Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 4, Egerben, a Heves megyei Tanács egészségügyi szakiskolájában általános betegápolónőket, valamint csecsemő- és gyermekápolónőket képeznek. A tanulóknak több mint húsz tárgyból kell elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítani. (MTI fotó — Érczi K. Gyula felv. — KS) Egy tatabányai „munkástudós” India első földalattija Calcuttában, India egyik legnagyobb városában mintegy 8 millió ember él. A jelenlegi városi közlekedés képtelen megbirkózni a munkábasietők, illetve az onnan hazatérők hatalmas áradaté vaL Ez indokolta az Indiai kormánynak azt a döntését, hogy Calcuttában metró épüljön. Az indiai szakértők által készített előzetes terv szerint a földalatti első, 16,5 kilométer hosszú vonala észak—déli irányban fog haladni a város főbb utcái és terei alatt. A földalatti vasutat 80 százalékban felszíni eljárással fogják építeni és 10 méteres mélységben vezetik. A számítások szerint az 1978-ban meginduló metró naponta több mint 1 millió utas szállítását biztosítja majd. Az indiai kormány szovjet szakértőket hívott segítségül a calcuttai metró építéséhez. Nem dohányzó mint dohányos Bemard Lavalette párizsi színész a Madeleine színházban főszerepet játszik n „Negyven karát” című darabban. A nemdohányzó színésznek esténként négy szivart és egy cigarettát kell elszívnia a színpadon. A bemutató óta összesen 2000 szivart és 500 cigarettát szívott el szerepének megfelelően. Látványos és tudományos szempontból is rendkívül értékes ősmaradvány-múzeumot rendezett be otthonában Sarkadi Tibor, a tatabányai cementgyár robbantómestere. A szenvedélyes gyűjtő kezdetben csak amúgy nemes időtöltésből kezdett foglalkozni a cementgyár kőbányájának kövületeivel, s az évek során jó nevű szakemberré képezte magát. A sokféle érdeklődésű amatőr, rétegtani, geológiai ve- tületben is feldolgozta a cementgyár környékét, a kövületeket rejtő kőbányáról Ipartörténeti adatokat is gyűjtött. Kutatásairól írt tanulmányában — mintaszerű pontossággal rendszerezte és határozta meg a kövületes ősmaradványok különböző fajait és korát. Mint a publikációból kiderül a hazánkat és a tatabányai medencét többször is elöntő őstengerek változatos élővilágát őrizték meg a kőbánya látszólag élettelen sziklafalai. A régebbi, még kézierővel folytatott bányászat során — így mesélik az öregek — sokszor bukkantak Beköszöntött a tavasz a szarvasi arborétumba: a mogyorófélék szinte roskadoznak a sok barkától, a sombokrokon messzire virít a sok apró sárga virág. A természetvédelmi kert napfényre hatalmas állatcsontok, tíz centiméteres cápafogak, s egyéb furcsa formájú, megkövesült maradványok. Ezek nagy része azonban elveszett, ismeretlen helyre került, amíg a tatabányai szakember rendszeresen nem látott neki a leletmentésnek, a módszeres gyűjtésnek, mában változatos és gazdag urnában vátozatos és gazdag kövületanyag vall a mintegy 180 millió éves triász és a körülbelül 45 millió esztendős eocén-oligocén korszak élővilágáról. Különféle puhatestűek, kagylók, pör- gekamak, tüskésbőrűek halfajták és őstengeri erplő- sök kőben konzerválódott egyedei teszik változatossá és tanulságossá ezt a gyűjteményt. Az aútódidakta — „munkástudós” leletmentő szenvedélye több mint hobby, szakszerűen berendezett házimúzeuma tudományos érték. Egyszer talán alapkövét képezi Komárom megye sokak által igényelt, de ma még hiányzó természettudományi múzeumának... 25 holdas faiskolájában megkezdődött az értékesítés. A fenyőfélék, platánok, harsak, mogyorófélék, dísz-szilvafák és egyéb parkdíszítő növények facsemetéiből nap mint nap küldenek szállítmányokat Tavasz az arborétumban Jcmcsó Miklós tizedik játékfilmje Premierek a mozikban Jó szórakozást ígérnek a következő hetek fiimpremi- erjei a mozilátogatóknak. Jancsó Miklós tizedik játékfilmjének címe „Még kér a nép”: a múlt század utolsó éveinek szocialista tendenciájú agrármozgalmai elevenednek meg a vásznon. Gyakorló szülők számára is hasznos tanácsokkal szolgálhat Palásthy György új öcsi-filmje, címe: Hahó, a tenger! Barátságról, bajtársiasság- ról, szerelemről és hűségről szól Vlagyimir Rogovoj szovjet rendező filmje, az „Apáról fiúra”. Érdekes, izgalmas, bűnügyi történet Alfred Hitchcock „Psycho” című amerikai filmje. Hogyan nem szabad gyermeket nevelni — erről szól Milan Jelic jugoszláv rendező „Rovarölő” című filmje. Csehov világszerte népszerű drámájának kitűnő filmadaptációja a szovjet Mihalkov Koncsalovszkij által rendezett „Ványa bácsi” című színes, szinkronzált szovjet film. Julie Christie, Alan Bates, Margaret Leighton, Domi- nich Guard, Michael Redgrave a főszereplője Joseph Losey világhírű filmjének. a cannesi nagy díj as „A közvetítő”-nek. Felesége megölésével vádolják dr. Jack Harrisont, és a városka közvéleménye ellene fordul. A bíróság életfogytiglani börtönre ítéli,-de védője bravúros nyomozással a történtek új verzióját tárja a tárgyaláson a bíróság és az esküdtek elé. Az ügyvéd című amerikai film rendezője Fidney J. Furie. Serban Creanga román író-rendező Laura szerelme című filmjét már láthatta a hazai közönség. Ezúttal az „Élment az utolsó vonalban arról beszél, milyen változást jelent egy ember életében a nyugdíjazás. Korszerű mentőállomások A népgazdaság ágazatainak gyorsütemű fejlődése szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a Szovjetunióban meggyorsítsák a népjólét emelését. A mostani, kilencedik ötéves tervben a lakosság reáljövedelme 30 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor az eddiginél többet fordít az állam az egészségügyre, a közoktatásra, a nők élet- és munkakörülményeinek javítására, s nagyobb segítséget nyújt a sokgyermekes családoknak. öt év alatt újabb nagy klinikák, onkológiai gondozó intézetek, reanimációs központtal ellátott mentőállomások létesülnek. Sepregi az az ember, akinek színes képzelőereje van, mindig lehet valámi érdekeset hallani tőle. Aránylag eléggé szavahihető is, már többször rajtakaptam, hogy igazat mond. Legutóbb, amikor belébot- lottam, a következőket mesélte : Mindenki tudja rólam — így kezdte —, hogy élénk áloméletet élek, hasonlatosan Babits Mihály híres regényének, - „A gólyakali- fá”-nak hőséhez. Természetesen az én álmaim se mindig kellemesek. Álmomból gyakran kapok levelet, s különösen sok zavart okozott egy visszatérő motívum: az, hogy rosszul látok s szemüveg nélkül nem tudok olvasni. A nappali, vagyis a valóságos életemben ilyen problémám nincs, hiszen szemüveget viselek. Egy éjszakán aztán megoldódott a rejtély. Akkor este sokáig olvastam, végül is a könyv kies-tt a kezemből és elaludtam. A villany is égve maradt. Azt álmodtam, hogy hosszú levelet kaptam Svájcban élő nagynénikémtől, és a levelet most végre először jól el is tudtam olvasni. Reggel, amikor felébredtem, rögtön rájöttem, hogy a szerencsés fordulatot az okozta, hogy a szemüveg éjszakára az orromon maradt. Attól fogva elalvás előtt se tettem le többé a láltam, hogy ha álmomban teszek egy-egy kiadós gyalogtúrát, mindig nagyon kifáradok és reggel kimerültén ébredek. A szemüvegügy után rájöttem, hogy az ágyban is szükségem van lúdtalpbetétre, ugyanis bokasüllyedésem lévén, betétet hordok a cipőmben. Ezek után esténként vászonból lehasított tsíkkal Kínos pillanatok szemüvegemet s. azóta álmomban is kifogástalanul látok. — Az érdekes véletlen nyomán azután újabb felfedezést tettem — folytatta Sepregi. — Rájöttem, hogy a nappal megszokott egyéni használati tárgyakat se nélkülözhetem éjjel az ágyban. Minthogy szeretek kirándulgatni és általában jól bírom a gyaloglást, már régebben különösnek takönnyedén a talpamra erősítettem a rugalmas műanyagbetétet, és úgy aludtam el. Mondhatom magának, azóta álmomban már többször megjártam gyalog a Hármashatárhegyet, sőt voltam a Lajos-forrásnál is, de egyáltalán nem fáradtam el... — Néha vendéglőbe is járok álmomban. Ezzel azonban egy kellemetlen élményem volt Addig rendszerint az történt, hogy mielőtt még fizetésre került volna a sor, szerencsésen felébredtem. Nemrégiben azonban nem tudtam megelőzni ilyen időzített ébredéssel a főpincér jövetelét és fizetnem kellett. Igen ám, de kiderült, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat! Kínos pillanatok voltak ezek. Rendőrt hívtak, mert hitelezési csalás szándékát tételezték fel rólam. Azóta lefekvéskor mindig a pizsamám zsebébe teszem a pénztárcámat, és elhiheti nekem, hogy valamennyi ilyen esti mesterkedésem között ez volt eddig a legszerencsésebb fogás... — Miért? — szóltam közbe. — Azóta nincs ilyen kellemetlen vendéglői kalandja? — Az a legkevesebb! — felelte vígan Sepregi. — De a feleségem nem tud többé kotorászni éjszaka a pénztárcámban!. .. Heves Ferene Előregyártott házak Az idén a Szovjetunió több mint 30 millió tonna vasércet szállít Lengyelor- országba, Csehszlovákiába, Romániába és a KGST más tagországaiba. Az elmúlt évben a KGST országok nyersvasérc ellátása tovább fokozódott. A vasérc kitermelése és dúsítása jelenleg kielégíti a szocialista országok szükségleteit. Ebben jelentős szerepe van a kurszki vasérclelőhelynek, mely a legjait is elküldte. A szovjet brigádok 9 ilyen házat szerelnek össze. A leningrádi házgyártó kombinátból származó paneleket hajók szállították Gdanszkba. A házak felépítési ideje rövid; 9 emeletesek, egyenként 568 lakóhelyiséggel rendelkeznek. 1971-ben 18,5 millió tonna voít. Ez a szám a kilencedik ötéves terv végére 40 millió tonnára emelkedik. Ez elsősorban újabb felszíni kitermelő helyek feltárásával, hatalmas lépegető és rotoros exkavátorok felhasználásával, a hidromechani- kai eszközök széleskörű bevezetésével függ össze, melyek felére csökkentik a talajmozgatási munkák ösz- szegét nagyobb ilyen vasérc kitermelő hely a Szovjetunió európai részének közepén. A bánya 200 000 km1 területen fekszik. Itt található a Szovjetunió vasérc készletének 50, a világ vasérc készletének 20 százaléka. Az értékes ásványi kincsből a lebegyinszki, a sztojlenszki, a déllebe- gyinszki, a gurribkinszki. mihaj lovszkj lelőhelyeken Hamarosan megkezdi munkáját a lebegyinszki ércdúsító kombinát, melyben évente 13,2 millió tonna vasércet dolgoznak föl. A képen: a dél-lebegyinszki lelőhelyen a Kmaruda Tröszt lépegető exkavátora feltáró munkát végez. (Foto: APN — V. Runov felvétele) Virágexport Bulgária évente 18 millió szekfűt, egymillió jácintot és tulipánt, és több mint 500 000 rózsát küld több tucat európai országba. A bolgár virágtermelés legnagyobb része a melegházakból származik, amelyeknek alapterülete több mint 28 hektár. A legnagyobb korszerű melegházak (18 hektár) Velingrádban vannak. Ezeket a közelben lévő, híres meleg ásványforrások vize fűti. A múlt esztendőben itt 28 millió szekfűt termeltek a híres „Szim”-fajtából. Jelenleg egy új, erős illatú, bokros szekfűfajta kikísérletezése folyik. A melegház mellett csemetekert is van, amely palántákkal látja el az ország többi virágkertészetét 1975 végéig a bolgár melegházak területe meghaladja az 50 hektárt. A szabadföldi virágkertészetek területe több. mint 160 hektár. A közeljövőben ez a szám megkétszereződik. Itt tulipánt, jácintot, nárciszt, gladióluszt, pünkösdi rózsát, ibolyát, kamillát termelnek. .. Bulgária azonkívül virághagymákat és magvakat is termel, s ezek nagy keresletnek örvendenek a nemzetközi piacon. A virágkertészet Bulgáriában olyan ágazat, amely teljes egészében korszerű alapon működik. Modern termelési bázissal, hűtőkamrákkal, mindenféle szükséges berendezéssel rendelkezik. A bolgár virágokról a külföldi kereskedők azt mondják: „Egyetlen fogyatékosságuk az, hogy kevés van belőlük a piacon.” A termelékenység növelése A kubai kormány és párt felszólította az ország népét, hogy rendkívüli erőfeszítésekkel maximális cukortermelést valósítson meg az idén. A cukornádaratás' már javában tart, s most már kétségtelen, hogy Kuba az idén jóval kevesebb cukrot állít elő, mint korábban. Biztosra veszik, hogy az idei cukortermelés nem haladja meg a négymillió tonnát, ez pedig 30 százalékkal kevesebb, mint tavalv és fele annyi, mint 1970-ben volt példa, részben pedig a részben az aszály, amilyenre emberemlékezet óta nem vol példa, részben pedig a cukortermelési politika. A kubaiak ugyanis úgy tartják. hogy a nemzetgazdaság legfontosabb terméke a cukor, s hogy ez jelenti számukra úgyszólván az egyetlen devizaforrást. Jól tudják azonban azt is, hogy nem szabad elhanyagolniuk a gazdaság más ágait sem, mint például 1970-ben tették amikor mindenáron 10 millió tonna cukrot akartak előállítani. E politika folytán az idén elálltak a tömeges mozgósítástól. s nem szólították el a gépek mellől a gyári munkásokat. Hozzávetőleges számítások szerint az idén mintegy 200 000-rel kevesebb ember vágja a‘ cukornádat, mint két évvel ezelőtt. Ezúttal a termelékenység fokozására helyezték a hangsúlyt. Az idei esztendőt egyébként is a szocialista versengés évének nevezték el. A lapok napról napra címoldalukon számolnak be egy-egy munkabrigád és egy- egy dolgozó kiváló teljesítményéről: ezzel is a versenyszellemet igyekeznek toj kozni. Kurszki vasérc A legnagyobb lengyel kikötővárosban, Gdanszkban felépült a Szovjetunióban készült, importált, előregyártott elemekből összeállított első ház. A Szovjetunió nemcsak az előregyártott panel-elemeket szállította le, hanem a szükséges felszereléssel ellátott szerelőbrigád-
