Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

1973. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Képünkön Lázár Gábor, Fodor Mihály tanácselnök András alezredes társaságában IIÉlBl és Daróczl Alig két hete adtunk hírt ar’ ról, hogy életmentőket tüntet­tek ki Szolnokon. Tegnap ismét ilyen ünnepség tanúi lehettünk a megyei tanács elnökének szo­bájában. Az életmentő Lázár Gábor, a mezőtúri Dózsa György gimná­zium L b osztályos tanulója volt, aki két gyermek életét mentette meg. Az eset 1972. ja­nuár 22-én történt. Két kislány — Bosnyák Edit és Schmidt Irén, mindketten az általános iskola második osztályába jár­nak — Mezőtúron a téglagyár volt bányájának jegén csúsz­káltak. Játék közben olyan sza­kaszra tévedtek, ahol vékony jégréteg borította a vizet. Elő­ször Schmidt Irén alatt szakadt le a jég, majd a segítségére siető Bosnyák Edit is vízbe esett. A segélykiáltásukra a kö­zelben korcsolyázó Lázár Gábor lett figyelmes. Gyorsan csele­kedett és sikerült mind a két bajbakerült kislányt kimenteni a jeges vízből. A fiatal életmentőnek a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány önfeláldozó magatar­tásáért az „Életmentő Emlékér­met’* és 2000 forint pénzjutalmat adományozott, amelyet Fodor Mihály, a Szolnok megyei ta­nács elnöke adott áu Kevesebb a közlekedési baleset — Több a gazdasági és devizabűntett Év végi mérleg a bűnözésről Kétségtelen, hogy a közvé­lemény mindig érzékenyen reagái a bűnügyekre, külö­nösen a közvetlen környeze­tében történőkre. Ilyenkor nemcsak a törvénysértők, hanem a bűnüldöző szervek is a nyilvánosság reflektor- fényébe kerülnek. Egy-egy bűnügyi histórián keresztül azonban reális képet alkotni a bűnözés alakulásáról, a rendőrség, a bíróság tevé­kenységéről nem lehet. Sok­kal inkább alkalmas á kö­vetkeztetések levonására, egy átfogó, elemző kriminálsta- tisztikai kimutatás. Január, február a szám­adások hónapja. Felmérések, statisztikák ezrei készültek minden területen, s a bűnö­zés is „bonckés” alá került. Az országos felmérésekkel párhuzamosan a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság is elkészítette a tavalyi év bűnözési mérlegét, amelyből világosan kiderül, milyen jogsértések okoztak t legtöbb gondot és munkát a bűnül­döző apparátusnak és melyek azok a területek, ahol a leg­hatásosabb volt a megelőzés. iöfrv Az önállóság leple alatt A gazdasági reform terem­tette önállóságot az utóbbi években jó néhány gazdasági vezető arra használta fel, hogy saját malmára hajtsa a vizet és közben a fogyasztó­hoz nemegyszer olyan ipari termék került, amelynek használhatósága is vitatható volt. Az ellenőrzés fogyaté­kossága, nemegyszer teljes hiánya, a leleplezést megne­hezítő személyi összefonódás évekig termékeny táptalaja lehetett a pazarló gazdálko­dásnak, korrupciónak. Ilyen és ehhez hasonló jó néhány bűncselekményre derítettek fényt tavaly. Mint Szabó István ezredes, a Szolnok megyei rendőrfőkapi­tánynak a megyei tanács­ülésen előterjesztett beszá­molójából kiderült, megyénk határain belül tavaly 138 százalékkal (44-ről 105-re) emelkedett a népgazdaság elleni bűncselekmények szá­ma. Az elkövetkezendő idők­ben nemcsak szűkebb pát­riánkban, de országszerte is további emelkedés várható. Idegen forga?om — devizabűntett Hasonló negatív változás tapasztalható a devizabűn­tettek körében is. A me­gyénkbe látogató külföldiek­kel együtt sajnos a deviza- gazdálkodást sértők tábora is alaposan megszaporodott. Az ugrásszerű növekedés or­szágosan 174 százalék, ami­től megyénk is csak kevés­sel maradt el. (169,2 száza­lék). Ez a hirtelen változás még akkor is figyelemre méltó, ha abszolút számban nem sokat jelent (13-ról 35- re emelkedett)­Megyénkben a felderített társadalmi tulajdont károsító jogsértések emelkedése azon­ban — még ha jóval kisebb is volt az előzőeknél (9,1 százalék) — az országos át­lag felett van. A személyi javak sérelmére elkövetett bűncselekmények alakulása még szomorúbb képet mutat. Az országosan kimutatható 1 százalékos csökkenéssel szemben nálunk több mint 29 százalékkal növekedett. A vagyonelleni bűncselek­ményeket a közlekedési tör­vénysértések követik szám­ban és gyakoriságban egy­aránt. Nem telik el nap, hogy ne hallanánk ezekről. Statisztikusaink szerint ha­zánkban 9 percenként törté­nik egy közlekedési baleset. Erre csak részben magyará­zat a gyors tempóban növek­vő közúti forgalom. A ka­rambolok többsége a figyel­metlen, gondatlan, a KRESZ törvényeit félvállról kezelők kontójára írandó. Megyénk igen-igen rossz útjain sem száguldozik ke­vesebb gépkocsi, mint bár­hol az országban, (tavaly több mint ötezer új gépjár­mű került megyei nyilván­tartásba). Közlekedési bal­eseti statisztikánk mégis jobb, mint a többi megyéé és az országos átlag. Igazo­lásul egyetlen beszédes adat: a közismerten legforgalma­sabb 4-es számú főközleke­dési útvonalunkon — a for­galom növekedésének ará­nyát figyelembe véve — 25 százalékkal kevesebb baleset történt, mint 1970-ben. A magyarázat kézenfekvő. Köz­lekedési rendőreink megelő­ző akciói — a sorozatos or­szágúti ellenőrzések, helyszí­ni bírságok, gyorsított sza- hálysértési eljárások — nem maradtak hatástalanok. A Btk. új rendelkezései­nek következetes alkalmazá­sától pedig — ha nem is gyors és látványos — feltét­len további javulást remé­lünk. A tavalyi halálos, sú­lyos és könnyű sérüléssel já­ró összesen 508 baleset az idén még tovább csökkenhet, ha nem ül annyi ittas em­ber a volánhoz, a motorke­rékpár nyergébe, kerékpárra (!), lovaskocsirá (!), munka­gépre (!). Márpedig feltehe­tően kevesebben kockáztat­ják meg ezután pár féldeci élvezetéért a börtönbünte­tést. Túlzott alkoholfogyasztás S ha már az alkoholnál tartunk, még valamit, amiről továbbra sem szabad meg­feledkeznünk. Eddig is állan­dóan napirenden szereplő té­ma volt, az ital bűnözést ki­váltó közvetlen hatása, kü­lönösen az erőszakos jellegű bűncselekményeknél. „A leg­több gondot az alkoholizmus és velejárói okozzák a rend­őri apparátusnak” — állapí­totta meg a rendőrfőkapj- tányság jelentése. Nem cso­da, hiszen csupán Szolnokon 167 helyen árulnak szeszes­italt (minden 360 szolno­ki lakosra jut egy belőlük). A tiltó rendelkezések elle­nére is kiszolgálják a része­geket és a fiatalkorúak elé is odateszik a íéldeciket. A rendőrség tavaly több eljá­rást indított emiatt, mint a megelőző években bármikor. Elsősorban a túlzott alkohol­fogyasztással magyarázható, hogy megyénkben — néhány erélyes intézkedés ellenére is — további emelkedő tenden­ciát mutat a garázda bűn- cselekmények száma, holott országosan a sok-sok évi emelkedés után tavaly végre jelentősen csökkent. Nem marad büntetlen A statisztika felett eltöp­rengve ki-ki levonhatja a következtetéseket. Egy azon­ban biztos, abban a megyé­ben, ahol a rendőrség nyo­mozati munkájának eredmé­nyessége meghaladja a 81 százalékot, a lakosság nyu­godt körülmények között él­het, dolgozhat, mert a tör­vénysértők többsége nem marad büntetlen. Részben a sikeres felderítő munkával magyarázható az a kriminál- statisztikaj adat, amely sze­rint a bűncselekmények emelkedése megyénkben ma­gasabb az országos átlagnál. Természetesen az eredmé­nyes nyomozás csak részben lehet oka, a jogsértések számszerinti emelkedésének. A negatív részjelenségek fo­kozatos megszüntetését kizá­rólag rendőri, ügyészi, bírói beavatkozással nem lehet el­érni. A gyökeres változás, az általános szemléletbeli át­alakulástól, a bűncselekmé­nyeket szülő elvtelen légkör felszámolásától lehet remél­ni. Ehhez pedig a lelki- ismeretes, becsületes embe­reit segítségére van szüksége bűnüldöző szerveinknek. K. K. Hangulat: olyan érzelmi állapot, amely belső érzetekből, illetve különféle érzelmek összeszövődéséből áll, és viszonylag tartósan színezi tudatunk és viselkedésünk egész tartalmát. Nagyobb kö­zösség, tömeg egységes érzelmi állapota = közhangulat. (Értelmező szótár) A nők hangulata ... Bizakodó? Kitűnő? Jó? Rossz? Változó? SZEKERES MIKLÖSNE Nem volt munkalehetőség községünkben Abonyban. A pénzre viszont rá voltunk szorulva. Amikor összekerül­tünk a férjemmel, semmink se volt Perzsát készítettem, de jobbnak, láttam állandó munkát vállalni. A szolno­ki papírgyárban sikerült el­helyezkednem. Hét éve lesz már ennek. Bejáró munkás vagyok, két műszakban dol­gozom. Az igazat megvallva, egy műszakra szívesebben járnék, mert a kisfiámmal alig vagyok együtt. De azért a társadalmi munka alól sem bújok ki. Ha reggel kezdek, akkor már fél ötkor indulok ott­honról, ha este tízkor vég­zek, bizony éjfél körül ke­rülök haza. Naponta három óra az utazás, és még jó, ha csak ennyi, mert néha ettől jóval több is. Különö­sen. ha útközben elromlik a buszunk, ami gyakran meg­történik. Útvonalunk, a Tó­szegi út elhanyagolt és ha sáros, nyálkás, könnyen az árokba csúszik a jármű. Ak­kor azután kifelé mindany- nyian a buszból és toljuk teljes erővel. A bejárás fárasztó, 'idő­rabló, mégsem cserélnék munkahelyet. Talán, mert ez az első, itt szoktam meg a közösséget, meg szeretem a gyárat, a munkatársaimat. Jó kollektíva a miénk. Se­gítő, törekvő. A nők is ilye­nek. Tavaly végeztük el hu­szonheten a szakmunkás- tanfolyamot. Két évig tanul­tunk az öt nő közül hár­man kitűnő eredménnyel, de ami rosszul esett, hogy a fizetésünkön ezt nem érez­tük meg. Igaz, kaptunk 300 forint jutalmat és 3 nap ta­nulmányi szabadságot, de úgy gondoltuk, a szakma megszerzése után valamivel majd a bérünk is emelkedik. Hallottam, más gyárakban ez így szokás, nálunk er­re nincs pénz — azt mond­ták — pedig számítottunk rá. Mi kétfelé élünk, fér­jem a II. vízlépcsőnél dol­gozik, egész héten oda van. Egv kis családi házat épí­tettünk a saját erőnkből, nagyon megéreztük és még érezni is fogjuk sokáig. Az otthonom Abonyhoz, a mun­kám Szolnokhoz köt, az egyiken nem tudok, a má­sikon nem akarok változtat­ni, az én életkörülményeim már így alakultak. DÓSA JÓZSEENÉ Boldog vagyok, végtelenül boldog. Főiskolás fiamat vá­rom a Szovjetunióból, félév j után most látogat haza elő­ször, És készülök az Ország­házba. Itt a levél, a meghívó március 8-ára, melyben érte­sítenek, hogy az Elnöki Ta­nács kitüntetésben részesít. Érthető, ugye, nagy az izga­I lom a családunkban. Egy ki­csit most büszkék is rám, pedig nem is tudom, mivel szolgáltam rá az elismerés­re. Munkámat a szövetkezet­ben igyekeztem mindig be­csületesen ellátni. A párom alapító tagja a jászkiséri Kossuth Tsz-nek, én ő utána három évre léptem be, a nö­vénytermesztésben kezdtem. Egy idő óta elárusító vagyok a szövetkezet zöldségboltjá­ban. A közösségért, ha szükség volt rám és megbíztak vala­mivel, szívesen áldoztam időmből. Tizenhat évig vol­tam tanácstag, de legszíve­sebben a nők között és a nőkkel együtt dolgoztam. 1961-ben lettem a községi nőtanács titkára, sok szép közös megmozdulásunk em­lékét őrzöm a hatvanas évekből. Még most is meg­megállítanak az utcán a régi aktívák és mondják: „te Ka­ti, tedd már szóvá a párt­nál ..ugy anis most a köz­ségi párt-végrehajtóbizott- ságban a nőfelelősi reszort az enyém. Most másképpen dolgozunk, de mondhatom, jószándékot és megértést ta­pasztalunk, ha a nők problé­máiról van szó. Az ÁFÉSZ kivarró üzemével , 120 nőnek teremtett helyben munkale­hetőséget. A Kossuth Tsz-re sem lehet panaszunk, meg­becsülik nálunk a nőket, és könnyítenek gondjaikon, amivel tudnak. Nem nagy dolog de mégis csak a fi­gyelmesség jele, hogy egy- egy munkahelyen, ahol sok nő dolgozik együtt, naponta bevásároltatnak részükre, így nem kell az asszonyok­nak idegeskedniük; a napi beszerzések miatt. Társadalmi megbízatásom­nak igyekeztem becsületesen eleget tenni. Ehhez a csalá­dom is hozzásegített, férjem és a három gyerek, önálló­ak, háziasak az én gyereke­im, különben hogyan is tölt­hettem volna be felelősség­gel közéleti tisztségemet Ta­nultam is közben, letettem az általános isko'a 7—8. osz­tályát, most marxista—leni­nista középiskolába járok. Munkás, küzdelmes az éle­tünk ... de szép és jó is van benne. A nőnapi kormány­kitüntetés is nagy-nagy öröm... Kedves Dósa elvtársnő, szív bői gratulálunk! MATHÉ LAJOSNÉ Nagyon fiatalon, tizennégy éves koromban már itt dol­goztam a faipari vállalat­nál, szinte itt nőttem fel. Mindenkit ismerek az üze­münkben, ahol személyzetis vagyok, és egyre több em­bert Kisújszálláson is, de főleg az asszonyokat. A vá­rosi párt-végrehajtóbizott­ság tagja lettem, a választott testület nőfelelőse. A nőpo­litikái határozatot nagyra ér­tékelik a dolgozó asszonyok, ezt tapasztaltam, amikor leg­utóbb megvizsgáltuk és a pártbizottság elé tártuk, mi is történt a határozat végre-. hajtása érdekében. Váro­sunkban az utóbbi években megkétszereződött az ipar­ban foglalkoztatott nők szá­ma. ezerkétszáznál többen dolgoznak ma már az ide települt új üzemekben. S aki munkát keresett, az na­gyon örül, hogy dolgozhat, mert nem mindegy, hány kereső van a családban. A nők alkalmazása azonban új problémákat hozott felszín­re, amikkel a vezetésnek számolni kell. Ezt azonban nem tapasztaltuk mindenütt, elkészültek ugyan az üze­mek, vállalatok középtávú tervei, de ezek nem mutat­ják meg elég pontosan a nők munkahelyi szociális és egészségügyi körülményei­nek javításáért hozandó in­tézkedéseket. Bár ami eddig történt, az is nagyon meg­becsülendő; a gyógyászati segédeszközök gyárában min­den igényt kielégítő, kor­szerű szociális és egészség- ügyi létesítményt kaptak a dolgozók. A fiaipari válla­lat is új telephelyre, iroda­házba költözhetett. Fokoza­tosan tértek át több üze­münkben a 44 órás munka­hétre, végre a Férfi Fehér­neműgyárban is sikerült a szabad szombatot ez év ja­nuárjától biztosítani. Ha va­laki, akkor csak a dolgozó nő tudja igazán, mit jelent ez. A nők kérésére módosítot­ták városunkban az üzletek nyitvatartását. és a harma­dik műszak sem terheli őket az ipari üzemekben. A szol­gáltatásokra azonban még mindig sok a panasz, külö­nösen a Patyolatra. Véleményem szerint nő­kön és férfiakon egyaránt múlik, mennyire tudunk ér­vényt szerezni, feltételeket teremteni a nők egyenjogú­ságának kibontakozásához. Sok nő úgy van az életmód­jával, anyám is így csinálta, nekem is megfelel a régi. Pedig hogy egy nőt elismer­jenek, tanulrüa kell, szak­mailag, politikailag képeznie magát. A férfiak közül nem egy azt vallja; ne akarjon a feleségem több lenni, mint én ... A szemlélet formálá­sáért van még mit tennünk, amellett, hogy a nők helyze­tét anyagilag és társadalmi­lag javítjuk. Bár egy csalá­dos anyának tanulni, köz­életben szerepet vállalni nem könnyű, ezt a magam pél­dájából is tudom. Leérettsé­giztem, Karcagra jártam és elvégeztem a marxista—le­ninista esti egyetemet, gon­dolok rá, hogy esetleg még tovább tanulok. A kisfiam már elég nagy, talán most már könnyebb lenne. Törekvésem, hogy megfe­leljek a bizalomnak, melyet a munkahelyemen és a köz­életben kaptam. összefoglaló felesleges. A válaszok beszélnek helyette. Lazányi Angéla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents