Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

19T8. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Holnap kezdődik a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Megyénket harminchét küldött képviseli a tanácskozáson. Közülük szólaltattunk meg hármat: Tizenötször Kiváló Vállalat Mit mondanának el, ha felszólalnának „A városról, a város gondjairól beszélnék" Kiss Lajosné három évvel ezelőtt végezte el az egye­temet és mindössze három éve dolgozik Szolnokon, a városi tanácsnál. A fiatal épitészmérnök-asszony hód­mezővásárhelyi születésű, a megyeszékhelyről mégis úgy beszél, mintha tősgyökeres szolnoki lenne. Nem vélet­lenül választották meg a Hazafias Népfront városszé­pészeti bizottságának titká­rává, és nem véletlenül lett kongresszusi küldött. — Ha felszólalna mit mon­dana el a Hazafias Népfront ötödik kongresszusán? — Egy építésznek minden várost szeretni kell. Ha szép akkor azért, ha még nem, akkor pedig azért, mert ad­va van a lehetőség, — amely egyben feladat is — hogy széppé tegyük. A kongresz­szuson föltétlenül a város­ról, a város gondjairól be­szélnék. — Amióta itt vagyok — bár három év nem nagy idő — sokat fejlődött Szolnok. Ennek ellenére még mindig jellegtelen városnak tartom. Nincs tulajdonképpen vá­rosközpont, nincs sok mű­emlék amit védeni, óvni le­hetne, és ami jelleget is ad­na a megyeszékhelynek. Másrészt itt valahogy hi­ányzik az igazi lokálpatrio­tizmus. Sok városban jár­tam, tapasztalatom szerint máshol az emberek jobban szeretik városukat. — Bizottságunknak felada­ta — nevében is benne van — hogy szebbé tegye a vá­rost. Ez viszont nem megy egykönnyen. Sokkal több park, szobor, játszótér kel­lene, és sok szép épület. A tanácsnak nincs mindenre pénze, de nagyon sok min­dent meg lehetne oldani a lakosság, a vállalatok támo­gatásával. A város dinami­kusan fejlődik, némely vo­natkozásban mégis mintha holt ponton lennénk. Jó len­ne erről már kimozdulni és ebben úgy érzem, hogy a népfront, a városszépészeti bizottság is sokat tehetne fő­leg, ha a Szolnokon dolgo­zók, Szolnokon lakók job­ban magukénak éreznék vá­rosukat. „Egyedül képviselem Túrkevét" resszusra. Viszem magammal tenni akarásomat. Kiss Sándorné a Jászsági Állami Gazdaság baromfi gondozója válaszolt arra a kérdésünkre, mit visz ma­gával a Hazafias Népfront V. kongresszusára, milyen gondolatokkal készül a ta­nácskozásra. Kissné kisebb megszakítá­sokkal hét éve dolgozik az állami gazdaságban. Az évek során elkötelezte magát a gazdaság vöröskeresztes szervezetével, sok sikeres véradási akcióban vett részt, úgy is mint szervező, úgy is mint önkéntes véradó. Elmondta: ha szót kapna a kongresszuson beszélne arról, amiről oly sok szó esik az állami gazdaságok­ban dolgozók körében, hogy ők az ipari munkásokhoz hasonlóan végzik munkáju­kat, mégis sok mindenben megkülönböztetik őket, az ipari munkásoktól. — Nagyon meglepődtem, amikor a megyei küldöttér­tekezleten engem is meg vá­lasztottak kongresszusi kül­döttnek. Egyedül képviselem Túrkevét. Csík Ferenc a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elszámolási csoportve­zetője és nyolc éve a Haza­fias Népfront városi titká­ra Arra a kérdésre, ha szót kapna a kongresszuson mi­ről beszélne legszívesebben, ezt válaszolta: — Elég régen dolgozom a mozgalomban, így isme­rem városunk problémáit. Ha szót kapnék a kongresz- szuson először is a gondok­ról beszélnék. Túrkevén sok a fiatal és kevés a lehetőség a szórakozásra, művelődésre. Nincs megfelelő művelődési vagy ifjúsági ház, ahol kü­lönböző rendezvényeket tart­hatnának. Jelenleg ezt a problémát úgy oldjuk meg, hogy a színházi előadásokat a filmszínházban tartjuk, a többi rendezvényt pedig az elég rossz állapotban lévő ifjúsági házban. Ez azonban nem megy hosszú időn ke­resztül. — Ahhoz elég nagy város Túrkeve, hogy egy modern ABC áruháza legyen. Igaz az építkezést elkezdték, de a további kivitelezéssel prob­lémák vannak. Megkezdő­dött a cigánylakosság bete­lepítése a külterületekről, de hogy folyamatosan menjen ez a munka több pénzre len­ne szükségünk. — Természetesen nemcsak a gondokról beszélnék, ha­nem eredményeinkről is. Hamarosan elkészül az új MHSZ bázis, az OTP-vel kö­zös beruházással. Az utolsó két évben nagy munkaerő gondokkal küszködtünk, fő­leg a nőknek nem tudtunk biztosítani megfelelő mun­kát Ezen segítettek az AFIT, a Tömítőelem Ktsz és a Május 1 Ruhagyár Túrke- vére települt részlegei. „Amiről sok szó esik az állami gazdaságokban...” — Nincs mozgalmi múl­tam, régi „népfronténak” sem nevezhetem magamat. A mozgalom munkájával alig pár hónapja ismerke- dek. amióta beválasztottak a Hazafias Népfront jászbe­rényi városi bizottságába. Ügy gondolom mégsem me­gyek üres kézzel a kong­Az Alpok délnyugati ré­szében a hét végén lehul­lott csapadék felolvasztotta a hóréteget és áradást indí­tott el a folyókon. Így a Murának a Létényénél szom­baton reggel már 260 centi- méteres vízszintje hétfő reg­gelre 436 centiméterre emel­kedett, tehát csaknem 180 centiméterrel áradt a folyó. Ezért a nyügat-dunántúli vízügyi igazgatóság még va­sárnap reggel elsőfokú, ké­sőbb másodfokú, majd este már harmadfokú árvízvédel­mi készültséget rendelt el. Hétfőre virradó éjszaka a gyors vízszintemelkedés mi­att két helyen védekezési munkálatokat kezdtek az igazgatóság kivezényelt osz­tagai. A Murarátka és Le- tenye közötti útnak egyik szakaszát átömléssel fenye­geti a víz, s ezért több száz méter hosszúságban homok­zsákokat raknak le az út szélére. Lakott területeket nem fenyeget a folyó. — Természetesen — foly­tatta a beszélgetést — szól­nék eredményeinkről is. Ar­ról, hogy gazdaságunkban a bérezési alsóhatár megvál­toztatásával növelték a nő­dolgozók keresetét. Arról is, hogy 1972-től kezdve a nő­bizottság és a gazdasági ve­zetők évenként felülvizsgál- gálják az egyedül élő, a gyermeküket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét és ami­ben tudnak segítenek raj­tuk. Szólnék ezekről, mert úgy érzem, hasonló intézke­désekre máshol is szükség lenne. A magyar határtól alig ötven kilométernyire a ju­goszláviai Radgona község­nél vasárnap 465 centiméte­res vízszinttel tetőzött a Mura, s hétfő reggelig 408 centiméternyire, tehát 57 centiméterrel apadt. A ma­gyar szakaszon Letenyénél tegnap délután volt az ár­hullám tetőzése, 450 centi­méter körüli vízszinttel. A külföldi hírügynökségek is árvizekről tudósítanak. A szomszédos Ausztria stájer- országi tartományában va­sárnap délutánig nagy terü­leteket — sok száz házat és utakat — öntött el az ára­dás A bécsi rádió a kitelepí­tett lakosság megsegítésére hívta fej az osztrák népet vasárnap délután. A szíriai távirati iroda közlése szerint az ország északi részében 36 óra alatt sok község került víz alá- Ezrek váltak hontalanná és a halálos áldozatok számát hétfőn tizenötre becsülték. írta: Zámbó A. Szekeres E. Illés A. Fotó: Nagy Zs. Homokzsákokkal védekeznek a Muránál Tegnap délután telőzött a folyó — Árvizek külföldön Dr. Gergely István miniszterhelyettes a Közcpíiszai Állami Gazdaságban Nemcsak a legnagyobb állami gazdaság megyénk­ben a Középtiszai, hanem a legjobb is. Kiváló Vállalat volt a múlt esztendőben és az idén js az. Versenytár­suk. a Palotási Állami Gaz­daság igazgatója, azt tartja róluk: elindultak mint a gőzhenger és senki nem áll­hat elébük.. Ha túlzó is a hasonlat, mindenképpen azt jelenti, a többi gazdaságban is elismerik, tisztelik a bán­halmiak munkáját. A megye határokon túl is jó híre van az üzemnek. A Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztérium véle­ményét összefoglalva mond­ta. szombaton este az ün­nepségen. felszólalásában dr. Gergely István miniszterhe­lyettes : — Ez a gazdaság ritka ki­vétellel dicsekedhet. Most tizenötödszörre birtokosa a Kiváló Vállalat címnek. A nagyon magas termésátla­gok. az ésszerű fejlesztés, a korszerű technológia, az or­szágos átlag feletti bér — 26.5 ezer forint évente átla­gosan — a kiváló egészség­ügyi ellátás jellemzi ezt az üzemet. Az is kivételes ma- navság. hngy semmiféle adósává nincs a gazdaság­nak. Há-om év átlagában geo millió forintot termel­tek. Jól alkalmazkodnak az adottságokhoz és már erre az évr,e is szépen felkészült az üzem. Huszonhétezer holdon gaz­dálkodnak a bánhalmiak, évről-évre példásan. Ünnepi beszédében Pólyák lsslván igazgató olyan adatokkal bizonygatta ezt. mint az, hogy a termelési értéket egynegyeddel emelték tavaly. Az árukibocsátás emelkedé­se még ennél is magasabb volt. Termeltek többek kö­zött 260 vagon vetőmagot, amiből negyven vagonnal Jugoszláviába exportáltak. Csak sertéshúst 117 vagon­nal értékesítettek. Ezek termelési adatok. Hosszan lehetne sorol ni, hi­szen mind magas mércére utal. A számok mögött azon­ban emberek vannak. Majd­nem kétezer szorgalmas munkás, vezető műszaki. Negyven mérnök, hatvanhét technikus irányítia a dicsé­retre méltó munkát. Olyan emberekről szólt az igazga­tó, min. Kemecsi Sándor te­henészeti brigádveze^ő. Pofa Mihály tehenész, Rózsa Sán­dor sertéstenvésztő. Ka1má* Ferenc agrármérnök. Herr- zea Károly kotrómester. Márton József traktoros, Zs. Naav Sándor génkocsi- vezető és mások, akiknek szíve, lelke a gazdaság. Olyan emberek dolgoznak itt. akik ragaszkodnak vál­lalatukhoz. Az üzem igyek­szik viszonozni a munkás- hűséget. Tavaly tizenkét új lakást építettek, húsz sze­mélyes napközi otthont lé­tesítettek. Pénzt adtak a ken- deresi nagyközségi tanács­nak, ötven személyes bölcső­de és óvoda építéséhez. Fő foglalkozású üzemorvosuk saját üzemi rendelőjükben gyógyít. A gyulai SZOT üdü­lőben húsz évre váltották meg az állandó szobahaszná- lati jogot. A bánhalmiaknak nincse­nek titkaik. Ha lenne, alig­hanem az: minél többet tenni az. emberért, s akkor csak jól mehet a munka. Es akkor évről évre ünne­pelhetik a Kiváló Vállalat címet, ahogy szombat este is tették. Élenjáró munká­saikat. vezetőiket hívták me® bánhalmi központjukba, ahol Fodor Mihály a megyei tanács elnöke így méltatta sikerüket: — A megye élelmiszer- gazdaságának legjlentösebb üzemei közé tartozik a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság. Sokan kaptak kitüntetést, jutalmat, s minden jelenlévő örömére a gazdaság kultur- csoportja szórakoztatta a résztvevőket. B. L. Á termelés központi alakja: az em Termelési agitáció a törökszentmiklósi MEZÖGLP Vállalatnál — A termelés központi alakja, a legfőbb termelő­erő az ember. A szocializ­mus építése az emberek cse­lekvő tevékenysége révén valósul meg. A pártmunka fontos területe a termelési agitáció. Legfőbb elve a meggyőzés, az értelmi és ér­zelmi hatás az emberekre. A munka eredményétől függ az egyén és a társadalom boldogulása. Az agitáció módszerei sokrétűek: egyéni és csoportos beszélgetés, termelési tanácskozás, szo­cialista brigádmozgalom, írásos és szemléltető agitá­ció, tapasztalatcsere. Ezt a célt szolgálja az üzemi lap, a MEZŐGÉP is, mely egyre jobban betölti szerepét. A közös cél érdekében kell összehangolni a párt- és tö­megszervezetek tevékenysé­gét. A termelési agitáció hoz­zájárult a vállalat kiváló eredményeihez. A termelé­si érték tavaly 19 százalék­kal, 201 millió forintra nőtt. A nyereségtervet túl teljesí­tették. Az egy dolgozóra ju­tó termelési érték 16,2 szá­zalékkal emelkedett. Csök­kent a vándorlás és növeke­dett a munkások bére. Eb­ben az évben na­gyobb feladatot tűz­tek maguk elé: a termelési értéket 14 millió, a nyeresé­get 4 millió forinttal akar­ják növelni. Az egy dolgozó­ra jutó termelési értéket 8,9 százalékra tervezték emelni. éves tanulók órabért egyes esetekben ösztöndíjat is kap­nak. Az utánpótlás nevelése érdekében időnként szülői értekezletet tartanak. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatának szellemében korszerűsítik a munkaversenyt. A KB ha­tározatát ismertették a dol­gozókkal. Kidolgozták az öt évre szóló szabályzatot, me­lyet sokszorosítanak és el­juttatják a gyáregységekhez. A vállalati munka- és üzem- szervezés korszerűsítését — a KB határozat nyomán — májusban vitatják meg. A közelmúltban munkanap fényképezést tartottak. A hi­ányzó adminisztratív lét­számot belső átcsoportosítá­sokkal „pótolják”. Hogyan tovább !1 A városi párt vb elisme­réssel szólt a vállalatnál fo­lyó termelési agitációróL Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet a fogyatékosságok­ra, tennivalókra is. Többek között arra. hogy a szem­léltető, írásos agitáció sok­rétűbb lehetne, jobban kel­lene igazodnia a napi fel­adatokhoz. A munkások gon­dolkozását közelebb kellene hozni a cselekvéshez. Kidolgozták a versenyszabályzatot flyen célokat csak a dol­gozók aktív közreműködésé­vel lehet elérni. Ezt szolgál­ja a gyáregységben megho­nosodott munkaverseny, melynek feladata a gazdál­kodás eredményességének növelése, a dolgozók alkotó készségének kibontakozása és a kollektív szellem erő­sítése. A főbb versenycélok: az élüzem, a kiváló vállalat, a szocialista brigád, a szocia­lista műhely, a szocialista munka gyáregysége és a ki­váló dolgozó cím elérése. Pozitív vonás, hogy a válla­lat öt gyáregységében 47 szocialista brigád 575 taggal dolgozik, vagyis az összlét- szárn 43 százaléka. A versenyben jó ered­ményt elérőket elismerik. Érrel erkölcsi és anyagi ösz­tönzői vannak. Jutalmazásra az idén a tavalyi összeg más- félszerese áll rendelkezésük­re. Ebből a szocialista bri­gádok jutalmazására 60 ezer forintot fordítanak. A ver­senyben résztvevőknek fel­tételként szabták a munka minőségének javítását, a ter­melékenység emelését, a szakmai és politikai képzést, a munkavédelmi rendszabá­lyok betartását és fegyelme­zett magatartást. Az értéke­lést a gyáregységi- és a vál­lalati versenybizottságok végzik. Helyes, hogy a szakma jó elsajátítására az ipari tanulóknál is alkalmaz­zák az anyagi ösztönzést- A közepes és annál jobb III. Az agitáció különböző for­máit kell felhasználni a meggyőzés, mozgósítás érde­kében. Helyes, ha ebben kü­lön meghatározzák a szak­vezetők, a párt- és tömeg­szervezetek sajátos felada­tait. Jobban kell népszerű­síteni a verseny legjobbjait is. A MEZŐGÉP pártalap­szervezetének koordinációs joga van. A vb határozata kötelezi a pártvezetőséget, hogy a termelési agitáció tapasztalatait vitassa meg a gyáregységek párt- szak- szervezeti titkáraival. A téma napirendre tűzése hasznos volt. A párt vb megszabta a további felada­tokat, s rámutatott a meg­győzés, az emberekkel való törődés fontosságára. — m- 1. — A legfőbb termelőerő A városi párt-végrehajtó­bizottság a helyszínen tár­gyalta a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat gyáregy­ségeiben folyó termelési agi­táció helyzetét, melyről Nagy Miklós, az alapszerve­zet titkára, a pártvezetőség nevében tett jelentést. Az ülés előtt a vb tagjai gyár- látogatáson vettek részt, és elismerően szóltak az üzem­ről: — Jóleső érzés, hogy min­denütt rend, tisztaság van, nem lehet lődörgő embere­ket látni. Magyar János, a városi pártbizottság titkára a párt­végrehajtóbizottság ülésén a következő szavakkal össze­gezte a termelési agitáció szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents