Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

1972. március 25. SZOLcm ;tlr.uit£i NÉPLAP VICINÁLISON A jászsági kis vonat reg­gel hét óra után négy perc­cel indul. Kevés az utas. A fülkében, ahol letelep­szem, csak diákok üldögél­nek. Erre vall az iskola­köpeny, az aktatáska, meg a modor. Hányaveti, tes- sék-lássék elhelyezkedés, terpesztés. És még va­lami. Tizenhatéves lánykák szájából ki nem fogy a ci­garetta. Elnézem, ahogy szívják. Mohón, gyorsan stukkóinak, mintha minden percben attól tartanának: most jön a tanár, vagy a szigorú szülő. És beszélgetnek. Hogy holnap jó lesz, iskolai szün­nap. Egyikük kejelenti, fel sem kel ágyából. A másik sajnálkozik. Nincs pénze, s nagyon szeretne moziba menni. Egy harmadik, szalámit, zsemlét majszol, s csak úgy, evés közben szól oda: — Baromi jó zenét vet­tem magnóra vasárnap éj­jel. Jobb lesz, ha eljöttök hozzám, meghallgatjuk. — Mikrofon is van? Mert akkor énekelhetnénk is. És közben gyufa lobban, újra meg újra, cigarettafüst kering a fülkében. Diákok. Olyanok, ami­lyenek. A hatvani vonat késik néhány percet. Jóval elmúlt nyolc óra. Fázom. Csalás ez a márciusi tavasz. Csa­lás a helyzet is. Látszólag józan, fáradt emberek vá­rakoznak. Csak akkor de­rül ki az igazság, amikor végre bezötyög a vicinális. Hangos szóval, kurjongatva szállnak fel, s örülnek, mert fiatal, csinos kalauznőt ta­lálnak. Dumálnak neki ösz- sze-vissza. Nem lehet szeb­ben mondani. A barna, törékeny fiatal jegykezelő átnéz rajtuk. Cinkosan összenézünk. A részegek végre megértik, hiába minden. Kis állomás, Zagyvaré­kas. Az egyik ittas ember, mielőtt leszállna, csak meg­kérdi a fiatal kalauznőt: — Hajnalban jön vissza, aranyos? Az ránéz, aztán bólint. Amikor lámpájával jelt ad az indulásra, hozzám szól: — Ilyen minden este. Megszokás dolga az egész. Azért mégsem panaszko­dom. Szeretek utazni, jó ez a munka, meg is fize­tik. És a vicinális lassan a város felé fordul. Messzi­ről látszanak Szolnok fé­nyei. — só — Napirenden az iskola­egészségügy A szelevényi általános is­kolában kibővített igazgatói értekezleten tárgyaltak szer­dán az isko5aegészségügy helyzetéről és időszerű kér­déseiről. Ozsváth András, a kunszent­mártoni járási hivatal műve­lődésügyi osztályának veze­tője „Egészségügyi nevelő­munkánk időszerű kérdései” címmel tartott előadást. A hozzászólók a téma ak­tualitásáról, az iskolaorvosi ellátás javításáról, az iskola és a szülői ház kapcsolatá­nak erősítéséről beszéltek. Az értekezletet nem vélet­lenül tartották Szelevényen. Az ottani iskolában az egész­ségügyi feltételek megfelel­nek a korszerű követelmé­nyeknek, s az egészségügyi felvilágosító munkában is jó eredmények születtek. A szelevényi vöröskeresztes csoport megnyerte a járási vetélkedőt, a községben jó együttműködés alakult ki az ifjúság és felnőtt vöröske­resztes csoport között. Miből lett több pénz a papírgyáriaknak ? séget hozott. A hatékony­ság, az egy főre eső terme­lékenység növekedése csak­nem másfél milliót. Az, hogy nem lépték túl a bér- színvonalat, megint plusz félszázezer forintot jelentett. Ezek a tények csakis a jobb munkaszervezés, a jobb munka eredményeként jö­hettek létre. Minden együt­tesen jelentette, hogy több mint 34 munkanapos nyere­ségrészesedésnek megfelelő átlagösszegről dönthettek a szakszervezeti műhelybizott­ságoktól kezdve, a vállalat- vezetésig az arra hivatottak. Tegyük azt is hozzá, hogy jól döntöttek. Kifizetésre át­lag 24 napi fizetésnek meg­felelő összeg jutott. Ezen kí­vül a szokásos vállalati és szakszervezeti tartalékra, költségvetésre is tartalékol­tak. Plusz pénz jut a törzs­gárda tagjainak, a szocia­lista brigádoknak, a szakma kiváló dolgozóinak, sőt na­gyon szép emblémával ellá­tott tizenegy arany pecsét­gyűrű azoknak, akik több mint harmincöt éve vannak a vállalatnál. Igazságos az is, hogy azok az üzemrészek, amelyek a nyereség előte­remtésének fő részesei vol­tak, differenciáltan több nyereséget kapnak a gyen­gébben dolgozó üzemrészek terhére. 28 helyett 50 millió Elégedettek a dolgozók a gyárban. Több pénzt kapni sohasem jelent rossz kedvet. Az elmúlt év részletes elem­zése mindenki számára ért­hetővé teszi, hogy milyen sok tényező, s néha milyen aprónak tűnő dolgok jelent­hetik a több pénzt. A kiváló eredményt nem elég tudo­másul venni, azt érdemes elemezni, az okokat megér­teni, megmagyarázni. Csak­is ez lehet a továbblépés alapja. Mert nem könnyű év lesz a 72-es sem. 28,5 milliót tel­jesítettek tavaly, s közel 50 milliót kell produkáni ebben az évben. A további lehe­tőségeket. tartalékokat is fel kell kutatni. A mostani nyereségrészesedés kötelez is. Meg az is. hogy ebben az iparáéban most a szol­nokiak érték el a legjobb eredményt. Kár lenne ebben az évben alább adni. Akaratban és pénzben is. Erdélyi György A Ki SZSEGÍTSÉCÉm Párttagok fekvése!® a kunszentmártoni járásban Élen az öcsödi tsz szervezetek A járási KISZ-bizottság az utóbbi egy év alatt rendsze­resebben foglalkozik a párt utánpótlásának nevelésével. Módszerbeli segítséget nyújt ehhez az alapszervezeteknek. A járási KISZ vb napirend­jén többször szerepelt a kom­munistává nevelés témája. Legutóbb Öcsödön tárgyalt erről a vb. Az öcsödi Szabadság Tsz KISZ-szervezete három év alatt tizenhárom kiszistát ajánlott a pártba. A KISZ- ben tervszerűvé vált a neve­lőmunka, melyhez kellő se­gítséget ad a gazdaság veze­tősége és a pártszervezet. Mindannyian büszkék a gé­pesítési KISZ szocialista bri­gád eredményeire. Balogh Sándor brigádvezető és jóné- hány brigádtag is az ifjúsági szövetség neveltjei. A bri­gádvezető most a marxista- leninista középiskolán tanul, később esti egyetemre akar­ják küldeni. Molnár Rozália Júliát a módosított szerve­zeti szabályzat szerint vették fel a pártba. Most 19 éves, s egyik legaktívabb tanuló a pártokta tásban. Az öcsödi Kossuth Tsz-ben sok a fiatal. A gazdaság is­koláztatja, segíti őket. A po­litikai nevelőmunka ösztönöz a gazdasági eredményekre, s visszahat a szervezeti életre is. Tavaly négy fiatalt aján­lott a pártba a KISZ, jelen­leg nyolc fiatal felkészítésé­vel foglalkozik. Árnyoldal is van A járási pártbizottság és a párt vb rendszeresen értékeli a pártépítési munkát, a fia­talok párttaggá nevelésének tapasztalatait Legutóbb feb­ruár közepén szerepelt e té­ma a vb ülés napirendjén. Az értékelés elismerően szólt az eredményekről, ám a fogyatékosságokra is rámu­tatott. A járás 18 pártalap- szervezetében tavaly egyet­len új párttagot sem vettek fel. Sajnos ezek többsége ter­melő jellegű pártszervezet. A pártépítésben különösen a ti- szaugi pártszervezetek ma­radtak el. Nem véletlen, hogy az ottani pártszervezetek munkája kihat a KlSZ-szer- vezetek tevékenységére is. A járás KISZ-szervezeteinek többet kell tenniük azért, hogy tervszerűbbé váljon a fiatalok nevelése és a leg­jobbak alkalmassá váljanak a párttagságra. — m. 1. — A kevi tánctanárai) Finom, csipkézett dallam, mintha nem is a zongora, hanem valami ódon zenélő óra lenne a forrása. Francia vezényszavak rönködnek a levegőben, 4—5 éves aprósá­gok hajladoznak kecsesen. Ez a leírás nem egy múlt századbeli regényből szár­mazik, hanem reális megje­lenítése a túrkevei művelő­dési ház klubszobájának egyik hétköznapi délutánon. Balettóra. Már az utolsó percek, mert a terem má­sik végében csizmás fiúk gyülekeznek, a néptáncosok. Vízi Valéria tánctanárn"- nek a két foglalkozás között marad néhány perc ideje a beszélgetésre. — Mi köti Túrkevéhez? Ügy tudom, már tizenkét éve jár le ide a fővárosból nép­tánccsoportot vezetni, ba­lettleckéket adni, társastán­cot oktatni. — Repül az idő, szinte észre se vettem. Itt mindig volt érdeklődés, természetes, belülről fakadó igény a fia­talokban a tánc iránt. A régi Túrkevének gazdag tánchagyományai vannak, a szülők is szívesen látják, ha gyerekeik jó táncosok lesz­nek. folytatják azt, ami az ő idejükben a legszebb szóra­kozás, az öröm legemlékeze­tesebb kifejezése volt. — Hány fiatalt tanít tán­colni Túrkevén? — Két néptánccsoportom van. az ifjúsági ház úttörő­együttese, illetve 'az ÁFÉSZ és a művelődési ház közö­sen fenntartott tánccsooortia. Balettozni harmincnyolcán járnak jelenleg. Ez három csoport, az óvodáskorúak, az alsótasozatosok és a felsőta­gozatosok, illetve középisko­lások csoportja. Társastánc- tanfolvam jelenleg nincs, egyet-kettőt szervezünk évente, általában negyvenen vesznek részt rajta. — Mennyit időt vesz igényi­be ilyen sok táncos oktatása? — Hetenként három na­pot töltök Túrkevén. Mind a három napon délután ket­tőtől este tízig szinte meg­állás nélkül tartanak a pró­bák, a foglalkozások. — A néptánc, a balett és a társastánc közül melyiket tanítja legszívesebben? — Nem tudok választani. Aktív táncos koromban a néptáncot a Néphadsereg Művészegyüttesénél, a balet­tet a miskolci operatársulat­ban gyakoroltam, a társas­tánc pedig éppúgy hozzátar­tozott az életemhez, mint bármelyik fiataléhoz. Mind­egyik szép a maga nemé­ben és mindegyik más mó­don járul hozzá a fiatalok ízlésneveléséhez, mozgáskul­túrájához. — A néptánccsoport ta­valy több aranyérmet és ér­tékes helyezést szerzett, pél­dául a Verseghy Diáknapo­kon, az egri középiskolás fesztiválon, a gyomai tiszán­túli és a balatonfüredi nem­zetközi fesztiválon. Most vi­szont meglepetést keltett, hogy nem tudtak bekerülni a Ki mit tud? megyei döntő­jébe. j — Talán épp a megelőző sikerek miatt elbízták magu­kat kissé a gyerekek. Őszin­tén szólva nem is bánom ezt a kudarcot, legalább felráz­za őket. Belátták, hogy csak koncentrált, fegyelmezett tel­jesítménnyel lehet sikert el­érni a dobogón, nem elég a régi aranyak csillogása. Most nagy ambícióval ké­szülnek, április 10-én a szö­vetkezeti néptáncfesztivál nr hói területi elődöntőjében szeretnék kiköszörülni a csorbát. — A fiatalok lelkesedésén kívül megvannak a feltéte­le hozzá, hogy a hagyomá­nyos kevi tánckultúra foly­tatódjon? — Az ÁFÉSZ-t. a KI­SZÖV-öt és a MBSZÖV-öt minden elismerés megilleti. A múlt évben 58 ezer forin­tot költöttek az együttesre, az ÁFÉSZ-től éppen most kaptunk új táncruhákat. An­nál több fennakadást okoz a munkában, hogy Túrkevén nincs megfelelő művelődési ház. A színpad kicsi és lé­nyegében alkalmatlan tánc­ra. A próbaterem elhelyezé­se olyan szerencsétlen, hogy folyton zavarnak bennünket. A múltkor megszámoltam: egy óra alatt tizenkilencen mentek át a termen. — A néptáncnak vannak hagyományai, de a balettet hogyan sikerült megkedvel- tetni? — A balettot gyakran helytelenül ítélik meg, so­kan afféle kispolgári passzió­nak tekintik, ha valamelyik szülő balettra járatja a gye­rekét. Pedig ez a testkultú­ra megteremtésének, a har­monikus mozgás kialakítá­sának az egyik legbiztosabb módja. Néhány év balett után biztosan nem lesz egy gyerek rossz testtartású, lom­ha mozgású. Sajnos, ezt többnyire még ma is csak az értelmiségi szülők veszik észre. A munkás- és paraszt származású gyerekeket csak a legritkább esetben íratják be balettozni, ne g a műve­lődési ház a minimális 50 forintban állapította meg a tandíjat. — Na és. hogy működését teljesen áttekintsük: beszél­jen még a társastánc-tanfo­lyamokról is. — Sajnos, ezek mostaná­ban egyre kevésbé sikerül­nek. A beatzenével járó táncdivat sokat ártott a tánc kulturáltságának. A fiatalok összevissza improvizálnak a táneoarketten. épp ezért nem is érzik szükségét a táncta­nulásnak. pedig beatre is le- he1 szabályosan táncolni. A két próba közt’ szünet véget ér, A zonsor'stát egy hegedűs váltig fel, s hama­rosan negyvennégy láb dön­geti a nádion a tápéi daru- dübögőst. , _. Sz. J. A X. pártkongresszus után a párttagok felvétele szám­szerűen és összetételében is pozitív irányban fejlődött a kunszentmártoni járásban. Az előző évhez viszonyítva több fizikai dolgozót, nőt és fiatalt vettek fel a pártszer­vezetekben. Az új párttagok 61.8 százaléka 30 éven aluli, s közülük tizennyolcán 18— 21 év közöttiek. Az utóbbiak a szervezeti szabályzat mó­Ncrclő munka a IÜSZ-bcn dosítása, a párt és KISZ- szervezetek nevelő munkája révén kerültek a pártba. Az 1970. évi statisztika sze­rint huszonhat KIS?-tagot vettek fel a pártba, közülük tizenhatot az ifjúsági szövet­ség ajánlásával. Tavaly már negyvenkilenc KISZ-tag fel­vételét hagyták jóvá, huszon­nyolcat az ifjúsági szerveze­tek támogatásával. Egy év alatt tehát sokat fejlődött a KISZ-szervezetek nevelő munkája. Különösen a kunszentmártoni, öcsödi és cibakházi KlSZ-szervezetek- ben. A járási székhelyen az ipartelepítés is éreztette ha­tását. A három új nagyüzem — Tisza Cipő, Pannónia, BVM — helyi gyáregységei­ben pár év alatt több mint 700 új munkahely létesült, s a belépők több mint fele 30 éven aluli. A Beton- és Vasbetonipari Művek gyáregysége a fiata­lok üzeme. Az ott dolgozók átlagos életkora 36 év. A gyáregységnek csaknem száz ipari tanulója is van. Az üzemben a párt- és tömeg­szervezetek üzemrészek sze­rint szerveződtek. A párt- szervezet csúcsvezetősége nemcsak a KISZ-t, a szak­szervezetet is megbízta a dol­gozók párttaggá nevelésével. Igaz, a szervezeti szabályzat szerint ajánlás joga csak a ICISZ-taggyűlésnek van. Tavaly tizenhét új pártta­got vettek fel, közülük ötöt az ifjúsági szövetség taggyű­lései ajánlottak. Rendszeres­sé vált, hogy megbízást ad­nak a fiataloknak, bevonják őket a politikai oktatásba és figyelemmel kísérik termelő munkájukat, egyéni magatar­tásukat. Az ifjúsági szövet­ség — jó munkájuk alapján — az idén két fiatalt aján­lott A párt csúcsvezetősége a közeljövőben napirendre tűzi új párttagok fejlődését kommunista nevelését is. A tervszerű pártépítési munka tehát a felvétellel nem feje­ződik be. — Tavaly nem kaptunk egy fillért sem, az idén úgy látszik jobban járunk. — Mennyit kapnak? — Nem tudom. Sokféle­képpen mondták már, de biztosat nem tudok. — A sokféle mondásból melyik látszik legbiztosabb­nak? — Talán tizenkét nap kö­rül számíthatunk. A méretre vágott fénymá­soló papírt gyors mozdula­tokkal csomagolja Takó Má- tyásné. A szomszéd gépnél ketten tízóraiznak. Hagyó László gépmester és Kovács József vegyszeres. v— Lesz részesedés az idén? — kérdem a szokásos bemutatkozás és jó étvágyat kívánás után. — Az már biztos, hogy lesz — válaszolják szinte egyszerre. — És mennyi? Vállalták akeckázaíot Ä Papíripari Vállalat szolnoki gyára furcsa és ki­váló évet zárt, s ennek eredményeként több mint hárommillió forintos része­sedési alapról dönthetett az elmúlt napokban. Kiváló volt az év, hiszen az ország tizennyolc papírgyára, fel­dolgozója közül a legjobb eredményt érte el. A 16,5 millió forintos előirányzat helyett 28,5 milliós ered­ményt teljesített. Ugyanak­kor furcsa is volt a 71-es év, mert egy „befulladt” termék, a cellulózgyártásról álltak át új cikkekre. Az új pedig majdnem mindig ne­hézséget, kockázatot jelent. A szolnoki Papírgyárnak vi­szont bevágott. Az új ter­mékek is és a megújult munkaszervezés, irányítás is. A 12 millió forintos túl­teljesítésben a következő té­nyezők „játszottak” közre: 7 millió forint plusz nyeresé­get jelentett a papírgyár­Iffa#s»«os elosztás A szolnoki Papírgyárban az elmúlt évben új utat kerestek, s hogy jóra talál­tak azt bizonyítja, hogy az elmúlt húsz év gazdaságilag legjobb évét zárták. Ehhez persze nem volt elegendő az új termékek sikere. Ehhez az új munkastílusra is szük­ség volt. Arra, hogy a dol­gozók takarékosabban bán­janak az anyaggal, az ener­giával, arra, hogy munká­juk minden perce, minden mozdulata forintban jelent­kezzék. Mert lehet két egy­mást követő évben ugyan­úgy „hajtani”, s az ered­mény mégis merőben más lesz. Hasznos, ha a vezetés, irányítás már az intézkedé­sekben látja, tudja a hatást, eredményt. Hogyan is jelentkezett ez a megváltozott munkastílus a papírgyárban? Hogyan lett a munkából megérdemelt nyereség? A terv túlteljesítése közel félmilliós kiosztható nyere­tásban az anyagmegtakarí­tás. Ä tervezettnél olcsóbb alapanyagot szereztek, s az előre számított hulladékból is „spóroltak”. Közel 5 mil­lió forint többlet nyereséget szereztek azzal, hogy a ter­vezettnél olcsóbban állították elő a villany és gőzenergiát A karbantartó üzem is ki­tett magáért. Minimálisra csökkent a gépállás. És nézzünk meg néhány új árut is. A Csilla papír- törülköző ismert szerte az országban. A papíripar egyetlen terméke, amely a kiváló áru emblémát el­nyerte. Vagy a papír por­zsák. Ezt a porszívó betét­jébe használják, eldobható, rendkívül megkönnyíti a gép tisztítását. Igazán még csak ezután lesz népszerű. Jó üzlet lett a gépjármű­vekhez az olajszűrő papír és a legújabbak közül a fény­másoló papír, amely az ipa­ri hírnevet is meghozhatja a vállalatnak. — Hát azt csak így körül­belül tudjuk — mondja Hagyó. — Nem számítgattak még? — Dehogynem — nevet­ned — Ki ne számolgatná a pénzét? — És mennyi jött ki? .— Nézze, én tizenkét éve vagyok itt. Az alapra, amit már elmondott Klein Imre, a szakszervezeti titkárunk, a pótlékot is rászámoltam. Az első öt évre nem jár semmi, azután évenként há­rom százalék. Az előleggel közel kétezerre számítom. — Elégedettek? — Tavaly is becsülettel dolgoztunk, aztán egy fil­lér se jutott. Morogtak is az emberek. Most meg szé­pen kapunk. Nem tudom, ez hogy van, egyszer ka­punk egyszer nem, de az a lényeg, hogy most kapunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents