában — tekinthető városiasnak. Jelenleg az ott található 380 lakásban élő lakók számát 1400—1500 fő­re értékelhetjük. Alacsony a városiasodás foka Tiszaföldvár korábban — mivel járási székhely volt — jelentősebb szerepkört töl­tött be környéke, illetve az általa irányított járás tele­püléshálózatának regionális rendszerében. Regionális jel­legű gazdasági szerepkört nem tölt be: a község ipar­fejlettségi szintje alacsony, s ez a cipőgyár létére vezet­hető vissza. A környék me­zőgazdasági termelésének irányításában, szervezetében nem tölt be a község regio­nális szerepkört. Csupán né­hány közintézménye látja el más községek lakosságát. A község gazdasági szerve­zetét kettős vonatkozásban jellemezhetjük: a foglalkoz­tatottsági struktúrában — a cipőgyárba járó dolgozók számaránya következtében — az ipar a meghatározó. A községen belül a termelési ágak közül a mezőgazdaságé a vezető szerep. Ez a kettős­ség nyomja rá a bélyegét a település jellegére is. A köz- intézmények közül a gimná­zium és mezőgazdasági gép­szerelő szakközépiskola, az iparitanuló intézet, a tüdő­beteggondozó, a szülőotthon, valamint néhány szakosított üzlet vonzása terjed ki más településekre. A község la­kosság száma 12 591 fő, a né­pességnek mindössze 22 szá­zaléka él külterületen. A városiasodottság foka ala­csony, régi községközpdlnt a tanácsháza körül alakult ki. Az új központ kiépítése csak a közelmúltban kezdődött meg. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Zenei napok Törökszentmiklóson Szoml>aton délelőtt a Ko­dály Zoltán életéről és mun­kásságáról szóló kamaraki- áltítás megnyitásával kezdő­dött meg a törökszentmikló­si zenei rendezvények soro­zata. Még aznap további két jelentős zenei esemény színhelye volt a város. A Kodály nevét viselő zeneis­kolában rendezték meg a megye zeneiskoláinak szol­fézsversenyét. amelyen ti­zenöt növendék indult két csoportban. Az első helyet mindkét kategóriában a há­zigazda zeneiskola verseny­zői — Tornyj Beáta és Su- bicz Edit — nyerték. A leg­jobb népdalénekes díját Bo- zóki Katalin kapta. A zene­iskolák összesített versenyé­ben a törökszentmiklósi Kodály Zoltán zeneiskola lett az első. „ Vádoljuk az imperializmust? Az iskola fiataljai a vasútállomáson fogadták a város­ba látogató jordániai fiatalokat Az ifjúság nemzetközi szo­lidaritási napja alkalmából tegnap ifjúsági nagygyűlést rendezett a KISZ Szolnok városi bizottsága. A Ságvári Endre művelő­dési ház nagytermét zsúfo­lásig megtöltötték a fiata­lok. A DÍVSZ induló el­hangzása után Lakatos La­jos, a KISZ városi bizottsá­gának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Havasi Béla, a KISZ Központi Bi­zottságának tagja, a KB szervezési osztályának ve­zetője mondott beszédet, amelyben elítélte az USA vietnami agresszióját. Tran Dai — hazánkban tanuló vietnami fiatal — hozzászólásában köszönetét fejezte ki a magyar népnek, a magyar fiataloknak, a harcoló vietnami népnek nvúitott támogatásért, maid Tóth János> a gépipari tech­nikum KISZ bizottságának titkára ismertette az Ameri­kai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetségének küldendő tiltakozó távirat szövegét, amelyet a résztve­vők egyhangúlag elfogadtak. Az ifjúsági nemzetközi szolidaritási nap alkalmá­ból Jászberényben a Kállai Éva szakközépiskola KISZ szervezete szintén ifjúsági nagygyűlést rendezett, ame­lyen részt vett három jor-, dániai fiataj is. Dózsa György művészeti szemle Pénzből a sok is kevés — ha nem vigyáznak rá Háztartási napló-ankét Kunszentmártonban Érdekes tanácskozáson vett részt tegnap este Kunszent­mártonban Hoffmann József, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese. A Hazafias Népfront és az OTP kunszentmártoni járási fiók­ja meghívására számos csa­lád „pénzügyminisztere” — csaknem száz háziasszony — adott egymásnak randevút. A vendégeket Bállá lllésné, a Hazafias Népfront járási titkára üdvözölte, majd Dé­nes József, az OTP főcsoport­vezetője a háztartási napló — a családi gazdálkodás se­gítő eszköze — jelentőségéről beszélt. A járásban élő családok jövedelméből 135 millió fo­rint vándorolt az évek fo­lyamán — az OTP, a taka­rékszövetkezetek és posták útján — takarékbetétbe. Már az idén is megközelíti a 10 milliót a lakosság betétállo­mányának növekedése és a csecsemőket is figyelembe véve átlagosan mintegy 3800 forint összegű betét jut egy- egy lakosra. Hogyan csinál­ják? Erről beszélgettek. Többen elmondták: nagy terveik megvalósítása érde­kében hogyan tanulták meg jövedelmüket ésszerűen be­osztani, tartalékot képezni; hogyan kerültek kapcsolatba így vagy úgy a takarék- pénztárral. Sokan érdeklőd­tek az új takarékossági for­ma — az ifjúsági takarék- betét — iránt, melynek elő­nyös feltételeivel egyre töb­ben barátkoznak meg A beszélgetés végén ház­tartási naplóval és ajándék­sorsolással kedveskedett az OTP a vendégeknek. — rónai — Vasárnap délelőtt rendez­ték meg a tószegi művelő- dési házban, a szolnoki já­rás művészeti csoportjainak szemléjét. A Dózsa György születése 500. évfordulója alkalmából folyó emlékün­nepségek keretében tartott művészeti szemléről a járás több neves együttese is tá­vol maradt. A közönség nem tavsolhatott igazán ki­magasló színvonalú produk­ciónak. de így is kellemes három órát szerzett a mű* sor. A zsűri ezer forinttal ju­talmazta a besenyszögi álta­lános iskola kantarakórusát és a tószegi Korozs Mihályt, aki a ,’Ki mit tud?” verse­nyében is táncdaléneklésben indult, és szép sikert ért cl. ötszáz forntot kapott a ti- szaföldvári és a rákóczifal- vai .,Röpülj páva” kör, Pál Annamária és László László versmondó. Lovász Erzsébet prózamondó. A díjakaf május 13-án a Dózsa György művészeti szemle gálaestjén adják át Tiszavárkonyban. ZSEBTOLVAJOK A zsebtolvajlás és a vele rokon meglehetősen elter­jedt lopási módszer a mar- kecolás az alattomos és fürge kezű tolvajok veszé­lyes módszere. Érthető hát, ha ma is, mint a lopás mi­nősített és súlyosabban bün­tetendő esetei szerepelnek a Btk-ban. Mezőtúron a Liszka né­ven közismert cigányasszony mestere az ilyenfajta — néha bűvészmutatványnak is beillő — pénzszerzésnek. Leggyakrabban alkalmazott módszere a következő: aján­latot tesz a kocsmákban ki­szemelt és általában spicces (de jobb ha részeg!) férfiak­nak. Mivel Liszkának már meglehetősen megfakultak női bájai, a biztos siker ér­dekében fiatal nőt, sőt né­ha leánygyermeket visz ma­gával ezekre az akciókra. Február 28-án is többed- magával lesett áldozatára a Vadkacsa vendéglőben. A kiszemelt csak az lehet, aki­nél sok pénzt lát, vagy sejt fillérekért ugyanis nem kockáztat. Mikor az egyedül iszogató és lassan lerészegedő férfi fizetett, rögtön észrevették, hogy markában 500 forinto­sokat szorongat, amit egy hanyag mozdulattal a nad­rágja zsebébe gyömöszölt. Liszka villámgyorsan meg­szervezte, a „támadást”. Egy fiatal lánnyal, egyszem- villantás alatt az ismeretlen asztalánál termett. A férfi engedett a csábításnak és velük tartott. Mire az áldo­zat lakásához értek, az öt darab 500 forintos már Lisz­ka szoknyájának ráncai kö­zött lapult. A kizsebelt ember, amint kijózanodott, a rendőrségre re sietett. Éjszaka már Lisz­kának és társainak is a rendőrségen kellett rekonst­ruálni a történteket. Vallot­talt. Liszka útmutatásai alapján a rendőrök a pénzt az egyik árok vízelvezető csatornájában meg is talál­ták. Liszka már öt ízben ült a vádlottak padján lopásért. Leghosszabb büntetése eddig 11 hónapi szabadságvesztés volt. Társát, a fiatalkorú lányt hasonlókért 9 hónapra egyszer már szintén elítél­ték. Jóslásokba nem bocsátkoz­hatunk, de tény, hogy a visszaesőkre vonatkozó új büntető jogszabályok alapján az eddigieknél jóval hatáso­sabb és szigorúbb büntetést szabhat ki a bíróság. Jó len­ne, ha a jól szervezett mar- kecoló társaság többi tagja is a vádlottak padjára ke­rülne. K. K. rcoooooooocooocx xx>ö0000000000000000cxxx)00000cc00000000000000000c3cx300c00000c)00000cx30ix yXCXXXXXJOCXXJOOCaoOO(X)OOOOOOOaO(XX300000C)OCXX>OOOCKX>OOOOOCX)OOOQOOOOOOOOOOOOOOOaOCQOOaO(X)OOOOCXZQCXX&MOCXXXXXX>OOCXXXXXXXXX<*rK JÓN! Szolnokon a Tiszaligetben Apolló Nagycirkusz Gála műsorával április 29, 30, május 1, 2-án. — Előadások kezdete: minden este fél 8-kor, 30-án, 1-én, 2-án délután fél 4 órakor is. Jegyek elővételben válthatók a színház Szervező Irodáján JÓN!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents