Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
1972. március 23. SZÓI-NOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hűtőgépgyár eladásra felkínál 2 db já állapotban lévő NYSA 501 TÍPUSÚ TEHERGÉPKOCSIT. Érdeklődni: Hűtőgépgyár, pf.: 64. Tel.: Jászberény 137, 262 mellék, ügyintéző: Bognár Tibor, gépkocsielőadá. A ÍS A TETŐK SZERELT ANTENNÁBAN keletkezett viharkárokra is érvényes az ÉPÜLETES HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Sodronykofél a legnagyobb választékban a erroglobus Vállalatnál kapható! Különböző sodronykötelek, villámhárító kábelt, bowden belső huzalt RAKTÁRRÓL IS SZÁLLÍTUNK Felvilágosítást ad Sodronykötél osztályunk Bp. XIII., Dráva u. 13—15. Tel.: 200—554 A postai megrendeléseket a következő címre kérjük. FERROGLOBUS Budapest 62, pl. 306. Előrendelést is elfogadunk és a vevők által kért időpontra is vállaljuk szállítását. Állami vállalatok! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Mosi vásároljanak ! A rendkívüli csapadékszegény időjárásra való tekintettel 20 százalékos árengedménnyel értékesítünk: öntözőszivattyúkat, csöveket, idomokat és szerelvényeket. Megvásárolhatók azonnal a Szolnok megyei AGROKER Vállalatnál Időbeni i'ntöies, J b.ztos termelés • LAKÓHÁZBAN Mindig másokéit Sokat van úton. Hivatalokban érvel, ha kell vitázik gazdasági szervekkel, olyan családokhoz bekopogtat, ahol állami gondozott gyerekeket nevelne^ és tanácsokat ad, szeretetre vágyó árvákat babusgat. Fáradhatatlan! Réz Sándorné, kétgyermekes családanya, mint gyermekvédelmi felügyelő hetvennyolc állami gondozott neveléséért felel. A Hazafias Népfront községi bizottságának elnökhelyettese és egyben a népfront mellett dolgozó nőbizottság titkára. Asz- szony, akinek élete jelentős részét másokért végzett munka tölti ki. — Nem mondhatok semmi különöset a munkámról ha csak azt nem, hogy néha elég nehéz, de mindig nagyon szép — mondotta, amikor beszélgettünk. — Másfél évtizeddel ez előtt választottak meg a nőtanács elnökévé, azóta életemnek külön tartalmat ad a nők helyzetének javításáért végzett tevékenység. Kezdetben nehezebb volt minden, a községben az asszonyok szerettek volna dolgozni, munkalehetőséget csupán a tejüzem kínált huszonöt-harminc nőnek. — Az elmúlt években sok minden változott Jászfény- szarun. A két termelőszövetkezetben százötven nőnek biztosítanak állandó munkát, több száz nőt foglalkoztatnak idényjelleggel. Elhelyezkedési lehetőséget nyújt községünk asszonyainak, lányainak a vegyesipari ktsz, újabban az idetelepített kalapgyár. A nők foglalkoztatottságát tekintve tehát köny- nyebb lett a munkánk, nem mondhatjuk el azonban, hogy kevesebb a gondunk. Községünkből hét bérelt autóbusz indul minden reggel és viszi az eljárókat — nőket és férfiakat vegyesen — Budapestre, Gödöllőre és Kistar- csara. Az eljárók között sokan vannak olyanok — különösen gyermekes anyák — akik szívesen dolgoznának itthon. — El kell mondanom, hogy feladatain^ is megváltoztak az évek során. Tíz évvel ezelőtt még önmagában is eredménynek számított, ha egy asszonynak munkahelyet szereztünk. Ma, több száz dolgozó nő élet- és munkakörülményeinek állandó javítása szerepel munkatervünkben. Ha sikerül elérni, hogy o tsz-ben a korábban megállapított 250 tízórás munkanapot 210 napra csökkentsék már nekiláthatunk a következő feladatnak, elintézni, hogy rendezzék a ktsz- ben a nők bérét, vagy megteremtsük a balesetmentes munka feltételeit a kalapgyárban. A beszélgetés során természetesen azt is elmondta Réz Sándorné, mit tesznek azért, hogy a községben gondozott árvagyerekek szeretetre leljenek, gondos nevelésben részesüljenek. Munkáját ismertetve megható szerénységgel nem önmagáról, mindig \ a nőbizottságról, a közügyekért cselekvő jászfényszarui asz- szonyokról és lányokról beszélt. így állt össze egésszé egy asszony „élete”. Egy asszonyé, aki sokat van úton, ahol megfordul, érvel, vitázik, elintéz valamit, — mindig másoknak. I. A. Hirdetmény Városi Tanács vb város- gazdálkodás! intézmény 1972. március 26-án (vasárnap) LOMTALANÍTÁSI napot tart az alant felsorolt utcákban: A pártháztól a Várkonyi tér felé. Váikonyi tér, Szántó utca burkolt útszakasza, Kút utcában, Vöröscsillag u., Palla István krt. és a Vosztok út térségében. Kérjük az itt lakókat, hogy mindenféle felesleges holmit legkésőbb a fenti napon reggel 8-ig rakják ki a közút mellé. Az elsz'i’-'tását díjtalanul végezzük el. Budapest vendége ezekben a napokban az „Angyal” vagyis Simon Templar, azaz valódi nevén Roger Moore, a népszerű brit filmszínész. Képünkön a magyar sajtó, rádió és televízió munkatársainak nyilatkozik. (MTI Fotó — Kovács Gyula felv. — KS) Hogyan fogadták... ? Cigányok, munkában „Vigyázz vele, mert cigány!” — ilyen és ehhez hasonló kijelentések fogadják sok munkahelyen a dolgozni akaró cigányokat. „Mert a cigányok csavarognak, lopásból, kéregetésből élnek”. Ha még nincsenek is olyan sokan, de egyre többen lesznek azonban olyanok, akik közülük búcsút mondanak ennek az életformának, munkát keresnek és becsületesen dolgoznak. A jászároksZállási Faipari Ktsz-ben jelenleg öt cigány munkás dolgozik. m Oláh Andort mindenki rendes, komoly embernek ismeri a szövetkezetben. Szorgalmasan dolgozik. Amikor kerestem, a műhelyben volt. A bemutatkozásnál zavartan törölte kezét kék munkaruhájába. A magas, 38 éves fiatalember már teljesen ősz. — Hogyan fogadták a szövetkezetben? — Bizony a cigányoknak nem is olyan könnyű beilleszkedni munkahelyükön a közösségbe. Még mindig sokan vannak akik a szárma- zásujj miatt lenézik őket. Engem Jászárokszálláson sokan ismernek, itt születtem itt is élek. Talán ezért sikerült hamar megszoknom ezt a munkahelyet. Persze mindenhol akad egy-két ember aki ellenségesen viselkedik, mert szerintem nincsen olyan hely, ahol teljes megértés lenne. A munka utáni szabadidőmben sokat olvasok, most éppen a Jane Eyre című regényt. Amellett rádiót hallgatok, televíziót nézek. A muzsikáláshoz sem lettem hűtlen. Hármunkra elég kevés az 1600 forint amit keresek, ezért szombatonként bálokon muzsikálunk a társaimmal. E A ktsz külső telepén találkoztam Farkas Gáborral, Farkas Sándorral és Lakatos Jánossal. — Egy cigánynak nehéz vagy könnyű munkahelyén beilleszkedni a közösségbe? A kérdésre Farkas Gábor válaszolt. Beszéd közben szórakozottan forgatta megkopott sapkáját. — A cigányokat nehezen fogadják maguk közé az emberek. Sokszor megkapjuk, hogy „csak cigányok” vagyunk. A beilleszkedés az nem csak mitőlünk függ. Az is számít, hogy a munkahelyén kit hogyan fogadnak. Persze so^ olyan cigány van, aki havonta változtatja a munkáját, de nem mindenki ilyen. Három éve — mióta itt vagyok — próbálok a társaimhoz alkalmazkodni és igyekszem minden munkát rendesen elvégezni. — Az is nagy hátrány a beilleszkedésnél, hogy nincs a cigányoknak iskolájuk meg szakmájuk, ezért most én is tanulok — vette át a szót Farkas Sándor, aki | még nincs harminc éves, de már négy kis lurkó édesapja. — A szövetkezetben hozzásegítettek ahhoz, hogy iskolába járhassak. Most végzem az általános iskola nyolcadik osztályát. Eddig még mindig négyes rendű voltam. Biztatnak is a tanárok, hogy tanuljak tovább a gimnáziumban. Kedvem, az volna hozzá, de négy gyere^ mellett nehéz a tanulás. A gimnázium meg csak nem általános iskola. Lakatos János csendben figyelte társait. Egy-egy mondat után helyeslőén bólogatott. — Nekem már nem ez az első munkahelyem. Mielőtt ide jöttem, Budapesten a Csepel-Művekben dolgoztam. Itt a ktsz-ben egy tizenöt tagú szocialista brigádban vagyok az enyvezőknél. A brigád tagjai nagyon rendesek hozzánk, de nincs mindenütt így. Meg kell azért keményen dolgozni, hogy befogadják a cigányokat. E Csatári László művezető és a szövetkezet személyzeti előadója mondta: — A ktsz dolgozói hamar befogadták őket. Talán azért is ment ez ilyen könnyen, mert látták, hogy becsületes emberekkel van dolguk. Három-négy éve dolgoznak nálunk, mint gépmunkások, rakodók. Persze olyan cigány is volt itt, akit egy-két hónap után elbocsájtottunk. De ezzel az öt emberrel nagyon elégedettek vagyunk. Bár csak mindegyik ilyen lenne. S*. EL FEHÉR KLÄR A: I A gyilkos í Tiltakoztam. I Köszönöm, nem. Ne mesélje. Nem aka- l rok „témát kapni”, nem írok sem köny- ; vet, sem filmet más élményeiből. író va- ; gyök: amit magam látok, amit magam ; átélek... ☆ ; •— Hallgasson meg, — mondta csöndesen. — Hallgasson meg, kérem. Nem kí- ; vánom, hogy megírja. Semmit sem kí*á- l nők. De Ön író. Legalább rr.eg fogja ér- l feni és átérezni. Most mentem nvugdíjba. ; Évtizedeken át ügyész voltam. Azután a ; büntetőjog professzora. És van egy élmé- J nyem, nagyon régi, fiatal ügyész korom- ; ból... ha akarja, megírja, ha nem akar- ; ja, nem... de én nem bírom elfelejteni. ; Karácsony előtt én voltam a soros, a I börtönt ellenőriztem N. városkában. Az ! egyik cellában egy kisfiút találtam — ti- | zenegy éves volt mindössze, tárgyalásra 3 várt. 3 — Miért vagy itt? \ — Leszúrtam az apámat. Meg is halt. I Láttam már gyereket börtönben máskor \ is. Csavargásért, lopásért, megesett, hogy ! a csendőrség — intézkedéséig. — a felnőt- I tek közé dugta. Mindig iszonyú Volt. De • ez... A börtönőr mondta is: „ez már a I pólyában gyilkolt”. I — Nagyon megbántad, ugye? — kérdeztem. mert hát az ember valamit kérdezni akar. ostobaságot, ami a nyelvére jött. — Nem bántam meg. Jól tettem — válaszolta komoran. Két nappal később megismerkedtem a kisfiú anyjával. Harmincöt év körüli parasztasszony volt, — harmincöt éves korában elnyűtt, elfáradt, eltompult a gondoktól. — Borzasztó. Borzasztó. Most itt vagyunk férfi nélkül — mondogatta. — Borzasztó. Bárha egy dologból jól tette, hogy leszúrta. Mert a ribanca miatt éheztünk. Annak hordta oda azt a keveset, amit keresett, ami a pálinka után megmaradt. Hányszor mondtam neki, téged le kéne szúrni, te átkozott. Téged le kéne szúrni, mint a disznót, mert elnézed, hogy rongyokban járjunk, hogy éhes sírással feküdjenek le a porontyok. Te a macáddal henteregsz, amíg én beleszakadok... ó, teremtőm, téged le kéne szúrni... — Mondja, ugye szereti magát a kisfia? — Hát már hogyne szeretne. Muszáj, hogy szeressen, hiszen már apja sincs ... De amíg volt. addig se volt. Akkor este is, én hoztam azt a nagy kerek kenyeret, én gürcöltem érte keservesen, én vállaltam napszámot. Az uram csak ült a pálinkásüveg mellett, egy fillért se tett az asztalra. A kenyér ott volt előtte, a szép nagy kenyér, meg a nagy konyhakés. A gyerek ült az apjával szemben és nézett minket. Én meg csak sikítottam... hogy le kéne szúrni téged, de én nem mocskolom be veled a kezemet... le kéne szúrni téged, te disznó, de énnekem nincs annyi erőm. Akkor felállt a gyerek és felkapta a kést. Nem tudom, mi lett a gyerek sorsa. A nevére se emlékszem. De álmodni szoktam róla. Pedig általá- | ban ritkán álmodom.
