Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

1972, március 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A II. tw lionjjrfss/ii'i feleletére Zagyvaréíason átadták a megye első A GROKOMPLEX-rendszerű sertéstelepét Tulajdonképpen gyárava- ,asnak is beillett a tegnapi zagyvarékasi esemény. Hi­vatalosan szakosított sertés­telepet adtak át, ám techni­kai szervezettségében, ter­melőképességében ez már egy kisebb gyárhoz hasonlít. Be­illőén az iparszert! mezőgaz­daság megteremtésének prog­ramjába. Az AGROKOMP- LEX-rendszerű szaktelep könnyűpaneles típus. Pavi„ Ionjai 70—75 naponként bo­csátják ki a sertéseket. Éven­te mintegy 8 ezer hízottser- lést tud adni a telep, s ak­kora termelékenységgel, hogy egy gondozó 1100 sertést ne­vel. A gondozás valójában — ahogy Budai Kálmán elnök is megfogalmazta — csupán felügyelet a technika és az ál­latok fölött. A telepen vil­lástargoncára szerelt ketre­cekben szállítják a sertése­ket, s az áílatforgalmi válla­lat tehergépkocsija a kapu előtt várja a hízóval rakott targoncákat. Az épületek füt- hetők, sőt a kismalacok fek­vőhelyén termálvíz melegíti a padlót. A szellőztetésről ventillátorok gondoskodnak, a malacokat infralámpék me­legítik. Az etetést és az Ha­tást az automaták végzik, önitatóból például 812-tőt szereltek fel a szolnoki ME­Az első vendegek a telepen ZÖGÉP szakmunkásai. A telepnek önálló keverő­üzeme van, s a tartályokból automata szállítócsigák szál­lítják ss. etető dobozokba a tápot. Amikor elérkezik a program szerinti etetési idő, a villany kigyullad s az ete­tődolgozók a padlóra öntik a szemcsézett tápot, ahonnan a sertés megeszi. A szakte­lep kisgondozói csoportja is kulturált körülmények kö­zött dolgozik Zuhanyozó, öl­tözőszekrények, társalgó szo­bák. hűtőszekrény tartozik a pihenő épülethez. Ráadásul az építkezés nem is volt nagyon költséges, hi­szen 31,5 millió forintba ke­rült. Mind ennek szólt a nagy érdeklődés, amely a te­lep avatását kísérte. Ott volt Csáki István, a megyej párt- bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács el­nöke, Oláh János a népfront megyei titkára s más veze­tők, valamint az érdeklődő szövetkezetek képviselői. Csáki István vágta el az avatószalagot is, beszédében pedig többek kötött azt mondta; ■— Köszönthetjük azt ® vállalkozó szellemet, azt a bátorságot, hogy ma még el nem terjedt technológiá­nak neki vágtak a zagnva- rélcasiak. Ez a telep is pél­dázza, milyen lehetőségek vannak ma a mezőga-dasáö­ban. Mi mindig mondtuk, — akkor is, amikor az átszer­vezés időszakában a hiten kívül más bizonyítékunk ahg volt — hogy a mez"gazda­ság átszervezése csak esz­köz. A eél pedig az. hogy a műszaki-technikai jorrada- lom megvalósulhasson a nagyüzemekben. Mint isme­retes, hazánkban van olyan jogalom is, hogy húsprog­ram. Csak a nagyüzemi gaz­dálkodás utján lehetséges va- lóraváltani. S a zagyvarékasi szaktelep egy kicsit minta­üzeme is ennek. Majd arról szőtt Csáki István, hogy az elején va­gyunk az iparszerű mezőgaz­daság megteremtésének. A nálunk járó vendégek ugyan azt mondogatják, mi példamutató utat járunk, örülünk az elismeréseknek, és bi tatásnak vesszük. Biz­tatásnak arra, hogy mi meg a fejlett tőkését szagokat ér­jük utói. Hiszen nálunk még mindig két hektárra jut egy szarvasmarha, a fejlett tó­kés államokban már fél hek­tárra. Ezért van, hogy nagyon várjuk azokat a na­pokat, amikor az épülő 43 szakos'tott telepet is sorban átadhatjuk, B. L. Középpontban: AZ t M ÁK VÉDELME A vöröskereszt sokirányú tevékenységében fontos he­lyet foglal el és mindinkább szélesedik a családvédelmi munka. Ortutay Zsuzsa főtit­kár-helyettes elmondotta az MTI munkatársának: — Egyik alapvető felada­tunknak tekintjük, hogy a családnak, mint a társada­lom legkisebb egységének megszilárdítása, támogatása érdekében minél többet te­gyünk. — Munkánk rendkívül fon­tos témája a 0—3 éves korú gyermek. Szervezeteinknek elsődleges feladatuk, hogy — együttműködve a munkahe­lyekkel, az ottani szakszer­vezeti és nőbizottságokkal — kapcsolatot tartsanak a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő, otthon lévő anyák­kal. Erre természetesen el­sősorban a munkahelyi szer­vezetek hivatottak. A kollek­tívából néhány évre kivált anyáknak jól esik, ha felke­resik őket régi munkatársa­ik, akik közé visszatérnek majd. Igyekszünk eljutni azokhoz a családokhoz is, ahol az anya már dolgozik, kisgyermeke otthon van, a nagymama vagy esetleg nem családtag felügyeletére bíz­va. Ilyen esetekben a legna­gyobb segítséget a védőnők, bölcsődei gondozónők, peda­gógusok, nyújtják, akik vő- röskeresztes aktivistaként, szakmai munkájuk mellett, — elismerést érdemlő áldo­zatkészséggel vállalják és látják el ezt a fontos társa­dalmi feladatot. — A gyermek- és ifjűság- védelem terén sokféle fela­datot jelent a kapcsolat tar­tása a nevelőszülőkkel, a ne­velő-intézetek patronálása. Különösen lényegesnek tart­juk annak biztosítását, hogy az állami gondozásból kike­rült, üzemekben dolgozó fi­ataloknál a szülők hiányát pótolja a társadalom. Ezért az állami hivatásos pártfo­gók mellett megszervezzük a társadalmi aktivisták háló­zatát, hogy ezzel is fokozzuk a gyermek- és ifjúságvéde­lem hatékonyságát, eredmé­nyességét. Alapvető cél, hogy a fiataloknak mindig legyen kihez fordulniuk, ne marad­janak szabadidejükben sem magányosan. Vasárnapi munka a mező­gazdaságban Második helyen Magyarország a baleseíi listán Ülésezett Szolnok megye Közúti Balesetelhárítási Tanácsa — Vándorserleg a „Vezess baleset nélkül“ mozgalom legjobbjainak Az első tavaszi vasárnap az ország számos vidékén a határban találta a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok dolgozóit A csongrádi kertészek, gyümölcstermelők, a verőfé­nyes időjárást kihasználva ezrével dolgoztak a földeken. A különleges délalföldi táj­egységekben: a csongrádi ka­darka hazájában a szőlőhe­gyen a téli fagyoktól megó­vott szőlőtőkéket szabadítot,- *ák ki a földtakaró ■ alól. ’zatymaz környékén, ahol milliónyi őszibarackfa kipat- inó' rügyei ígérnek jó ter- nést, a metszéssel, faápolás- al foglalatoskodtak a gaz­dák. A békési földeken sem •ünetelt a tavaszi munka, zernél több különböző tí- usú traktor dolgozott a tér­iéi őszövetkezetek és az ál- imi gazdaságok földjén. Ve­tették a cukorrépát, előkészí­tették a talajt a kukoricave- ísre. A hét második felében a hideg idő miatt a Körösök völgyében kényszerpihenőt tartottak az öntözőberende­zések egy részénél. Vasárnap újból megindult a mestersé­ges csapadék szolgáltatás. — Napjainkban a közle­kedési szakemberek egyre többet' beszélnek a motori- zációs robbanásról. Nyuga­ton ez a folyamat — sok, negatív tanulságot szolgál­tatva — már végbement. Nálunk most kezdődik, — ezekkel a mondatokkal kezd­te tájékoztatóját: a tegnapi tanácskozáson Kerekes Fe­renc, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatója. — Jelenleg több mint egymilliós gépjármű park­ja van az országnak. Ez a szám 1980-ra eléri a két és félmilliót. A közúti közlekedés fej­lődése társadalmilag és gaz­daságilag alapvetően pozitív jelenség, aminek azonban a káros következménveit sem lehet elhallgatni. Mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen' ütemű motorizá- lásra nem voltunk felké­szülve. Helyenként és időn ként máris a közlekedési csőd jelei mutatkoznak ha­zánkban. A tényekkel azon­ban szembe kell nézni és még mielőtt jóvátehetetlen következményei lennének, hatékony intézkedéseket kell hozni. A közlekedési balesetek számát tekintve ugyanis a hiteles statisztikák szo­morú adatokat szolgáltat­nak. Többek között kimu­tatták, bogy Magyarország Európában második he­lyen áli a 'baleseti listán. A közlekedés három fő összetevője: az ember, a jármű és a közút. Hazai és külföldi vizsgálatok bebizo­nyították, hogy a legtöbb közlekedési baleset emberi okokra vezethető vissza. Ezek jelentős részét a jár­művezetők alkoholos állapod­ta és gyorshajtás okozta. Az összes közúti balesetek kö­zül minden hatodikban ját­szott szerepet az ital hatása. — Vállalatunknál évek óta következetes harcot folyta­tunk az ittasság ellen. Stag­náló helyzetet elértünk, de javulót nem. Ezért március 1-ével kezdődően olyan igaz­gatói utasítás látott napvilá­got, mely szerint azqkat a gépkocsivezető­ket akik szolgálat közben szeszesitalt fogyasztanak függetlenül attól, hogy okoztak-e közúti balese­tet, fegyelmi úton elbo- esájüuk Akik pedig ittasan jelent­keznék szolgálatra elbocsá­tásukat egy évre felfüggeszt­jük. vagy alacsonyabb mun­kakörbe helyezzük, vagy megvonunk tőlük minden kedvezményt. Az igazgatói utasítás előírja azt is, hogy ittasság miatt elbocsátott gépkocsivezetőt a vállalat­hoz felvenni nem lehet. Úgy gondolom, ha, megyénk valamennyi gazdálkodási egységénél, ahol gépjárművezetőket foglalkoztatnak, Ilyen vagy hasonló rendelet előbbre vinné ügyünket, biztosra veszem, hogy lé­nyegesen csökkenne az itta­san okozott közlekedési bal­esetek száma. Kerekes Ferenc beszámo­lóját a ,,Vezess baleset nél­kül” mozgalomban résztve­vő vállalatok intézmények képviselőinek hozzászólásai, javaslatai észrevételei kö­vették. Majd Soós István a megyei tanács elnökhelyet­tese átadta a mozgalom el­ső helyezettjeinek ~ mint­egy 20 vállalatnak és intéz­ménynek — a vándorserle­get és a z oklevelet. Drága az emberi élet Micsoda froaéd'a! Előző napon a munkahelyi vezető kioktatta a dolgozót. Nem szabad úgy állni a munkagéppel, nem szabad saját testi épségét veszélyez­te .ni. Vigyázzon magára! A géppel dolgozó paraszt- ember tán rögtön elfelejtet­te az óvó-feddő szót. És másnap baleset érte. A gép elvitte mindkét lábát. Két lába a kára, hogy fittyet hányt a féltő oktatásnak. Régen történt, de szörnyű. A felszólalók között Rácz bajos, a karcagi Béke Tér-, rrielöszövetkezet főkönyvelő­je mondta el ezt a megdöb­bentő példát tegnap délelőtt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. A testület munkaterve szerint értő szakemberekkel megvizsgál-' tatta a mezőgazdasági nagy­üzemek munkavédelmi hely­zetét, a legutóbbi ltét eszten­dő eredményeit, bajait. Szükség volt a vizsgálat­ra, s szükség van a mező- gazdasági munkavédelem napirenden tartására, min­dennapos eszmei-gyakorlati teendőire. Már nem eke­szarvát fogó, magot kék­festő kötényből hintó a pa­rasztember. Gépekkel dolgo­zik, vegyszerekkel bajlódik, tápszereket, mérgeket ada­gol. Ügy mondják ezt ma­napság, hogy a mezőgazda­sági nagyüzemekben is meg­történik a technikai haladás, a kemizálás, a gépesítés, a fejlődés. Ha ez így van — márpedig így igaz — akkor ma már a'mezőgazdaságtan is úgy kell vigyázni az em­ber életére, épségére, mint a gyárakban, üzemekben. A tanácskozáson az egyik felszólaló azt Is megjegyezte: a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben mind­össze 6-—8 éve foglalkoznak több-kevesebb sikerrel a munkavédelemmel. Ugyan­altkor egy gyár felépülte­kor, avatásakor már munka- védelmi felügyelője, vagy egész apparátusa van, amely a szakszervezettel közösen ügyel a biztonsági óvó- rendszabályok betartására. Azt is mondták a NEB - ülésén: a mezőgazdasági üzemekben, főleg a termelő- szövetkezetekben rr.aguk a vezetők is kurtán-furcsán felemás módon intézik ezt á munkát. Sok helyen „fede­zik” magukat. Leírnak és utasítanak, középvezetőkre bíznak, hárítanak dolgokat. A középvezetők pedig szinte szükséges rossznak tartják, hogy balesetvédelemmel, a dolgozók oktatásával, testi épségük védésével is törőd­niük kell. A mezőgazdasági munka­helyi balesetek statisztikája figyelmeztető. A múlt évi balesetek miatt képletesen minden Szolnok megyei me­zőgazdasági dolgozó egy na­pot hiányzott a munkahelyé­ről. És nemcsak épsége, egészsége károsodik a bal­esetet szenvedőnek. Kár éri a hosszas, vagy rövidebb táppénz miatt is. Sok jegy­zőkönyvben ott a megálla­pítás: a balesetért a szen­vedő a hibás. Gyakorlat, hogy a szövetkezetek jó ré­szében nem figyelmeztetik a sérülteket, hogy kártérí­tést kérhetnek gazdaságuk­tól. Egyetlen jó példát hal­lottam: a rákóczifalvi Rá­kóczi Termelőszövetkezet­ben a baleseti jegyzőkönyv elkészültekor a trz-tagot figyelmeztetik, kártérítési igényel léphet fel. Pedig ez is fontos lenne. Úgyis elég baj, ha egészségét kár éri egy parasztembernek. Ne szenvedje még a családja is a bajt. Sok gazdája van nálunk a munkavédelemnek. Szó­ba jött ez a tanácskozáson is. Sok gazdája. Pedig első­sorban az illetékes gazda­ságra, aztán a felügyeletet gyakorló tanácsra és a dol­gozó érdekképviseletére ’jo-. gos szakszervezetre tartozna. A sok gazda, a sok intéző azonban időnként tévútra is engedi a bajok orvoslását. Nemrég a tiszafüredi járás­ban vizsgálta a NEB íárási szerve a mezőgazdasági munkavédelmet. Találtak ilyen jelentést is: „öt év alatt munkavédelemre 18 millió forintot szándéko­zunk költeni.” Amikor job­ban utana néztek a dolog­nak kiderült, hogy öt év alatt az illető gazdaság 18 millió forintért új traktoro­kat vásárol a régi. elhasz­náltak helyett. Jó ez, ez is a munkavédelemhez tartozik, de csupán annak számlájára írni nagyon ellentmondásos dolog. A NEB tecp’ao' ülésén 34 oldalas jelentés fölött vi­tázott a testület és a meg­hívott. érdekelt szervek kül­döttei. A jelentés előterjesz­tője, s a vizsgálat vezetője Hoppál Zsigmond volt, aki az országban egyedül füg­getlenített megyei tanácsi munkavédelmi szakfelügye­lő, munkavédelmi szakmér­nök. Ez is, hogy az ország­ban egyedül a mi rr.egvénk- ben van ilyen főfoglalkozá­sú ember, ez is bizonyítja, a mezőgazdaságban oly jelentős termelési értéket. s jelentős mber-tömeget képviselő megye gondol a parasztemberek fokozott vé­delmére. Nem is túlságosan emelkedő a mezőgazdasági balesetek száma. Nem vész­riadó a tegnapi vita, a ta­nácskozás. Inkább figyelem­felhívó, észre-szívre ható. Mert van min e’-oridol- kozni. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél 1970- ben az előző évhez viszo­nyítva 11,1 százalékkal nőtt a balesetek száma, s 44 szá­zalékkal több volt p halálos végű. Mi okozza a legtöbb bajt? Nemcsak az egyre több gén, az egyre nagyobb méretű kemizálás, hapern írás. lát­szólag fel sem tűnő dolog is. Például az emberek szál­lítása a földekre. A tarmelő- szövetkezetek. állami gazda­ságok minden napos mun­kája azzal jár együtt, hogy földes úton, a kövesyttól akár 10—15 kilométerre kell embereket fuvarozni reggel, este. És hiába van a megyé­ben negyven szövetkezeti autóbusz. Az esős időben nem boldogul a földúton. Marad a vontató, amelyik könnyen borul, s amely mi­att tömeges balesetek kö­vetkezhetnek be. Azt mond­ta az egyik vitázó: sainos Magyarországon személv- szállításra földúton a von­tatón kívül egyebet még nem ismernek. És a másik nagy hiba, amriyet már említettem. A maradiság, a megsz-kot^ 1, a beletörődés. A vezetők és a dolgozók egyaránt úgy vannak sok helyen a mun­kavédelemmel, hogy az szükséges rossz, s úgy is csinálják. Márpedig az ilyen muszály-munka sose volt jó. A minap egy kis faluban bekötött kezű idősebb pa­rasztemberrel beszélgettem. Mondta, hogy baleset érte a munkahelyén. Éjjeliőr, s egy bika elszabadult. Fogvó erejével nehezen tudta újra megkötni. Kérdeztem kért e kártérítést. Azt mondta, s feljebb tolta fején a zsíros fénvű kalapot: hát. hogy fordulna ő a vezetői ellen. Csak nem megy perbe a „gazdáival”? Hát ez is nagy baj, az ilyen gondolkodás. Tenrosa vfrit, tea*. A földeken gépek, emberek serege dolgozik. A NEB jó­kor tanácskozott, s iókor hívja fel a szövetkezesek, állami gazdaságok figyelm-t. Drága, nagyon draga az em­berek élete, egészsége. Vigyázni kell rá, szép nagy hatarainkban. Sóskúli Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents