Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
1972. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Dr Szabó Zoltán egészségű gji miniszter beszédét mon d ja. Óvári Miklós látogatása Szolnokon (Folytatás 1. oldalról) hangsúlyozta dr. Radnai Éva orvos, Fejér megyei képviselő. Dicsérte a munkavédelmi óvórendszabályokat, sok helyen azonban az egészségre 'ártalmas, ismeretlen importanyaggal dolgoznak és ez ellen is meg kell keresni a védekezés eszközeit — mondotta. Dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, Baranya megyei képviselő méltatta a hazai szilikóziskutatásokat. Szükségesnek tartotta az ártalmat szenvedett bányászok átképzésének lehetővé tételét olyan munkára, amellyel elérhetik előző keresetüket. Bogyai Gyuláné Győr-Sopron megyei képviselő sürgette, hogy alkalmazzanak fiatal, agilis üzemorvosokat, akik felveszik a harcot a magas páratartalmú levegő, a por és zaj okozta ártalmakkal. A zaj káros hatásairól többen is szóltak, köztük dr. Déváid József osztályvezető főorvos, Borsod megyei képviselő, a probléma elismert szakértője. Orbán József asztalos csoportvezető, Szolnok megyei képviselő felszólalásában a következőket mondotta: Az egészségügyi törvény- tervezetben foglaltak biztosítják a lakosság korszerű ellátását. A végrehajtásában —. fejlődésünk jelen szakaszában — lesznek még nehézségek, amelyek folyamatos megszüntetése véleményem szerint nagyfokú társadalmi összefogást is igényel amellett, hogy állami feladat az egészségügyi hálózat fenntartása és folyafna- tos fejlesztése. Mindezekről országos és megyei viszonylatban is beszélhetünk. Köztudott, hogy az egészségügyi ellátásban bekövetkezett fejlődés ellenére is bizonyos területeken elmaradás tapasztalható. Így van ez Szolnok megyében is. A legutóbbi képviselőcsoport ülésünkön részletesen megismerhettük megyénk egészségügyi ellátásának figyelemre méltó fejlődését, s gondjait is. Szolnok megye kórházi ágyellátottság tekintetében az országos vidéki átlag alatt van. Ez a tény és a megyében kialakult helyzet sürgeti az új megyei vezető kórház mielőbbi felépítését. Ismerjük a népgazdaság teherbíró képességét, de annak ismeretében is hangsúlyozzuk igényünk jogosságát Felszólalásom további részében az üzemegészségügy néhány problémájával foglalkozom. Az üzemegészségügy tekintetében is nagyon időszerű és szükséges volt az új törvényjavaslat elkészítése. A régi alaprendelet ugyanis sok vitára, nézeteltérésre adott alkalmat a vállalatoknál, sőt bizonyos értelemben akadályozta is az üzemegészségügyi helyzet javítását. Helyesnek tartom és egyetértek azzal, hogy a törvény rendelkezik az üzemi egészségügyi szolgálat működéséről. Néhány problémát azonban úgy vélem csak akkor oldhatunk meg, ha a végrehajtási utasításban is arra törekszünk, hogy az üzemegészségügy fejlesztésével kapcsolatos anyagi eszközöket koncentráljuk. Ezt azért is szükségesnek tartom, mert a vállalati vezetők egy része ma még nem látja teljes jelentőségét az egészség megőrzésének., a betegség, a munkával kapcsolatos egészségügyi ártalmak megelőzésének. Az orvosi rendelő, igaz nem termelő beruházás, de az üzemorvosi ellátás jelentős mértékben csökkentheti, megelőzheti a betegség miatti munkakiesést. Célszerű lenne az üzemi rendelők építésének, bővítésének megköny- nyítése. Nem szabad olyan lehetőségeket adni a jövőben, hogy a vállalat azt mondhassa: mi építenénk rendelőt, ha berendeznék, ha adnának orvost. Vagy mi felszerelnénk a rendelőt, adnánk orvost, ha a vállalat építene vagy bővítené a rendelőt. Ezért tartom szükségesnek az eszközök egyesítését, a feladat és a felelősség egy helyre kerülését. Javaslom, hogy a későbbiekben egyértelműen kerüljön meghatározásra, kinek mit kell tennie, kinek mit kell adnia ahhoz, hogy az üzemi egészségügyi szolgálat minden vállalatnál, minden munkahelyen az előírásoknak, a normatíváknak megfelelő legyen. Az üzemegészségügy mezőgazdasági vonatkozásaival foglalkozott Mándics Mihály általános iskolai igazgató, Bács megyei képviselő. A tanyavilágba és a mezőgazda- sági nagyüzemek orvosi elláAz ipari szövetkezetek Szolnok megyei szövetsége ezen a héten tanfolyamot tart a szövetkezeti nőbizottságok elnökeinek, illetve nőfelelőseinek. Az egyhetes tanfolyamon több fontos tájékoztatóra, előadásra került sor. Az egyhetes tanfolyam legérdekesebb eseménye tegnap volt Szolnokon. A KISZÖV a testvérszövetségek egyetértésével előadásra kérte fel Fehér Lajosnét, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának elnökét. Az előadásra a megyei szövetség meghívta az általános fogyasztási szövetkezetek nőfelelőseit és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek nőbizottsági vezetőit is. A tanácskozáson, — amelyen megjelentek mindhárom szövetkezeti ágazat vezetői — Bordás László, a KISZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, azért rendezik az egyhetes tanfolyamot, mert a megye ipari szövetkezeteiben egyre növekszik a nődolgozók száma, és közéleti, társadalmi tásának javítását sürgette, miután ott is szaporodnak — például a kemizálás következtében — az ártalmak és veszélyek. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára. Békés megyei képviselő a traktorosok és a motoros-fűrészelők vibrációs ártalmainak gyakoriságáról beszélt, valamint az állattenyésztők megbetegedéseiről, amelyek szintén komoly figyelmet követelnek. Több képviselő szólt az egészségügyi nevelés és propaganda fontosságáról, az e téren immár sürgetővé vált feladatokról. Mándics Mihály Bács megyéből az egészséges életmód népszerűsítését szorgalmazta. Dr. Lakatos Pál véleménye szerint a felvilágosítást és nevelést már az óvodában meg kellene kezdeni. Igen elgondolkoztató — mondotta —, hogy a fiatalok jórésze máf 10—14 éves korban dohányzik és alkoholt fogyaszt. A felszólaló képviselők ismertették megyéjük, városuk, választókerületük egészségügyi viszonyait és javaslatokat tettek a hiányosságok orvoslására. Erről beszélt Karakas László Hajdú megyei képviselő, dr. Radnai Éva Fejér megyéből, Varga Tiborné Nógrád megyéből, Spisák András Sza- bolcs-Szatmár megyéből. A felszólalók méltányolták az országosan elért jelentős eredményeket és nagyra értékelték az új törvényt, amely méltó felváltója a csaknem százéves régi egészségügyi törvénynek. A tanácskozás késő délután dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszával és a törvény elfogadásával ért véget. szerepük is. A teremben helyet foglaló mintegy kétszáz küldött személyében Szolnok megye 73 ezer 400 szövetkezeti nődolgozóját köszöntötte. Ezután Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának elnöke tartotta meg előadását. Beszélt a nők helyéről, szerepéről, a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban. Ismertette az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottsága munkáját, beszélt az ipari, mezőgazdasági és ÁFÉSZ nő- bizottságok feladatairól. Külön hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvényből fakadóan különösen fontos a három szövetkezeti ágazat nőbizottsági munkájának koordinálása. Az előadó részletesen szólott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének múltjáról és munkájáról. Elmondta, hogy az 1895-ben 8 ország által alapított szövetségnek ma már 60 ország — köztük hazánk is — tagja. A 60 ország, mintegy hatszáz szövetkezete 268 millió szö- vetkeaeti tagot képvisel, (Folytatás az 1. oldalról.) idején, de úgy gondolom, ma is megvannak a nehézségei. Elsősorban a fokozott politikai felelősség jelenti súlyát, de ennek megfelelően van meg jelentősége is. Miben tud felmérhetetlen, segítséget nyújtani az intézmény munkája a pártnak? — tette fel a kérdést a Központi Bizottság titkára. — Mindenekelőtt abban, hogy u megye korr. munistái, pártonkí- vüli vezetői és dolgozói jól értelmezzék a párt politikáját, és ne csupán egységesen értelmezzék és értsék, hanem egységesen is hajtsák végre. Ezt követően közvetlenül a politikai oktatás tartabni kérdéseit érintve, két úgynevezett „veszélyre” is felhívta az. igazgatóság tantestületének figyelmét. Történetesen a gondolkodásmódban, és szemléletmódban jelentkező ösztönösség, volun- tarizmus veszélyeire. — Nem elég csak akarni — hangsúlyozta Óvári elvtárs — a célkitűzéseknek is reálisaknak kell lenniük. Pontosabban kell ismernünk mindig az adott, tényleges valóságot, s csak ennek talaján állva tervezhetünk. Ha csupán vágyaink vezérelnek, éis azok visznek el, az álnak világában kötünk ki. A lehetőség határait a társadalmi realitásból józanul kiindulva keli mindig megvonni. A másik „veszély” a társadalmi élet gyakorlatában, mechanizmusában jelentkező megszokottság, rutin és a régi beidegződésekkel terhes gondolkodásmódból származó „veszély”. Az oktatás tartalmára közvetlenül vonatkoztatva aláhúzta: — Amit tanítunk is, mündig élő kell, hogy legyen. Két próbaköve van az oktatásnak. Milyen kapcsolatban, friss kapcsolatban van az élettel, és hogyan, tükrözi az elmélet legújabb eredményeit. Közelebb mindig az élethez! De ez önmagában nem elegendő, meg kell tanítani a szükséges elméleti alapokat is. Szüle prakticista szempontok nem érvényesülhetnek a politikai oktatás tartalmában sem. A Központi Bizottság titkára külön is felhívta a jelenlévők figyelmét, mintegy a politikai oktatás kulcskérdését hangsúlyozva, hogy nem elég jól megtanítani a tanfolyamokon és az egyéb továbbképzési formákon a párthatározatokat. Azt az elméleti alapot is el kell sajátíttatni a hallgatókkal, amelyek alapján az egyes határozatok születnek, és amelyek birtokában jól lehet értelmezni bármilyen helyzetben, új és váratlan körülmények kpzött is a párt mindenkori határozatait. Óvári elvtárs azzal zárta gondolatait, hogy számára az igazgatóságon tett látogatás a találkozás, a tapasztalat- csere hasznos óráját jelentette. A megyei oktatási igazgatóságról Óvári Miklós vendéglátóinak társaságában rövid városnéző körútra indult. Első állomásként a Zagyván túl fekvő új városrészt, a Vosztok úti lakótelepet tekintették meg. Innen az út a Várkonyi térre; a város egyik legszebb pontjára vezetett. A városnéző „séta” Szolnok déli ipar negyedének megtekintésével ért véget. Ezután Óvári Miklós a házigazdák kíséretében a népfront Barátság klubját kereste fel, ahol a Szolnok megyei Néplap és az MTI megyei szerkesztőségének, valamint a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai várták. A Központi Bizottság titkárát Varga József, a Néplap főszerkesztőj e köszöntötte, majd röviden ismertette a megyei sajtó helyzelakótelepen tét. Megemlítette, hogy megyénkben az ország egyéb területeihez képest kevéssé jelentősek a sajtó hagyományai. Ezért is figyelemre méltó, hogy a Szolnok megyei Néplap átlagos példányszáma alig több mint egy évtized alatt 15 ezerről negyvenezerre nőtt. Hangsúlyozta, hogy Szolnok mé- gyében jó politikai közérzetben folyik az újságírói munka, de kitért néhány gondra is, elsősorban az újA KGST XXV. ülésszaka elfogadta a komplex programmal összefüggő iparjog- védelmi feladatok végrehajtását és a szabadalmi együttműködés kiépítését. A program szerves része a „PA- TENTINFORM 72”, a szellemi, műszaki eredmények nemzetközi bemutatója és konferenciája is. Fejlesztési költséghányadunk jelentős részét a hazai A nagykunsági tsz-szövet- ség szervezésében Karcagon találkoztak tegnap a Nagykunság állattenyésztő szakemberei és az üzemi állatorvosok. A tanácskozáson dr. Póka Géza, a Filaxia Vállalat osztályvezetője tartott előadást a tápszerek és premithek használatáról. Az intenzív üszőnevelésről és a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről pedig dr. Mikó ságíró-utánpótlás és az információszerzés számos nehézségét illetően. A lap munkatársai több kérdést intéztek Óvári Miklóshoz, illetve néhány javaslatot tettek a sajtó közéleti szerepét meghatározó jogszabályokkal, az újságírók anyagi és erkölcsi megbecsülésének jövőjével és az újságírók képzésével, továbbképzésével kapcsolatban. Óvári elvtárs válaszában elmondta, hogy amennyire ideje engedi figyelemmel kíséri a megyei lapokat. A Szolnok megyei Néplapot olyan újságnak tartja, amely színvonalasan tölti be feladatát. Kifejtette, hogy az újságírást rendkívül felelősségteljes értelmiségi munkának ítéli, amely sokoldalú általános és politikai műveltséget élettapasztalatot, szakmai ismereteket igényel. Épp ezért az a véleménye, hogy az újságíróképzés jelenlegi formája nem a legcélszerűbb az utánpótlás nevelésére. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az MSZMP KB Agitácios és Propaganda Osztálya már meg is kezdte egy képzési tervezet kidolgozását. Kitért arra is, hogy tudatában van mennyire nehéz, felfokozott idegfeszültséggel járó munka az újságírás. („Aki átérzi az írott szó felelősségét, az csak Ideges lehet”), de arról is beszélt, mennyire szép feladat naponta szólni az emberekhez, részt vállalni a vélemények alakításából. A tájékozódás gondjaira vonatkozóan a következőket mondta: „Az információ nem magántulajdon. Aki adja nem szívességet tesz, hanem kötelességet teljesít. De ahhoz, hogy ez az. elv a gyakorlatban megvalósuljon az kell, hogy az újságíró inindig a társadalom érdekében használja fel a kapott információt, erősítse a mindenkori partnerben azt a gondolatot, hogy érdemes információt adni”. Rámutatott még arra is, hogy bár erre vonatkozóan van kormányhatározat mégsem történik mindig megfelelő reagálás a sajtó javaslataira az érintett, különösen megbírált szervek, intézmények részéről. „A szocialista demokratizmus egyik alapkérdése, hogy érvényesüljön a sajtónak az a joga, hogy javaslatára, bírálatára választ kapjon. Ahhoz, hogy ez sikerüljön nem elegendő pusztán a jogszabály, harcolni is kell érte. Ez a harc is olyan, mint bármelyik harcunk: sokszor győzünk, sokszor vesztünk, de mindenképpen érdemes harcolni.” Óvári Miklós ma Jászberénybe látogat. újítások, szabadalmak technológiai fejlesztések bevezetésére, alkalmazására fordítjuk. A KGM-nél a múlt évben 26 629 újítási és 244 találmányi javaslatot nyújtottak be. Ebben az időszakban hasznosításra került 1190S újítás és 191 találmány. A javaslatok bevezetése, a megvalósító vállalatoknál 012 millió forint gazdasági eredménnyel járt. József tanszékvezető egyetemi tanár beszélt. A szakemberek a tenyésztés, az állatforgalmazás és a takarmányozás időszerű teendőit is megvitatták a megyei vállalatok vezetőivel, képviselőivel. A program befejezéseként pedig a karcagi November 7, és a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben tanulmányozták a résztvevők a kötetlen marhahizla- lási rendszert. Fehér Lajosné előadása Szolnokon A Vosztok úti Állattenyésztők találkozója Karcagon Műszaki fejlesztés és iparjogvédelem
