Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
1972. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dr, H. Nagy M., Gorjanc I.-né dr., Fehérvári L., Mojnár L, Kerekes F„ Papp J., Kern PFalusi öz L„ dr. Cserepes K. '„...igen jelentős kiaknázatlan tartalékok mozgósíthatók a jobb szervezéssel. Nem túlzás azt állítani, hogy egy ország gazdasági fejlettségét elsősorban az fémjelzi, milyen magasfokú szervezettséggel, termelési kultúrával, milyen olcsón állítják elő a termékeket. Nálunk sajnos, nem ritka eset, hogy korszerű, megbízható és tetszetős gépet, vagy berendezést készítenek, de túlságosan drágán, nem utolsósorban azért, mert a munkaszervezés színvonala elmarad a korszerű technika mögött... Legalább ilyen .fontosak a kérdés politikai és emberi oldalai is. A dolgozó ember számára a munkahely: második otthon. Rendre és harmóniára vágyik a családi életben, olyant szeretne látni a munkahelyén is. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkásember a munkahelyen tapasztalt körülmények alapján ítéli meg a gazdasági vezetőket, a társadalmi szervek munkáját, sót nem ritkán az egész szocialista rendszert. Ahol magas színvonalú a szervezettség, ahol rend és fegyelem van, ahol folyamatosan tud dolgozni és jó a légkör, ott van munkakedv, ott a jó közérzet. De ahol hiányoznak a folyamatos munka elemi feltételei, ahol sok az állásidő és állandósulnak a hajrámunkák, a túlóráztatások, ott rosszul érzik magukat az emberek. Sajnos ez gyakori még. A munka- és üzemszervezés fejlesztése nagy társadalmi jelentőségű ügy, a gazdasági előrehaladás, az emberről való gondoskodás, a rend és fegyelem a jó üzemi légkör kialakításának egyik kulcskérdése.” (Gáspár Sándor nyilatkozatából a Társadalmi Szemle 1972. februári számában.) Napjaink e sokat vitatott témájáról, gazdasági előrehaladásunk e döntő tényezőjéről kértük kerekasztal beszélgetésre Gorjanc lgnácné doktort, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezetének társelnökét, az Aprítógépgyár gazdasági igazgatóhelyettesét. Fehérvári Lászlót, az SZVTT titkárát, a megyei tanács csoport- vezetőjét, dr. Cserepes Károlyt, a Hűtőgépgyár szervezési és ellenőrzési főosztályának vezetőjét, Falusi Zoltánt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szervezési osztályvezetőjét, Kern Pált, a MEZŐGÉP törökszentmiklósi vállalatának igazgatóját, Kerekes Ferencet, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatóját. Molnár Istvánt, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat igazgatóját, dr. H. Nagy Mihályt, a Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatóját, Öz Lajost, az NKFV szervezési csoportvezetőjét és Papp Jánost, az AFIT XVII. sz. túrkevei vállalatának igazgatóját. ség árán, sok-sok buktatón keresztül értünk el eredményeket és utólag azt is elmondhatom, a kudarcok nem mindig és nem elsősorban pénzhiány miatt következtek be. Az a véleményem a munka- és üzemszervezésről, hogy a tudati meggyőzés, a „több frontos” felvilágosítás minden szervezésnek előfeltétele. Meg kell értétni a vezetőkkel és munkásokkal egyaránt, hogy a régi, a megszokott nem mindig jó, nem feltétlenül örökérvényű. Ezért a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek a támogatása Seltétlenül kell, hogy a szervezeti változtatások szükségességét az emberek tudatában megfelelő helyre tegye. Mert még egyszer hangsúlyozom: nem minden a pénz. Kern Pál: Ezzel én is egyetértek. Valóban; az alapvető cél a meglévő eszközök, a termelőmunka jobb hasznosítása. Szerintem napjainkban a szervezés és vezetés korszerűsítése azért is rendkívül fontos, mert a bővített újratermelés megvalósítására és fokozására az extenzív lehetőségek korlátozottak. Közelebbről, a termelés bővítéséhez korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre az anyagi feltételek éppúgy, mint a munkaerő. A mi vállalatunk konkrét gyakorlatában elmondhatom. hogy valóban egyre sürgetőbb a szervezettség színA Néplap kerekasztala érezhető. Nekünk önálló' szervezési osztályunk van és ennek feladatai között hangsúlyozottan a szervezés és vezetés rendszerének tökéletesítése áll előtérben. Emellett felülvizsgálatra került az állóeszközgazdálkodásunk. A felülvizsgálat eredményeképpen többek között az is nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi időben há nerr. is feleslegesen, de túlzott mértékben növeltük állóeszköz-állományunkat. Ez többek között egyik oka annak, hogy a hatékonyság fokozása érdekében az elkövetkező időkben az állóeszköz-kihasználásunk növelése rendkívül fontos kérdés. A közeljövőben az olajipari pártbizottság is tárgyalni fogja a két vállalat szervezési problémáit. Sokat várunk ettől és ennek alapján pártszervezetek segítségétől. Nem panaszkodom, mert általában az a tapasztalatom, hogy a szervezők által kidolgozott elképzeléseket gyakorlatban megvalósíthatjuk, mégis — sokszor vezetők és dolgozók egyaránt — szembe állnak vagy nem támogatják megfelelően az elavult módszerek megváltoztatására irányuló javaslatokat. Előfordul, hogy egyesekben felvetődik olyan gondolat is: mi lesz velem, ha más rendszert vezetnek be? Vajon nem vá- lok-e feleslegessé? Ez a gondolat sokszor vezetőknél és Újságíró: Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december elsején hozott hatá- zoratában ismétlőleg felhívta a figyelmet a munka- és üzemszervezésre, mint a hatékonyság növelésének egyik nagyon fontos láncszemére. A határozat az egész népgazdaságnak — tehát a minisztériumoktól a vállalatokig, s természetesen a pártós szakszervezeti szerveknek egyformán kötelességeket ad. Fehérvári László: Munkaés üzem szervezésről, úgy is mint tudományról, úgy is mint gyakorlatról egyre sürgetőbb és időszerűbb beszélni. Ahogyan a munkamegosztás szélesedik és fejlődik, a munka- és üzemszervezés színvonalának is szükségszerűen fejlődnie kell. Ma már szerte a világon tudományos szinten, kutatások eredményének elemzése alapján foglalkoznak a különböző munkamegosztáshoz kapcsolódó munkszervezéssel. Nálunk napjainkban a munka- szervezésnek az üzemi szintű (vállalati szintű) szervezettsége a legidőszerűbb probléma. Erre hívja fel a figyelmet a Központi Bizottság december 1-i határozata is, de ezt sürgetik egyre szélesebb rétegben a dolgozók. A magam részéről •— úgy is mint a megye legfiatalabb tudományos társaságának a titkára és úgy is mint a megye vállalatait munkakörömnél fogva ismerő dolgozó — szem élyes tapasztalataimra építve is mondhatom: a nagy termelő vállalatok (de a kicsik is!) ma már nem dolgozhatnak megfelelő hatékonysággal megfelelő szintű szervezettség nélkül. Szervezés hiányában a vállalati életben „vérkeringési” zavarok keletkezhetnek; vagyis a termelés egyenletes fejlődése akadályodba ütközik, vagy ütközhet, a munka minősége és hatékonysága elmarad a kívánt és elérhető színvonaltól. Újságíró: Ezzel tulajdonképpen azt is megfogalmaztuk, hogy a szervezés nein választható el a vezetéstől. Fehérvári László: Valóban, a szervezés is vezetés egymással összefüggő fogalmak; ott, ahol nincs korszerű szervezés, nem lehet beszélni megfelelő szintű ve- cetésről. Kerekes Ferenc: Azzal csatlakoznék az elhangzottakhoz, hogy a szervezés nem öncélú tevékenység, azért van szükség színvonalának emelésére, mert magasabb szinten akarjuk építeni a szocializmust. A szervezés célja tehát véleményem szerint az élő munka, ezen belül a szellemi és fizikai munka hatékonyabbá tétele, ami a tudomány és gyakorlat egységére alapuló magasabb szintű szervezettség nélkül nem valósítható meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmélet gyakorlatba való átültetése, megvalósítása, hozzáértő — szervezni, vezetni tudó — szakembereket igényel, akik a rém’ lkezésre álló eszközöket és pénzt kellő hatékonysággal tudják a cél érdekében felhasználni. Dr. H. Nagy Mihály: Hadd szót jak közbe! Véleményem szerint a pénz, a nagyobb befektetés most nem elsőrendű probléma. A párthatározat is azt mondja: jobban kell gazdálkodnunk a meglévővel. Emberekkel, gépekkel, berendezésekkel, felszerelésekkel egyaránt. Ha a rendelkezésre álló eszközöket okosabban, szervezettebben használjuk fel, tehát hatékonyabban dolgozunk, ezáltal megteremtjük a lehetőségét a későbbiek sorár szükséges pénzeszközöknek is. Ezt abban a minőségben is mondhatom, mint a Tisza Cipőgyár első üzemszervezője. Ugyanis a hatvanas évek elején ebben a munkakörben dolgoztam és gok-sok nehézvonalának á megjavítása.’ Hat gyáregységünk van és az egymásrautaltság megfelelő szervezettség nélkül komoly termelési bajokat okozhat. Éppen ezért üzemgazdasági osztályunkon belül megerősítettük a szervezési csoportot és rendkívül sokat várunk e csoport munkájától. Ugyanakkor csatlakozva H. Nagy elvtárshoz, én is azt gondolom, hogy ez a munka eredményt csak akkor hoz, ha egyidejűleg a tudati felvilágosítás, az emberek helyeslő és egyetértő támogatása párosul vele. Falusi Zoltán: nem régen Miskolcon az ottani SZVTT ülésén vettem részt, ahol a Központi Bizottság határozatát elemeztük és feladatainkat ennek megfelelően cso- pontosítottuk. A Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása a szervezés, vezetés színvonalának a megjavítása, a munka hatékonyságának emelése érdekében az elkövetkező 2—3 évben súlyponti feladatként jelentkezik minden vállalatnál. Fehérvári László: örülök, hogy Falusi elvtárs megemlítette a miskolci SZVTA’- ülést. Nekem is volt lehetőségem,1 más megyékben vizsgálódni és tapasztalatokat szerezni a szervezés és vezetés színvonaláról. Az én tapasztalatom is az, hogy mindenijtt súlyponti kérdésként kezelik ezt a témát. Újságíró: Ha módjában volt tapasztalatokat szerezni, akkor nyilván -sszehasonlítani is tud. Nekünk, Szolnok megyeieknek túlságosan kell-e szerénykednünk ? Fehérvári László: Túlságosan nem, de nem vagyunk e téren a legjobbak közé sorolhatók. Kicsit későn indultunk és ezt a késést a továbbiakban be kell hoznunk. Falusi Zoltán: A mi vállalatunk korábban kezdte a szervezés megjavítására irányuló tevékenységet és ezért ennek az eredménye ma már vezetetteknél egyaránt fielmerül. Papp János: A mi vállalatunk Túrkevén 1967-ben lett önálló vállalat Ma már ezerkétszáz dolgozónk van. Ez a rohamos fejlődés egyre inkább sürget bennünket a szervezés és vezetés színvonalának a megjavítására. 1970-ig eldöcögtünk a régi vezetési és irányítási rendszerünkben, azonban ma már azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb az időnk, egyre több napi problémával foglalkozunk és ezáltal a vezetők nem tudnak a jövővel, a jövő előkészítésével megfelelően foglalkozni. Mindez azért, mert a jelenlegi nagyságú vállalat már túlnőtte a régi szervezettségi színvonalat, illetve szervezeti formát. 1970- ben szervezőt, majd 1971- ben önálló szervezési osztályt hoztunk létre. Űj szervezeti felépítést, munka- és üzemszervezési rendszert dolgoztunk ki, és ennek alapján az eredmény nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a különböző szintű vezetők többet foglalkozhatnak perspektivikus feladatokkal, hanem a napi munka menete is kiegyensúlyozottabb és egyre kevesebb időveszteséggel és egyre nagyobb hatékonysággal tudunk dolgozni. Újságíró: Jellemző a példa: itt sem valósult meg nagy beruházás és mégis a szervezeti változtatás lehetővé tette a jobb munkaszervezés és a hatékonyság növelését. Papp János: Igen. Eredeti elképzelés szerint 40 milliós beruházással akartuk a fejlesztési problémákat megoldani. Aztán kiokoskodtuk, hogy miképpen lehet a meglévő lehetőségeket jobban kihasználni. Éppen ezért gyakorlatból tudom hogy milyen nagy szükség van a meggyőzésre, a megértetésre és értek egyet mindazokkal, akik az előzőkben a tudati problémákat hangsú’yozták. Pártszervezetünk eddig is sokat tett azért, hogy e szinten támogasson bennünket. Az eredmények.ma már kézzelfoghatóak, azonban még mindig szükséges a meggyőzés annál is inkább, mert a fejlődés folyamatossága szükségszerűen a szervezési munka folyamatosságát is feltételezi. Újságíró: Jó ezt hallani, hiszen a szervezők még sok helyen nem ilyen jó véleményeket kapnak. Öz Lajos: Bizony nem1. Sokszor fordult elő, hogy a szervező egy hónapig vagy még tovább is dolgozik egy- egy témán és munkája nem mindig kerül megvalósításra még akkor sem, ka nyilvánvaló annak ésszerűsége és szükségessége. Véleményem szerint egy, szervező munkája csak abban az esetben hozhat eredményt, ha a vállalaton belül megfelelő támogatással, komplex és kollektív elképzelések alapján történik. Ez akkor is így van, ha egy vállalatnál önálló szervező vagy szervezési csoport dolgozik, és akkor is így van, ha egy vállalat külső szervezők révén óhajtja problémáit megoldani. Dr. H. Nagy Mihály: Nekem az a véleményem, hogy a vállalat általános szervezési megoldása nem valósítható meg külső szervezők révén. Külső szervezők igénybevétele ott és akkor célszerű, amikor egy meglévő és összességében jól szervezett vállalat 1—1 szervezési részfeladatának megoldását bízza külső szervezési szakemberekre. Azt a szemléletet is jó lenne tisztázni. hogy a szervezés, szervezettség kérdése nem. egyenlő és nem azonosítható az ügyvitel gépesítésével. Ebben a kérdésben célszerűnek tartanám, ha a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a koordinálást magára ' 'állatná. Molnár Iván: Szándékosan nem szóltam idáig, most azonban megragadom a kínálkozó alkalmat, A mi vállalatunk szívesen vállalná a megyén belül a vállalatok megbízásait a számítógépek igénybevételére. Jelenleg ugyanis megyén kívüli vállalatoktól, közte számos budapesti vállalattól kapunk megbízásokat és vállalunk munkát. Az azonban igaz, hogy a számítógép központokat igénybevenni csak ott és azok a vállalatok tudják, amelyek fejlettség, szervezettség szintjén oiyan színvonalon állnak, hogy számunkra a feladatokat adni tudják. A mi felkészültségünk jelenleg is olyan, hogy idejében tudjuk az igényeket kielégíteni, és arra is alkalmasak vagyunk, hogy esetleg közös beruházás révén gépparkunkat bővítve teljesítő- képességünket megsokszorozzuk. Az ilyen jellegű bővítés mintegy 30 miliió forintot igényelne, amelynek 50 százalékát vállalatink biztosítaná, feléhez a vállalatok közös társulása volna szükséges. Én is csatlakozom;1 ahhoz a feltevéshez, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a vállalatok ilyen irányú igéimének felmérésében, illetve koordinációjában vegyen részt. Fehérvári László: Azt hiszem, egy ilyen felmérést az SZVTT szívesen elkészít és ennek alapján közösen lehetne a témában érdekelt vállalatoknál a kezdeményező lépéseket megtenni. Dr. H. Nagy Mihály: A közös beruházás ötlete nagyon jó. viszem haza! Gorjanc lgnácné dr.: E kerekasztal körül néhányan mint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tisztségviselői is ülünk. Ebben a minőségben is és mint gazdasági vezető is szeretném hangsúlyozni, hogy a szervezést nem lehet elválasztani a vezetéstől. A szervezettség színvonala fémjelzi a vezetés színvonalát is. A jó vezetés alapja a jó szervezés, a megfelelő szervezettség. Tehát jó vezetés nem létezik céltudatos szervezés nélkül. Amikor a Központi Bizottság decemberi határozatából a munka hatékonyságának fokozására vonatkozó feladatokat idézzük, azt is látnunk kell, hogy e feladatok végrehajtásában döntő része van a vezetésnek. A vezetés alatt természetesen a különböző szintű vezetési lépcsőkről van szó, mert hiszen a döntési szintek különbözők. Ha tehát a vezetés-szervezés feladatát mint egységet fogjuk fel, akkor a különböző vezetési szinteken a szervezési feladat is különböző. A mi vállalatunk azontúl, hogy nem kampányszerűen foglalkozik a vezetés és szervezés színvonalának a javításával, nagy súlyt helyez rá, hogy tudatossá tegye a különböző szintű vezetők részére a szervezési feladatok reájuk háruló részét. Éppen ezért az elmúlt évben az Aprítógépgyár és Hűtőgépgyár közösen továbbképzést szervezett mintegy nyolcvan középvezető részére. Meggyőződésem, hogy ennek eredményeképpen mindkét gyár megfelel .„azon követelményeknek, amelyek a munka hatékonyságát javítandó, a Központi Bizottság decemberi határozatából reájuk hárulnak. Dr. Cserepes Károly: Én azt mondhatom, hogy nálunk a Hűtőgépgyárban minden szinten jól értelmezik a szervezés fontosságát. Főosztályunk neve ahol dolgozom: szervezési és ellenőrzési főosztály. Magában foglalja a szervezési osztályt, az ellenőrzést, és gépi adatfeldolgo- , zó osztályt. Vállalatunknál öt éve létezik ez az osztály, illetve főosztály, közvetlenül a vezérigazgatóhoz rendelt szervezetben, munka- programját az igazgatói tanács hagyja jóvá. összhangban a vállalat ötéves fejlesztési tervével. A főosztály a iiunkcionális vezetőkkel együtt dolgozza ki a különböző szintű szervezési feladatokat, tehát a különböző funkcionális vezetőknek éppúgy megszabott a szervezési feladata, terve, mint a főosztály dolgozóinak. Fehérvári László: Noha az SZVTT megyénkben csak ez év februárjában alakult meg hivatalosan, a megalakulás előkészítése során, mintegy 3 éven keresztül gyűjtöttünk adatokat, szereztünk tapasztalatokat különböző vállalatoknál. Ezeknek az adatoknak, tapasztalatoknak birtokában eddig is végeztünk néhány elemzést, többek között a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályával közösen és a jövőben is célunk ilyen jellegű adatok, tapasztalatok birtokában megfelelő elemzések útján segítséget nyújtani a vállalatoknak, szerveknek. Ehhez természetesen részünkről nemcsak igényt, hanem egyidejűleg támogatást is kérünk. azaz részvételt az ilyen feladatok végrehajtásában. Tanfolyamok, továbbkéDzé- se1' megszervezésére is vállalkozunk, mint ahogy jelenleg már ilyen jellegű tanfolyamok fiolynak is a megyében. Újságíró: Köszönjük, hogy hívó szavunkra eljöttek és véleményükkel, tapasztalataikkal segítették olvasóink tájékoztatását. öúskútj Júlia A munka- és üzemszervezés
