Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

1972. március 18. 8ZOINOS MEGYEI NÉPLAP a „Nagyon kedvező képet kaptam a megyéi ői" (Folytatás az 1. oldalról) halkan megszólalt Boldog Lajos: — Sajnos a hőmérőm már napok óta rossz. Lett is nagy nevetés erre a látogatók között. A festőműhelyben már a belépése pillanatában észre vette, hogy az egyik munkás védőálarc nélkül dolgozik. Amikor a látogatás végén miniszterelnökünk elbúcsú­zott az üzem igazgatójától, külön figyelmeztette: — Ne enqedje, hogy ön­maguk ellenségei legyenek a dolgozók. Szigorúan tartassa be az egészségügyi és óvó- rendszabályokat. Ez az ő ér­dekük is. Délután a város három termelőszövetkezetébe láto­gatott Fock Jenő. A Vörös Csillag Tsz székházában kö­szöntötték a tsz tagjai. Ne­vükben Szurcsik István el- nöK vázolta, hová iutott a 24 év alatt a gazdaság, amelyet tíz volt agrárproletár alapí­tott meg. Ma már jól együtt vannak az egykori agrárpro­letárok, középparasztok és a cigányok is, hiszen hetven cigány dolgozik szövetkeze­tünkben — mondta. — Nap, mint nap érezzük, hogy ki­alakul a szövetkezeti pa­rasztember típusa. Gondok­ról is szólt az elnök. Arról is, hogy a növénytermesztés nem vonzó a fiatalok előtt, mert nem tud állandó kere­seti lehetőséget biztosítani. Megemlítette: a jelenlegi táppénz-rendszerben sok a visszaélési lehetőség, és hogy a mezőgazdasági tervezők sokszor nincsenek tekintettel a szövetkezet anyagi lehető­ségeire. Erre mondta a mi­niszterelnök: * — Úgy látszik, összetalál­kozott a gondolatunk. És ez így is van jól, hiszen a párt és a kormány is ismeri a szövetkezetek helyzetét. Azt is megértjük, hogy a fiata­lok a gépekre vágynak. Kér­jük őket, legyenek egy kis türelemmel. Ma még a ha­gy- mányos módszerekre is szükség van a cukorrépa- és a zöldségtermesztésben, ad­dig is. amíg ezeknek a gépei elkészülnek itthon, vagy kül­földről be tudjuk hozni. Majd hozzátette: — Egyetértünk elnök elv­társ, hogy nem olcsó az épít­kezés. Ám az is igaz, hogy létezik az országban, törté­netesen a keszthelyi akadé­mikusok által kikísérletezett olcsó építkezési eljárás is. Fele idő, fele költség, mégse nagyon terjed. Én úgy ér­zem, ebben a TOT-nak és a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségeinek is lenne feladata. Úgy tudom, prog­ram szerint most a szakosí­tott sertéstelepre megyünk. Ez engem igen érdekel. Prog­ramunk, hogy két-három év alatt úgy rendbe tegyük a szakosított telepek dolgát, utána sokáig ne kelljen erre költeni. De hadd hívjam fel a figyelmet, nogy bár a sza­kosított telepek a hústerme­lés alapjai lesznek, még so­káig, talán tíz-húsz évig is szükségünk lesz a háztáji termelésre. S attól a túlzás­tól is óvnék mindenkit, hogy afféle verseny alakuljon ki a gazdaságokban, nehogy a mi szakosított telepünk ki­sebb legyen a másik tsz-énél. Mindenki a maga adottságá­nak megfelelő típust válasz- szón. Jómagam is talán nyolc fajta szakosított telepet láttam már. gondolom, ezek valamelyikéből alakul majd ki a jellemző típus. Valóban, az ördögárki ha­tárrészen, a szakosított tele­pen folytatódott a program. Megkérdezte a "zövetlceze- ti vezetőktől a kormány el­nöke: hány telepet néztek meg. mielőtt az építkezésbe 1 ezdtek. Szurcsik István el­nök azt válaszolta: többet, s úgy alakították ki a telepet, hogy ha pénz lesz rá, meg lehessen duplázni a mé - teit. Ezt az utat a minisz­terelnök is járhatónak tart­ja, mert mint mondta; — Látom, tudják, hogy mit akarnak a jövőben. Ér­tem, miért átmeneti jellegű a telep. Mert van egy ma­gyar közmondás: szegény ember vízzel főz. Bizonyosra veszem, ahogy pénzük lesz rá, kiépül majd a telep. A Táncsics Termelőszövet­kezetben, annak szakosított szarvasmarha-telepén, a turpásztói részen vár­ták a miniszterelnököt. A tsz tagjai nevében Szegő László elnök beszélt többek között arról: valaha a juh­tenyésztés fémjelezte a túr- kevei állattartást. A Táncsics Tsz-ben kedvelik a szarvas­marha-tenyésztést is. De az igazat megvallva, a szarvas­marha-tenyésztésben a jelen­legi árak nem fedezik a rá­fordított költségeket. Erre mondta a miniszterelnök: — A második nap vége- felé egyre nehezebb okosabb dolgokat mondani. Hadd is­mételjem hát önmagam. A megyei pártbizottságon már kifejtettem, hogy a jövőben a végtermékeket fogjuk job­ban megfizetni a szarvas­marha-tenyésztésben. De 2400 literes tehenektől semmilyen árrendszer mel­lett ne várjanak nagy gaz­daságosságot. A szövetkezetiek panasz­kodtak, hogy a mezőgazda­ság maximalistákkal van megáldva. A KÖJÁL és az állategészségügy olyan költ­séges előírásokat diktál, amely sokba kerül a szövet­kezeteknek. Fock Jenő így válaszolt erre: — Látatlanban elhiszem. Hiszen végül is nem nekik kerül pénzbe. No, én híve vagyok az óvatosságnak, és azt is látni kell, hogy szük­ségesek az előírások. Ha gon­datlanságból valami történik, milliós értékek mehetnek tönkre. De úgy vélem, ezek az előírások nem a mai tech­nológiához igazodnak, és szükség van felülvizsgálatuk­ra. Az istállókban sétálgatva nagy derűt fakasztott egy epizód. A szövetkezetiek el­mondták, hogy 23—25 mázsa náluk a kukorica átlagter­més. Csáki István közbeszólt: De holdanként, és nem hek­táronként. Na, még az lenne a szép — válaszolt Fock Je­nő, — nem is mennék egy lépést se tovább velük, ha csak hektáronként érnék el ezt a hozamot. A Búzakalász Tsz-ben a halastavat tekintette meg mi­niszterelnökünk. Abonyi La­jos elnök mondta el: néhány éve itt még fehérlő kunsági szik volt. S a 113 hektáros halgazdaság azóta a szövet­kezet legjelentősebb ágaza­tává nőtt. Tavaly is két és félmilliós bevételük volt be­lőle. Gyenge adottságú tsz az övék, most is veszteséggel zárt, létfeltétel lenne, hogy fejlesszék a tógazdálkodást. De áll a program. Kérte a miniszterelnököt; segítsen eb­ben. Fock Jenő azzal búcsú­zott tőlük: — Ha segíteni tudok, el­jövök majd megnézni az új halastavakat. De ha nem tu­dok segíteni, messze elkerü­löm ezt a tájat. A miniszterelnök utolsó túrkevei programja a Finta Múzeum látogatása volt. Dr. Győrffy Lajos múzeumigaz­gató és Iván Sándor, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályvezetője kalauzolták a 21 éve fennálló múzeumban Fock Jenőt. Igen érdekelte a névadó őstehetség Finta Sándor regényes életútja, a Finta-testvérek életműve, s a múzeumban elhelyezett anyagok. — Gyönyörűek a kisplasz­tikák, a csontfaragványok és minden. Én inkább Sándort érzem a testvérek közül erő­teljesebb, markánsabb mű­vésznek. Búcsúzóul dr. Győrffy La­jos múzeumi kiadványokat adott át emlékül Fock Jenő­nek, mondván: tisztelettel adja a művészetpártolónak. — Csak pártoló vagyok — válaszolt Fock Jenő, — igaz, hogy Párizsban egyszer úgy mutattak be, hogy a magyar miniszterelnök festő is. Az­tán kiderült, hogy a felesé­gemről van szó. Az esti órákban miniszter- elnökünk elköszönt a megye és a város vezetőitől. Fock Jenő nyilatkozata a Néplapnak Látogatása befejeztével a miniszterelnök nyilatkozatot adott a Szolnok megyei Néplap olvasóinak. A következőket mondta: —• Kétnapos itt-tartózkodásom összegzéséül azt mond­hatom, nagyon kedvező képet kaptam a megyéről. Koráb­ban hat éve jártam itt, ugyancsak két napig. Aki ritkán jön, talán jobban fel tudja mérni a változást, a fejlődést, mint aki minden nap itt él. Nagyon örülök, hogy bárkivel találkoztam, nem hallgatták el a meglévő gondokat sem. Örömmel jöttem erre a látogatásra. Nálunk nemcsak a kormány elnökének, hanem a Politikai Bizottság és a kor­mány tagjainak munkastílusához is tartozik, hogy negyed­évenként előre meghatározott program alapján felkeressük a megyéket, ipari-, mezőgazdasági üzemeket, kulturális in­tézményeket. Itt mindenben részem volt a két nap alatt. — Az első nap Szolnokon az iparral, a megye és a város gazdasági életével ismerkedtem. Nagyon emlékezetes marad nekem az a három óra hossza, amit a Tisza Bútor­gyárban a szocialista brigádvézetőkkel töltöttem, teljesen nyílt őszinte légkörben. Ma Túrkevén az autójavító és a három termelőszövetkezet megtekintése után a múzeummal zártuk a programot. Örülök, hogy eljöhettem ide, mert ez­zel az értelmiségnek, a művészetnek is tiszteleghettem. — Ügy tapasztaltam, sokszínű, tartalmas munka-élet jellemzi ezt a megyét. Nagy örömmel viszem ezt a tapasz­talatot magammaL „Hány telepet néztek meg, mielőtt az építkezésbe kezdtek?” Foto: Nagy Zsolt Lakás, gyár, iskola... A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az idén Miskolcon, Kazinc­barcikán és Leninvárosban több mint 2500 összkomfor­tos lakást szerelnek össze házgyári panelekből. A leg­több új lakást, számszerint 1200-at, a diósgyőri új vá­rosközpontban építik fel, Ugyanitt húsz tantermes általános iskolát és 200 sze­mélyes óvodát eme’nek. Ezen­kívül ebben az évben átad­ják a 30 millió forintos be­ruházással készülő új mis­kolci kenyérgyárat Épül Szolnokon a görbeéri vízátemelő szivattyúház Hány lakása, telke van? Kormányrendeletek végrehajtása megyénkben Mindennapos gondunk a lakásépítés és azzal szoro­san összefüggően a telekellátás. Elég csupán példának Szolnokot említenünk, ahol a mostani ötéves tervben mintegy 6800 lakás építését tervezték, ebből több mint négyezret társas-, lakásszövetkezeti-, kislakásépítési for­mában. Ahhoz, hogy ezek a családi otthonok felépülje­nek nemcsak pénzre jó tervekre, építőanyagra, kivitele­zőre van szükség, hanem mindenek előtt megfelelő és elegendő telekre. Mindemellett sokan vannak olyanok és évről évre többen lesznek, akik hobby telket, hétvégi házat szeretnének maguknak, ahol az egész heti fáradal­maikat kipihenhetik, ahol családjukkal, baráti körben kellemes órákat tölthetnek. Ehhez is telekre van szük­ség. Nincs elegendő lelek A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1969. augusz­tus 31-én kelt határozatával szabályozta a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekel­látási rendszerét. Az azt kö­vető csaknem két év tapasz­talatai azt bizonyították, — hogy a határozat nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket, mert nem szüntette meg a telekspekulációt nem gátolta meg azt. hogy töb­ben indokolatlanul olyan ma­gas jövedelemre tegyenek szert, amelyek a telkek adás­vételéből származott. Ezért a kormányzat és az ágazati mi­nisztériumok a telek-, a la­kás és üdülőtulajdonnal kap­csolatban 1971. októberében új szabályozó rendszereket léptettek életbe. Az új sza­bályozások alapelvei meg­egyeznek az előzővel — min­denkinek csak egy lakó- és egy üdülőtelke lehet —, de a telkek értékesítésére vo­natkozó gazdasági ösztönzők mellett már adminisztratív eszközöket, a tulajdont érin­tő korlátozásokat és kötele­zettségeket vezet be a sze­mélyi tulajdon mértékét meghaladó telekkel, lakással, üdülővel rendelkezők ter­hére. dő a megyében: Szolnokon, Karcagon, Törökszentmikló- son. Jászapátiban, Jászszent- andráson, Cserkeszőllőn, Sza- jolban, Tiszajenőn és Tisza- püspökiben. Egyszóval azo­kon a helyeken, ahol meg­felelő — üdülőövezeteket lehet kialakítani. Szolnokon például a Holt-Tisza parton, a kocsorosi és rokkantföldi „hagyományos” üdülő jelle­gű területeken, a Tisza ár­terein összesen mintegy 2000 hétvégi ház. üdülő építésére van lehetőség. Mivel a kormányrendelet szól a lakás- és üdülőtulaj­donról is. nézzük röviden mi a helyzet e vonatkozásban a megyénkben. Szőkébb ha­zánkban a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint — 141 657 lakás volt. 1971. de­cember 31-én a lakásállo­mány megközelítette a 145 ezret. Üdülőtelek 1400 van a megyében, de az összes üdü­lőépület száma csak 250. A lakásszám növekedésének el­lenére is különösen a me­gyeszékhelyen nagy a lakás­hiány: mintegy 3500 jogos igénylőt tartanak nyilván. — Viszonylag jobb a helyzet Mezőtúron és Kisúiszálláson, ahol .ccak” 140—150 család vár arra, hogy otthonhoz A Szolnok megyei és vá­rosi tanácsok végrehajtó bi­zottságai a közelmúltban tár­gyaltak a már említett kor­mányrendeletek végrehajtá­sáról. A megyei jelentésben foglaltak szerint nálunk 2977 többlet telek van. Egy több­let telekkel 2676, kettővel 174, hárommal 75 négy-öt vagy még ennél is több te­lekkel 52 tulajdonos rendel­kezik. Az OTP-nek a megye-! ben 769 lakó- és 750 üdülő­telket adtak át a tanácsok, értékesítésre, amelyekből 99 lakó- és 144 üdülőtelek még mindig gazdára vár. A városokban — Túrkeve, Kisúiszállás és Mezőtúr ki­vételével — általában nincs elegendő beépítésre váró la­kótelek. Hasonlóan nagy az igény a telkek iránt a nagy­községekben. A községekben viszont már több a telek, mint az építeni szándékozó. Kivétel természetesen itt is van: az 51 községből 5 tele­pülésen — Jászjákóhalmán, Jászszentandrásón, Cserke­szőllőn, Szajolban és Tósze­gen — nagyobb az építési igény, mint a rendelkezésre álló telkek száma. jusson. Sajnos a nagyközsé­gekben is állandósult a la­káshiány, különösen Mart­Vasárnap és hétfőn rende­zik meg Szolnokon a me­gye diákifjúságának hagyo­mányos kulturális sereg­szemléjét, a Verseghy Diák­napokat A vasárnapi program dél­előtt kilenc órakor ünnepé­lyes megnyitóval kezdődik a Verseghy-szobornál. A bemutatók többsége fél tízkor kezdődik. A vers­mondók a városi tanács nagytermében, a nagykóru­sok és a kamarakórusok a Ságvári körúti általános is­kola auláiéban, a népi tán­cosok a Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ­ban versenyeznek. A színját­szók ugyancsak a művelődé­si központban kezdik meg a bemutatókat, délelőtt ti­zenegykor. Hétfőn reggel kilenckor a prózamondók a városi tanács nagytermében, a szólóéneke­fűn, ahol az igénylők száma meghaladja a négyszázötve­net. — Jászapátiban viszont százhúsz. A községekben sze­rencsére nincs sok lakás­igénylő, néhol akad öt—tíz. Záros határidők A tavaly életbe lépett kor­mányrendeletek előírják, — hogy minden városban, or­szágos jelentőségű üdülőte­rülettel rendelkező közsé­gekben, nagyközségekben, — mindazoknak, akiknek egy la­kó- és egy üdülőtelkén, illetve lakásán vagy üdülőjén kívül több is van, azt el kell ad­nia. A megyei tanács vb ha­tározata alapján Jászberény, Karcag. Kisújszállás. Mező­túr, Szolnok, Török'zentmik- lós, Túrkeve városokra, Ti­szafüredre — mint országos jelentőségű üdülőterületre —, Kunszentmárton. Martfű és Tiszaföldvár nagyközségekre terjesztik ki a rendeletet, — vagyis e településeken 1972. december 31-ig mindazok­nak, akiknek egy lakó- és egy üdülőtelkükön kívül több is van, azt el kell ide«eníteni. A többi településeken az el­idegenítés alól a végrehajtó bizottság felmentést ad. Ami a lakás- és üdülőtu­lajdonokat illeti, a megyei tanács vb Abádszalók. Ci­bakháza, Fegyvernek, Jász­apáti, Jászárokszállás. Jász- fényszaru, Jászkisér, Jászla- dány. Kenderes. Kunhegyes, Kunmadaras. Öcsöd. Rákó- czifalva és Űiszász nagyköz­ségeket. valamint a megye összes községeit mentesíti a lakás- és üdülőtulajdon el­idegenítési köteiezottsége alól. Ugyanakkor valamennyi vá­rosban. Kunszentmárfonban, Marring. Tiszafö’dgőron és Tiszafüreden mmden sze­mély. illetve csalód csak egy lakással és egy üdülővel ren­delkezhet Az ezen felüli tu­lajdont 1973. december 31-ig értékesíteniük kell. V. V. sek, duók, triók a városi ta­nács házasságkötő termében kezdik meg a programot. Ugyancsak kilenckor kezdő­dik a jubileumi vetélkedő, a Hazafias Népfront Barátság Klubjában. A zenekarok rövid bemu­tatója fél tízkor kezdődik a Ságvári Endre megyei Műve­lődési Központ színháztermé­ben, ahol a program tíztől a színjátszók bemutatóival folytatódik. Délután a Bartók Béla Ze­neiskola előadótermében fél kettőtől a szólóhangszer-be­mutatót rendezik meg. Az eredménvhirdetés, a díjkiosztás és az ünnepi mű­sor négykor kezdődik a Ság­vári Endre megvei Művelő­dési Közpon*. színháztermé­ben. A kétnapos program este hétkor lám ni-mos felvonulás­sal fejeződik be. Kétezer hétvégi ház épülhet Üdülőtelekből van elegen­T7 A Verseghy Diáknapok programja

Next

/
Thumbnails
Contents