Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

1972. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az elsők között A családok nyugalmáért A kereskedelmi dolgozók jutalékrendszere Brigádunk 1965-ben ala­kult. Tizenhatan voltunk akkor. Az alapítókból most már csak tizenegyen va­gyunk. Megalakulásunk évé­ben a két üzen:, évi termelé­se 200 ezer tonna termék volt. A két üzem időközben hatra szaporodott, amelyek­nek karbantartása ránk há­rul. A hat üzemrész terme­lése 800 ezer tonna évente. Brigádunk állandó lét­száma 50 helyett 22. Időn­ként ugyan 40—45 ember is dolgozik, de nem számítha­tunk maradéktalanul azok­ra. akik néhány hónapig, esetleg egy évig dolgoznak az üzemben. Ez a körülmény bizony egyre nehezebb fel­adatot jelent a brigá. ;ak. Ettől függetlenül vállalá­sainkat négis teljesítjük, amelyet brigádnaplónk is reálisan tükröz. A Tiszamenti Vegyimű­vekben 47 szocialista brigád dolgozik. Büszkék vagyunk arra. hogy eredményeinkkel az elsők között vagyunk. Március 15 szocialista brigád Szolnok Kiskereskedés a vasútállomáson Túrkeve vasútállomásán a MÁV tulajdonát képező ga- bonarakátrakat a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat bérli. Az általános rakhelybérleti feltételek és a megkötött szerződés tiltó rendelkezéseinek ellenére a vállalat a MÁV épületében és területén kiskereskedelmi el­árusítóhelyet létesített. A nagy kereslet miatt éjjel-nappal tömeg várakozik a terményre, takarmányra és eközben elfoglalják az utasfor­galmi területet és helyiségeket is. A számtalan motorkerék­pár, kerékpár kerítésnek, falnak támasztva akadályozza a közlekedést. Éppen a főútvonalon és a vasútállomás terüle­tén okoz gondot nekünk is, másoknak is ez a helyzet. Kér­jük, segítsenek, hogy az eladóhelyet azonnal szüntessék meg. Kelemen Imre állomásfőnök Túrkeve Köszönjük a gyors intézkedést Előző (kunszentmártoni) lakásunk áramdíjával kap­csolatos panaszunk elintézé­sét és az azzal egyidejűleg küldött értesítésüket ez­úton köszönjük meg. Igen kellemetlenül érintett ben­nünket a TITÁSZ kunszent­mártoni kirendeltsége által küldött felszólítás, annál kellemesebb volt viszont számunkra az Önök gyors Bálint Károly panaszát e rovatunkban március 1-én közöltük „Peres útra tereljük... intézkedünk”, majd két hétre rá azt a bizonyos kedvező választ „A per elmarad” címmel. (A szerk.) Két évtizede Intézkedése, majd ennek kapcsán a kedvező válasz. Sajnáltuk elhagyni előző lakóhelyünket, mert az Önök lapjának is rendszeres ol­vasói voltunk, s ezzel a se­gítségkérés lehetősége meg­szakadt. A Szolnok megyei eseményeket azonban to­vábbra is figyelemmel kí­sérjük. Bálint Károly Debrecen A kapitalista társadalom­ban a szegény err bér nem igen olvasott újságot. Ennek következtében bizony 1945 tavaszán, amikor már lehe­tőségünk nyílt rá, az olvasás is csak döcögött. A nehézség annak is betudható volt, hogy sokunk csak négy ele­mit, vagy még ennyit sem járt. Talán a félelem, az ide­genkedés is gátolta az em­bereket Nem akartak hinni abban; véglegesen elérkezett az ideje annak, hogy min­denki számára nyitva az út, amelyen haladni és tanulni lehet Kezdetben magam is ritkán vásároltam a Néplapot, azzal az indokkal: sok a munka, nincs idő olvasásra. Később aztán rájöttem: több időt kell áldozni az lvasásra, tanulásra. Erre kötelezettsé­get is vállaltam, amikor párttag lettem. Akkor érez­tem igazán: a rám bízott feladatokat csak úgy tu­dom teljesíteni, ha rendsze­resen tájékozódom, újságot olvasok. 1952 áprilisa óta vagyok rendszeres előfizetője — s mondhatom azt is, elégedett olvasója a Néplapnak, amely nemcsak szórakoztat, hanem tanít is. Húsz éve nap mint nap ez a megállapításom. Ugyancsak 1952-ben lettem a lap levelezője. Ami a levele­zést illeti, az talán még nehezebbnek bizonyult, mint az olvasás. Amikor az első levelemet írtam, a kezem is beleremegett. De megszok­tam. Ügy gondoltam, talán segítem a szerkesztőség m- nkáját. A levelezés két­ségtelen többletmunkát je­lentett számomra, de meg­érte. Számomra örvendetes, hogy 1972. április 4-ét je­lölhetem meg a 20 éves elő­fizetői és levelezői jubileu­mom évfordulójának. A két évtized alatt sokat fejlődött megyei lapunk. Ugyanakkor változott az előfizetők, az olvasók életkörülménye, életfelfogása is. I Tóvizi István Kengyel A 31. sz. Állami Épííőioari Vállalat 18. sz. főéoítésvezetőségé Pusztamonostor munkahelyre felvesz ÁCS, KUBIKOS DOLGOZÓKAT, valamint építőipari érettségivel rendelkező TECHNIKUST és X hejőcsabai új cementgyár építkezéséhez építőiparban nagy gyakorlattal rendelkező GEODÉTÁT. Bérezés technikus és geodétánál megegyezés alapján. Az ácsokat és kubikosokat teljesítménybérben foglal­koztatjuk. Munkáss7áll ist és étkezést térítés ellenében biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: technikus és geodétáknak a FÖÉPÍIÉSVEZEIÖ3É3EN, BERENTÉN; az ácsoknak és kubikosoknak a 185. sz. ÉPIIÉSVEZEIÖSEG P ÚSZTA MONOSTORI MUNKAHELYÉN, A MÁV igen eredményesen vette fel a küzdelmet a zaj­ártalom ellen — elnémítot­ta a harsogó rádiókat a vo­natokon. Helyeselhető in­tézkedés volt ez. az amúgy is nyugtalan idegekre éppen elég a folytonos zakatolás. A nyugodt utazás érdekében még csak azt kellene el­rendelni hogy a vonatokon ne árusítsanak bort, sört, egyéb szeszes italt. Néhány nappal ezelőtt a Nyugati pályaudvarról in­duló vonattal utaztam Szol­nokra. Szörnyű volt végig­nézni az utasok egy részét, akik egymás után üritgették a sörös, boros üvegeket, s újabbakért tántorogtak. Egy­szerű lenne pedig a megol­dás. Üdítő italt, szódavizet, gyümölcslét kellene csak árusítani a vonatokon! Meg­számlálhatatlanul sok csa­lád örülne a távol dolgozó, józanul hazaérkező apának, fiúnak, testvérnek... Molnár Ferencné Szolnok Qlvasöínk Wjfy Helytáll a brigád A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Május 1 szocialista brigádjának tagját, Fodor Sándort 1970. június 16-án mun­kába menet életveszélyes közúti baleset érte. A brigád tagjai megdöbbenéssel vették tudomásul a szomorú hírt és mind­járt elhatározták: bajba jutott társukat nem hagyják ma­gára. Egymás között megbeszélték, hogy ki mikor látogatja meg a kórházban. A biztató szavak mindig új erőt adtak a fájdalmak elviselésére. Amikor Fodor Sándor haza került a kórházból, azután is rendszeresen látogatták a brigádtagok. Élő, eleven kap­csolat volt közöttük. Amikor már járni tudott, gépkocsit küldtek érte, így vitték el a brigád rendezvényére. A balesetet követően 1000 forintot adott össze a bri­gád beteg társuknak. A vállalattól 1500 forintot kapott, ké­sőbb a brigádmunka értékelésekor kapott pénzből neki is osztottak. A brigád még ma sem felejtette el az 1970-ben hozott döntést. A látogatások most sem szünetelnek, s ki- sebb-nagyobb anyagi segítség is jut a betegnek. Ismét a társadalmi összefogás szép példáját láthatjuk, a szocialista brigádokban, kollektívákban rejlő erőt, a segi- teniakarást. Meggyőződésem, hogy a Május 1 szocialista brigád a munkában is szép példát mutat. Ahol ilyen kol­lektívák dolgoznak, az a vállalat méltán érdemli ki a há­romszoros Kiváló Vállalat és a Szocialista Munka Vállalata kitüntető címet. Hercegit István Szolnok Lehet egy kicsit figyelmesebben Tarjányi Erzsébet szolnoki olvasónk arról panaszkodott: levelét felbontva, sárosán, az udvaron találta meg. no­ha postaládájuk van. Sorait március 1-én közöltük „Fel­bontott levél” címmel. Az alábbiakban idézünk á deb­receni postaigazgatóság vo­natkozó válaszából: „...Miután a közönséges levélpostai küldeményt a posta nem veszi nyilvántartásba, a kézbesítés körülményeinek kivizsgálásakor csak a kézbesítő emlékezetére támaszkod­hatunk. A jelzett napon a kérdéses területen helyettes kéz­besített, aki a küldemény kezelésére nem emlékszik... A postahivatalt a kézbesítők fokozottabb ellenőrzésére hív­tuk fel...” Jobban felkészülnek Fél „csokor” címmel egy héttel korábban már hírt adtunk arról, hogyan rea­gált a szolnoki ÁFÉSZ és a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat munka­társunk március 14-én meg­jelent „Egy szűkös vasárnap délelőtt” círrű cikkére. Nos, a „csokor” most kiegészül, ugyanis időközben megérke­zett a Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat illetékeseinek válasza is. Idézünk belőle: í... megállapítottuk, hogy a piactéri tejboltunk vasár­napra nem kapta meg az igényelt tsz-tejet. A hideg időjárás miatt csökkent a szabadpiaci felhozatal, ennek arányában fokozódott a hús­félék iránti igény. E tények következtében a cikkben szereplő boltok készlete a keresettebb húsrészekből és baromfiipari termékekből a reggeli órákban elfogyott... A jövőben iobb szervezés­sel biztosítjuk a választé­kosabb ellátást...” Szomorú Egyik szolnoki olvasónkat — a neve nem fontos — Végh Antal: Szégyenszemre cin: ű novellája késztette írásra, amelyet március 19-i tanunkban közöltünk. A no­vella tartalma röviden: anya és leánya egy gyárban dolgozik. Mindenki szereti, tiszteli a leányát egyedül nevelő takarítónőt. A kis­lány a gyár ösztöndíjasaként műszaki rajzoló lesz, az üzemben kan állást. Minden nap leszalad — ha csak ner­cekre is — a mamához a műhelybe. Aztán ritkulna':, maid végleg elmaradnak ezek a látogatások. mert •— a mérnökudvarló miatt — szégyelli a takarítónő iramát. S végül a kétség- beesett anya otthagyja év-. tizedes munkahelyét, máshol keres megélhetést... Nézzük, mit ír olvasónk: „Szomorú, hogy itt tar­tunk. A „Szégyenszemre” szenvedő alanya magam is lehetnék, hiszen a fiam sze­membe megmondta, hogyha takarítónő lennék, az apja meg segédmunkás, ő bizony szégyellné... Nagyon bántott a fiam kijelentése. A fér­jem lakatos, én ápolónő va­gyok, de őszintén szólva, semmivel sem érzem több­nek mnnam. mint a taka-1- tónő. hiszen a munkánkra egyformán szükség van. mindegyik egyformán fon­tos... Jó, hogy már nyílta: is állást mernek mellette foglalni..." A belkereskedelmi minisz­ter a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetével egyetértésben a 2/1972. (II. 19) Bk. M. sz. rendeletével megváltoztatta a belkereske­delmi ágazatban foglalkoz­tatott hálózati dolgozók ju­talékrendszerét. Az új sza­bályozás célja az ellátás, s a vásárlás körülményeinek javítása és az egy főre eső forgalom növelése. E célok elérése érdekében a forga­lomtól függő állománycso­portba tartozó hálózati dol­gozókat jutalékrendszerben kell foglalkoztatni. Eseten­kénti elbírálás alapján ju­talékrendszerbe vonhatók azok az ügyviteli dolgozók is, akiknek tevékenysége a forgalomhoz szorosan kap­csolódik, például a számlá- zók. A jufalrkrendsrcr fa’Iái Az új jutalékrendszer sze­rint a hálózati dolgozók négy bérezési formában foglalkoz­tathatók: tiszta jutalékrend­szerben, csökkentett alap­bérrel kombinált jutalék- rendszerben, alapbérrel kom­binált jutalékrendszerben, vagy jutalékátalánnyal. A tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál az érintett dolgozók a lebonyolított for­galom után — az al pbért is helyettesítő — jutalékot kap­nak. E knél a dolgozóknál tehát alapbér nincs, csak ju­talék. Csökkentett alapbér­rel kombinált jutalékrend­szer alkalmazásánál a dol­gozók a ledolgozott időre alapbérük meghatározott ré­szét alapbérként kapják, s ezen felül kell részükre a forgalom után járó jutalé­kot elszámolni. Az alapbér­rel kombinált jutalékrend­szerben dolgozók a ledolgo­zott idejüknek megfelelő tel­jes alapbérükön felül kap­ják a jutalékot. Jutaléké talány állapítható meg, ha a forga­lom növelésére irányuló ösz­tönzés az üzletben nem kívá­natos, például a tanboltok­nál, vagy olyan munkakö­rökben, ahol a forgalmat közvetlenül nem befolyásol­hatják, például a takarítók­nál. Az ösztönzés közvetleneb­bé tétele érdekében az egy­ség forgalma alapján járó jutalék meghatározott há­nyada az egységvezető ren­delkezésére bocsátható, aki e keret terhére a legjobb munkát végző beosztottjait jutalmazza. E keret hosszabb időszakra összevontan is meg­állapítható. A szabadkasszás egységek vezetői és helyettesei a nye­reség növelésére, vagy a költségek csökkentésére is ösztönözhetők. A mrgáltapífás módja A vállalat jogkörébe tar­tozik annak eldöntése, hogy az Ismertetett jutalékrend­szerek közül melyiket alkal­mazza. A rendelet végrehaj­tása érdekében az egységen­ként alkalmazott jutalék- rendszereket, s a jutalék- rendszerbe vont munkakörö­ket a kollektív szerződésben, ipari szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban, mezőgazdasági szövetkezetek­nél, s a szövetkezeti társu­lásoknál a munkarendben kell szabályozni. A jutalékkulcsot általában határozatián időre kell meg­állapítani és az alkalmazás bevezetésének Időpontját megelőzően írásban kell kö­zölni az érintett egységek ve­zetőivel. Ugyancsak írásban kell közölni az idényjellegű boltok változó jutalékkulcsa­it, azok érvényességi idejét és az esetleges jutalékkulcs- módosításokat Is. Ez utóbbi esetben a módosítás szüksé­gességet megfelelően indo­kolni kell. A jutalékkulcs mértékéről és annak válto­zásáról az egység vezetője beosztottjait tájékoztam! kö­teles. A jutalékkulcsok felülvizs­gálatára és módosítására ál­talában akkor kerülhet sor, ha azt a forgalom összetéte­lének jelentős változása, pél­dául profil-változás, vagy az esetleges kereseti aránytalan­ságok megszüntetése indokol­ja. A kifizethető jutalék mér­tékének, illetőleg összegének felső határát is meghatároz­hatja a vállalat. Megjegyez­zük, hogy a jutalékkulcs mértékének megállapításával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs, munkaügyi vita tehát nem kezdeményezhető. A7 ismertetett jogszabály tel­jes szövege a Kereskedelmi Értesítő 1972. évi 5. szá­mában olvasható. Dr. Cs. I. A HÁZTÁJI GAZDASÁG lakó- és melléképületéiben keletkezett robbanási károkat is megtéríti, a HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS alapján az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents