Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 7, HUSZONHAT NAP NYUGAT-ECRÖPÍBAN ocoooooooo(»cx300ooqcxxxxx»ooooooooocxxxxxx>oooooooocoooocxxxxxxxxdoo München, az olimpia városa Amikor az ember ismeret­len város felé közeledik, összegyűjti fiejében, hogy mit is tud a városról. München­ről az ismeret elég vegyes, az „előkép” nem túl vonzó. Mert mi is jut az ember eszébe Münchenről? Sör- puccs, Bajorország. Vadász­jelenetek Alsó-Bajorország- ban. Szabad Európa Rádió. Münchenbe, az NSZK egyik legnagyobb városába este ér­keztünk. A belvárosban néz­tük a házakat és az embe­reket. Az első benyomás: ri­deg város. Két napnak kel­lett eltelnie, hogy magyará­zatot találjon az utazó saját jelzőjére: rideg. Talán azért, mert nincs stílusa, Bécg a negédes, kispolgári, kedélyes császárváros, stílusa: a lan­gyos, nyugodt, „gerr. ütlich- ség”. München házai díszte­lenek, sem patinásak, sem modernek, sem korszerűek, sem korszerűtlenek, sem egy­ségesek, sem összevisszák: semmilyen hangulatot, stí­lust nem sugároznak. S va­lahogy emberei sem „stílu­sosak”: kapkodók, sietők, szenvtelenek, közömbös \ ar- cúak. München stílusa a „sem”. A szálló bombaüzlet Másnap reggel indultunk korr olyabb felfedező útra. A gépkocsi az „amerikai Mün­chenbe” vitt el, itt az ame­rikai Sheranton konszern beton-üveg-alumínium épü­letcsodái találhatók: a Holi­day Inn, az Arabella szálló. Ügy beszélik Münchenben, hogy ez a terület egy paraszt tulajdona volt, aki rájött, hogy a földművelésnél töb­bet hoz a telek,' hiteleket vett fel, s ma milliomos. Bombaüzlet a szálló, a la­kás. Ugyanis a hotelek felső emeleti „lakásait” bérelni lehet. Idézőjelbe tettük a la­kás szót, s magyarázattal is szolgálhatunk, hiszen meg­néztük az Arabella szálló egyik „lakását”. Belépve az ajtón kicsi és szűk előszo- bácskába jutunk, innen nyí­lik a mellékhelyiség, aztán egy közepes méretű szobát láthatunk, az ajtó mellett beépített „szekrény-konyha”, vagyis a falban egy villany- tűzhely, s egy fridzsider. Az olimpiai falu Kész a garzonnak sem mond­ható lakás, és azért részle­teztük leírását, hogy csatta­nóként leírhassuk a lakbér havi összegét: 500 márka. (A nyugatnémet márka -'e- lenlegi hivatalos árfolyama: 8,56 Ft) Mindenütt ott az őt karika Münchenben az olimpia is bombaüzlet, a képeslapoktól a női táskáig, a töltőtolltól a kulcstartóig mindenütt ott az öt karika, vagy a felírás: „München-Olimpiastadt”. A város szívében olimpia inflor- mációs irodát nyitottak, s itt az érdeklődő mindent megtudhat a „rr. inden idők legnagyobb olimpiájáról”. Megtudhatja, hogy München 520 méterre van a tenger szintje felett, 311 négyzetki­lométer területű a város. 1158-ban alapították, ma 1 millió 300 ezren lakják, 468 hoteljében 18 800 ágy várja a vendégeket, az olimpia részt­vevői 22 színház műsorátte­kinthetik meg, huszonöt mú­zeum és kiállítás vonzza az érdeklődőket. A legtöbbet természetesen az olimpiai faluról és az olimpia sportkort binátról be­szélnek és írnak. Amikor mi kiindultunk, már sok adat birtokában voltunk. Tudtuk, hogy a nagy stadion 80 ezer néző befogadására lesz al­kalmas, a fedett úszó- és sportcsarnokban kilenc, il­letve 11 ezer szurkoló néz­heti a versenyeket, az olim­piai falu 12 ezer sportoló­nak biztosít otthont, a saj­tóközpontban 4000 újságíró, 3000 technikus dolgozik majd. A sok információ azonban a helyszínen vált élővé. ífffi . ~ ->& (Foto: Urban Tamás) Azt hiszem, bárki, ha a müncheni kerületbe érkezik, először a 300 méter magas tévétoronyba megy, hogy madártávlatból nézze meg a nagy építkezést. Az érdeklő­dő a torony aljában lefizeti a belépődíjat (nem is kev_- set, két és fél márkát), be­száll az egyszerre negyven embert szállító óriásliftbe, s harminc másodperc alatt már Sent is van a kilátóban. És innen valóban monum entá- lis látványban gyönyörköd­het. Először a látvány egé­széi fogadja be. Minden lé­gies, s a régi cirkuszok stí­lusára emlékeztet. A sport- csarnokok úgy néznek ki, mint nagy szöcskék, a sátor­ra emlékeztető tetőket, be­ton szöcskelábak feszítik ki — ezeknek most a szerelése folyik. Memento is lehetne A toronyból kis dombot lehet látni, amely mintegy karéj fogja körül az egész kombinátot. Nem biztos, hogy mindenki tudni fogja, aki sétál ma.d a dombon, hogy ezt a lebombázott München romjaiból emelték. Memento is lehetne. A há­ború, a fasizmus ellen... Éjszaka az első metróuta­sok között voltunk, mivel a müncheni földalattit éppen aznap nyitották meg Ijletve az első szakaszát, amely 12 kilométer hosszú, két végál­lomása, a Kieferngarten és a Goetheplatz között 17 perc a mentidő. Augusztusig to­vább bővítik, s a metró fon­tos közlekedési eszköze lesz az olimpia résztvevőinek. Fóti Péter Következik: II. Hommage a Picasso. Az utolsó börzsönyi betyár Elvisz Sisa Pista! —■ így ijesztgetik a rosszalkodó gyerekeket az Ipoly mentén. A múlt században élt utolsó börzsönyi betyár azonban nem tett volna ilyet. Űri betyárnak nevezték, a sze­gények pártfogójának tar­tották Sisa Pistát a környék­beliek — legalábbis ez tű­nik ki Korcsmáros László­nak, az ipolydamási általá­nos iskola igazgatójának gyűjteményéből. Az ismert amatőr folklórkutató többek között húsz eve vallatja a szegénylegény, valódi nevén Benkó Istvánnak hagyatékát, a róla szóló mende-mondá- kat, írásos anyagokat. A vaskos kötetet kitevő gyűjteményben megtaláljuk többek között az 1875-ben tartott bírósági tárgyaláson elhangzott védőbeszéd má­sát, a korabeli újságok tu­dósítását a perről, a betyár­ról írt ponyvaregényt, fény­képeit, s a tetteiről költött verseket, mondákat. Igen ér­tékesek azok a magnószala­gok. amikre az utolsó bör­zsönyi betyár kortársai mondták el emlékeiket. Így tudjuk meg, hogy a 15 évi börtön letöltése után Sisa Pista a Migazzi kastély ker­tésze lett, s az ott vendé­geskedő Jászai Mari szelíd- lelkű, jámbor embernek tar­totta a pandúrt ölő szegény- legényt. Hangszalagok őrzik a sze­gények dicséretét is. Sisa Pista az egyik vásáron, amikor észrevette, hogy a rőfös hamis mértéket hasz­nál, szétosztotta áruját a nircstelenek között. Berne- cebarátin nemrégen halt meg a szegénylegény egykori ta­nítója, Vhlárik Lajos, akinek ugyancsak hangszalagra rög­zített elbeszélése szerint Si­sa Pista végrendeletében rá­hagyományozta feleségét, az­zal a kéréssel, hogy védje meg a további vegzatúrától. Vízesés a dzsungelben Guyana fővárosától 250 km-re a trópusi dzsungel­ben nemrég új vízesést fe­deztek fel repülőgépről. Az új vízesés mintegy 200 mé­teres magasságról hullik alá, s ilymódon a Niagará­nál négyszerte, a Victoria vízesésnél kétszerte maga­sabb. Tűnődések egy csendes vasárnap délután Jól szituált család. Szép nagy ház, kerttel. A férj jó állásban, az asszonynak önálló ipara van — nem is megy rosszul. Az egyik mellékutcában laknak, a belvárosban, alig száz mé­terre a főutcától. Betéved egy vendég az asszonyhoz. Kérdi az tőle, hol tetszik lakni. A Vosz- tok úti új lakótelepen — mondja a vendég. „És tes­sék mondani, tényleg új utcák épültek ott, meg áruház, játszótér?” „Igen, még nem járt arra?” „Nem, pedig mindig mon­dom a férjemnek, vigyen el egy vasárnap, nézzük már meg, igaz-e az a sok minden, amit az emberek beszélnek.” „Az újságban sem olvasták, olyan sok­szor írt már róla, képet is közölt” „Ö, tetszik tudni, nincs nekünk időnk újsá­got olvasni. Dolgozó em­berek vagyunk mi.” A beszélgetés valóban így folyt le, bármennyire hihetetlen is. Eltűnődöm rajta hogy jó, vagy rossz az ilyen embereknek? Nem merem egyértelműen azt mondani, hogy rossz. Ha arra gondolok, hogy a har­madik világháború is el­múlhat anélkül, hogy ez a család megtudja — eskü­szöm, még irigylem is őket. & Halkan, szerényen sorra becsenget valaki az új la­kótelepi ház lakásaiba. Hozzám is. Picinyke, öreg néni. Kezében egy pepita füzetet szorongat. Csendes alázattal kér, adjak né­hány forintot a Vártemp­lom húsvéti rendbehozásá­ra. Ez az új lakótelepi la­kók temploma is — mond­ja. Pillanatnyi zavar fog el. Ilyen ajtóról ajtóra kopog­tató gyűjtés már régen nincs divatban nálunk. De nem érek rá tűnődni, mert foly­tatja: adjunk hálát az Is­tennek. hogy ilyen szép lakáshoz juttatott Mondanám, hogy az ő Istenével és egyházával nincsen kapcsolatom, de megnyugtat, hogy az ő Is­tene mindenkiért imádko­zik és mindenkit megsegít. És különben is, emeli fel- ]ebb a kinyitott füzetecs- két. nézzem csak, minden­ki ad valamit Valóban, alig marad ki valaki. Tíz, húsz forintok sorjáznak benne. Mégsem adtam. Nem adtam, mert nem hiszem, hogy a Vártemp­lom rendbentartásának ez lenne a módja. Tudom, hogy megvan arra az anyag} fedezet; tudom, hogy az állam évenként sok-sok millióval toldja meg az egyházak szeré­nyebb jövedelmét azzal a szándékkal, hogy templo­maikat fenntartsák, pap­jaikat tisztesen meg tudják fizetni. Ez a pénz a közös­ből, valamennyiünkéből kerül ki. Ha ez kevés vol­na ahhoz, hogy a Vártemp­lomot, mint a város egy kedves foltják megőrizzük, hajlandó vagyok adni. Nem is tíz, vagy húsz fo­rintot. De nem egy apáca- szelídségű, halkan kéregető nénikének a pepita füze­tébe. $ Százévesnek lenni — nagy dolog. Nem minden­ki éri el a matuzsálemi kort. A százéveseket már külön nyilvánfartiák kö­szöntik, szerepeltetik. Mint a minap is. Egy százéves asszonyt köszöntöttek. Út­törők virággal és verssel, a sajtó a szenzációnak ki­járó híradással és interjú­val. A hír így szólt: X. Y. százéves lett: a tanács, a népfront, és az úttörők köszöntötték. Az olvasott név nagyon ismerős volt. Utána hallottam a rádió­riportot is. Megszólalt az ünnepelt. A megszokott sabionkérdésre így vála­szolt: Minek köszönhetem, hogy ilyen magas kort megértem? Annak, hogy fiatal koromban sokat sportoltam. Korcsolyáztam, teniszeztem úsztam, lova­goltam. Aztán meg min­dig azt kell csinálni ami­hez az ember kedvet érez. Én például mindig szeret­tem festeni. Ma is festek. Ez tartja bennem az éle­tet. Valahogy így. És megint a név. Most már majdnem biztos vagyok benne, hon­nan ismerem. Ez az a hí­res földbirtokos család, ahol nagvanámék valaha cselédeskedtek. Ha élne még szegény apám, meg is kérdezném a dologról. De ő már nem él. Hatvan­nyolc éves korában meg­halt. Még harminckettő hiányzott neki a százhoz. Igaz. gverekkorában soha nem koresntvázott. nem te­niszezett. és nem is úszott. Fejtegetni sem volt ideie soha. Nem szegénynek, mert világéletében dolgo­zott. — tabáni ■* ifjúi Olajszennyeződés tisztítása homokkal A Shell holland vállalat kutatói új eljárást dolgoz­tak ki az olajjal szennyezett tengerfelszín tisztítására: a tenger felületén homokot szórnak szét, a homokhoz 1:1000 arányban aminokat kevernek. Ez a dózis sem­milyen veszéllyel nem jár a tengeri mikroorganizmusokra és nagyobb élőlényekre. A kísérletek, amelyeket a holland közlekedésügyi mi­nisztérium a tengérhalászati intézettel közösen folytatott, pozitív eredményeket hoztak. 100 tonna olajjal szennye­zett tengerfelületet mindösz- sze háromnegyed óra lefor­gása alatt teljes egészében megtisztítottak. Lélegzetvétellel irányított műkéz Egy kar nélkül született 9 éves japán kisleány Tokió­ban bemutatta azt a készü­léket, amelynek segítségével képes megfogni különböző tárgyakat Két műkarról van szó, amelyek irányítását a hang és a lélegzetvétel okoz­ta rezgések végzik. „Egy hét leforgása alatt a gyermekek elsajátíthatják a műkéz tö­kéletes használatát” — mond­ja Tatsuji Tamai, a Kuma- noto egyetem kutatója, a műkéz feltalálója. Üzemi egészségügy Három moszkvai nagyvál­lalat: a V. V. Kujbisev vil- lamosság,- gyár, egy elektro- vákuum műszergyár és egy gépkocsi-traktorvillamossági üzem külön épületben elhe­lyezett közös egészségügyi szolgálattal rendelkezik. Kö­rülbelül 200 dolgozó, köztük 50 különféle szakterületű orvos vigyáz itt a munká­A műkarok a páciens mel­lén elhelyezett aprócska elektronikus központtal van­nak összeköttetésben, amely regisztrálja a lélegzetvétel változásait, a hangrezgést, valamint a fogak összekoc­canását. Ezek az adatok a karokon elhelyezett felvevő berendezéseken keresztül eljutnak ahhoz a villamos motorhoz, amely a könyök, a csukló és az ujjak fogas­kerekeit vezérli. esetén szanatóriumokba és üdülőkbe küldhetik betegei­ket, diétás étkezést tervez­nek, ellenőrzik az étkezdék és büfék munkáját. Az üzem- • orvosok a vállalat általános egészségügyi állapotát is szemmel tartják. Az elektro- vákuum műszergyárban pél­dául speciális egészségügyi­kémiai laboratórium műkö­sok egészségére. Az üzemi egészségiek a gyárak vala­mennyi dolgozóját, különö­sen a mérgező anyagokat kezelő munkahelyek sze­mélyzetét rendszeresen el­lenőrzik. Az üzemi egészségügyi szolgálat orvosai szükség dik, amely naponta vesz mintákat a műhelyek levegő­jéből. A képen az elektrovákuum- gyár színes képcső üzemré­szében a levegő tisztaságát vizsgálják a laboratórium munkatársai. Szél tölti fel az akkumulátort Egy amerikai feltaláló sza­badalmaztatta azt a villany­gépkocsit, amelynek akku­mulátortelepét « szél segít­ségével lehet feltölteni. A gépkocsi tetején egy légtur- binát helyezett el, amely nagy sebességű szél, és lej­tőkről való leereszkedés ese­tén lép működésbe. A józanság ellenőrzése A General Motors elektro­nikus megelőző műszert ajánl annak megakadályozá­sára, hogy a sofőrök ittas, vagy túl fáradt állapotban üljenek a gépkocsi volánjá­hoz. A gépkocsi beindításá­hoz a sofőrnek előzetesen 5 számot kell letárcsáznia egy szerkezeten. A számokat pe­dig a műszer ablakáról ol­vashatja le: az ötjegyű szám igen rövid ideig, mindössze 1,5 másodpercig villan fel. Ha a gépkocsivezető józan, nem nagyon fáradt, s rövid idő alatt is képes megjegyez­ni a számot és letárcsázni, ha viszont ittas — a műve­let nem sikerül. A kísérletet háromszor lehet ismételni. Ha az utolsó kísérlet is si­kertelenül végződik, a gép­kocsi gyújtórendszere néhány órára automatikusan kikap­csol. Meteorológiai radarberendezés Már a második világhábo­rú idején észrevették, hogy az esőcseppek visszaverik a radarjeleket és hamis vissz­hangjukkal zavarják a repü­lőgépek pontos bemérését. Lényegében ez a felfedezés adta az ötletet a radarnak a meteorológiai felhasználá­sához. Napjainkban a radar­készüléket elsősorban a kö­zelgő esőfrontok felderítésé­re használják, de újabban szerepet kap a légköri-moz- gásjelenségek tanulmányozá­sában, jégesőfrontok beméré­sénél és a jégeső elhárításá­ban egyaránt. Egy francia cég a Nem­zeti Meteorológiai Társaság­gal karöltve nemrégiben fej­lesztett ki egy miniradart, amely elsősorban a légkör­ben lejátszódó, hirtelen be­következő jelenségek kimu­tatására (jégeső, vihar) al­kalmas. A jégzivatar fron­tot, a nagyerejű szélviharo­kat 150 kilométeres hatókör­zetben lehet jelezni segítsé­gével. A jövőben a mező- gazdaság is felhasználhatja a berendezést a vetések vé­delmére, ezenkívül a ciklon-, hurrikán-övezetekben pusz­tító szélviharok jelzésére, a trópusi országokban homok­vihar, sáskarajok bemérésére^ y

Next

/
Thumbnails
Contents