Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

A Tisza cipőgyáriak terveiről Az 1940-es években a gyár egyet­len futószalagjáról mindössze 500 pár cipő került ki évente. Ma már korszerű termelőeszközeikkel több mint 100 millió pár lábbelit készí­tenek évente, amelynek termelési értéke meghaladja az egymilliárd négyszázezer forintot. Bőrcipőik 40 százalékát, a tornacipőkből pedig 15 százalékot exportálnak, ami je­lentős devizabevételt jelent. Mindez hatezer ember összehangolt munká­ját dicséri. Hogy lapunk szakmai mellékle­tében miért tartjuk fontosnak mindezt elöljáróban felidézni? A válasz egyszerű, és kézenfekvő. Ezek után nem kell különösebben bizonygatni, milyen felelősség há­rul azokra, akiknek minden időben meg kell óvni és védeni a gyár dolgozóit és értékeit. A gyár terme­lése kisugárzik az egész ország ci­pőiparára (ők látják el cipőgyára­inkat forma- és lemeztalpakkal), így ha a martfűi cipőgyárban leáll a termelés, a többi is megbénul. Nem „ma” kezdték a több ezer dolgozó és a milliárdokat jelentő értékek védelmének megszervezé­sét. Ha nem is hagyománya, de évekre visszavezethető múltja van már a gyár polgári védelmi szerve­zetének. Törzsparancsnokát, Kiss Józsefet nemcsak a szakmai ber­kekben ismerik. Több mint tíz éve aktív „katonája” a polgári véde­lemnek. Egy villáminterjúra ezúttal őt kerestük fel, hogy az elmúlt esz­tendőkről és terveikről érdeklőd­jünk. — Egy mondat erejéig vissza kell kanyarodni az 1969-es évhez, amikor életbe lépett egy új intéz­kedés, mely szerint 1970-től az üze­mi érdekvédelmi alapegységek mellett meg kell szervezni a polgá­ri védelmi szakszolgálatokat is. Nemcsak nálunk, de országszerte az volt az első lépés, hogy a terme­lési profilnak megfelelően szervez­zük meg ezeket az egységeket. Ci­pőgyárunk könnyűipari üzem. Több mint háromezer nődolgozóval. Mindezt messzemenően figyelembe kellett venni, mikor életre hívtuk a két egészségügyi és a két vegyvé­delmi alakulatunkat. Az önvédelmi alegységek tagjaival együtt így 1300 dolgozónk vesz részt az aktív ki­képzésben. — Tehát körültekintő szervezés­sel telt el a tavalyi év. — A legfőbb feladatunk kétség­telen, ez volt. De ennél többet tet­tünk. Az új kiképzési irányelvek­nek megfelelően arra törekedtünk, hogy a parancsnokság tagjait felké­szítsük a kiképzésre, hogy tudásu­kat aztán az alegységekben kama­toztathassák. A minisztérium ipar­ágon belül szervezett, összevont pa­rancsnoki kiképzést helyi kezdemé­nyezésünk követte. Közösen a sze­gedi textilművekkel újabb tovább­képzési lehetőséget biztosítottunk a századparancsnokoknak. Sőt, a „ve­zérkar” mellett még a tartalék, az utánpótlás előkészítésére is volt gondunk. — Dióhéjban, nagyvonalakban ennyit az eltelt esztendőkről. lA kö­zeljövő terveiről, a központi irány- mutatás gyakorlati megvalósításá­ról szeretnénk hallani. — Parancsnokságunk most dol­gozik a tervjavaslaton, amely 1975- ig konkrétan meghatározza a több lépcsős kiképzési rendszer feladata­it. A legfőbb szempontunk, hogy dolgozóink — főleg a szakszolgála­tok és az önvédelmi alegységek be­osztottjai minden körülmények kö­zött: a békeidő váratlan helyzetei­ben és a háború idején is megállják helyüket. — Hallottunk már a differencia ált kiképzésről. Hogyan valósítják meg ezt a cipőgyár polgári védelmi szervezetében? — A cél, hogy elsősorban azokat a tudnivalókat sajátítsák el, ami a polgári védelmi beosztásukhoz fel­tétlenül szükséges. Természetesen nagyon ügyeltünk arra, hogy min­denki szakmájához, munkaköréhez közelálló, vele rokonfeladatot kap­jon. A tervben a beosztáson kívül a legmegfelelőbb kiképzési módszere­ket is rögzítettük. Itt a legfőbb irányelv a gyakorlatiasság. Az a cé­lunk, hogy ne csupán elméletben sajátítsák el a tudnivalókat, hanem szinte ösztönössé, begyakorlott moz­dulatokká váljanak az egyes men­tési, elsősegélynyújtási vagy például a radioaktív szennyeződés mérésé­nek folyamatai. — Több lépcsős kiképzést emlí­tett. Mit jelent ez konkrétan? — A parancsnoki állomány ki­képzését 1972 decemberéig befe­jezzük. A beosztottakét jövő év ja­nuárjától kezdjük és 1975 végéig tart. A felkészítést vizsga követi. Ez a kiképzés záróakkordja. Akik eredményes vizsgát tesznek, azokat kiképzetteknek tekintjük. Utána már csak évenként egy-egy gyakor­laton kell részt venniük. — Milyen kiképzést kapnak azok, akik nem tagjai sem a szak- szolgálati, sem az önvédelmi al­egységeknek? — Akik szakszolgálatra nem oszthatók be, például a kismamák, kétgyermekes családanyák stb. ál­talános kiképzésben részesülnek. A Tisza cipőgyáriak nemcsak dol­gozóik alapos és szakszerű kiképzé­sére gondolnak, jelentős összeget fordítottak már eddig is polgári vé­delmi létesítmények — óvóhelyek, készültségi helyek, irányítópontok — korszerűsítésére. íme egy kis kollekció a cipőgyár termékeiből SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Alföldi Nyomaa, Debrecen Az élelem védelméről rendkívüli körülmények között NDK lemez-pasztőr berendezés Napjainkban — békés viszonyok között — érthető módon mindenki természetesnek tartja, hogy a la­kosság az üzletekben napról napra megvásárolhatja az alapvető élel­miszereket és hogy ezek az áruk a közegészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban jutnak el a fogyasztókhoz. Nem olyan egyszerű viszont mindez rendkívüli körül­mények között. Háború esetén, amikor állandó a biológiai, a radio­aktív és a vegyi szennyeződés ve­szélye. Olyankor, amennyire fontos az élelmiszerek előállítása, az élel­mezés biztosítása, legalább annyira jelentős az élelem közegészségügyi védelme is. A tej és a különböző tejtermékek — akárcsak békés viszonyok kö­zött — háború idején is az alapve­tő élelmiszerek közé tartoznak. A jászberényi járás tejellátásában je­lentős szerepe van a Jászapáti és Környéke Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Tejfeldolgozó és Ér­tékesítő Közös Vállalkozásának (Jásztej). A vállalkozás fenntartói hét termelőszövetkezetben termelt tejet — napi 17—18 ezer litert — gyűjtenek be, csomagolják műanyag tasakokba; vagy különböző tejter­mékeket — vajat, tejfölt, sajtot — készítenek belőle. A vállalkozásnak vidéken négy csarnoka, a központi üzemben egy tejátvevő helye van. A tejnek egy részét — napi 7—8 ezer litert — zárt tartályokban szállítják a gyűjtőhelyekre. A ház­táji gazdaságokban termelt tejet — és ez a naponta begyűjtött tej- mennyiségnek nagyobbik része — 2-től 20 literes tételekig kannák­ban, vagy más szállításra alkalmas edényekben viszik a csarnokokba. A beszállított tejből mintát vesz­nek, azt laboratóriumi vizsgálat után minősítik. Az átvett tejet le­hűtik és zárt tartályokban tartják elszállításig. Ettől kezdve a tej út­ja „levegőszigetelt” azaz: zárt. A ■yűjtőhelyekről tehergépkocsikra szerelt légmentes tartályokban ke­rül a központi üzembe, ahol 80 C°­Tejszállftő tartályból mintát vesz­nek os hőkezeléssel pasztőrözik, majd 10 C° alá mélyhűtik, szigetelt utó­tároló tartályokba nyomatják, on­nan kerül az egy és a fél literes műanyag tasakokba. A csomagolt tejet mínusz 10 fokos hűtőkamrák­ban tárolják kiszállításig. Hasonló körülmények között gyűjtik be a tejet a szolnoki tej­ipari vállalatnál. Csomagolása és feldolgozása során is azonos tech­nológiai folyamatokon megy át. A vállalatnak három nagy üzeme — a szolnoki, a jászberényi, a karca­gi —, továbbá négy üzemegysége van. A szolnoki üzem kilenc csarnok­ban, öt tsz és öt állami gazdaság közvetlen tejátadó telepén gyűjti be a terméket. A jászberényi üzem­nek húsz, a karcaginak pedig tizen­öt átvevő telepe van. A szolnoki üzemben napi 60—80 ezer, a jász­berényi üzemben napi 40 ezer, a karcagiban pedig 30 ezer liter tejet vesznek át, csomagolnak, illetve dolgoznak fel. A szolnoki tejipari vállalat és a jászapáti tejfeldolgozó és értékesí­tő vállalkozás a tej begyűjtése, szállítása és feldolgozása során fe­lelősségteljes és nagy hozzáértést igénylő munkát végez. Nem kis fel­adat a szinte az egész megyét átfo­gó hálózat irányítása. Különösen sok gonddal jár a háztáji gazdaságokból begyűjtött termék kezelése. A kis mennyiség­ben átvett tejet szinte tételenként kell vagy kellene vizsgálni. Gyako­ri ugyanis, hogy a szállítók nem vi­szik be minden fejés után a gyűj­tőhelyre a tejet, nem fordítanak elég gondot a tej szűrésére, lehűté­sére, a szállító edények tisztán tar­tására. Fokozódik a felelősség „bonyo­lult” körülmények között, amikor csalhatatlan biztonsággal kell meg­állapítani, fogyasztható-e a tej, nem szenvedett-e biológiai, radioaktív vagy vegyi szennyeződést. A szeny- nyeződési formák legtöbbjét csak Csomagológép — 1500 liter/óra teljesítményű speciális műszerek segítségével le­het felismerni. A radioaktív fertő­zés aránylag könnyebben felismer­hető, mivel az úgynevezett esztéti­kai elváltozás történik, rózsaszínű lesz a tej. A fertőzést szabad szem­szel bárki észreveheti, s ebből tud­ja, hogy a tej nem fogyasztható, tehát meg kell semmisíteni. * Veszélyesebb a vegyi szennyező­dés, amitől a tej „csábító” illatot és kellemes ízt kap. Csak a műsze­rek tudják kimutatni, hogy az ilyen termék halálos mérget rejt magá­ban. Háborús viszonyok között ve­szélyt jelent önmagában az a tény is, hogy a szennyezett tejét meg kell semmisíteni. Veszélyt jelent, mert a lakosság ellátása általában körzetekre tagozódik, ami azzal jár, hogy ha nagyobb mennyiségű fer­tőzött élelmet kell megsemmisíteni, az hosszabb időre megbéníthatja az adott körzet ellátását. Ezért van különösen nagy jelen­tősége háború idején az élelem vé­delmének. A háztáji gazdaságokból begyűjtött tejnél például — bár­mennyire is nehéz feladatot jelent ez — legcélravezetőbb és legbiz­tonságosabb megoldás, ha az átvé­telnél tételenként vizsgálják meg a tejet. Ugyanis ha abból egyetlen­egy liter fertőzött, elegendő ahhoz, hogy akár több ezer liter terméket beszennyezzen és fogyaszthatátlan- ná tegyen. Az élemiszeripari vállalatok — köztük a tejipari vállalat is — ki­dolgozták szükségkitelepítési ter­vüket. A szolnoki tejipari vállalat szolnoki, jászberényi és karcagi üzeme szükség esetén rövid időn belül biztonságos helyre települhet. Berendezéseinek többsége mozgat­ható, a kitelepítési helyen tehát meg tudják teremteni a tej csoma­golásához és feldolgozásához szük­séges munka feltételeit. A kitelepített üzemek — ha vá­lasztékban nem is —, mennyiség­ben képesek jelenlegi termelésük­nek 70—80 százalékát előállítani. Amit a polgári védelemről tudni kell Mellékletünk 1971. májusi számában tájékoztatást adtunk a lakosság polgári védelmi felkészítésének új rendszeréről, a felkészítés rendszerének tagozódásá­ról, az „általános”, a „differenciált” és a „speciális” kiképzések csoportosításá­ról. Az „általános” felkészítést nagymér­tékben elősegíti a különböző tömeg­kommunikációs eszközök felhasználása. Ezek közé tartozik a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által a közü- letek részére készített színes kiskönyv­tár sorozat, melynek első kötetei már megjelentek, „Amit a Polgári Védelem­ről tudni kell” címmel. A megjelent kötetek négy témakört dolgoznak fel. Ismertetik (az első téma­kör) a korszerű háború jellemző sajá­tosságait, ezen belül a korszerű háború jellegét, jellemző sajátosságait (a hábo­rú elvi meghatározása, az elmúlt hábo­rúk képe és hatásuk a hátországra, a katonai tömbök és azok rövid jellemzé­se, korunk háborúi és keletkezésük okai, a korszerű háború jellege és sa­játosságai) ; a korszerű háború pusztító eszközeit (az atomfegyverrel, a vegyi fegyverrel, a biológiai fegyverrel kap­csolatos tudnivalókat); a hátországvé­delem és a polgári védelem összefüggé­seit, feladatait. A második témakörben a polgári vé­delem helyéről és szerepéről van szó a korszerű küzdelemben. így többek kö­zött a hátország védelmének megnöve­kedett jelentőségéről, a polgári védelem feladatairól a hátországvédelem rend­szerében. A polgári védelmi kötelezettség cím­mel — a harmadik téma — a lakosság (dolgozók) polgári védelmi kiképzésébe és az önvédelmi szervezetekbe beoszt­ható (beosztott); a polgári védelmi szak­szolgálatra kijelölhető (kijelölt); a la­kosság (dolgozók) kiképzésébe, az ön­védelmi szervezetekbe és szakszolgálati alakulatokba bevonható, (bevont) sze­mélyekre vonatkozó közös szabályokat foglalja össze. A negyedik témakör a polgári véde­lem alapvető feladatait tartalmazza, töb­bek között szól, jellemzi a tömegpusztí­tó fegyverek hatására kialakuló helyze­tet, a polgári védelem alapvető felada­tait, a polgári védelem felkészítésének formáit, eszközeit, módszereit. Ami! a polgári védelemről tudni kell 3 A polgári védelmi kötelezettség 4 A polgári védelem alapvető feladatai I POLGÁRI VÉDELEM 0HSZÍC0S PIRINCSNOKSÍG XIIOVÉNTI ISII

Next

/
Thumbnails
Contents