Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
8 SZOLNOK MEÍiVEI NÉPLAP 1972. március 26. Intézkedések az ipari terme'és bővítésére Indiában Az indiai kormány január 1-ével külön engedély nélkül lehetővé tette a vállalatok számára 54 termékfajta gyártási volumenének kétszeresre történő bővítését. A termelés bővítését a vállalatok kizárólag a meglévő felszerelés intenzívebb kihasználásával és részben a műszakok számának növelésével valósíthatják meg. A döntés azt a célt szolgálja, hogy elősegítse az ország ipari termelésének növelését. Az említett határozat azonban nem terjed ki automatikusan azokrg a nagyipari társaságokra és cégekre, — amelyeknek részvénytöbbségét a külföldi tőke ellenőrzi. E társaságok kérvényt kötelesek benyújtani a Kormányhoz az említett 54 termékfajta termelésének bővítésére. A kormány egyideiűleg azt is közölte hogy a vállalatok számára a termelés bővítéséhez szükséges, hiánycikknek számitó nyersanyagfajtákból a pótlólagos mennyiség biztostása ugyanolyan feltételek mellett történik, amilyen feltételek mellett a vállalatok eddig is Kapták a nyersanyagot. Merre halad az Andok - integráció ? 1969 májusában öt Andok- menti ország — Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru — egyezményt írt alá gazdasági integráció létrehozásáról. Nem kevesebbet tűztek ki célul, mint gazdaságpolitikájuk összehangolását, a közös ipartervezést és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Az egyezmény létrejöttekor jóval kevesebben hittek eredményes valóraváltásá- ban, mint ahányan az ellenkezőjében. S ez tulajdonképpen nem is volt teljesen alaptalan. Hisz ahány ország aláírta ezt a szerződést, annyi féleképpen közelítették meg azokat az alapvető politikai és gazdasági kérdéseket, amelyeket az integráció felvet. A valóság rácáfolt a kétkedők jóslataira. Háromévi működés után az Andok menti Közös Piac figyelemre méltó eredményeket mutathat fel. A gazdasági közösségen belül vámmentességet biztosítottak több ezer mezőgazdasági és ipari terméknek, kereskedelmi korlátozásokat számoltak fel, Sőt, némi óvatos előrehaladás még a termelési szakosításban is jelentkezik. Ám az Andok-integráciő legnagyobb sikere mégiscsak az, hogy az öt országnak sikerült közös álláspontot kialakítania a külföldi tőke- befektetésekkel kapcsolatban. Eszerint Chilében, Kolumbiában és Peruban 15, Bolíviában és Ecuadorban pedig 20 év alatt .a hazai vállalkozók, vagy az állam kezébe juttatják a külföldi tőkebefektetések 51 százalékát. E látványos eredmények tükrében nem is látszik a valóságtól elrugasz- kodottnak a cél, hogy 1990- ig teljes vámuniót hozzanak létre. Mindez sok is, meg kevés is. Kevés ahhoz képest, milyen hatalmas mérvű gazdasági elmaradottságot kell megszüntetniük együttes erővel. Feltétlenül kiemelkedő azonban ahhoz viszonyítva, mennyire gyerekcipőben járnak a világ fejlődő országainak már integrációs kísérletei. Sőt, várakozásokat messze felülmúló, ha figyelembe vesszük, hogy az öt állam gazdasági fejlettségének érdekrendszerének, politikai arculatának sokrétűsége ma is erőteljesen hat. Ráadásul ez az öt állam — hűen az egész kontinens jellegéhez — állandó forrongásban, mozgásban van, s a politikai élet bizonytalansága miatt kevés kormány jut választások útján hatalomra. Nem kell túlságosan mesz- szire visszamennünk időben ahhoz, hogy az utóbbira példát találjunk. Egészen „friss” még az ecuadori puccs. Február 15-én Rodriguez Lara hadsereg-főparancsnok vezetésével, katonatisztek egy csoportja megfosztotta hatalmától a 79 éves Valesco Ibarra elnököt. A szokványos katonatiszti hatalomátvétel ezúttal nem egy szokványos „elnökfigurát” távolított el. — Valesco Ibarra jónéhány pozitív változást vitt Latin-Amerika eme oly csüggesztően elmaradott országának életébe. Erőfeszítéseket tett az Egyesült Államoktól való függőség gyengítésére, normalizálta országa kapcsolatait a Szovjetunióval. Ám az új év elején erjedés támadt az elnököt támogató tiszti csoportban. Valesco Ibarra júniusra u^/anis választásokat hirdetett, ami aktivizálta a belső politikai életet. Mozgolódni kezdett a jobboldal is. A már emlíetett tiszti csoport, hogy megakadályozza az amerikai tőkétől függő ecuadori jobboldal „észrevétlen” hatalomra kerülését, ; közvetlenül beavatkozott a politikai események fneneté- be. Félreállították az elnö-. köt és eltörölték a választásokat. Hatalomátvétel más erők hatalomátvételi kísérletével szemben! „Rodriguez Lara tábornok, a köztársaság új elnöke . kormányát „kifejezetten nacionalista jellegűnek” nevezte, amely „független minden ideológiai irányvonaltól”. A gazdasági függetlenség politikájának megőrzéséért sík- raszálló ecuadori katonatisztek aligha fogják keresztezni az antiimperialista, ame- rikaellenes Andok-ihtegráció fejlesztését. Távolról sem lehet biztonsággal állítani ugyanezt a szomszédos Bolívia tiszti vezetéséről, amely ugyancsak puccsal ragadta magához a hatalmat. A Torres baloldali rendszerét megdöntő Hugo Banzer ezredes olyan politikát folytat, hogy az országát gyakran jellemző „Latin- Amerika legszegényebbje” mellett elnyerhesse a leg- reakciósabb és a legsötétebb jelzőt is. Banzer ezredes — nem kevés demagógiával fűszerezett — kijelentéseiben azt állítja, hogy a demokrácia védelmében cselekedett. A „Die Tat” című svájci lapnak adott nyilatkozatából világosan kiderül, mit ért demokrácia alatt. „Torres tábornok rezsimje azt állította hogy elindult a szocializmus felé — mondta Banzer. így folvtatva. — Gvakorlatilag azonban sem- . mibe vette a magántulajdont, elriasztott minden tőkebefektetéstől. Nem láttunk mást. mint káoszt és jogtalanságot,... Minket viszont valóban nacionalista és demokratikus szellem hat át. Maguk a tények fo°nav gondoskodni arról, hogy ez nyilvánvalóvá váljék” ~ hanoiik a nyi’^tkozat. Kiderült teMt, mi nem t°tsze.tt a Banzer-vezet^e tiszteknek: a magántulajdon. s a külföldi, mindenekelőtt az amerikai tőke elleni határozott fellépés. Vajon bel venvalo-e ezek után feltételes mariban beszélni az új bolíviai vezetésnek az Andok-integráció- hoz való viszonyulásáról ? Bármennyire paradoxnak is tűnik, a belpolitikájában szélsőségesen reakciós, im- perialistabarát Banzer-kor- mány sem akadályozhatja meg az integráció továbbfejlődését. Fékezheti azt, mert a külföldi tőkét olyan áron akarja" becsalogatni Bolíviába., hogy annak szilárd pozíciókat biztosít. Ez pedig alapvetően ellenkezik áz integráció szellemével. De hogy hosszútávon ki tudná magát vonni a saját tömegeit és az egész kontinenst átjáró nacionalizmus, amerikaellenesség hatása alól, ez kétséges. Ma Latin- Amerikában — Brazília kivételével — nincs egyetlen olyan ország sem (beleértve a reakciós kormányzatokat is), amely ne az amerikai tőke elleni fellépésben keresné függetlensége megteremtésének, gazdasági fel- emelkedésének útját. Győri Sándor IT köztársaság Ázsiában: Szr Lanka 1972. március 2-án Ceylon Szri Lanka néven kivált a Brit Nemzetközösségből és köztársasággá alakult. A 65 610 négyzetkilométer területű, 12,5 millió lakosú Ceylon 1948. február 4. óta a Brit Nemzetközösség önálló tagja. Nagy-Britanniá- hoz főkormányzói gyámsággal kötődött. Az 1970 közepén hatalomra jutott baloldalnak a gyarmati múlt örökségéből származó súlyos belső problémákat kell megoldani. A gazdasági élet egyoldalú mezőgazdasági termelésen alapul, az egy főre jutó nemzeti össztermék kb. 170 dollárt tesz ki. A külföldi kézben levő ültetvények mellett a termelés önellátásra is képtelen törpebirtokokon folyik. A kormány szociális és gazdasági intézkedései még nem érték el céljukat, a meglevő alapvető társadalmi és gazdasági problémákat ezideig még nem sikerült feloldani. A magánszektor államosítása csak hosszú távon képzelhető el, mert az ország tea, (az export 65 százaléka) kókusz és kaucsuk kivitelre épülő gazdaságának jelentős külföldi tőkére van szüksége gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához. A tömeges munkanélküliség megoldására a kormány rövid időn belül 750 ezer új munkahelyet kíván létesíteni a mezőgazdaság és az ipar legintenzívebben fejleszthető ágazataiban. Az ipari termelés évi 6—8. a nemzeti össztermék évi 3— 3,5 százalékos emelkedését tervezik. A program megvalósítását segíti az ország északnyugati részén feltárás alatt levő kőolajmező és azok a kölcsönök, amelyeket a nyugati hatalmak mellett a szocialista országok nyújtanak Ceylon számára. A külföldi segítséggel kőÁzsia .ElijphÄnt; >««■=== Pulmoddei’ Trlncomali 'MÜe.'*, £pp2 Trópusi növények ^ Titán [ |Rm A Drágakő, grafit B^-rá Bűié. t. -.lia koier gyapot A Só <B les Kohászat Kókuszpáima E3 Vegyipar QO Élelmiszer $ Kaur*uk ($ Textilipar olajfinomítót, gumi-, műtrágya-, gyógyszer- és textilgyárakat kívánnak építeni. A szocialista országoktól kapott 66 millió dolláros támogatást pedig főleg gépvásárlásra fordítják. TERRA Ä szélsőballal tart a francia ifjúság A Figaro című párizsi újság és a Sofres közvéleménykutató intézet körkérdése azt mutatja, hogy a 15—20 éves franciák 53 százaléka helyesli a szélsőbaloldal tevékenységét, s 5a százalékuk úgy véli, hogy csakis a társadalom mélyreható átalakítása hozhat kiutat a jelenlegi helyzetből. A Figaro azt írja, hogy a falusi fiatalok 42 százaléka i& hasonlóképpen vélekedik a szélsőbaloldal tá; sadalmi szerepéről. A körkérdés eredménye ezenfelül megmutatta, hogy, a francia fiatalok még ma is hasznosnak tartják az 1968. évi párizsi eseményeket, az úgynevezett májusi forradalmat. Arra a kérdésre azonban, hogy hol élnének legszívesebben, a francia fiatalok többsége (61 százaléka) azt válaszolta, hogy saját hazájában. A körkérdést a Renault gépkocsigvárban történt súlyos incidens előtt végezték. Mint ismeretes, a gyárőrség egyik tagia agyonlőtte Pierre Ovarney f'atal munkást, aki baloida’i röpiratokat terjesztett a gyár dolgozói Között. Valószínű, hogy ennek az eseménynek' a határára a fiatalok álláspontja bizonyos mérté’- ben módosul. Sziget a hadak útján Nem véletlenül született Cipruson a közmondás, hogy a tojás látja kárát, ha kő esik rá, és akkor is, ha a tojás esik a kőre. Hat évezrede — amióta errber lakja a Földközi-tengerben fekvő 9000 négyzetkilométer és Jelenleg mintegy 600 000 lakosú szigetet — nemcsak a tenger hullámai verték partjait de a néphullámok is átcsaptak rajta. Az Európa, Ázsia és Afrika közelében lévő sziget mindig a hadak útián feiiüdt. és ezért időről időre maid minden ókori hatalom kezén megfordult. Különös fontossága volt a XII. században, amikor a kersszteshadjáratok útvonalába esett, maid a XIX. században. amikor a Szuezi - csatorna megnyitása után az Az 1960-ban szuverén állammá nyilvánított Ciprus alkotmányának gyors elemzése egymagában is rávilágít a szigetország felemás önállóságára és helyezetére. angolok kerítették hatalmukba — elvették a töröktől —, hogy Indiába vezető kereskedelmi útjuk védelmét szolgálja. A három földrész útkereszteződésén fekvő Ciprus népe látja kárát, hogy szigethazáját nem kellemes éghajlata, hanem stratégiai jelentősége miatt kívánták meg a jelenkori hatalmak is. Az egy hónap óta kiéleződött „ciprusi kérdés” a Zűrzavaros közel-keleti helyzet következménve, valamint annak, hogy riották sétálnak a Földközi-tengeren de közelebbről kapcsolatba hozhatjuk azzal a lehetőséggel, hogy a Szuezi-csatorna előbb-utóbb ismét megnyílik a közlekedés számára. Az alkotmányok torzszülöttjének nevezhetjük a ciprió- tákra kényszerített a'—., '.örvényt. amelyet Anglia. Görögország és Törökország — az Egyesült Államok hathatós támogatásával — az Atlanti Szövetség jegyében cá- kudott ki egymás között 1959-ben Zürichben és Londonban — a ciprusi nép akaratának mellőzésével. Az alkotmány nem az angol gyarmaturalom alól szabadulni akaró nép kívánságát fejezi ki, hanem az atlanti tömb érdekében folyt titkos tárgyalások és egyezkedések vetülete. Az alkotmány említést sem tesz a népről. Ciprus függetlensége és szuverenitása majdhogynem névleges, mert Angliának, Görögországnak és Törökországnak beavatkozási joga van az ország bel- ügveibe. ami a rossz hírű protektorátusok korára emlékeztet. Az alkotrhány tiltja, hogy a szigetország rrás országgal egyesüljön — ami Görögország szándéka oi+ és maradt —. és tiltja a sziget kettészakíthat is — ami Törökország célja volt és maradt. A Londonban készült alkotmányt Kiegészíti az úgynevezett Szövetségi Szerződés, amelyet Görögország, Törökország és Ciprus írt alá. és az előbbi két államot feljogosítja arra, hogy csapatokat tartson a szigeten. Emellett Anglia két katonai körzetet tartott meg szuve - renitása alatt, valamint 42 A hatalmi érdekek ellentétéből és összefonódásából született alkotmány mégis bizonyos függetl'nséget ad Ciprusnak. Anglia viszont régi és bevált oszd meg és uralkodj elvét követve, időnként egymásnak ugratja a lakosság 82 százalékban görög és 18 százalékban török lakosságát, és ezért 1964 óta az ENSZ kéksisakos katonái tartózkodnak a szigeten. Útját állják a két "ép- csonort összecsapásának, ami 1963-ban de később Is, vérengzésekben nyilvánu’4; meg. amelyeket a szigeten állomásozó idegen hatalmak szítottak. Makariosz érsek, a szigetköztársaság elnöke menekülne az Atlanti Eevezménv szoros öleléséből 's az Egyesült Nemzetek karjára kíván támaszkodni. Az ENSZ alapokmánya ugyanis szöges ellentétben van a Ciprusra kisebb támaszpontot a szigeten. Az úgynevezett Szavatossági Szerződéssel Anglia, Görögország és Törökország kifejezetten is jogot szerzett a beavat.'ozásra ..ha szükség mutatkozik a status quo helyreállítására”. kényszerített alkotrr ánnyal. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése 1965. december 18-áp határozatot. is hozott, amelyben a zürichi és londoni tételekkel szemben megtiltotta a külföldi beavatkozást, és felhívással fordult °. tagállamokhoz, hogy tartsák tiszteletben Cmris Köztársaság szuverenitását, egvséaét, függetlenségét és területi épségét. Ez a döntés és felhívás írott malaszt maradt. További furcsasága a ciprusi alkotmánynak az. hogy a görög köztársasági elnöknek és "a mindenkori törő' alelnöknek vétójogot engelé- lyezett a parlament törvényei és a kormány döntései ellen. Nem kevésbé furcsa, hogy Cipruson Makariosz érsek kezében összpontos a világ’ és egyházi hatalom amslv á messzi középkorba, hozza eredetét. Ciprus ugyanis már 431 - ben az epházusi zsinaton önálló egvház lett, és a görögkeleti főpapok voltak a sziget kormányzói és legalsóbb bírái. Makariosz pátriárka a sziget szellemi vezéreként küzdött az gngol megszállás ellen és a Görögországhoz való csatlakozásért Az utóbbi időben viszont Cioru« függetlenségéért hadakozik, el nem kötelezett politikájáért küzd. egv ú’ alkotmányért és a sziget de- militarizálásáért, függetlení- téséért az atlanti tömbből Ezért fordult most ellene az athéni világi hatalom, az ezredesek kormánya, és lázi tóttá fel a szent szinódust amelv Makariosz lemondása követeli. Különleges felelőssé i A népről említés incs az alkotmányban Szoros „ölelésben“ A nyílt támadás február 11-én kezdődött a szigetország függetlensége és a Füg- getlenséget megtestesítő Ma- kariosz érsek, köztársasági elnök ellen. Pangiotakos görög nagykövet aznao búcsúlátogatást tett Makariosz elnöknél. Minthogy néhány nappal korábban külügsnai^