Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

1972. február IX. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnok megye Tanácsa tavaly decemberben elfogadta a megye település-hálózatának fejlesztési tervét, amely körülbelül az ezredfordulóig körvonalazza a megye város- és községhálózatá­nak fejlesztési irányát, megállapította a megye településeinek hierarchikus rendjét. Ez a nagyfontosságú dokumentum is indo­kolja, hogy a megye lakosságát részletesen tájékoztassuk a város- és községhálózat távlati fejlesztési elképzeléseiről, célkitűzé­seinkről. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS SZOLNOK MEGYÉBEN A településhálózat tervszerű fejlesztésének o szükségessége A területfejlesztés kettős célja A megyei tanács feladata lett Országos lakásszövetkezeti ankét Szolnokon zados fejlődés folyamán ala­kult ki. A termelőerők fej­lődése és területi koncent­rálódása, valamint a népes­ség településekkel szemben támasztott sokrétű követel­ményei (szükségletei, igé­nyei- a településhálózat tu­datos. tervszerű alakítását teszik szükségessé. A vá­ros- és községhálózat fej­lesztési feladatainak megva­lósítása és a településháló­zat szerkezetének korszerű­sítése, átalakítása — a mindenkori gazdasági erő­forrásainkhoz igazodóan — hosszá ideig tartó folyamat. Annak érdekében, hogy a város- és községhálózat mi­nél hatékonyabban szolgál­hassa a termelőerők ész­szerű területi elhelyezését és a lakosság növekvő szín­vonalú anyagi, egészségügyi és kulturális ellátását, a kormány az ország telepü­léshálózatának fejlesztési koncepcióját az elmúlt év elején határozatában rögzí­tette. kulturális színvonalában meglevő különbségeket. A kormányhatározat szerint az ország településeit a terüle­ti munkamegosztásban be­töltött társadalmi, gazdasá­gi, szervező-irányító, szol­gáltató szerepkörük, vonzás­területük és lakosságuk szá­ma, valamint technikai­műszaki követelményrend­szerük (településszerkezet, lakás- és kommunális ellá­tás stb.) alapján kell sorol­ni különböző településkate­góriákba. rium megbízása alapján 1969-ben kezdődött a Város- építési Tudományos és Ter­vező Intézetnél. A terv meg­alapozását célzó vizsgálatok és a terv koncepciója az or­szág összes megyéjére köte­lezően előírt egységes rend­szer alapján került kidolgo­zásra. A koncepció megyei megvitatása után került ki­dolgozásra a megye telepü­léshálózat-fejlesztési tervja­vaslata. A részletesen kidolgozott tervjavaslatot — a koncep­cióhoz hasonlóan — de még szélesebb körben egyeztet­tük. A különböző megyei W ■ - ' ' . Jövendő szakmájukat gyakorolják a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazda- sági Szakközépiskola hallgatói. Az 1940-ben alakult intézet (1949 óta középiskola) több mint kétezer szakembert nevelt már nappali és levelező tagozatain. Jelenleg is félezer ember tanul náluk a két tagozaton. Az elméleti oktatáson kívül sokat tö­rődnek a gyakorlati felkészítéssel is, mint ezt képünk bizonyítja. (Junó György felvétele) V Vérlelen kés” a sebészetien Gépi ügyelet a betegek mellett — Űj műszerek a gyógyítás szolgálatában A népesség térbeli letele­pülése, a mindenkori tele­püléshálózat a társadalom anyagi és kulturális életfel­tételeinek egyike. Az embe­rek a településekben — vá­rosokban és községekben — élnek együtt, társadalmi­gazdasági kapcsolataiknak ez a legfontosabb feltétele. Ebből következik, hogy a település — vagyis a tele­püléshálózat állapota és változása — befolyással van a társadalom egész fejlődé­sére, gyorsíthatja (elősegít­heti), vagy lassíthatja (gá­tolhatja) azt. A népesség városokba tömörülése (kon­centrációja) nélkül például nem lehet modern értelem­ben vett nagyipari terme­lésről beszélni. Fordítva is igaz: a termelés fejlődése, a technikai-műszaki fejlő­dés új települési formákat, településszerkezetet „kény­szerít ki”, hoz létre. Településeink döntő több­sége — mind országosan, mind a megyében — évszá­A területfejlesztési politi­ka a társadalom és gazda­ságpolitika szerves része. A területfejlesztésnek kettős célja van: Egyrészt: bizto­sítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásai­nak hatékony felhasználá­sát a településhálózat kor­szerűbbé és racionálisabbá tételével, másrészt: a terü­letek foglalkoztatottsági és termelékenységi valamint a települések ellátottsági szín­vonalának közelítésével mérsékelni az egyes terüle­tek népességének anyagi és Az említett határozat rög­zíti az egyes települések fej­lesztésének irányelveit és tételesen felsorolja a felső- és középfokú kategóriákba tartozó településeket. Az alsófokú központok, vala­mint a központi szerepkör­rel nem rendelkező egyéb települések besorolását a megyei tanácsok feladatává teszi azzal, hogy azt a me­gyei településhálózat-fejlesz­tési tervnek kell tartalmaz­nia. Szolnok megye település­hálózat-fejlesztési tervének készítése az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­A lakásszövetkezeti moz­galom helyezetéről tanács­koztak az ország 19 megyé­jének MÉSZÖV lakásszö­vetkezeti titkárai tegnap Szolnokon, a SZÖVOSZ és a helybeli házigazdák rende­zésében. Jelen volt dr. Ko­vács Sándor, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese is. A tapaszta­latcsere előtt a vendégek el­látogattak a megyeszékhe­lyen a Fáy András nevét vi­selő lakásszövetkezeti gond­nokságra, a Békés Otthon, valamint a Bálvánv utcai lakásszövetkezet javítóműhe­lyébe és garázsszövetkezeti építkezést is megtekintettek. Hazánkban ma 507 lakás- fenntartó szövetkezet több mint 64 ezer lakás fenntar­tásáról gondoskodik, * az egyéves múltra visz- szatekintő 192 lakásépítő szövetkezet mintegy 15 ezer lakás felépítését ké­szíti elő. Százhúsz garázsszövetkezet­nél eddig csaknem ötezer gépkocsigarázs épült fel. to­vábbi 3 és fél ezer pedig készülőben van. Az eddi« rr egalakult 41 üdülőszövet­kezet majdnem négyezer ta­got egyesít — közölte tá­jékoztatójában dr. Pál Jó­zsef. a SZÖVOSZ főosztály- vezetője. Az ankét résztvevői meg­állapították. hogy a szövetkezeti törvény és az azt kiegészítő jogszabá­lyok kedvező feltételeket bzitosítanak a mozgalom kibontakozásához, ____ p olitikai, társadalmi, tudo­mányos, állami szervek és hatóságok, a járási-városi szervek rendelkezésére bo- csájtottuk és kértük véle­ményüket. A szóban elmon­dott javaslatok mellett 26 írásos észrevétel érkezett be, amelyeket összesítve el­juttattunk a tervezőkhöz. Az észrevételek figyelembe vé­telével került sor a terv­anyag jóváhagyásra kerülő részének kidolgozására. Mielőtt az elmúlt év de­cemberében a megyei tanács ülése elé került volna a terv, a tanács bizottságai, a járási és a Szolnok városi tanácstagi csoportok megvi­tatták és észrevételezték a dokumentumot. A legfontosabb célkitűzések Az elkészített és jóváha­gyott településhálózat-fej­lesztési terv legfontosabb célkitűzései abban összegez­hetők, hogy a terv — elősegíti a lakosság leg­kedvezőbb foglalkoztatási struktúráját, egyrészt azál­tal, hogy leköti a mezőgaz­daságból felszabaduló mun­kaerőt és az újonnan ter­melésbe lépő fiatalok szá­mára is helyben elhelyezke­dési lehetőséget biztosít, másrészt tekintettel van a férfiak és nők területenként eltérő foglalkoztatási igé­nyeire is; — törekszik a legkedve­zőbb települési igények ki­elégítésére, a megye egész területének arányos ipari és infrastruktúrális fejlesztésé­re, amennyiben a meglevő ipari bázisok megfelelő üte­mű bővítése mellett a ke­vésbé iparosodott területek ipari fejlesztésének előtérbe állítását és az infrastruktú­rával szemben reálisan je­lentkezhető igények kielégí­tését tervezi; — teljesíti a gazdasági hatékonyság követelményeit, mert az adottságok teljesebb kihasználását irányozza elő, és olyan ágazatok telepíté­sét javasolja, veszi számba, amelyek a további fejlődés alapját képezhetik; és mert — a tervben foglalt ja­vaslatok jól működtethető településszerkezet kialakítá­sát segítik elő. Barta László a megyei tanács vb osztályvezetője (Folytatjuk) Ennek elősegítésére tovább­fejlesztik az együttműkö­dést a MESZÖV-ök a taná­csokkal és a területükön gazdálkodó szervezetekkel. Céljuk, hogy minél több részt vállaljanak a negyedik ötéves terv lakásépítési fel­adataiból, és más szövetke­zeti formák — ÁFÉSZ-ek, takarékszövetkezetek — se­gítésével is hozzájáruljanak az építési lehetőségek hasz­nosításához. Változatos módszereket al­kalmaznak a sokrétű mun­kában, amelyben a rugal­masság és rr ozgékonyság is fontos követeimén/. Üj műszerek, berendezé­sek, modern készülékek sora kér bebocsátást a gyógyá­szatba. Mielőtt azonban bár­melyik is megkapná a „ho­nosítást” szigorú MEO-záson kell átesnie az egészségügyi minisztérium Orvosi Műszer­ügyi Intézetében, ahol évente átlag 150 készüléket vizs­gáztatnak: milyen tulajdon­ságokkal rendelkezik, hogyan segítheti a gyógyító munkát. A legutóbbi vizsgaeredmé­nyek azt ígérik, hogy hama­rosan jónéhány kitűnő gépi segítőtársat kapnak az or­vosok, számos új eszközzel gyarapszik a gyógyítás fegy­vertára. Ezek közé tartozik a Me­dicor Művek készítette in­kubátor korszerűbb, tovább­fejlesztett változata és a komplett betegellenőrző rendszer. Utóbbi az ágy mel­lett őrködik, figyeli, kont­rollálja a beteg állapotát. Előnye, hogy könnyen moz­gatható és variálható, a be­rendezést mindenkor az adott Jászberényben, a Jászsági Állami Gazdaságban számos intézkedéssel gondoskodtak a gazdaságban dolgozó nők jogainak védelméről. A párt Központi Bizottsága 1970 februári határozatának szel­lemében tett intézkedések különösen az egyedülélő nők és kisgyermekes édesanyák helyzetének élet- és munka- körülményeinek javítását se­gítették. Jelentős lépés volt a nők keresetének növelését bizto­szituációhoz lehet igazítani. A súlyos állapotban lévő betegek őrzésére, különböző életfunkciók — pulzus, test- hőmérséklet, légzésritmus, stb. — megfigyelésére alkal­mas a Műszeripari Kuta­tó Intézet új betegellenőrző készüléke is, amely számok­kal jegyzi fel rögzíti megál­lapításait. Rendkívül hasznos új mű­szer a Radelkis Ktsz-nél ké­szült biológiai mikronanali­zátor: segítségével egészen kismennyiségű alapanyagból (vérből) nagy pontosságú analízis végezhető. Külön előnye a készüléknek nagy gyorsasága: információit a lehető leghamarabb adja meg az orvosnak, s ez sok eset­ben feltétele a gyógyítás si­kerének. Ugyancsak nagyjelentőségű az Orvosi Műszer Ktsz-nél gyártott új, modern elektro­nikus vágókészülék. Ez a ha­gyományos szike helyett a sebészetben alkalmazható úgynevezett elektromos kés, sító bérezési alsó határ meg­változtatása. Tavaly decem­bertől az 1200 forintos fjze- tési alsó határt 1400 forintra emelték azok részére, akik teljes — nyolc órás — mun­kaidőben dolgoznak. Határo­zatot hoztak, hogy 1972-től a nőbizottság és a gazdaság kerületeinek vezetői minden évben felülvizsgálják az egyedülélő, a gyermeküket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét. Javaslatukra a ré­szesedési alapból külön jut­amely a vértelen vágás biz­tosítására szolgál. A felnyi­tott ereket ugyanis nyomban lezárja. Alkalmazása külö­nösen a test mélyebb réte­geiben, a lágy szöveteknél hasznos. Most foglalkoznak az intézetben a Medicor Művek Fluid inhalátorának vizsgálatával. A korszerű lé­legeztető — inhalációs — készülék a korábbiaknál sok­kal megbízhatóbb, kezelése egyszerű és lényegesen ol­csóbb, mint elődei. A számítógépek alkalma­zása az egészségügyben is új távlatokat nyit meg. Ezért az Orvosi Műszerügyi Inté­zet szakemberei központi té­maként foglalkoznak a kom­puterek munkára fogásának lehetőségeivel, feltételeivel. Egyrészt a kórházak, klini­kák ügyvitel-technikai, nyil­vántartási és adatszolgálta­tás; rendszerében, másrészt az analízisok készítésében, a diagnosztikai munka gyorsí­tásában vár nagy szerep a számítógépekre. tatás címén évente 20 ezer forintot osztanak ki közöt­tük. Segített a nők helyzetén az az intézkedés, amely sza­bályozta azoknak a gazda­ságban dolgozó nőknek il­letményföld juttatását, akik családfenntartók. Az intéz­kedés értelmében az egye­dülélő nők egy családtag után 800, kettő után 1100, háromtól öt családtagig 1400, öt felett pedig 1600 négy­szögöl illetményföldet kap­nak. Az így juttatott illet­ményföld mindegyik kategó­riában 200 négyszögöllel na­gyobb a többi dolgozó illet­ményföldjénél. További kedvezmény, hogy Bz egyedülélő nők gyerme­kei naponta háromszor kap­hatnak kedvezményes áron ételt a gazdaság konyhájá­ról, ez jelentősen megköny- nyíti a nők második mű­szakját. A nőbizottság javas­latára a gazdaság díjtalanul elvégzi a lakások karban­tartását vagy a szükséges javításokat. Gondoskodnak az admi­nisztrációs munkát végző nők munkakörülményeinek javí­tásáról is. Több mint 400 ezer forint költséggel kor­szerű gépi berendezéseket vásároltak és a gazdaságban már gépesítették a bér- és főkönyvi ügyvitelt az álló­eszköz nyilvántartást és az anyagkönyvelést, — Barna Mihályné és Kurdi Miklősné bérjegyzék írás kői­ben. Javultak az egyedül élő nők élet és munkakörülményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents