Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MT <' 4h VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXn. évt. 53. sz. 1972. március 3., péntek. „A Nagykunságban is elkezdődött az iparszerű mezőgazdaság alapozása“ A ísz-szövetség kongresszusi küldöttértekezlete Karcagon Tegnap egy nagymúltú táj, a Nagykunság 55 termelő­szövetkezetének százöt küldötte találkozott Karcagon a II. országos termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeinek jegyében. Az egymillió embert tömörítő magyar szövetkezeti mozgalomban is tiszteletreméltó helye van a Nagykunság­nak. Itt születtek az első termelőszövetkezetek, itt ringott a magyar szövetkezeti mozgalom bölcsője. Az úttörőnemzedék két képviselőjét, a karcagi M. Tóth Józsefet és a túrkevei Márki Gábort az elnökségbe hívta meg a mai szövetkezeti generáció. Gönczi Lajos korelnök megnyitója után Varjú Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárá’t, dr. Gergely István kandidátust, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter helyettesét, Fodor Mihályt, a megyei tanács elnökét, Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, s más meghívottakat, a testvérszövetkezeti szövetségek vezetőit, a járási, városi pártbizottságok titkárait, a tanácsok el­nökeit. A karcagi tanácsháza nagytermében rendezett küldött- értekezlet előadója Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára volt. Kezdetben többek között arról beszélt Suba István, hogy kétszáz szövetkezeti tag felszólalását értékelheti utólag a küldöttértekezlet, s megállapíthatja, hogy százöt olyan javaslatot tettek a szö­vetkezeti tagok, amelyeknek a II. kongresszus, a TOT, a területi szövetség és a tsz vezetőségek elé kell, kerül­niük. A táj termelőszövetke­zetei ezekben a napokban is jólesően tapasztalhatták, iiogy a pártszervek, a tanács­hivatalok, a politikai intéz­mények ott voltak a közgyű­léseken, segítették a munkát. A területi szövetség el­nöksége. és az előkészítő bi­zottság kiadványt jelentetett meg „Két kongresszus kö­zött” címmel. A karcagi ta­nácsházán pedig jól rende­zett, gazdag tartalmú szö­vetkezettörténeti kiállítást nyitottak meg tegnap. Ezek­ről mondta Suba István: — Egyik sem tudja olyan sokoldalúan, színesen bemu­tatni az öt esztendő alatt megtett utat, mint ahogy az a termelőszövetkezetekben, a valóságban történt. A két kongresszus között nagy változások tanúja ez a táj is. Erősödött a vállalati gaz­Suba István beszámolója Suba István előadását tartja dálkodás, a szövetkezeti de­mokrácia és az önkormány­zat. A tájegység termelő- szövetkezetei segítették a szocialista rendszer életszín­vonal-politikáját, a kulturált szocialista életmód terjesz­tését, a munkás—paraszt szövetséget. A tsz-tagok társadalmi, gazdasági állapotával fog­lalkozva azt állapította meg a szövetség titkára, hogy megállt az elvándorlás a szövetkezetekből, sőt némi­képpen emelkedik a taglét­szám. Figyelemre méltó vál­tozás, hogy öt év alatt 40 százalékkal csökkent az al­kalmazottak száma is a szö­vetkezetekben. Gond viszont, a nők foglalkoztatása. A szövetkezeti tagok és más' kereső rétegek jövedel­mének összehasonlításáról mondta Suba István: — Jó lenne, ha a közgaz­dászok, statisztikusok kimun­kálnák az összehasonlítás tu­dományos alapjait, mert ekéikül nem érünk el célt. Hiszen nem közömbös pél­dául, hogy az időszakos kényszerszünetekkel váltako­zó 50—60 órás munkahét a termelőszövetkezetekben és a.heti rendszeres 44—48 órás ipari, foglalkoztatottság kö­zötti különbség hogyan ve- titődik. Beszélt arról is Suba Ist­ván, hogy időszerű az el­avult munkanormák felül­vizsgálata, a felgyorsult technikai változásokhoz iga­zítása. Méltatta a társadalmi gondoskodás formáit, ame­lyek éppen az eltelt öt' esz­tendőben lettek intézmé­nyessé. Ám megállapította azt is: — Mindez így igaz. De parasztságunknak a szocia­lista útra történő lépése óta nincs elvi, sem politikai alapja annak, hogy a szo­ciális gondoskodás tartalmá­ban és formáiban még meg­lévő különbségek hosszú tá­von fennmaradjanak. Je­lenleg még 5 évvel magasabb a nyugdíjkorhatár a terme­lőszövetkezetekben: , Alacso­nyabb összegű a családi pót­(Folytatás a 3. oldalon.) Olasz rendszerű dohányszáritó kamra gyártása Szolnokon (Tudósítónktól) A Dohányipari Vállalat Trösztje, mintegy 2 millió forintért mesterséges do­hányszárító licencet vásárolt egy olasz cégtől. A termelő gazdaságok munkáját jelen­tősen megkönnyítő berende­zés gyártásával, a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat beseny- szögi út,- üzemét bízta meg. Az üzemben már készül az eredeti olasz gép első hazai gyártmányú prototípusa. Jú­lius végéig, a dohányszárí­tási idény kezdetéig a tröszt részére 20, közvetlenül a ter­melő gazdaságok megrende­lésére pedig 12 „klíma­kamrát” gyártanak. Az ötletes konstrukció ki­sebb szobanagyságú, 5 mé­ter széles, 7 méter hosszú és 3 méter magas. A dohány szárításához szükséges hő­mérsékletet olajégővel ter­melik és a meleg levegőt közvetett úton ventillátorra] továbbítják a salakgyapottal bélelt kamrába. A hevesi dohány mesterséges szárítá­sához 6 nap szükséges. Egy berendezés a betakarítási idényben 720 mázsa, vagyis 15 hold zöld dohány termé­sét képes megszárítani. Az új szárító kamrával a termeltető, illetve a termelő gazdaság egyaránt jól jár. A dohányipar a mesterséges szárítás után lényegesen jobb minőségű hevesi dohányt kap feldolgozásra, a gazdaságban pedig megrövidül, gazdasá­gosabbá válik a szárítás. Egy berendezés ára az előzetes kalkulációk szerint körülbe­lül 415 ezer forintba kerül „Mini-zsákos” műtrágya (Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművek korszerű szuper- foszfát üzemében — a me­zőgazdasági termelőüzemek igénye szerint — az idén mintegy félmillió tonna mű­trágyát gyártanak, 12 ezer tonnával többet az előző évinél. A gyár messzemenően igazodva a felhasználó gaz­daságok igényeihez, már ko­rábban korszerűsítette a ter­melési folyamatot. A sima szuperfoszíát mellett kettes és hármas hatúanyagú mű­trágyakeveréket is készít, s valamennyi termékét granu­lált állapotban adja át a forgalmazó AGROTRÖSZT- nek. A szemcsézett műtrágya előnye, hogy lassabban ol­dódik, hatása jobban érvé­nyesül a kultúrnövényeknél, ugyanakkor a tárolása, szál­lítása is lényegesen kisebb veszteséggel jár. A műtrá­gya nagyobb részét ömlesz­tett állapotban szállítják a kijelölt üzemekbe, mintegy 90 ezer tonnát azonban mű­anyagzsákokba csomagolva értékesítik. Az 50 kilós zsákok mellett az idén „mini-zsákos” ter­mékkel is megjelentek, ötr ezer tonna szemcsézett mű­trágyát 10—12 kilós mű­anyagzsákokba csomagolnak. A kisebb tételek elsősorban a háztáji gazdaságok táp­anyag utánpótlását biztosít­ják. A gyárban január óta folyamatos a termelés és a szállítás. Márciusig 76 ezer tonna sima és csaknem 10 ezer tonna kevert hatóanya­gú műtrágyát gyártottak le. Ma: Egy nyereségosztás tanulságai Jövő heti rádió- és tv-műsor Tarka-barka Elítélték a kecskeméti taxisofőr gyilkosait Készülődés a Tanácsköztársaság évfordulójára Március 21-ről, a Magyar- Tan ácsköz társaság kikiáltá­sának 53. évfordulójáról — országszerte megemlékeznek. A fővárosban és vidéken, megkoszorúzzák az 1919-es proletárdiktatúra emlékmű­veit, a Tanácsköztársaság egykori vezetőinek, mártír­jainak szobrait, emléktáb­láit. Változatos programmal készül a történelmi évfordu­lóra az ifjúsági mozgalom. Bács megyében — a ko­rábbi évek hagyományainak megfelelően — március 19- én kerül sor az orgoványi menetre. A brutális fehér­terror egyik hírhedt színhe­lyén adóznak majd a megye fiataljai a proletárhatalom vértanúi emlékének. Március 21-én rendezik meg aCsong- rád megyei ifjúsági napot, Győr megyében pedig 20-án és 21-én a Kisfaloay-napo- Irat, ezúttal tizedszer. Mind­két megyében ez alkalom­mal emlékeznek meg a ket­tős évfordulóról is. Az általános iskolákban ünnepi úttörőcsapat,' illetve raj gyűlések keretében idézik fel a Tanácsköztársaság di- csőségés napjainak legjelen­tősebb eseményeit. Brezsnyev fogadta a bengáli államfőt Tokió Mr. Green után Légicsata Laosz fölött KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON HÍREK — TUDÓSÍTÁSQ Március 8-ára összehívták a TOT ülését Szabó István elnökletével csütörtökön ülésezett a TOT elnöksége. Március 8-ra hív­ták össze az országos ta­nács ülését; ezen viatják majd meg a U. kongresszus elé kerülő dokumentumokat. Végétért a vadászati szezon Februárral végétért a va­dász-szezon. A magyar Vad- Kereskedelmi Vállalat mér­lege szerint minden korábbi esztendőt túlszárnyaltak a vadexportban és a külföldi vadászcsoportok fogadásá­ban. A magyar tenyészvadak exportja az 1971—72-es va­dászszezonban több mint 2,5 millió dolláros bevételt ho­zott. Kiválóak köszöntése Csütörtökön Dunaújváros­ban kilencedszer köszöntöt­ték a Dunai Vasmű kiváló mérnökeit, technikusait és közgazdászait. 1963-ban in­dult cl a mozgalom a Dunai Vasműben, s az elmúlt év­ben volt a legnépesebb. A hatvan benyújtott dolgozat­ból a zsűri ötvenegyet foga­dott el. Az ötvenegy fiatal pályaműve közül huszonhe­tet bevezettek és sikeresen alkalmaznak az üzemekben. Nyolc pályaművet országos pályázatra küldtek el. Üsző vízmű Az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság csütörtökön megkezdte Mohács-szigetnél egy úszó vízmű üzembehe­lyezését. Másodpercenként két köbméter vizet továbbít majd a földekre. Ezt követő­en, az új hartaj öntözőfürt táplálására indítják be a kiskunsági öntözőcsatornához kihelyezett szivattyúkat. Megkezdődött az öntözés is. Magszállítás két héttel korábban A szokásosnál két héttel korábban kezdődött meg az idén a vetőmagszállítás. A termelőszövetkezetek az élt A „ ~ múlt évhez képest 80—90 vagonnal több, úgynevezett kétvonalas hibrid-kukorica vetőmagot rendeltek, ezek­kel úgyanis 1971-ben feltű­nően jó eredményeket értek el. A hibridkukoricákból ed­dig már 700 vagonnyit szál­lítottak a termelőknek. Ta­vaszi árpából és zabból már negyedik hete szállítják a gazdaságokba a vetőmagot. Tavaszi árpából 600, zabból pedig 200 vagont vettek át a termelőszövetkezetek. „Vizsgáznak” a jövő búzái Martonvásáron, beérett a tizenkettedik esztendeje tar­tó nemesítésj munka gyü­mölcse: az országos fajtakí­sérletekben az utolsó év­ben „vizsgáznak” a jövő bú­zái. A kutatók célja az volt, hogy intenzív, rövidszárú, nagv termőképességű fajtá­kat nemesítsenek ki. olya­nokat, amelyektől várható, hogy minőségük vetekszik majd a régi. magyar tiszavi- déki búzák minőségével. A martonvásári intenzív fajta jelöltek ' — mint ezt a martonvásári és az országos kísérletek igazolták — kitű­nő termőképességűek. Egye­sítik magukban a régi tisza- vidéki magyar búzák és a bezosztája jó tulajdonságait. További előnyük a mar­tonvásári fajta jelölteknek, hogy nem dőlnek meg, s így 60—62 mázsás hektáronkénti átlagtermés esetén is köny- nyen betakaríthatok a meg­dőlés veszélye nélkül. Vállalati támogatás bölcsődének Szocialista szerződést kö­tött a több mint 1000 nőt foglalkoztató Vas megyei Styl Ruházati Vállalat és az egyik szombathelyi böl­csőde. Ennek értelmében az üzem évente 10 000 forint anyagi támogatást ad a gyermekintézménynek, ahol a vállalat 12 dolgozójának kisgyermekeit gondozzák. Ezen túlmenően a negyedik ötéves tervben 300 000 fo­rintot ajánlott fel bölcső­dék, napközi otthonok épí­tésére. Magyar sífutó cipők Hollandiába A hajdúböszörményi Haj­dúsági Cipész Szövetkezet speciális sport cipőkkel szer­zett nevet, nemcsak a hazai, de a külföldi megrendelők körében is. A nagy hajdú­város mesterei elsősorban korcsolya, jégkorong és sí­futó cipők gyártására speci­alizálták üzemüket. Az el­múlt esztendőben huszonöt- ezer pár jégkorong és sífutó cipőt szállítottak Hollandiá­ba és Svájcba. A kiváló ter­mékek iránt fokozódik a ke­reslet, s ebben az évben mintegy 40 ezer pár sport­cipő exportjára készültek fel. Üzemek ajándéka Kilenc kőbányai gyár ösz- szcfogásával szerezték be azt a 24 személyes nyelvi laboratóriumot, amelyet csü­törtökön ünnepélyesen adtak át az I. László gimnázium diákjainak, közös ajándék­ként. Az iskola több mint ezer diákja ezentúl a ma­gyar elektroakusztikai gyár „mindent-tudó” — magneto­fonnal, vetítési lehetőséggel, tanári vezérlőpulttal felsze­relt — nagyteljesítményű nyelvi laboratóriumának se­gítségével tanulhatja az orosz, angol, francia, né­met, olasz, spanyol, latin és lengyel nyelvet. A 600 ezer forint értékű oktatási se­gédeszköz szerelési munkái­ból is kivették részüket » kőbányai gyárak különböző szocialista brigádjai. Az utak vagy a tél? Jól „teleltek” az utak az idén Fejér megyében, ahol eddig minden esztendőben több milliós nagyságrendű károkat okozott a tél. Az idén nyoma sincs a jellegze­tes téli pusztításnak, a fagy­kárnak. Az elmaradt hava­záson egy millió hétszázezer forintot „takarított meg” a. KPM Fejér megyei igazga­tósága, s így az idén eny- nyivel többet tudnak út- fenntarásra költeni. A jelentősebb összekötő utakon 30 millió forintot költenek burkolat megerő­sítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents