Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXin. ért. 75. SÍ. 1972. március 29., szerda • • üres karzatok i z. egykori tudósító néha ilyen részletekkel szaki­ul tóttá meg az eseményekről szóló leírását: (zaj, mo­rajlás, pisszegés, élénk helyeslés a karzaton). Ma üresek a karzatok. Tudort, persze, más időket élünk. Meg azt is tudom, hogy az az egykori karzat főképp arra volt jó, hogy az érzelmei­ket ott tapssal vagy pisszegéssel kinyilvánítókat a demok­rácia illúzióiba ringassa; hogy elhitesse velük, ha fent, a kar­zaton hangot adnak érzelmeiknek, ezzel automatikusan ré­szeseivé válnak annak, ami lent, a „földszinten” történik. De azért bármennyire másmilyen időket élünk is, bár­mekkorát változott is időközben a világ sora, nekem azért csak fáj egy kicsit, hogy manapság annyira üresek a kar­zatok — vagy legalábbis alig néhányan ülnek ott, ahol öt­ven, száz. esetleg kétszáz ember számára lehetne hely. Azért fáj e részvétlenség, mert „lent” minden tanács­kozásukon a varos a megye életének fontos, olykor sorsdöntő kérdéseiről tárgyalnak á helyi honatyák. Akiket mi küld­tünk az okos fők gyülekezetébe, hogy képviseljék érdekein­ket, ügyeinket. j tények tanúsítják, hogy a tanácsokban tevékeny- kedő választott emberek döntő többsége is szinte maradéktalanul eleget tesz felelősségteljes megbí­zatásának. Körültekintő alapossággal, megfontolt hivatás- tudattal. Am úgy látszik, azok közül, akik e testületbe jut­tatták őket szavazataikkal, senki nem kiváncsi személyesen arra, hogyan is tevékenykednek. Senki nem akar a két sze­mével, fülével meggyőződni arról, miképpen sáfárkodnak ezek az emberek a nekik előlegezett bizalommal. Mert — mondom — üresek a karzatok. Pedig bizony nagyon jó lenne, ha zsúfolásig megtelné­nek. Részint azért, mert így mód nyílna arra, hogy a válasz­tópolgárok személyesen is meggyőződjenek arról, hogyan­miként döntenek a sorsukat is érintő, befolyásoló kérdések­ben. Részint meg azért, mert bizonyára hasznára válna au ügynek, ha a honatyák is tudnák: szavaikra, gesztusaikra választópolgári szetnek-fülek figyelnek. Igen, ott, fönt, a karzaton. D , ehát nem elég ezen keseregni, meditálni. Inkább arra kellene nagyobb figyelmet fordítani: ahonnan elszoktak a honpolgárok — a karzatról —, oda ho­gyan lehetne ókét mielőbb visszaszoktatni. A tapasztalatok azt mutatják: a választópolgárok jelen­tős többsége még ma sem tudja — hiába tettük oly sokszor közhírré —, hogy a tanácsülések nyilvánosak. Ha ez így van, akkor viszont célszerűnek látszana az eddiginél nagyobb „hírveréssel” sort keríteni ezekre a rendezvényekre. Mert nem várhatunk ölhetett kézzel arra, hogy majd csak eljönnek a tanácsüiési karzatra az érdeklődő választó- polgárok. Hívnunk kell őket. Igen, tudom, erre sokan azt mondják: amikor a tanács ülésezik, a honpolgárok dolgoznak. De oda lehet invitálni a háziasszonyokat, meg a nyug­díjasokat is. Például azokat, akik kitűntek a társadalmi munkábn. Akik rendszeresen eljárnak a tanácstagi beszámo­lókra. (A tanácstagok szerr.élyesen ismerik valamennyijü­ket, úgyhogy bizonyára könnyen szolgálhatnának hosszú név­sorral.) M eg aztán nem mindenki dolgozik éppen akkor. A délutáni műszakba beosztott szocialista brigádok közül is meg lehetne hívni egyet-egyet a tanács­ülésre. Bizonyára nem érdemtelenül és érdektelenül foglal­nának helyet a karzaton. Hogy kinek a dolga lennp a szervezés? A tanácsnak! És nagyszerű segítőtársa lehetnie ebben az akcióban a helyi népfrontbizottság. Sót azt hiszem, a kerületi pártszervezetek is bekapcsolódhatnának ebbe a munkába: tekintélyükkel, szerteágazó tömegkapcsolataikkal nagyon sokat tehetnének a kezdeményezés sikeréért. S biztos vagyok benne, nem kellene sokáig bajlódni a szervezéssel. Előbb-utóbb rákapnának a köz iránt érdeklődők a tanácsülések látogatására. A ztán milyen jó is lenne, ha egy-egy magvas, lényeg­re törő felszólalást követően összeverődnének a te­nyerek. Igen, ott, fönt, a karzaton. S még azt is el tudnárr képzelni, ha netán esetleg onnan föntről néha-néha odapisszegnének a semmitmondó, üres, tartalmatlan szóbeszédre — mert azért ilyen is akad. Nem dőlne attól össze a világ. Szolnok megyében sincs ok elégedettségre a tanácsülések látogatottságát illetően. A megyei tanács ülésein — annak ellenére, hogy a sajtó és a rádió idejében hírt ad az ese­ményről — ritkán van kettő-háromnál több érdeklődő. v ’-alamivel jobb a szolnoki városi tanács üléseinek látogatottsága. Esetenként húsz-huszonöt érdkelődo van jelen. A tanácsülések hallgatósága elsősorban a szolnokiak közül kerülhet ki, s érthető, ha őket főleg a város ügyei érdeklik. Érdekes kezdeményezés Szolnokon, hogy a középiskolák egy-egy osztálya gyakran részt vesz a tanácsüléseken. A diákok a „helyszínen” tanulmányozzák az államigazgatási munkát, tapasztalatokat szereznek arról» hogy kik és hogyan intézik közös dolgainkat. Befejeződtek a magyar—szovjet kormányközi tárgyalások Fokozott intenzitás, vál­tozatlanul szívélyes atmosz­féra és együttműködési készség jellemezte a ma­gyar kormányküldöttség moszkvai tárgyalásainak második napját. A két ország vezetőinek tárgyalássorozata kedden délelőtt érte el csúcspontját, amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára fogadta Fock Jenőt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Magyar Forradalmi Mun­kás-paraszt Kormány elnökét. Az SZKP és a magyar kor­mány vezetője közötti talál­kozó annak a megállapodás­nak a szellemében jött lét­re. amely idén februárban született Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára között. Leonyid Brezsnyev és Fock Jenő ez alkalommal is a ma­gjai-—szovjet gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésének és elmélyítésé­nek kérdéseiről folytatott eszmecserét, de a találkozó­ról kiadott moszkvai hiva­talos közlemény szerint idő­szerű világpolitikai kérdések is szóbakerüllek. A szovjet és magyar ál­lamférfiak egy és három- negydórás megbeszélését „a pártjaink és országaink kö­zötti kapcsolatokat általáno­san jellemző és teljes.- köl­csönös megértés, a testvéri barátság légköre jellemezte.” Kedden délelőtt folytatták megbeszéléseiket a magyar kormányküldöttség tagjai is.. Vályi Péter miniszterelnök- helyettest Mihail Leszecsko, a szovjet minisztertanács el­nökhelyettese fogadta. A koradélutáni órákban Alekszej Koszigin miniszter- elnök magyar kollégájának vendége volt. aki a moszkvai magyar nagykövetség dísz­termében ebédet adott a két­oldalú gazdasági tárgyaláso­kon résztvevő szovjet partne­rek tiszteletére, a magyar kormányküldöttség tagjain kívül a reprezentatív foga­dáson résztvett többek közt Rapai Gyula nagykövet is. Szovjet részről Koszigin kormányfőn kívül jelen volt Dmitrij Poljanszkij első miniszterelnök-helyettes, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, Konsztantyin Ka­tusén. az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. Nyiko- laj Bajbakov, miniszterelnök- helyettes, a szovjet állami tervbizottság elnöke, Mihail Leszecsko és Vcnjamin Dim- sic miniszterelnök-helyette­sek, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Kyikolaj Pa- tolicsev külkereskedelmi mi­niszter, Szemjon Szkacskov, a külgazdasági kapcsolatok szovjet állami bizottságának elnöke, a szovjet kormány több minisztere és miniszter- helyettese. Fock Jenő miniszterelnök rövid pohárköszöntőjében köezöneid- mondott a Szov­jetunió vezetőinek a gazda­sági tárgyalások folyamán tanúsított együttműködési készségért, s hangsúlyozta, hogy noha a tárgyalások még javában folynak, azok eredményét egyik fél sem „tonnákban vagy kilogram­mokban” kívánja lemérni, hanem a sok oldalú barát­ság és együttműködés, min­den módon való szilárdítását célzó őszinte törekvés magas fokában. „Barátságunk és szövetségi rendszerünk szi­lárdítását különösen fontos­nak érezzük ezekben a na­pokban, Magyarország fel- szabadulási ünnepének kö­zeledtével” — állapította meg a magyar kormányfő. Koszigin miniszterelnök válaszában megköszönte a magyar kormánydelegáció lá­togatását, amely — mint rá­mutatott — beleillik a két­oldalú és nemzetközi kér­désekről folytatott magyar- szovjet konzultációk rend­szeres gyakorlatába. Fock Jenőnek a szovjet tárgyaló­fél együttműködési készségé­ről elhangzott szavaihoz kapcsolódva a szovjet kor­mányfő kijelentette: „inter­nacionalisták, kommunisták tárgyalnak e két nap folya­mán a szovjet fővárosban. A kölcsönös megértés a bizalom, a további együtt- haladás nevében Koszigin a két nép barátságára, a ma­gvar kormányküldöttség tag­jainak egészségére emelte po­harát. A kitűnő hangulatban vé­get ért ebéd befejeztével a magyar és a szovjet állam­férfiak ismét a Kremlbe haj­tattak, ahol kedden délután megtartották a kormányközi tárgyalások záróülését. A látogatás hivatalos programjának befejeztével kedd este Fock Jenő mi­niszterelnök és a kíséreté­ben lévő személyiségek kó­rushangversenyt hallgattak a Kreml kongresszusi palo­tájában. Szerdán reggel a magyar kormányküldöttség kütönre- pülőgéppel visszautazik Bu­dapestre. A magyar—szovjet tárgyalásokról közös közle­ményt adtak lii. Három brigádnak 58500 forint jutalom (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 92 szocialista- és a címért küzdő brigádjának vezetői tegnap a vállalat tö­rökszentmiklósi központjában tanácskoztak A brigádvezetők tanácsko­zásán Cselleng János a vál­lalat igazgatója mondott vi­taindító beszédet. Ismertette a párt Központi Bizottsága 1971. december 1-én, a mun­kaverseny fejlesztéséről kia­dott határozatát s az abból adódó helyi feladatokat. Be­szédében visszatekintett a vállalat munkaverseny moz­galmának gazdag hagyomá­nyaira. A gabonafelvásárló vállalatnál 1961-ben alakul­tak meg a szocialista címért küzdő első brigádok, s jó­részt ezek munkájának tud­ható be, hogy a vállalat 1963 óta már négyszer nyerte el az élüzem, illetve a kiváló vállalat címet, egyszer a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját, valamint 1908- és 69-ben a szocialista munka vállalata kitüntetést is. A vállalat nem fukarkodik az elismeréssel sem. Az év végi részesedésnek példáúl 30 százalékát a szocialista brigádok jutalmazására for­dította. A vitaindító után a brigadvezétűk közül többen felszólaltak. Végül a karcagi Vörös Csillag, a túrkevei Törekvés és a törökszentmiklósi Béke és Barátság szocialista bri­gádok átvették a „vállalat kiváló brigádja” kitüntető? A három brigád harmin^ lene tagja a kitüntetés. lé 58 500 forint juta1 pott. N. A „Átkapcsolják” a Tiszát Kiskörén, az eredetileg tervezett ütemben épül a vízlépcső és a hozzákapcso­lódó százhúsz négyzetkilo­méter kiterjedésű víztározó. A több mint négyszáz mil­lió köbméter vizet magába foglaló hatalmas, mestersé­ges tóból 1973-ban kerül az első mezőgazdasági öntöző­víz a jászsági és a nagy­kunsági főcsatornába, illet­ve á hozzájuk tartozó Ön­tözőrendszerekbe. A nagy- kiterjedésű terület öntözé­sét biztosító víz fogadására folyamatban vannak a köz­vetlen előkészületek. A Tiszamenti Regionális Vízmű és V ízgazdálkodási Vállalat hozzálátott az át­kapcsolás! munkákhoz. A ré­gi és az új öntözőrendsze­reket úgy alakítják ki, hogy a víz lehetőleg gravitációs úton jusson el a tározóból a földekre. A vállalat eb­ben az évben mintegy ti­zenöt millió forint értékű vízépítési munkát végez el: bújtatókat, átereszeket, ke­resztezés! műtárgyakat, auto­matikus alvízszint szabályo­zókat épít. Tizenötezer méhcsalád A korai virágnyílásra megérkeztek az első vándor­méhészek a Duna-Tisza Kö­zére. A folyamatosan ér­kező vendégméhészek a H- sza és a Duna mentén tele­pedtek le, ahol a barkéio- dó füzesekről, erdei aljiö vényekről már most had­hatnak a méhek. A töme­ges helyfoglalásra az a'ác, s a gyümölcsvirágzás iéjén kerül sor. A jelzések8*» rint 15 ezer mélyeié* „vendégeskedik” majc eziP a vidéken. A termel- vesen látják az kasokat, hiszen a n-16 —25 százalékkal ja,thatJaK a beporzás elősegítevel a terméskötést. Három órás vádbeszéd Összeesküvés Chilében Nyugalom Salvadorban Emberrablás Törökországban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Megnyílt a balatonfüreű Annabella Sálló Kedden megír Ht a Bala­ton északi pftjának első idcnyszállója, : balatonfure di Hotel-Anuipclla. A szai­ló megnyitását, amelyet ere­detileg a húsvétot megelő­ző két napra terveztek, azért hozták előbbre, mert a Magyarország—NSZK v( lógatott labdarúgó mérköz miatt nagyobb számú tv ta érkezésére számítar. szállóban az első elé*®.11 jelentett vendégeket''611 ” fogadják, húsvéKCKyez* máris 600 vendé tek elő. ^yományok Uúsvétra, külföldi szerint. tö» szémita- ióegenforgegtöbb vended nak. A jelezte erkeze- Ausitrir sét. jjj^aropiast 72 mmar hagyományossá alt Budapesten a nemzet Köri műanyagipari szakid­“jgfe, “«'fcHlMOUM­PEX az idén rendez me„ «rV%Ä72AznSklöa­dés jóval nagyobb, mint a* előző években. Eddig 10 'Z _ 70 külföldi es 30 hazai jelentkezett e nemzet­közi seregszemlére. A rendezőség 13 európai országból és Japánból fogad­ja a bemutatóra jelentkezett cégeket, s mintegy 15 ezer külföldi és hazai szakember látogatására számít.

Next

/
Thumbnails
Contents