Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

1972. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozott Szolnokon a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás 1. oldalról) együtt. A község és várospo­litika, a község és városfej­lesztés segítését a népfront­bizottságok feladatuknak tart­ják és ném keveset tesznek annak érdekében. Néhány adat a város és kőzségpolitikai tevékenység­ről, mely a népfront által szervezett társadalmi munka egyik fontos területe. Me­gyénkben 1965-ben 88 ezer Egy kis beszélgetés a tanácskozás szünetében. Képünkön dr. Laczkó Ottóné jászberényi, dr. Sántha József karcagi és dr. Selmeczi László szolnoki küldöttek. háromszázan végeztek társa­dalmi munkát, 1970-ben már 136 ezer háromszázan. Az egy lakosra jutó munka ér­téke ez idő alatt 150 forint­ról 301 forintra növekedett. A megyei tanács és a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége által alapított „Társa­dalmi munkáért” emlékérem különböző fokozatait évente kétezernyolcszáz—háromezer Szolnok megyei lakos kapta me;. Az írásos beszámoló részle­tesen ismertette a béke és barátsági munka megyei ta­pasztalatait is, a beszámolá­si időszakban szervezett ren­dezvények statisztikáját. Ez utóbbiból — korántsem a teljesség igényével — né­hány figyelemre méltó adat: a Szolnok megyében megtar­tott 5668 szolidaritási rendez­vényen több mint négyszáz- kilencvenkétezren jelentek neg: 55 delegáció járt me­gyénkben, többek között a Szovjetunióból, Laoszból, Kambodzsából, Japánból, Mongóliából, Bolíviából, Vi­etnamból, Libanonból, Észak-Amerikából. A népfront munkájához tartozik a hazafias nevelés, a közízlés formálása, a ta­nyai és a cigány lakosság körében végzett tevékenység, és sok más egyéb, amelyek­ről a beszámoló szintén hű képet adott. Oláb János szóbeli meg­ajánlásában ugyanakkor be­szélt a népfrontmozgalom problémáiról is. Megemlí- ette többek között, hogy a isztségviselőknek nagy a leterheltségük, ezért a jelen- i égi helyzeten változtatni kell. — Nem fogadhatjuk el természetesnek azt, hogy a munkamegosztás a jelenlegi szinten maradjon — mondta. — Az elnök, a titkár mellett az elnökségek és a bizottsá­gok tagjainak is többet kell vállalniok a munkából. Nagyrészt a nem kellő mun­kamegosztásnak tudható be, hogy egyes helyeken a nép­frontmunka nem elég folya­matos, kampányszerűség ta­pasztalható. Ismertette a februárban megtörtént községi, városi népfrontválasztások tapasz­talatait, eredményeit. A me­gyében 81 választási gyűlést tartottak a népfrontszervek, melyeken több mint tizenöt­ezer lakos jelent meg,, nagy számban nők,' fiatalok, fizi­kai dolgozók, értelmiségiek. A gyűléseken aktív vita ala­kult ki, több mint négyszá­zan mondták el véleményü­ket a népfront munkájával kapcsolatban. • A vitákat azonban kissé község- és városfejlesztési ce.ntrikusság jellemezte. A tanácstagi beszámolókon szó­ba. került témák, javaslatok ismét elhangzottak azért, hegy azok közelebb kerülje­nek a megvalósításhoz. Szó­ba került a közművelődés, az ifjúság nevelése, a nők gondjaival való törődés, a mezőgazdasági munka nép­szerűsítése, hogy ott minél több fiatal vállaljon mun­kát. E gyűléseken a községek­ben 2455, a városokban 427 bizottsági tagot választottak meg. És megválasztották a tegnapi megyei küldöttérte­kezleten résztvevő megyei küldötteket. — A bizottságokban ott vannak a kommunisták, a pártonkívüliek, a munkások, a tsz-tagok, értelmiségiek, egyházi személyek, fiatalok, háziasszonyok, minden fog­lalkozásbeliek. A tömegszer­vezetek, mozgalmak képvi­selőit minden helyen bevá­lasztották a bizottságokba, ezzel megteremtették, a gyü­mölcsöző együttműködés fel­tételeit — mondotta. Szólt Oláh János ezután arról, hogy bár a népfront­mozgalom előtt álló további feladatokat az áprilisban ösz- szehívásra kerülő V. kong­resszus hivatott meghatároz­ni, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának nyilvá­nosság elé bocsátott kong­resszusi leveléből már ki­tűnik: a következő években tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége. Meg­említett több nagyon fontos tennivalót is. Ezek közül néhány: A mozgalomnak a jövőben is egyik legfontosabb felada- táiMk kell tekintenie a szo­cialista demokratizmus szol­gálatát: a népfrontnak a ta­nácsokkal együtt kell mű­ködniük a választások so­rán, a mindennapi feladatok megoldásában. További tár­sadalmi munkák szervezése is szerepel a tennivalók kö­zött éppúgy, mint környeze­tünk tisztaságának védelme. E mozgalomnak is fel kell lépnie a szocialista közgon­dolkodástól és gyakorlattól idegen nézetek ellen, segíte­ni kell az alkotó ember meg­becsülését „mindannyiunk ér­deke, hogy a fizikai munka örömet és ne terhet, hátrá­nyos helyzetet jelentsen”. A béke és barátsági munka társadalmi bizottság aktív közreműködésére, munkájá­ra a jövőben is nagy szük­ség van. A politikai ismeret- terjesztést felhasználják a szocialista hazafiság erősíté­sére, részt vesznek nagy nemzeti ünnepeink és min­den - nevezetes évforduló méltó megtartására rendezett ünnepségek szervezésében, különös tekintettel Szolnok város 900 éves fennállására, a Dózsa és Petőfi ünnepsé­gekre. Megajánló beszédének utolsó részében pontokba foglalta a további feladatok­ra vonatkozó gyakorlati ten- niv-lókat. így például azt, hogy a megyei küldöttérte­kezlet fejezze ki elismerését a bizottságokban tevékeny­kedő tagoknak, aktivisták­nak odaadó, lelkes munká­jukért. Javasolta, hogy a me­gye; értekezlet bízza meg a megválasztásra kerülő kong­resszusi küldötteket azzal, hogy tolmácsolják a kong­resszuson : Szolnok megye népfrontmozgalma teljes oda­adással, lelkesedéssel vesz részt az V. kongresszus cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban, mert azok — mint a kongresszusi levél mutatja — céljainknak törekvéseink­nek teljes egészében megfe­lelnek. Beszédét a kongresz- szusi levél záró soraival fe­jezte be: „Mozgalmunk szolgálja még hatékonyabban hazánk felvirágoztatását. Találja meg a közös munkában va­lamennyi tevékeny ember, a hazáért végzett eredményes munkálkodás örömét. Ez az érzés és felismerés ková­csolja még szilárdabbá a nemzeti egységet.” Oláh János nagy tapssal és tetszéssel fogadott meg­ajánló beszédét értékes vita követte. Az első felszólaló — Adám Géza jászalsószent- györgyi • általános iskolai igazgató — többek között ar­ról számolt be a küldött- értekezletnek, hogy közsé­gükben a népfrontbizottság az elmúlt négy évben egyik fő feladatának a lakosság kulturális, szakmai, tudati színvonalának emelését tar­totta. A honismereti mozga­lomról többször esett szó a tanácskozáson. Dr. Selmeczi László muzeológus ismertette a megyei honismereti társa­dalmi bizottság munkáját, olyan országosan is elismert rendezvényeket említett, mint a tavaly megrendezésre került honismereti hónap. Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke felszólalásá­ban tolmácsolta a megyei tanács vb üdvözletét, beszélt arról, milyen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a nép­frontszervek és a tanácsok között. Erre példának töb­bek között a közösen szer­vezett társadalmi munkaak­ciókat említette. Szólt arról, hogy a tanácstörvény végre­hajtása szintén közös fel­adata a tanácsnak és a nép­frontnak. Ugyanebben a té­mában kért szót dr. Füstös Csáki István felszólalt a népfront megyei küldöttérte­kezletén Jenő mezőtúri, és Bárdos István jászberényi küldött, Balázs László hegesztő, szolnoki küldött azt fejte­gette, mennyire fontos a munkások részvétele a nén- frontmozgalomban. Kandi Istvánná tiszafüredi munkás­nő az új ipari üzemekben dolgozó munkásokról szólva feladatként határozta meg: a nemrég még mezőgazdaság­ban dolgozó, de jelenleg iparban foglalkoztatottakban fel kell ébreszteni a munka- fegyelem, a pontosság, a munkásöntudat érzését. Lovász Dániel újszászi tsz-elnök a népfront és a termelőszövetkezeti paraszt­ság kapcsolatáról szólva ki­jelentette: a népfront és a szövetkezeti mozgalom jól együtt tudott dolgozni az el­múlt időszakban, megmu­tatkozott a tsz-ek szervezé­se idején és most, amikor kialakulóban van az egysé­ges szocialista paraszti osz­tály. Ugyanakkor szólt a közgondolkodás formálásá­nak fontosságáról, jó lehető­ségnek említette a népfront tanfolyamait, melyek ked­veltek a tsz-tagok körében. A tsz-fiatalok nevében Le- viczki Piroska tiszagyendai küldött kért szót: „A nép­front községünkben eredmé-. nyesen dolgozik ■y mondta —, kezdeményezte az új is­kola, óvoda és most a köz­ségi vízmű megépítését.” A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének nevében Nánási László kö­szöntötte a küldöttértekezle­tet. Elismeréssel szólt a me­gyénkben dolgozó népfront­szervek tevékenységérő'. Csáki István is felszólalt a küldöttértekezleten, tolmá­csolta a párt Központi Bi­zottságának, a megyei párt- bizottságnak üdvözletét. Kö­szönte a bizelmät amely a népfronton keresztül is meg­nyilvánult a párt politikája iránt. Szólt arról, hogy bo­nyolult viszonyok között ké­szül a népfront V. kongresz- szusára. Erre egyik példá­nak a nemzetközi helyzetet említette: négy év alatt nagy változások történtek a világ­ban. Vannak országok, ahol végső soron a szocialista társadalom megvalósítása a cél, másutt feszültségek ke­letkeztek. Ezzel kapcsolatban említette meg, milyen nagy jelentőségűek a népfront szolidaritási akciói. Belpoli­tikai életünkre vonatkozóan a gazdaságirányítás ielenlegi rendszeréről beszélt, amely bevált és népgazdaságunk fellendítésének fontos esz­köze lett. „A Hazafias Nép- front megyei bizottsága, el­nöksége négy év alatt a párt politikájának szellemében dolgozott — mondotta a to­vábbiakban. — Köszönetét mondok ezért megyei bizott­ságunk nevében.” A párt nőpolitikájának ér­vényesítésében fontos fel­adat jutott a Hazafias Nép­frontnak is. Lényegében er­ről szólt Bujdosó Gyulané könyvtáros, fegyvemeki, és Bekényi Istvánná szolnoki küldött, a városi népfrontbi­zottság titkára. Túróczi Fe­rencié, az SZMT megyei tit­kára a megye szervezett dol­gozóinak üdvözletét tolmá­csolta és többek között hang­súlyozta, hogy az egyéb te­rületeken kívül Szolnok 900. jubileumának méltó mce- ünneplésében is van közös tennivalója a szakszervezet­nek és a népfrontnak. Dr. Soós Gábor miniszter- helyettes, a. népfront társa­dalmi bizottságai közül a mezőgazdasági bizottság fon­tosságát hangsúlyozta. E bi­zottságnak kettős feladata van: megismertetni a mező- gazdaság helyét, szerepét, feladatát a társadalommal: erősíteni a munkás-parazt szövetséget. Dr. Kurucz Gyu­la karcagi küldött a mező- gazdasági értelmiség szere­péről szólott. Szabó Dániel református esperes, törökszentmiklósi küldött a békemozgalom eredményeit méltatta: a nép­front az a fórum, ahol párt­állásra, vallásosságra való tekintet nélkül együtt dol­gozhat mindenki a bakéért, a gazdagabb, boldogabb jö­vendőért. Oláh János, a vita összefoglalója, az írásban és szóban előterjesztett beszámolók, a kérdésekre adott válaszok el­fogadása után a megyei küldöttértekezlet a végzett munka elismerése mellett felmentette a négy éve tevékenykedő megyei bizottságot. Ezután megválasztották a Hazafias Népfront nyolcvanhéttagú Szolnok megyei Bizottságát. A bizottság megtartotta első ülését, ahol maguk közül megvá­lasztották a tizenhéttagú elnökséget, a tisztségviselőket. A népfront megyei elnöke dr. Bene Zoltán lett, alelnökök pe­dig: Lazányi Józsefné, dr. Magyari József, Hack Márton. Szőke István, Szilágyi Ottó és Lovász Dániel. A Hazafias Népfront megyei titkárának ismét Oláh Jánost választották. Az ülés végén a megye; küldöttértekezlet megválasz­totta a harminchét küldöttet a népfront V. kongresszusára, akik Szolnok megyét képviselik majd e magasszintű fóru­mon. A tanácskozás Lazányi Józsefné zárszavával, maid a Himnusz hangjaival ért véget V, V» \ A májusban nyíló Budapesti Nemzetközi Vásár terüle­tén megkezdték az idei nagyszabású kiállítás előkészíté­sét. Hozzáláttak a pavilonok felújításához, festéséhez, ta­karításához. Felújítják a Széchenyi fü <15 felőli bejárati kapu vásár jelképét. (MTI Foto—Bara István felv,—KS) Műszaki fejlesztés az élelmiszergazdaságban Or-zágos értekezlet a MEM-hen Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével pénte­ken országos tanácskozást tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban. A megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseit, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályok vezetőit dr. Gergely István miniszterhe­lyettes tájékoztatta az élel­miszergazdaság termelési és műszaki fejlesztési helyzeté­ről, s az ezzel kapcsolatos idei feladatokról. Részletesen foglalkozzott a minisztériumi, állami intéz­kedésekkel, a műszaki és a technikai bázis, valamint a szabályozók fejlesztésével, a munka és üzemszervezés ten­nivalóival, mindazokkal a tervekkel, amelyek végrehaj­tása hivatott egyebek között a nagyüzemi szarvasmarha­állomány növelésére, a kis­termelői állomány csökkené­sének mérséklésére, a zöld­ség, a cukorrépa, a burgo­nya és a dohánytermesztés fokozására. Bejelentette, hogy a tehénállomány csök­kenésének megállítására át­menetileg adminisztratív in­tézkedésre kényszerülnek, Felmérik az , abraktakar- mány-gyártó ipar helyzetét, s a termelés bővítéséhez meg­teszik a szükséges intézkedé­seket. Komplex programot dolgoznak ki a takarmány­termesztés fejlesztéséi«, a növénytermesztés és az állat­tartás gépesítésére, a korsze­rű gépesítés' módszerek szé­leskörű elterjesztésére. A tanácskozás vitáját dr. Dimény Imre foglalta össze, s befejezésül tájékoztatást adott a tavaszi mezőgazda­sági munkák helyzetéről, az élelmiszer-gazdaság időszerű kérdéseiről. Növényvédelem saját repülőgéppel Növényvédelmi repülőgé­pet vásárolt az idén a Jász­sági Állami Gazdaság. Az egymillió 200 ezer forint érr tékű 2—37 típusú gép 1972. januárjában került a gazda­ság tulajdonába, üzemelteté­sét az RNA (Repülőgépes Növényvédő Állomás) bizto­sítja, gondoskodva pilótáról, pépkeze1 "ről és URH-beren- dezésekről. A jövőben a gazdaság saját repülőgépével — és számára legalkalmasabb időben —vé­gezheti a kora tavaszi fej- tárgyázást. á kalászosok és a kukorica gyomtalanítását, a lucernakártevők, a szőlő- pefonoszpóra és a gabona- futrinka elleni védekezést. A gazdasasban eddi s szán­tóföldi gépekkel végezték a növényvédelmet Az így vég­zett munkát gyakran nehe­zítette a hosszan tartó tél, vagy a túl csapadékos ta­vasz. — Gyakorlatilag most 7800 katasztrális hold szán­tóterület műtrágyázását és vegyszeres gyomirtását vég­zik a repülőgép segítségével. A gazdaság ezenkívül bér­munkát is ! vállal más álla­mi gazdaságokban és terme­lőszövetkezetekben. A na­pokban állapodtak meg a Törökszentmiklósi Állami Gazdasággal, ahol máris .be­vetették” a reoüiőcónet. és mintegy 80—loo íz.oi'Vát dol­goznak bérmunkában. — A Jászsági Állami Gazdaság a jövőben a jászberényi ter­mel őszftvefkpw+alret is se­gíti, hogy idejében elvégez­zék a tavaszi gyomirtást. Több mint százezer aktivista dolgozik az MHSZ-ben Pénteken délelőtt Buda­pesten, a Kertészeti Egye­tem dísztermében megkezdő­dött a M. gyár Honvédelmi Szövetség kétnapos országos tanácskozása a szövetség me­gyei, járási, várcsi, kerületi és nagyüzemi függetlenített titkárainak részvételével. Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára tartott beszámolót az elmúlt négy és félév munkájáról, ered­ményeiről, valamint a szövet­ség tevékenységének kiszé­lesítésével kapcsolatos to­vábbi feladatokról. Egyebek közt elmondta, hogy az át­szervezés óta növekedett a szövetség társadalmi aktivis­táinak száma és már megha­ladja a százezerét. Az MHSZ aktivistái többségükben pél­damutatóan végzik termelő munkájukat és több százra tehető az MHSZ' szocialista brigádok száma is.

Next

/
Thumbnails
Contents