Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

Az erők összpontosításával Á kivitelezés gyorsításának módja az állami építőipari vállalatnál Nagy számokkal kezdte a válaszadást Forray József, az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat termelési igazgatóhelyettese. A kérdés az volt, hogyan összponto­sítják erőiket, mit tesznek a beruházások kivitelezésén tapasztalt szétszórtság, szét- íorgácsoltság ellen, a haté­konyabb megvalósításért? Nos, azzal kezdte a vá­laszt, hogy a múlt év köze­pén számba vett, felvállalt munkaérték meghaladta az 1 milliárd 900 ezer forin­tot. Idei tervében a vállalat alapvető célként határozta el, hogy 1973 elejéig egy- rr.illiárd körüli értékre csök­kenti ezt a mennyiséget. Oly módon, hogy az idén 900 millió forint értékű létesít­ményt adnak át. Tavaly mintegy hatszázmillió fo­rint értéket már beépítettek, tehát az átadásig még 300— 350 milliós értékű munkát kell elvégezni rajtuk. A hasznosítható erőt vették alapul Ez a feladat az éves ter­melésnek 55—60 százalékát alkotja. „Természeténél” fog­va azonban javarészt olyan, hogy esődlegesen a vállalat saját szerelői, szakipari és segédüzemi létszámától és gépi adottságaitól fiügg a megvalósítás. S mivel a tel­jesítőképesség éppen e vo­natkozásban behatárolt — úgy is mondhatni: szűkre szabott —, ezért magától értődik, hogy az itt haszno­sítható erőt vették alapul az idei munkaprogram megha­tározásánál. Sőt még a ké­sőbbiekben is mérvadó lesz a munkák ütemezésénél ez a kapacitás. Azt tehát, hogy mely lé­tesítményeket milyen sor­rend szerint adnak át — fejeznek be — az idén, úgy­szólván teljességgel a saját szerelői, szakipari lehetőség alapján határozták meg. Gyakorlatilag az újabb munkakezdéseket, a további generál-tevékenységet is ennek rendelték és rendelik alá. Kivétel — bizonyos ér­telemben — a lakásépítés, amelyet akár telepszerűen, akár házsoronként folytat­nak, a technológia sorrend­jében csinálni kell, történe­tesen az alapozást is. Ez az országos lakásprogramból is eredő vállalati kötelezettség. Számottevő előny Ismeretes,' hogy már a múlt év második felében nagy mértékben átcsoporto­sította erőit a vállalat azért, hogy az év végéig halaszt­hatatlan befejezésre kötele-» zett munkákkal elkészülhes­sen. Ezért hosszabb-rövidebb ideig több létesítményen szüneteltetnie kellett az épí­tést, illetve a szerelői szak­ipari kivitelezést. Ma már ezek többségén — főleg az előrehaladott, és a megál­lapított sorrend szerint leg­fontosabb munkaterületeken —. javában dolgoznak. Mint Forray József mondta: külö­nös figyelmet fordítanak azokra a létesítményekre, amelyeknél — mint a mező­túri KAEV, a kunszentmárr tonl Pannónia,’ a karcagi SZIM, a tiszafüredi MHD- gyáregység építésére — szo­cialista szerződésben vállalt kötelezettségük is van. Ugyanakkor fékezett munka­ütemre kényszerülnek, ott, ahol az anyagi fedezet hiá­nya vagy szűkös volta ezt indokolja. Bár tavaly, a második fél­évi átcsoportosítások indíté­ka más volt, lényegesen el­tért az idei tervfeladatok tartalmi jellegétől, mégis számottevő előnyt biztosított e program kialakításához. Tény, hogy — különösen az első fiélévben — leállítottak szinte valamennyi új mun­kakezdést, s ez bizonyos foglalkoztatási gondot is oko­zott már — például ácsok, kubikosok esetében. Ám ezt vállalni kell, olykor azáltal is, hogy némely szakmabelie­ket átmenetileg más munka- területre irányítanak, mert ott nagyobb szükség van a segítségükre. Munkahelyi programok Ez is egy módja az erők ésszerű összpontosításának, a — fontosság szerint sorolt építési helyeken a munka meggyorsításának. Ugyan­csak erre szolgálnak a mun­kahelyi programok, amelyek, javaslatként elkészültek, s most felülbírálják a vállalati lehetőségek figyelembe véte­lével. Az elbíráláskor alkal­mazott ütemezésnél szintén az a mérvadó: mire nyújt módot, mikori befejezést tesz lehetővé az adott mun­kahelyen a saját szerelői, szakipari és segédüzemi lét­szám s a rendelkezésére álló gépi adottság. A másik meghatározó a technológiai folyamat, amelynek részle­teire, összetevőire kell épül­nie a munkahelyi program­nak. Végül is: nincs arról szó, hogy a vállalt kivitelezési kötelezettségeket visszamond­ták volna, hogy azoknak ne tennének eleget. Döntően az erők szétaprózottságának csökkentésére hivatottak az állami építőipari vállalat in­tézkedései, amelyek már a végrehajtás szakaszában vannak. Hosszabb, illetve hosszú távon is az emberek és a technikai eszközök ha­tékony összefogásával, kon­centrálásával valósítják meg a célt: a beruházások kivi­telezésének gyorsítását. Ezért csínján bánnak az új mun­kakezdésekkel is, melyekre még az idei második félév­ben is csekély számban ke­rül sor. Ez a járható útja annak, hogy a kétmilliárdhoz közeli munkaértéket — mint fentebb írtuk — 1973 janu­árjáig majdnem,’ ítelére csök­kentsék. | M. I. Egy-egy csokor hóvirág Nőnapi ünnepség az SZMT-nél Tegnap délelőtt Szolnokon az SZMT székházában a szakszervezeti mozgalomban dolgozó nők képviselőit egy- egy csokor hóvirággal kö­szöntötték azon az ünnepsé­gen, amelyet a Szakszerve­zetek Szolnok megyei Taná­csának elnöksége rendezett, és ahol Árvái István vezető titkár mondott rövid üdvöz­lő szavakat. Egyúttal a SZOT elnöksége nevében — a szak- szervezetben végzett sok évi munkája elismeréseként átadta Rigó Sándornénak a Március 4-én, szombaton délután félezer Szolnok me­gyei mezőgazdasági szakéra' bér részvételével jól sike­rült baráti találkozót rende­zett az agrártudományi egye­sület megyei szervezete. A Szigligeti Színházban dr. Ku- rucz Gyula kandidátus, az egyesület Szolnok megyei el­nöke, a karcagi kutatóintézet igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, amelyen részt vett Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, Tóth János, Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető jelvény ezüst foko­zatát. A 62. nemzetközi nő­nap jelentőségét ünnepi be­szédben Tabák Lajos, az SZMT elnöke méltatta. Az ünnepségen részt vet­tek szovjet asszonyok is, akik közvetlen szavakkal köszönték meg a meghívást és kívántak minden jót a magyar nőknek. Végezetül pedig a megyei művelődési központ kedveskedett rövid műsorral a megjelenteknek. a megyei pártbizottság tit­kára is. A program kiemelkedő pontja volt dr. Soós Gábor­nak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének előadása. A miniszterhelyettes nagy tet­szést aratott beszédében az agrárértelmiség gazdasági és társadalmi szerepéről szólt. A szakemberek ezt követően együttesen nézték meg a kecskeméti színház vendég­játékát, majd a Tisza Szálló­ban zárták a találkozót. Heti külpolitikai összefoglaló 2. oldal A tehetség jövője (Kerekasztal beszélgetés a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásáról) 3. oldal Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának pályázati felhívása a marxiz- mus-leninizmus esti egyete­mére és szakosító tagozatára Két perc nyelvművelés 4. oldal Kirobbanó siker a „Wírös városban’* (A Szigligeti Színház vendég­játéka Kecskeméten) Képes piaci szemle Karcagról 5. oldal A magyar Barbizon? (Rideg Gábor sorozata & szolnoki képzőművészet tör­ténetéről) Jász-Kun Kakas 9—10. oldal Jól sikerült megyei gazdásznap Arányosabb bérezés, többmillió forint segély Gondoskodás a közalkalmazottakról A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javítása ebben az év­ben is központi feladatként szerepel munkaprogramunk­ban — tájékoztatták a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tében az MTI munkatársát. Ami a közhivatali munka anyagi elismerését illeti, az elmúlt évben jelentős köz­alkalmazotti rétegek helyze­te javult, különféle szociális intézkedése^ hatására. Ta­valy júniusban például 10 százalékkal emelték a fegy­veres testületek polgári al­kalmazottainak fizetését, s 12—14 százalékos bérfejlesz­tést kaptak a tanácsi közmű­velődési szervek — könyvtá­rak, levéltárak, múzeumok, művelődési otthonok — dol­gozói. A szakszervezet kez­deményezésére ez év január elsejétől a bíróságok és ügyészségek jutalomkerete — a korábbi 1 Százalék helyett — az éves béralap 3 száza­léka. Említést érdemlő intéz­kedés továbbá, hogy a múlt évtől a közszolgálati szervek­nél is az éves "béralap 3 szá­zaléka használható fel bér- fejlesztésre. A továbbiakban a szak- szervezet — figyelembe véve a népgazdaság általános fej­lődését és lehetőségeit — arra törekszik, hogy a köz- szolgálat különböző ágaiban fennálló indokolatlan bér- aránytalanságok megszűnje­nek, s a közhivatali dolgo­zók keresete fokozatosan megközelítse « termelőmun­kában foglalkoztatottak jö­vedelmi színvonalát. Az élet-* körülményekkel kapcsolatban egyébként meg kell említeni, hogy a szakszervezet évente több mint 2 és félmillió fo­rint szociális segélyt juttat a rászoruló közalkalmazot­taknak, több mint 35 ezer közhivatalban dolgozónak teszik lehetővé a munkahe­lyi étkezést, a temetkezési segély címén kifizetett ősz-’ szeg meghaladja az évi egy­millió forintot. A közalkal­mazottakról való gondosko­dást jelzi két tovább; adat: a közintézményeknél dolgozó édesanyáknak évente több mint 70 millió forint családi pótlékot, az otthon maradó kismamáknak mintegy 30 millió forint gyermekgondo­zási segélyt fizetnek ki. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Űrhajós ruha „a növényvédelmi dolgozóknak A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem munkavédelmi kutatási osztálya tavaly 59 kutatási témával foglalko­zott. Az egyik legérdekesebb témájuk a vegyszeres nö­vényvédelmi munkaruhával kapcsolatos kísérlet volt. Az eddig használt védőruha hátránya ugyanis, hogy igen meleg, s ezért a nyári hő­ségben a szakmunkások nem szívesen haszánlják. Az osz­tályon az űrhajósok ruhá­jához hasonló, belső túlnyo­másos megoldással „műkö­dő” öltözéket terveztek. Az overall szabású ruha légát­eresztő textíliából készül. A szakmunkás, amikor elhe­lyezkedik a növényvédelmi munkagépén, egy csövet kapcsol ruhája szelepére, amelyen át a traktor komp­resszorából levegőt fuvatnak öltözéke alá. A felfúvódott overállból, a szövet pórusain keresztül lassan eltávozik a levegő, s így a permetezett vegyszer nem tapad rá. A dolgozó fejét a már jól be­vált friss levegős csuklyával Petiik» Űj városnegyed Szeged ősi centrumában Szeged belvárosában a Szabadtéri Játékok színhe­lyének szomszédságában be­fejezték a város legrégibb lakónegyede, az egykori vár­falon belüli palánk területé­nek rekonstrukcióját. A ne­gyedik Béla idejében épült vár oltalma alatt az egyko­ri népek életében oly lét- fontosságú tiszai és marosi sószállítások centrumában alakult ki Szeged ősi magja. Ennek az ugyancsak régi Oskola utca, valamint a Ti­sza által határolt negyed­nek a teljes újjáépítésére harminc fővárosi, miskolci és szegedi építész pályamun­káinak legjobbjait használ­ták fel. Nemcsak pénzzel Pusztamonostoron évek óta visszatérő gond, hogy pénz hiányában nem tudják fejleszteni a bolthálózatot. Egyik vegyes élelmiszerbolt és a vas- és háztartási bolt régi omladozó épületben üzemel, nem felel meg a, kulturált kereskedelem kö­vetelményeinek. Raktár hiá­nyában sok értékes és gyak­ran hiánycikknek számító építőanyag (nyílászáró szer­kezet) ment tönkre az ÁFÉSZ TÜZÉP telepének udvarán az elmúlt években. Sok panasz volt a község filmszínházára is, amelynek épülete már nem volt al­kalmas mozi előadások meg­tartására. A községi tanács az ÁFÉSZ-szcl és a művelődé­si házzal közösen megoldot­ta a problémát. A filmszín­ház átköltözött a művelődé­si házba. Az ÁFÉSZ a meg­vásárolt mozi épületében je­lentős átalakítással nagy el­adótérrel rendelkező élelmi­szerboltot és korszerű ház­tartási boltot hoz létre. Az épület méretei alkalmasak arra. hogy az építőanyagok tárolására megfelelő raktá­rakat Is alakítsanak ki ben­ne. ötféle izotópos diagnosztikai laboratórium a KGST országoknak A KGST tagállamainak nukleáris műszeripara a fej-. lesztés új, intenzívebb sza­kaszába lépett azzal, hogy a közelmúltban megalakult az Interatominstrument, az­az IÁI, a nukleáris műszer­ipari nemzetközi gazdasági egyesülés. A KGST országok között kibontakozó integrá­ció jelenlegi szakaszában az egyesülés koordinálja a tudományos kutatót és ter­vező munkát, elősegíti a gyártásszakosítást és a koo­perációt, sőt tevékenysége a nukleáris műszerek szervíz­hálózatának kiépítésére is kiterjed. Az egyesülés alapí­tó tagja a KGST-országok 14 érdekelt vállalata, köztük a Gamma és Mi gért. A KGST tagállamok nuk­leáris műszeriparában veze­tő szerepet tölt be Magyar- ország, a tagországok összes export-forgalmának ugyanis mintegy fele a magyar ipar­terméke. A magyar nukleá­ris műszerek 40 százalékát az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyára sokcsatornás analizátorai, 60 százalékát pedig a Gamma nukleáris 177 millió forint egészségügyi beruházásokra * A Fővárosi Tanács idei fejlesztési alapjának felosz­tásakor „előkelő” helyre so­rolták az egészségügyet: 1972-ben több mint 177 mil­lió forint jut különböző egészségügyi beruházásokra, kórházbövitésre és szakren­delő építésére, a járóbeteg- ellátás javítására és a böl­csődei helyek szaporítására. A kórházak és a különbö­ző egészségügyi intézmények évről évre növekvő gyógy­szerszükségletének többlet- kiadásaira 7,4 millió forintot biztosítottak, egy kórházi ágy fenntartására 1972-ben 54 800 forintot, az 1971. évi­nél 11,8 százalékkal többet költenek. A családi nevelésről tanácskozott a szülők parlamentje termében a szülők parla­mentje, amelyet a fővárosi népfrontmozgalom kezdemé­nyezett. Á több száz résztve-j vővel egybehívott tanácsko­zást dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront budapes­ti bizottságának elnöke nyi­totta meg. Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek főtitkára, tartott beve­zető előadást a szülők par­lamentjének napirendjére került témákról, azok idő­szerűségéről. Egésznapos programja van a tanácskozásnak. A plená­ris ülés után négy szekció­ban tárgyalnak: a családi életről, a jövő generáció ne­veléséről az iskolával és a társadalommal való össze­fogásról a holnap nemzedé­kének nevelésében. A szülők parlamentjének tanácskozási anyagát közre­adják majd, hogy segítsék a népfrontbizottságok szülői munkabizottságainak tevé­kenységét és maguknak a szülőknek a neveiőmunká­flálT .. . lú-LJj Szombaton reggel Összeült orvosi műszerei adják. ' fez Országház • kongresszusi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents