Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
1972, március 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A II. tw lionjjrfss/ii'i feleletére Zagyvaréíason átadták a megye első A GROKOMPLEX-rendszerű sertéstelepét Tulajdonképpen gyárava- ,asnak is beillett a tegnapi zagyvarékasi esemény. Hivatalosan szakosított sertéstelepet adtak át, ám technikai szervezettségében, termelőképességében ez már egy kisebb gyárhoz hasonlít. Beillőén az iparszert! mezőgazdaság megteremtésének programjába. Az AGROKOMP- LEX-rendszerű szaktelep könnyűpaneles típus. Pavi„ Ionjai 70—75 naponként bocsátják ki a sertéseket. Évente mintegy 8 ezer hízottser- lést tud adni a telep, s akkora termelékenységgel, hogy egy gondozó 1100 sertést nevel. A gondozás valójában — ahogy Budai Kálmán elnök is megfogalmazta — csupán felügyelet a technika és az állatok fölött. A telepen villástargoncára szerelt ketrecekben szállítják a sertéseket, s az áílatforgalmi vállalat tehergépkocsija a kapu előtt várja a hízóval rakott targoncákat. Az épületek füt- hetők, sőt a kismalacok fekvőhelyén termálvíz melegíti a padlót. A szellőztetésről ventillátorok gondoskodnak, a malacokat infralámpék melegítik. Az etetést és az Hatást az automaták végzik, önitatóból például 812-tőt szereltek fel a szolnoki MEAz első vendegek a telepen ZÖGÉP szakmunkásai. A telepnek önálló keverőüzeme van, s a tartályokból automata szállítócsigák szállítják ss. etető dobozokba a tápot. Amikor elérkezik a program szerinti etetési idő, a villany kigyullad s az etetődolgozók a padlóra öntik a szemcsézett tápot, ahonnan a sertés megeszi. A szaktelep kisgondozói csoportja is kulturált körülmények között dolgozik Zuhanyozó, öltözőszekrények, társalgó szobák. hűtőszekrény tartozik a pihenő épülethez. Ráadásul az építkezés nem is volt nagyon költséges, hiszen 31,5 millió forintba került. Mind ennek szólt a nagy érdeklődés, amely a telep avatását kísérte. Ott volt Csáki István, a megyej párt- bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, Oláh János a népfront megyei titkára s más vezetők, valamint az érdeklődő szövetkezetek képviselői. Csáki István vágta el az avatószalagot is, beszédében pedig többek kötött azt mondta; ■— Köszönthetjük azt ® vállalkozó szellemet, azt a bátorságot, hogy ma még el nem terjedt technológiának neki vágtak a zagnva- rélcasiak. Ez a telep is példázza, milyen lehetőségek vannak ma a mezőga-dasáöban. Mi mindig mondtuk, — akkor is, amikor az átszervezés időszakában a hiten kívül más bizonyítékunk ahg volt — hogy a mez"gazdaság átszervezése csak eszköz. A eél pedig az. hogy a műszaki-technikai jorrada- lom megvalósulhasson a nagyüzemekben. Mint ismeretes, hazánkban van olyan jogalom is, hogy húsprogram. Csak a nagyüzemi gazdálkodás utján lehetséges va- lóraváltani. S a zagyvarékasi szaktelep egy kicsit mintaüzeme is ennek. Majd arról szőtt Csáki István, hogy az elején vagyunk az iparszerű mezőgazdaság megteremtésének. A nálunk járó vendégek ugyan azt mondogatják, mi példamutató utat járunk, örülünk az elismeréseknek, és bi tatásnak vesszük. Biztatásnak arra, hogy mi meg a fejlett tőkését szagokat érjük utói. Hiszen nálunk még mindig két hektárra jut egy szarvasmarha, a fejlett tókés államokban már fél hektárra. Ezért van, hogy nagyon várjuk azokat a napokat, amikor az épülő 43 szakos'tott telepet is sorban átadhatjuk, B. L. Középpontban: AZ t M ÁK VÉDELME A vöröskereszt sokirányú tevékenységében fontos helyet foglal el és mindinkább szélesedik a családvédelmi munka. Ortutay Zsuzsa főtitkár-helyettes elmondotta az MTI munkatársának: — Egyik alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a családnak, mint a társadalom legkisebb egységének megszilárdítása, támogatása érdekében minél többet tegyünk. — Munkánk rendkívül fontos témája a 0—3 éves korú gyermek. Szervezeteinknek elsődleges feladatuk, hogy — együttműködve a munkahelyekkel, az ottani szakszervezeti és nőbizottságokkal — kapcsolatot tartsanak a gyermekgondozási segélyben részesülő, otthon lévő anyákkal. Erre természetesen elsősorban a munkahelyi szervezetek hivatottak. A kollektívából néhány évre kivált anyáknak jól esik, ha felkeresik őket régi munkatársaik, akik közé visszatérnek majd. Igyekszünk eljutni azokhoz a családokhoz is, ahol az anya már dolgozik, kisgyermeke otthon van, a nagymama vagy esetleg nem családtag felügyeletére bízva. Ilyen esetekben a legnagyobb segítséget a védőnők, bölcsődei gondozónők, pedagógusok, nyújtják, akik vő- röskeresztes aktivistaként, szakmai munkájuk mellett, — elismerést érdemlő áldozatkészséggel vállalják és látják el ezt a fontos társadalmi feladatot. — A gyermek- és ifjűság- védelem terén sokféle feladatot jelent a kapcsolat tartása a nevelőszülőkkel, a nevelő-intézetek patronálása. Különösen lényegesnek tartjuk annak biztosítását, hogy az állami gondozásból kikerült, üzemekben dolgozó fiataloknál a szülők hiányát pótolja a társadalom. Ezért az állami hivatásos pártfogók mellett megszervezzük a társadalmi aktivisták hálózatát, hogy ezzel is fokozzuk a gyermek- és ifjúságvédelem hatékonyságát, eredményességét. Alapvető cél, hogy a fiataloknak mindig legyen kihez fordulniuk, ne maradjanak szabadidejükben sem magányosan. Vasárnapi munka a mezőgazdaságban Második helyen Magyarország a baleseíi listán Ülésezett Szolnok megye Közúti Balesetelhárítási Tanácsa — Vándorserleg a „Vezess baleset nélkül“ mozgalom legjobbjainak Az első tavaszi vasárnap az ország számos vidékén a határban találta a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóit A csongrádi kertészek, gyümölcstermelők, a verőfényes időjárást kihasználva ezrével dolgoztak a földeken. A különleges délalföldi tájegységekben: a csongrádi kadarka hazájában a szőlőhegyen a téli fagyoktól megóvott szőlőtőkéket szabadítot,- *ák ki a földtakaró ■ alól. ’zatymaz környékén, ahol milliónyi őszibarackfa kipat- inó' rügyei ígérnek jó ter- nést, a metszéssel, faápolás- al foglalatoskodtak a gazdák. A békési földeken sem •ünetelt a tavaszi munka, zernél több különböző tí- usú traktor dolgozott a tériéi őszövetkezetek és az ál- imi gazdaságok földjén. Vetették a cukorrépát, előkészítették a talajt a kukoricave- ísre. A hét második felében a hideg idő miatt a Körösök völgyében kényszerpihenőt tartottak az öntözőberendezések egy részénél. Vasárnap újból megindult a mesterséges csapadék szolgáltatás. — Napjainkban a közlekedési szakemberek egyre többet' beszélnek a motori- zációs robbanásról. Nyugaton ez a folyamat — sok, negatív tanulságot szolgáltatva — már végbement. Nálunk most kezdődik, — ezekkel a mondatokkal kezdte tájékoztatóját: a tegnapi tanácskozáson Kerekes Ferenc, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatója. — Jelenleg több mint egymilliós gépjármű parkja van az országnak. Ez a szám 1980-ra eléri a két és félmilliót. A közúti közlekedés fejlődése társadalmilag és gazdaságilag alapvetően pozitív jelenség, aminek azonban a káros következménveit sem lehet elhallgatni. Mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen' ütemű motorizá- lásra nem voltunk felkészülve. Helyenként és időn ként máris a közlekedési csőd jelei mutatkoznak hazánkban. A tényekkel azonban szembe kell nézni és még mielőtt jóvátehetetlen következményei lennének, hatékony intézkedéseket kell hozni. A közlekedési balesetek számát tekintve ugyanis a hiteles statisztikák szomorú adatokat szolgáltatnak. Többek között kimutatták, bogy Magyarország Európában második helyen áli a 'baleseti listán. A közlekedés három fő összetevője: az ember, a jármű és a közút. Hazai és külföldi vizsgálatok bebizonyították, hogy a legtöbb közlekedési baleset emberi okokra vezethető vissza. Ezek jelentős részét a járművezetők alkoholos állapodta és gyorshajtás okozta. Az összes közúti balesetek közül minden hatodikban játszott szerepet az ital hatása. — Vállalatunknál évek óta következetes harcot folytatunk az ittasság ellen. Stagnáló helyzetet elértünk, de javulót nem. Ezért március 1-ével kezdődően olyan igazgatói utasítás látott napvilágot, mely szerint azqkat a gépkocsivezetőket akik szolgálat közben szeszesitalt fogyasztanak függetlenül attól, hogy okoztak-e közúti balesetet, fegyelmi úton elbo- esájüuk Akik pedig ittasan jelentkeznék szolgálatra elbocsátásukat egy évre felfüggesztjük. vagy alacsonyabb munkakörbe helyezzük, vagy megvonunk tőlük minden kedvezményt. Az igazgatói utasítás előírja azt is, hogy ittasság miatt elbocsátott gépkocsivezetőt a vállalathoz felvenni nem lehet. Úgy gondolom, ha, megyénk valamennyi gazdálkodási egységénél, ahol gépjárművezetőket foglalkoztatnak, Ilyen vagy hasonló rendelet előbbre vinné ügyünket, biztosra veszem, hogy lényegesen csökkenne az ittasan okozott közlekedési balesetek száma. Kerekes Ferenc beszámolóját a ,,Vezess baleset nélkül” mozgalomban résztvevő vállalatok intézmények képviselőinek hozzászólásai, javaslatai észrevételei követték. Majd Soós István a megyei tanács elnökhelyettese átadta a mozgalom első helyezettjeinek ~ mintegy 20 vállalatnak és intézménynek — a vándorserleget és a z oklevelet. Drága az emberi élet Micsoda froaéd'a! Előző napon a munkahelyi vezető kioktatta a dolgozót. Nem szabad úgy állni a munkagéppel, nem szabad saját testi épségét veszélyezte .ni. Vigyázzon magára! A géppel dolgozó paraszt- ember tán rögtön elfelejtette az óvó-feddő szót. És másnap baleset érte. A gép elvitte mindkét lábát. Két lába a kára, hogy fittyet hányt a féltő oktatásnak. Régen történt, de szörnyű. A felszólalók között Rácz bajos, a karcagi Béke Tér-, rrielöszövetkezet főkönyvelője mondta el ezt a megdöbbentő példát tegnap délelőtt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. A testület munkaterve szerint értő szakemberekkel megvizsgál-' tatta a mezőgazdasági nagyüzemek munkavédelmi helyzetét, a legutóbbi ltét esztendő eredményeit, bajait. Szükség volt a vizsgálatra, s szükség van a mező- gazdasági munkavédelem napirenden tartására, mindennapos eszmei-gyakorlati teendőire. Már nem ekeszarvát fogó, magot kékfestő kötényből hintó a parasztember. Gépekkel dolgozik, vegyszerekkel bajlódik, tápszereket, mérgeket adagol. Ügy mondják ezt manapság, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben is megtörténik a technikai haladás, a kemizálás, a gépesítés, a fejlődés. Ha ez így van — márpedig így igaz — akkor ma már a'mezőgazdaságtan is úgy kell vigyázni az ember életére, épségére, mint a gyárakban, üzemekben. A tanácskozáson az egyik felszólaló azt Is megjegyezte: a mezőgazdasági nagyüzemekben mindössze 6-—8 éve foglalkoznak több-kevesebb sikerrel a munkavédelemmel. Ugyanaltkor egy gyár felépültekor, avatásakor már munka- védelmi felügyelője, vagy egész apparátusa van, amely a szakszervezettel közösen ügyel a biztonsági óvó- rendszabályok betartására. Azt is mondták a NEB - ülésén: a mezőgazdasági üzemekben, főleg a termelő- szövetkezetekben rr.aguk a vezetők is kurtán-furcsán felemás módon intézik ezt á munkát. Sok helyen „fedezik” magukat. Leírnak és utasítanak, középvezetőkre bíznak, hárítanak dolgokat. A középvezetők pedig szinte szükséges rossznak tartják, hogy balesetvédelemmel, a dolgozók oktatásával, testi épségük védésével is törődniük kell. A mezőgazdasági munkahelyi balesetek statisztikája figyelmeztető. A múlt évi balesetek miatt képletesen minden Szolnok megyei mezőgazdasági dolgozó egy napot hiányzott a munkahelyéről. És nemcsak épsége, egészsége károsodik a balesetet szenvedőnek. Kár éri a hosszas, vagy rövidebb táppénz miatt is. Sok jegyzőkönyvben ott a megállapítás: a balesetért a szenvedő a hibás. Gyakorlat, hogy a szövetkezetek jó részében nem figyelmeztetik a sérülteket, hogy kártérítést kérhetnek gazdaságuktól. Egyetlen jó példát hallottam: a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezetben a baleseti jegyzőkönyv elkészültekor a trz-tagot figyelmeztetik, kártérítési igényel léphet fel. Pedig ez is fontos lenne. Úgyis elég baj, ha egészségét kár éri egy parasztembernek. Ne szenvedje még a családja is a bajt. Sok gazdája van nálunk a munkavédelemnek. Szóba jött ez a tanácskozáson is. Sok gazdája. Pedig elsősorban az illetékes gazdaságra, aztán a felügyeletet gyakorló tanácsra és a dolgozó érdekképviseletére ’jo-. gos szakszervezetre tartozna. A sok gazda, a sok intéző azonban időnként tévútra is engedi a bajok orvoslását. Nemrég a tiszafüredi járásban vizsgálta a NEB íárási szerve a mezőgazdasági munkavédelmet. Találtak ilyen jelentést is: „öt év alatt munkavédelemre 18 millió forintot szándékozunk költeni.” Amikor jobban utana néztek a dolognak kiderült, hogy öt év alatt az illető gazdaság 18 millió forintért új traktorokat vásárol a régi. elhasználtak helyett. Jó ez, ez is a munkavédelemhez tartozik, de csupán annak számlájára írni nagyon ellentmondásos dolog. A NEB tecp’ao' ülésén 34 oldalas jelentés fölött vitázott a testület és a meghívott. érdekelt szervek küldöttei. A jelentés előterjesztője, s a vizsgálat vezetője Hoppál Zsigmond volt, aki az országban egyedül függetlenített megyei tanácsi munkavédelmi szakfelügyelő, munkavédelmi szakmérnök. Ez is, hogy az országban egyedül a mi rr.egvénk- ben van ilyen főfoglalkozású ember, ez is bizonyítja, a mezőgazdaságban oly jelentős termelési értéket. s jelentős mber-tömeget képviselő megye gondol a parasztemberek fokozott védelmére. Nem is túlságosan emelkedő a mezőgazdasági balesetek száma. Nem vészriadó a tegnapi vita, a tanácskozás. Inkább figyelemfelhívó, észre-szívre ható. Mert van min e’-oridol- kozni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1970- ben az előző évhez viszonyítva 11,1 százalékkal nőtt a balesetek száma, s 44 százalékkal több volt p halálos végű. Mi okozza a legtöbb bajt? Nemcsak az egyre több gén, az egyre nagyobb méretű kemizálás, hapern írás. látszólag fel sem tűnő dolog is. Például az emberek szállítása a földekre. A tarmelő- szövetkezetek. állami gazdaságok minden napos munkája azzal jár együtt, hogy földes úton, a kövesyttól akár 10—15 kilométerre kell embereket fuvarozni reggel, este. És hiába van a megyében negyven szövetkezeti autóbusz. Az esős időben nem boldogul a földúton. Marad a vontató, amelyik könnyen borul, s amely miatt tömeges balesetek következhetnek be. Azt mondta az egyik vitázó: sainos Magyarországon személv- szállításra földúton a vontatón kívül egyebet még nem ismernek. És a másik nagy hiba, amriyet már említettem. A maradiság, a megsz-kot^ 1, a beletörődés. A vezetők és a dolgozók egyaránt úgy vannak sok helyen a munkavédelemmel, hogy az szükséges rossz, s úgy is csinálják. Márpedig az ilyen muszály-munka sose volt jó. A minap egy kis faluban bekötött kezű idősebb parasztemberrel beszélgettem. Mondta, hogy baleset érte a munkahelyén. Éjjeliőr, s egy bika elszabadult. Fogvó erejével nehezen tudta újra megkötni. Kérdeztem kért e kártérítést. Azt mondta, s feljebb tolta fején a zsíros fénvű kalapot: hát. hogy fordulna ő a vezetői ellen. Csak nem megy perbe a „gazdáival”? Hát ez is nagy baj, az ilyen gondolkodás. Tenrosa vfrit, tea*. A földeken gépek, emberek serege dolgozik. A NEB jókor tanácskozott, s iókor hívja fel a szövetkezesek, állami gazdaságok figyelm-t. Drága, nagyon draga az emberek élete, egészsége. Vigyázni kell rá, szép nagy hatarainkban. Sóskúli Júlia
