Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 30. Egy év békeoffenzíva Néhány nappal ezelőtt a szovjet szakszervezetek kongres zusán mondotta el Leonyid Brezsnyev a kül­politikai helyzetet is mély­rehatóan elemző beszédét. Ennek legfőbb tanulsága az volt, hogy a Szovjetunió a nemzetközi politika minden területén aktívan tevékeny­kedik és nemcsak az együtt­működés általános elveinek leszögezésénél marad, ha­nem építő javaslatokkal, konkrét rr egközelítési mó­dozatokkal kényszeríti a vi­lág ügyeit irányító és be­folyásoló erőket állásfogla­lásra. Ha felidézzük az SZKP XXIV. kongresszusán egy éve felvázolt külpolitikai programot, megállapíthatjuk, hogy az átfogja a nemzet­közi biztonság valamennyi alapvető kérdését: a meg­lévő válsággócok megszünte­tését és az újak kialakulásá­nak feltartóztatását; azok­ban a térségekben, amelyek veszélyes bonyodalmakkal terhesek, törekvést a kol­lektív biztonsági rendszerek létrehozására; a lefegyver­zés ösztönzését, mindenek­előtt a nukleáris háború ki­robbanása veszélyének meg­akadályozására; a különböző társadalmi berendezkedésű országoknak a békés egymás mellett élésen és a kölcsönös előnyökön alapuló együtt­működését. E célok megvalósulása irányában elért — körze­tenként és kérdésenként ter­mészetesen változó mértékű — haladást még ilyen vi- , szonylag rövid idő, egy év távlatában is lemérhetjük. Vegyük szemügyre Euró­pát. Brezsnyev megelégedés­sel állapíthatta meg. hogy Európában nincs olyan ál­lam, amely ilyen vagy olyan formában ne foglalt volna állást a biztonsági értekez­let megtartása mellett, s Kanada, valamint az Egye­sült Államok is — ha ez utóbb', vonakodva és inkább európai partnerei nyomására — támogatja ezt a tanács­kozást. Egy évvel ezelőtt még távolról sem volt ilyen egyetértés e kérdésben. Az­óta azonban a szovjet „bé- keoffenzívának” talán leg­látványosabb és a jövő szempontjából igen ígéretes eredményeképpen az euró­pai enyhülés kulcskérdésé­ben, a német kérdésben, a Nyugat-Berlin ügyében megkötött négyhatalmi és az ezt kiegészítő NDK—NSZK — illetve NDK—nyugat-ber­lini szenátus közti kiegészítő szerződéssel újabb lépésre került sor. Az NSZK válaszút előtt Igaz, ma éles és még el­döntetlen harc folyik az NSZK-ban e nagyfontosságú szerződések ratifikációja kö­rül. De éppen a Brezsnyev beszédnek nyugat-európai, sőt világ-visszhangja mu­tatja, milyen eredményesen sorakoztatja fel a Szovjet­unió még a polgári, sőt kife­jezetten NÁTO-erőket is az enyhülési politika mellett nagyvonalú és rugalmas diplomáciájával. Brandt kancellár teljesen egyetér­tett Brezsnyevnek azzal a megjegyzésével hogy az NSZK a ratifikációval vá­laszút előtt áll, s ez hosszú évre meghatározza népének sorsát, más államokhoz váló viszonyát. Ebből kiindulva élesebb, határozottabb har­cot bontakoztatott ki az enyhülést lassítani vagy megszakítani próbáló ellen­zékével szemben. Schumann francia külügyminiszter is rendkívül pozitívan nyilat­kozott a realista szovjet po­zíciókról. Még a Figaro cí­mű, jobboldali beállítottságú francia lap is így fogalmazta meg a francia és az össz­európai érdeket a ratifiká­cióval kapcsolatban: „Jog­gal felvetődik a kérdés, ha a Bundestag nem ratifikálná a szerződéseket, iri történne Európával, amely immár egy „legalizált” enyhülés küszö­bén áll? Mivel az NSZK az Európai Gazdasági Közös­ség egyik fő partnere, min­den újabb feszültség Bonn és Moszkva között megráz­kódtatná a Közös Piac most kialakuló új épületét.” Az indokínai térségben is javult a Szovjetunió politi­kai, diplomáciai — még azt is mondhatnánk: bizalmi po­zíciója. A szovjet kormány szilárd és következetes ál­láspontja, amelyben újra és újra kifejezésre juttatta, hogy elutasítja és a maga részéről megakadályozza Ni­xon mindenfajta manőve­rét, hogy az indokínai né­pek mögött, fejük felett pró­báljon az amerikai impe­rializmus számára kedvező döntéssel kimászni a vesz­tett háborúból — megtette a hatását. Különösen értékes ez az egyértelmű álláspont, ha arra gondolunk, hogy Ni­xon pekingi tárgyalásai után az amerikai tettek — a bom­bázások folytatása és leg­újabban a párizsi tanácsko­zás felrobbantásával való fenyegetőzés — nem alapta­lanul — gyanakvással töltik el Indokína népeit. Stabilizáló tényező Az arab országokban — ha nem is olyan egyértelmű­séggel. mint Indokínában — újra és újra a szovjet kül­politika következetes irány­vonala a stabilizáló tényező, a haladó arab országok ér­dekeinek védelmezője. Az elmúlt évben jó néhányszor leplezödött le az Egyesült Államok, amely az arab világ „barátja” pózában lé­nyegében mindig Izrael sze­kerét próbálja előretolni, így az arab országokat, még azokat is, amelyek olykor bi­zonyos illúziókat táplálnak az Egyesült Államok iránt, a valóság újra és újra kijó­zanítja. Ezért állapíthatta meg Brezsnyev beszédében: „Határozottan kijelenthetjük, hogy arab barátainkhoz fű­ződő kapcsolataink sohasem voltak olyan elmélyültek és sokoldalúak, mint most.” A szovjet külpolitika egyik legnagyobb sikere az elmúlt időszakban kétségtelenül az volt, hogy pozitív irányban tudta befolyásolni a hindusz- táni térség viszonyainak alakulását. Az Indiával megkötött barátsági Szerző­dés, a nemzeti szabadság- harcból alakult új állam. Bengália igaz ügyének tá­mogatása az indiai szubkon- tinensen megnövelte a Szov­jetunió és általában a szo­cialista jeliegű külpolitika iránti tiszteletet, bizalmat. Ezek a realitások még a kedvezőtlenül érintett félt, Pakisztánt is hasznosan be­folyásolták. Mindez hozzá­járult ahhoz, hogy a szovjet külpolitika a három hindusz- táni ország, India, Bengália és Pakisztán tartósan békés és jószomszédi kapcsolatai­nak ösztönzője, elősegítője legyen. Higgadt és korrekt állásfog a'ás Változatlan ugyan a helyzet egy év után a Szov­jetunió és Kína viszonyában, de a szovjet diplomácia és külpolitika mérséklete és vitathatatlan jószándéka mégis megteszi a magáét. Brezsnyev legutóbbi beszéde után pedig a nemzetközi megfigyelők kiemelik, mi­lyen lehetőségeket nyit ez az — Unita című olasz kommu­nista lap megjelölése szerint — „higgadt és korrekt” ál­lásfoglalás. A kapcsolatok­nak akár a békés egymás­melleit élés elvén is alapuló megjavítására tett szovjet javaslatok Pekinget végül is abba a helyzetbe hozzák, hogy igen nehezen térhet ki valamilyen válasz elől. S végül ez az esztendő el­vezetett oda is, hogy Nixon amerikai elnök szükségesnek látja a személyes eszmecse­rét a két nagy hatalmat érintő kérdésekről — Moszk­vában. Brezsnyev beszédében világossá tette, mi az amire számíthat, s mi az, amibe nem is reménykedhet Nixon. Számíthat, hogy a Szovjet­unió most is gyakorlati, rea­lista álláspontot foglal el valamennyi megvitatásra ke­rülő kérdésben. Nem re­ménykedhet viszont Nixon abban, hogy bármit elérhet haimadik országok rovására, mert mások nevében a Szov­jetunió sohasem tárgyal. S azt sem várhatja, hogy elvi, eszmei kérdésekben bármi­féle engedményt is kapjon. Hiszen „a Szovjetunió kül­politikájában az imperializ­mus agresszív törekvéseinek kemény visszautasítása tár­sul a megérett nemzetközi problémák konstruktív meg­közelítésével, az ideológiai harcban való engesztelhetet­lenség azzal a készséggel, hogy fejlesszük a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatokat az ellentétes társadalmi rend­szerű államokkal” — álla­pította meg Leonyid Brezs­nyev. Nemes János Bélyeg­gyűjtőknek Agai a* A Magyar Posta áprilisban Cziglényi Ádám grafikusmű­vész tervei alapján hét ér­tékből álló, agarakat ábrázo­ló sorozatot ad ki. A 15 fo­rint névértékű sorozat a ma­gyar agár bemutatásával kezdődik, a következő és a befejező értéken az Afga­nisztánban kialakult válto­zat egy-egy példányával is­merkedhetünk meg. Hazájá­ban úgy vélik, hogy ez a legősibb kutyafajta, Noé bár­kájában ez a különleges ál­lat utazott. A 80 filléresen ír, az 1.20 forintos címleten Barsoj, az orosz agár tűnik fel, amely — sokak szerint — a legszebb agárfajta. A 2 forintoson látható a ku­tyaversenyek sztárja, az an­gol agár, amely 70 kilométe­res sebességgel is fut. A 4 forintos bélyegen mutatkozik be a Whippet, az angol agár kisebb termetű mása. Négylábú barátainkról már két sorozat jelent meg. 1956-ban jellegzetes pásztor, és vadászkutyáinkkal büsz­kélkedtünk. Munkájukra ugyan ma már egyre ritkáb­ban szorulunk, de hűségü­kért. sok jó tulajdonságukért a világon mindenütt szívesen tartják luxuskutvaként eze­ket a fajtákat. Az 1967. évi sorozat három bélyege a magyar fajtákat ismételte, négy értéken a nálunk nagy számban tartott ideeen ere­detű fajtákat mutattuk be­Az első sorozat 1 forinto­sán a vizsla áltaj hurcolt vadkacsa fején „taraj” kelet­kezett lemeztörés miatt. A változat fogazott példányok­nál is keresett, de vágottan kifejezetten ritkaság. A má­sodik sorozat miatt a Magyar Postát és a tervezőt kárté­rítésre ítélte a bíróság, mert a tervrajzok egy fotóművész alkotásainak engedély nél­küli felhasználásával ké­szültek. Milliárdos hobby Fenti címmel a Figyelő c. gazdaságpolitikai hetilap legutóbbi számában részlete, sen foglalkozik a filatélia gazdasági jelentő-égével. A cikkben, de a gyűjtők min­dennapi beszélgetései során is felmerül, hogy a legutóbbi évek kiadásainak értéke nem alakul megfelelően. Számo­sán a bélyegekhez véletlenül sodródó, legtöbbnyire anyagi érdekeket keresőkben látják a bajok egyik okát. Gyűjteményüket aztán minden áron elkótyave­tyélik. Ezek az albumok pe­dig segíthetnek az újonnan jelentkező f’latelisták neve­lését. A szövetség ilven fel­vásárolt sorozatokból ked­vezményként biztosíthatná, hogy az új ta^ok néhány év­re visszamenőleg olcsón fej­leszthessék gyín teménvü két. Növelné az új kiadások megbecsülését ha az újon­nan jelentkezők csak bizo­nyos idő múltával lehetné­nek teljes io«ú taeok. A ren­delkezésre álló régebbi so­rokból felépített gvűiteménv lenne az a próbakő amelven lemérhető lenne a filatelista őszinte szenvedélye, és amelynek elkészültekor a gyűjtő visszamenőleg átve­zetné a belépése óta kiadott sorozatokat, és csak ezután részesülhetne minden ki­adásból megjelenése után. Az Olt vizével Az Olt, Románia egyik folyója a Keleti-Karpátok- ban lévő forrástól Turnu Ma- gurele városig, ahol a Du­nába ömlik, 670 kilométert tesz meg. Másodpercenként átlagosan 160 köbméter víz­zel emeli a Duna vízmeny- nyiségét. Végig folyik a Kárpátok hegyláncai mel­lett és völgyet tört magá­nak a Duna felé. Ez egyben Románia egyik legszebb tá­ja. Az Olt völgye azonban ismételten súlyos áradások színhelye volt, különösen ta­vasszal, a hóolvadás idősza­kában. A Román Népköztársaság­ban olyan tervet fogadtak el, amely az Olt folyó vad erőit az ember szolgálatába állítja. Több szakaszban, amely valószínűleg több öt­éves terv-időszakot fog át, a folyó mentén összesen 31 hidrotechnikai létesítményt szándékoznak építeni, ame­lyek mindegyike egy kis vagy közepes duzzasztógát­ból, több kilométer hosszú­ságú védőgátból és áram­fejlesztőből áll majd. A szakemberek szerint ezek az erőművek mintegy 1000 me­gawatt áramot szolgáltat­na tnak. Az elektromos energia előállítása azonban az Olt- szabályozásnak csak egyik pozitív oldala. A folyó „meg­szelídítésével” kereken 65 000 hektárt védenek mega gya­kori árvizektől. Ezenkívül a tárolt vízzel 820 000 hektár mezőgazdaságilag hasznosí­tott területet lehet öntözni. Tervezik, hogy a mestersé­ges tavakban belterjes hal­tenyésztést folytatnak, s évi 7000 tonna hal lehalászásá­ra számítanak. Végül a terv realizálása táji szépségekben gazdag vidéket tár fel a turizmus, a sport és az üdü­lés számára. A terv megvalósítása meg­kezdődött: három hidro­technikai központon már tel­jes erővel dolgoznak az épí­tők. Szüretelés villanyárammal A szőlőben generátorral ellátott agregát halad. Egyik csatlakozója a venyigéket tartó dróttal érintkezik, a másik a fürtök irányában mozog. Mihelyt ez a csatla­kozó eléri a fürtöket, nagy- feszültségű áramot bocsát beléjük. A bogyóknak ez a rövidzárlat nem árt, az érett, nagy cukortaltalmú szőlő ellenállása csekély. De a fürtöket vezető szár rosszul vezeti az áramot, egy pillanat alatt átizzik és el­ég, a fürt pedig egy gyűj­tőbe hull. A különös szüretelő esz­köz feltalálói a mezőgazdasá­gi munka és irányítás szer­vezésével foglalkozó tudo­mányos kutatóintézet mun­katársai, valamint a Tyimir- jazev Mezőgazdasági Aka­démia szakemberei. A szov­jet gépet már Olaszország­ban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is szabadalmaztatták. »VÍ9VI Szovjet gabonaszárítók« Az NDK potsdami kerü­letében három DSP—32 tí­pusú nagy kapacitású szov­jet gabonaszárító beállítá­sával a munkatermelékeny­séget sikerült 12-szeresére növelni. A szovjet berende­zés teljesítménye elérte a 48 tonna/órát. A szovjet be­rendezés azonos idő alatt ugyanannyi gabonát szárít, mint korábban 25 mozgó szárítógép. A nagyarányú munkaerőmegtakarítás mel­lett a szovjet berendezés másik előnye, hogy felhasz­nálása csaknem kétharmad­dal csökkenti az energiafo­gyasztást. A legnagyobb baromfitenyésztő telep Az ukrajnai Harkov kö­zelében az ötéves terv idő­szakában épül meg a Szov­jetunió legnagyobb barom­fitenyésztő telepe. A magas fokú gépesítés és automa­tizálás lehetővé teszi, hogy egyetlen ember 25 000 tyúk gondozását lássa el. A tyúk­farm évi kapacitása a ter­vek szerint eléri a 4 milli­árd tojást. Mütrágyagyártó kombinát épül Indiában A Polimpex—Cekop len­gyel külkereskedelmi válla­lat és az Ensa francia tár­saság megállapodást írt alá a Fertilizer Corp. of India, indiai társasággal. A meg­állapodás értelmében len­gyel és francia berendezé­sekkel szerelik fel a Nyugat- Bengáliában épülő műtrá­gyagyártó kombinátot. A kombinát nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó kombinát műtrágyát fog gyártani. A lengyel—francia kooperáció keretében Len­gyelország szállítja a kén­sav, a salétromsav, a fosz­forsav, az ammóniák és az ammónium-szulfát gyártásá­ra szolgáló gépeket és be­rendezéseket. Az olasz zöldségkertészet eredményei Az Olasz Statisztikai Hi­vatal nyilvánosságra hozta az egyes zöldségfajták 1971. évi terméseredményeit és a termőterületekkel kapcsola­tos adatokat. Tavaly 263 000 tonna zöldborsó termett, ami 1970-hez képest 3,8 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Ugyanakkor a zöldbor­só termőterülete 4,7 száza­lékkal esőjeként. A fokhagy­ma-, vöröshagyma és póré­hagyma-termés viszont az 1970-esnél alacsonyabb volt Fokhagymából 10,6 százalék­kal termett kevesebb, mint 1970-ben. Automatizált zöldségtermesztés Japánban Az elkövetkezendő hóna­pokban Japánban megkezdik az automatizált zöldségter­mesztést azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák a zöldségker­tészetben dolgozók számának megfogyatkozását. Az első automata berendezéssel mű­ködő zöldségtermesztő üzem után az elkövetkezendő két évben további öt automati­zált kertészet kezdi meg munkáját a nagyvárosok kö­zelében. E tervek lényegében a jól bevált nagy kapaci­tású üvegházakra épülnek. Automaták végzik majd a trágyázást, öntözést, a kárte­vők elleni permetezést, a termés felszedését és cso­magolását. A gépsorok üze­meltetésével biztosítani kí­vánják a városok friss zöld­séggel történő folyamatos ellátását Az első ilyen ter­vet a paradicsom és ubor­ka termesztésével kapcso­latban dolgozták ki. A ter­vezett üzem kapacitása úRj 500 tonna. x J Jaous Pannonius szobrai avattak Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents