Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
1972. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én hozott határozatot a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről, s a szocialista munkaverseny-mozga- lom fejlesztéséről. A Szolnok megyei pártbizottság megbízásából a megye tizenöt üzemében, vállalatánál tanulmányozták az üzem- és munkaszervezés s a munkaverseny helyzetét, az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek e témában végzett gazdaságszervező munkáját. A megyei párt-végrehajtóbíE<ry százalékkal jobb munkaidő kihasználás, 150 millió forint értéket jelent a megyében A munka- és üzemszervezés, a munkaverseny a megyei pártbizottság ülésének napirendjén zottság erről adott jelentést tegnap a megyei pártbizottsági ülésen. A megyei párt-végrehajtóbizottság jelentése A végrehajtó bizottság tájékoztató jelentést adott arról, hogy a KB-határozat megjelenese óta milyen intézkedéseket tett a megyében. A megyei pártbizottság szervezési, intézkedési és ellenőrzési tervében határozta meg a feladatokat Ennek a' pján a járási, városi és. az üzemi pártbizottságok, csúcsvezetőségek még e félévben napirendre tűzik a témát. A szakszervezetek nr.e;yei tanácsa ugyancsak ebben a félévben tárgyalja a munkaverseny fejlesztésének megyei feladatait. Továbbá a januári, februári pártnapokon kiemelten foglalkoztak ezzel az előadók is. A MTESZ és tagegyesületei, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szer- vezéte évi munkaprogramjának kialakításában szintén figyelemmel voltak erre. Megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete is. A párt-vb jelentése beszámolt a vállalati és munka- szervezés megyei tapasztalatairól. A szervezési • követelmények, a korszerű üzem- és munkaszervezés eszközei felhasználása előtérbe kerültek, a folyamat kibontakozik a megye gazdaságában is — állapítja meg a jelentés. Jó dolog, hegy ez összhangban történik a népgazdasági és a megyei célok, a középtávú üzemi tervek készítésével. A megye legjobban fejlődő vállalatainál, a jászberényi Hűtőgépgyáriján, a Nágyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál ismerték fel elsők között a szervezés fontosságát, s foglalkoznak folyamatosan és tervszerűen az üzemi szervezettséggel.- A megyében a korszerű szervezés legszembetűnőbb megnyilvánulása a vállalati belső mechanizmus fejlesztése. A megye nagy iparvállalatainál egyértelműen jó a korszerű szervezeti feltételek kialakítására irányuló erőfeszítés. Komplex megoldásokra törekszenek, a termelési adottságok és a piaci igények által meghatározott vállalati politika alapján, a termelési-értékesítési folyamat korszerűsítésének érdekében tervszerűen formálják belső szerkezetüket. Ebben benne foglaltatik az is, hogy a vállalaton belül ; termelőegységek és az irányító szervezetek közötti jobb kapcsolatokat alakítják ki, ami együtt jár a különböző vezetési szintek közötti munka- és a felelősség tisztázásával, alsóbb szinteken a hatáskör, a jogkör növekedésével. Nagyobb szervezeti változásokat általában nem, csak kisebb módosításokat terveznek. A vállalati rendszerek kialakításába, a tervek kidolgozásába megbízás alapján bevontak intézeteket, a Közgazdaságtudományt Egyetem tanszékeit, külső szakembereket is. Tapasztalat azonban az Is, hogy néhány helyen, (például a jászberényi Aprítógépgyár- ban) nem foglalkoztak még átfogóan a szervezeti feltételek fejlesztésével, s ilyen intézkedéseket csak 1973-ban terveznek. Máshol, mint például a helyiiparban csak részmegoldások, részintézkedések történtek. A műszaki-szervezési intézkedések íő csoportjai A vállalatok sikereket értek el a technológia korszerűsítésében. a gépesítésben, a gépbeszerzésben. A célgépek; félautomata és automata gépek munkába állítása munkásokat, munkáscsoportokat szabadít feL s azokat máshol tud iák foglalkoztatni. A martfűi Tisza Cipőgyárban, például a direkt- fröccsöntő technológia bevezetésével az aljakör mindössze harminchat—ötven em- bef munkáját igényli a korábbi kilencves—száz ellenében. A Vörös Csillag Ruhaipari Ktsz-ben ugyancsak a termelékenység emelkedését biztosította a ragasztásos technológia üzemszerű alkalmazása. Jelentős az a törekvés is, amely ‘ a termelésszerkezet átalakításában arra iránvul, hogy magasszintű szakosodás alakuljon ki a vertikumon belül. Ezzel találkozunk a Szolnok megyei két MEZŐGÉP Vállalat gváregvségei közötti rr unkamegosztásban. Több helven — mint a túr- kevei AFIT Vállalatnál, s a karcagi Vegyesipari Szövetkezetnél is — teljesen átszervezték a 'ermelési folyamatot. A termelés folvama- togságának biztosításában igen nagy a jelentősége az" ónvagnlkatrész és szerszám- ellátottságnak. Az anyag- és készletgazdálkodás javítására is történtek intézkedések a megye vállalatainál. A Hű- tőgépgvárgyár például ötéves szerződést kötött a székes- fehérvári Könnyűfémművel, amelyben- a herényiek felszervezettségére törekvés. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat aktívaértekezleten foglalkozott azzal, hogyan gyorsíthatná meg beruházásait. ■ Az előzőekkel összefüggésben foglalkoznak a vállalatok a belső érdekeltségi rendszer javításával, az ösztönzőbb érdekeltségi formák bevezetésével. A nagy- vállalatoknál és a nagyobb tanácsi vállalatoknál előtérbe került az információs rendszer fejlesztése. Távlati programok alapj án elkezdték a számítógépes adatfeldolgozás bevezetését, ennek tárgyi, szervezeti és személyi feltételei biztosítását. A középüzemekben középszintű ügyvitelgépesítés szerepel a tervekben. Nagy szerepet kaptak a nagyvállalatoknál kialakított szervezési osztályok. Ezek feladatait más osztályok javaslatai alapján a vállalati vezetők határozzák meg. így van ez a Hűtőgépgyárban, a két olajipari vállalatnál, a túr- kévéi autójavítónál is. A harmadik ötéves tervben a megye iparában az állóeszközök bruttó értéke 48, a munkások átlagos állományi létszáma 52 százalékkal nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó termelés csak 11 százalékkal. A felhalmozódott 9 milliárd forint értékű állóeszközzel, 60 ezer ipari foglalkoztatottal, mintegy 15 milliárd forint termelési értéket ad a megye ipara. E számok is utalnak, a szervezés nagy jelentőségére, s arra, hogy a gazdasági fejlődésben még nem kapott döntő szerepet az üzem- és a munkaszervezés. Ez minden szinten és minden munkahelyen a vezetők tevékenységének kiemelt részét kell hogy képezze a jövőben. A vezetők megítélésének, minősítésének egyik alapja az irányításukkal dolgozó vállalat, inézmény szervezettségének színvonala legyen a jövőben. * A magasfokű szervezettség elérése megköveteli a személyi feltételek javítását is. Ma még kevés a szervezéstudományban jártas, a korszerű szervezési ismeretek birtokában levő gyakorlott szakember. Nagyobb gondot kell fordítani azok kiválasztására, akikből üzemszervezők képezhetők. Az üzem- és munkaszervezés színvonalát befolyásolja a vállalatok többségénél az ösztönösség, a nem tudatos tevékenység. Nem sok minden történt a munkaerő észszerűbb felhasználásáért sem. Munkásátcsoportosítás- ra többnyire csak külső tényezők. például egy-egv' termék gyártásának megszűné- . se esetén van példa. A fejlődés ellenére sem vált még az üzem- és munka- szervezés a gazdasági haladás döntő elemévé. A szocialista munkaverseny ~ mozgalom árat fizetnek r. szállító vállalatnak, s az biztosítja az ütemes anyagszállítást. Az első év — 1971 — tapasztalata; nagyon kedvezőek \ ol- tak. Több vállalat felülvizsgálja az anyaggazdálkodást, az anyag- és készletnyilvántartást, szabályozza, kialakítja űj rendszerét. Foglalkoznak a vállalatok az anyagmozgatás gépesítésével, a gyáron belüli és kívüli szállítás szervezettebb i tételével is.1 Igyekeznek a nehéz fizikai -'unkát kiiktatni, s az itt dolgozók munkakörülményeit javítani, segíteni önmagukon így is munkaerő-felszabadítással. A Tisza Cipőgyárban 1972-ben befejezik a gyáron belüli anyagmozgatás gépesítését. A Szolnoki Cukorgyárban a felújított szárító-, hűtő- és osztályozóberendezés teljesen megszünteti a csillézést A törökszentmiklósi Mezőgép Vállalat segíti a rakodásgépesítést önrakodó pótkocsik gyártásával, valamint targonca iavító és felújító üzem kialakításával Naga-obb üzemekben kezdik tervszerűen feltárni a veszteségek okait. Ennek fő módszere a rendszeres mun- kanao-fénvképezés, a minta- vételezés. s ezek tapasztalatait hasznosítiák a műszaki, szervezési döntésekben. A Tisza Cipőgyárban a Hűtőgépgyárban is ez képezi a normakarbantartás alaoiát, az ésszerűbb létszámgazdálkodást. Érzékelhető már a vállalatoknál a beruházások A megye vállalatainál, szövetkezeteiben tiszteletre méltó múltja van a szocialista munkaverseny-mozga- lomnak. A szocialista brigádokon kívül egyének is versenyeznek. műhelyek, üzemrészek. üzemek, vállalatok törekvése nemes vetélkedésben megszerezni a szocialista címet. A Hűtőgépgyárban például a dolgozók 85, a Tisza Cipőgyárban 98 százalékuk részt vesz a munkaverseny különböző formáiban. A vállalatok, szövetkezetek megtárgyalják a szocialista brigádokkal, üzemi kollektívákkal a középtávú terveket csakúgy, mint az éves terveket. A termelési vállalásokon túl mindinkább helyet kap a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése a minőség javítása is a felajánlásokban. Több vállalatnál elterjedt a ..dolgozz hibátlanul” mozgalom. A versenyzők teljesítményeinek értékelésében részt vesznek a vállalat a párt. a szakszervezetek és a * KISZ képviselői. Az értékelés általánossá váló formája, hogy termelési tanácskozásokon döntenek a címek odaítéléséről, több vállalat és szövetkezet pedig sikerrel alkalmazza a szocialista ’ brigádok önértékelési módszerét. Általában gondot fordiTőth János ajánlása A megyei párt-végrehajtó- blzöttság előterjesztéséhez Tóth János, sr megyei párt- bizottság titkára szóbeli ajánlást fűzött. — Tóth elvtárs szólt arról, hogy az üzemi tapasztalatokat összegyűjtő munka- bizottságok, a szervezésben tapasztalt közreműködők három dolgot figyeltek főképpen. Azt. hogy a vállalatok miiven műszaki szervezési intézkedéseket tettek a termelés belső ténvezői, az ember, az anyag és a gép térirányítás, a vezetés eszközeként kell felfogni. S csak átgondolt, tervezett szervezéstől lehet eredményt várni. Az ágazati felügyeleti érdekképviseleti szervek ajánlásokat adnak ki. ezek alapján a gazdasági egységek dolgozzanak ki a középtávú tervekhez szervezési tervfejezeteket. A Központi Bizottság határozata nem lehet egy rohammal elintéz-, hető munka, ez hosszú időre szó’ó következetes folyamat. És komplex tevékenység. ami azt jelenti hogy a szervezői munkának már most központi kérdése az élő- és holtmunka ésszerű felhasználása, a termelés és a termelékenység korszerűsítése. a jövedelmezőség javítása éppen úgy. mint a termelés szerkezetének fejlesztése. Gond, hogy milyen szervezetek. kik és hogyan végezzék a szervezést. Sokszínű az összkép. Vannak, ahol szervezési osztályok működnek. Máshol, s ez a legelterjedtebb, a vállalatok igazgatási szervezeteiben a munkaügyi, fejlesztési, a technológiai és a termelési osztályok foglalkoznak ezzel. Általános jelenség, hogy az üzemekben nincsenek képzett szervezési szakemberek. Ezért is külső erőket, szervezési intézeteket vesznek iffmvbe a vállalatok, többnyire megtérülő ráfordítással. Fel kell kelteni az érdeklődést a gyárvezetők, üzemvezetők, részlegvezetők, művezetők körében a szervezési kultúra iránt, ők a szervezés kulcsembereinek tekintendők a hivatásos szervezők mellett. A szervezés komplex és összehangolt olyan értelemben is, hogy a magasabb színvonalú szervezettségért minenki tehet valamit, példamutatással javaslattal, intézkedésekkel. A megye ipari gazdaságában a szervezési kultúra fejlesztésével sokat lehet tenni a hatékonyság növeléséért, a teljesítőképesség emeléséért. Az utóbbi években gyorsütemű volt a termelőerők gyarapodása a megyében. A legutóbbi hat évben 20,5 ezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, s a megye ipari foglalkoztatottainak évi munkaidő alapja már 120 millió munkaóra. A munkaidő ki- hásználásának csak egy százalékos javulása is már 1,2 millió munkaórát jelent, s ez 150 millió forint termelési érték szaporulatot, 15 millió forint plusz nyereséget adhat önmagában. A szervezési színvonal megoszlik a megye iparában. Általában lemaradtunk ebben, de még az átlagosat sem éri el az ipari szövetkezetek, az építőipar, az építőanyagipar, a beruházási tevékenység. ' A munka- és üzemszervezés időszerűségét több minden bizonyítja. A IV. ötéves tervben a megye iparfejlesztésében nem az extenzív, hanem az intenzív utat járjuk. A szervezési tartalékok feltárásával 20—25 százalékkal lehetne növelni az ipar produktumát, bizonyítják a tanulmányok. A munkaverseny fejlesztéséről szólva azt mondta Tóth János: A versenycelok középpontjában a gazdasági hatékonyság növelését kell állítani: A mozgalom fejlesztésének második fontos élemé az anyagi-erkölcsi elismerés fejlesztése. A napirend vitája tanak az erkölcsi és anyagi ösztönzés megfelelő összhangjának biztosítására. Jó visszhangjuk van az eredményhirdetéseknek, s annak, hogy ez és a jutalmak kiosztása éppen a munka ünnepére időzített. A versenymozgalmak fejlődését azonban gátolja, hogy az iparági irányelvek későn jelennek meg. így azokat vagy pótlólag veszik figyelembe vállalásaikban a versenyzők, vagy később történnek meg a vállalások. Több vállalatnál nem dolgozzák ki a gazdasági tervekkel együtt a versenycélokat. Avagv nem az üzem évi feladataihoz kancsoliák. A szocialista brigádok joggal váriák. hogy a gazdasági vezetők teremtsék meg a munkafeltételeket, az átlagon felüli tel i “Sí tm én vek megbecsülését. Gazdagítani kell a munkaversenv ered- ménveinek propagálását is. Az üzemi pártszervezeteknek. pártbizottságoknak, tömegszervezeteknek sok a kötelezettségük a munka- és üzemszervezésben, a szocialista munkaversenyben is. A pártszervezetek ismerik teendőiket, mégis az a tapasztalat, hogy az utóbbi években nem foglalkoztak kellően, átfogóan e témákkal. tnelési kapcsolatának szervezettebbé tételéért. Azt, hogy müven a válla’aton belüli szervezetek beilleszkedése az üzemi munka- megosztás rendszerébe, az Irán vitás, a gyártás, a termelés folva^-atáfca. Véaül, hogv a szocialista munkaverseny miiven hatékonvan segít a gazdasági célok valóraváltásában. A megyei pártbizottság titkára beszélt arról hogy a szervezési tevékenységet az Elsőnek Fodor Sándor, a Tisza Cipőgyár pártbizottsági titkára számolt be az üzemi tapasztalatokról Dr. Lukács Pál, a közgazdasági társaság megyei titkára azt mondta: A szervezettség színvonala és foka abban különbözik egymástól, hogy az előbbi azt jelenti a vállalat a társadalmi munkamegosztásban milyen mértékben vesz részt, az utóbbi pedig elsősorban a vállalaton belüli szervezést. 'Soős István, a megyei tanács elnökhelyettese a he- Iviinar tapasztalatairól számolt be. Javasolta, készüljenek üzem- és munkaszervezési irányelvek s kis- és középvállalatoknak is. Szót kért a vitában Csáki István, az MSZMP KB tagja. a megyei bizottság el«ő titkára is. Felidézte a gazdaságirányítás átszervezésekor tett megállapításokat. Azt. hogv a reform a szükséges változtatásokkal kénes lesz a gazdasági fejlődést biztosítani. De ez általános érvényű dolog, s az aprópénzre váltás az üzemekben történik, éppen azzal a folyamattal. ami most kezdődik. Ez most a kor. a technika parancsa. Korszerű termékeket csak korszerűen szervezett üzemben 'ehet előállítani. S az üzemben már nem általános igazságokról kell beszélni, hanem arról hdgy a műhelyre, a génsórra. az emberek cso- pc-t:aira miből mi vonatkozik. Csáki elvtárs beszélt arról hogy csak a múnka'dő tisztességes kihasználásával egyötöddel lehetne a terme- l£lronvc£o<jt növelni. Ám annak okai vannak, ha a munkás nem dolgozza k; munka- ideiét. Többek között fügr attól a teljesítmény, hogvan veszik át a gépet, hogvan ad iák át, miiven az anyag- szállítás. S milyen az emberek munkaidőben! társadalmi elfoglaltsága. A társadalmi munka tisztelendő tevékenység, de vannak, akik ezzel visszaélnek, s a munkaidőt erre használják. A munka- és üzemszervezés olyan folyamat amelynek a túlsó vége nem látszik. Hiszen ha elérkezünk egy korszerűbb szintre, az már igényli a még korszerűbbet Irigyeljük a manufaktúrát. hogv mai szemmel nézve milyen könnyű volt akkor. Egy pár évtized múlva ránk tekintenek majd vissza így. hiszen akkor mé • bonyolultabbak lesznek a dolgok. Csáki elvtárs a sok telnhelvű Szolnok megyei ipar jellegzetességére hívta fel a ügyeimet, hegy ne várjanak a központi direktívákra, viszont szorgalmazzák a vállalati központokat ezek mielőbbi kiadására. A munka- és üzemszervezés n m csupán ipari téma. ehhez min len ágazatban hozzá kell kezd“ni. A mezőgazdaságban. a szállítási ágazatban, s még a kereskedelemben is. Szervezéssel összjfügaő dolog például, hogv a me" ben épülő 43 szakosított telepből még csak néhány üzemel, s a többiek átadása másfél—két évet késik. Intett attól. hogy illúziókat tánláHon valaki. Látni k“U. mos* ott tartunk, hogv még hcsszi'i ideig együtt él mari a legkorszerűbb a hagyományossal. sőt az elavulttal. Az üzemszervezésben ezzel ’ “v kell számolni. Ez nem megalkuvás. hanem a tények reális megközelítése. A vita után Tóth János összefoglalta a navirendet. K'Mön kitért -ima. hogy 3 üzem- és munkaszervezés nálunk szocialista viszenvok között történik. Ennek a középpontjában az ember van. A megvei nártbGottsáa in- t^vTcjdési, ellenőrzési tervet dolgozott ki a Központi Bizottság haté: ozatának vég- rebq''t#eácól s °7t 3 pártbizottság! ülés o- olőterjeszté- sekkel együtt elfogadta. B. L.
