Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
1972. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 He'yszíni közvetítés — évtizedekkel a rádiózás kezdete előtt A báli szezon jelentős eseménye évről-évre az újságíróbál, amelyet szellemes szójátékkal „tollasbálnak” szokás nevezni, mivelhogy az újságírók szerszáma, harci fegyvere a toll. Az idei újságíróbál alkalmából felelevenítjük minden idők legérdekesebb újságíróbálját, az 1882-ik évit. E nevezetes bál szenzációja az első magyarországi helyszíni közvetítés volt, amelyet fél évszázaddal a Magyar Rádió adásainak megindulása előtt Puskás Tivadar, a híradás- technika nagy tudósa rendezett az általa feltalált „műdaltelefon” segítségével. Ez a találmány volt az őse Puskás 12 évvel később megvalósított telefonhírmondójának, s alapját a távbeszélő központ feltalálása előzte meg. „Amikor 80 évvel ezelőtt elkezdték a távbeszélő készülékek gyártását, csak páronként szerelték fel őket’’ — olvashatjuk A hírközlés regényében. Tehát akkor még csak két állomás beszélhetett egymással. ahogy az ma már csak a gyerekek játéktelefonjainál szokásos. Ahhoz, hogy több állomás beszélgethessen egymással, óriási költséggel mindegyiket össze kellett volna kötni valamennyi többivel. Ebben a formában sohasem juthatott volna a távbeszélő a mai hatalmas szerepéhez, mert minden előfizető kihallgathatott volna minden beszélgetést. 1877-ben Edisonnál tehetséges új munkatárs jelentkezett: egy európai mérnök, hazánkfia. Puskás Tivadar. Az ifjú munkatárs nem engedett meg azzal, hogy Edison irányítása mellett dolgozzék. hanem felvetette neki új forradalmi gondolatát, azt. hogy a különböző helyeken elszórtan felszerelt távbeszélő készülékek vezetékeit tetszőleges kapcsolások lehetővé tétele végett távbeszélő központtá egyesítsék. Ötletének megvalósítása után röviddel új. nagyszerű gondolata támadt — írja A hírközlés regénye: felismerte, hogy a távbeszélő nemcsak üzenetközvetítés, hanem szórakoztatás céljait is szolgálhatja. 1881. őszén a párizsi elektrotechnikai kiállítás volt a tudományos fejlődés seregszemléje. A kiállítás bővelkedett szenzációkban, de minden csodát elhalványított Puskás dalműtelefonja, amelynek segítségével az ipari palota termében a Párizsi Nagyopera előadását hallgatták fejhallgatókból a látogatók. A Vasárnapi Újság tudósításából: „Nehéz szorongások és vívódások után sikerült némely embernek utat törni egész a telefonos asztalig, s megragadni és füléhez emelni a csodálatos hallócsövet, nagy diadal volt, ha valaki éppen akkor fért hozzá, amikor Wiltné énekelt, mint Szilágyi Erzsébet.” Az idén 137 000 fiatal fejezi be általános iskolai tanulmányait; közülük 63 000- et, az érettségizettek soraiból pedig 7 000-et várnak továbbtanulására a szakmunkásképző iskolák. Amint azt a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályán elmondották, most az a feladat, hogy a demográfiai hullám levonulása nyomán 1972-ben tovább csökkenő „ifjúsági forrásból minden területen, de különösen az ipari szakmákban a lehetőség szerint növeljék a leánytanulók arányát. A célt elsősorban úgy kívánják elérni, hogy az úgynevezett könnyebb szakmákban, a pályázók közül az eddiginél nagyobb létszámban veszik fel a lányokat. Mindehhez azonban az üzemek, vállalatok szemléletének megváltozása is szükséges. Az ipari vállalatok ugyanis, — a könnyűipariak kivételével — általában ma még nem szívesen vesznek fel lányokat. Ha lehetőségük van rá, még könnyebb, a lányok részére megfelelő szakmákban is előnyben részesítik a fiúkat. Még nem mindenütt teremtették meg a nők foglalkoztatásának, a lányok felvételének szociális és higiéniai feltételeit. Sokhelyütt hiányzik a női öltöző, mosdó, stb. A hőbizottságok sokat tehetnek azért, hogy a lányoknak kedvük legyen megmaradni új munkahelyükön. Jó étvágyú nemzeti nagyjaink. Eszemászom . a királyi udvarokban Nemzeti nagyjaink politikai tenykedeseik mellett bőséges étel- és italszerete- tükről is híresek — vagy még inkább hírhedtek — voltak. Zsigmond királyról jegyzik fel, hogy német-római császár korában is a fűszeres magyar konyha kedveleője maradt. Valóságos négy lábon járó éléskamrák, eleven mozgókonyhák voltak az utazó király udvarát messze megelőző állatcsordák és élelmiszer szekerek 1410-ben a király és Ernő osztrák herceg pozsonyi találkozóján csupán kettejük asztalára egy borjú, két birka, tizenkét tyúk, huszonnyolc csirke, egy kappan, négy malac és kétszáz tojás került. Zsigmond egyik budai böjti napján több száz hering és négyezer rák talált gazdára, illetve bendő- re. 1412-ben, amikor Zsigmond külföldi fejedelmeket látott vendégül, körvadászatot rendezett a rákosi réteken. Estére a budai palota nagyudvarán 1600 szarvas, őz vaddisznó nyúl tetemére hullott a fáklyafény. A jó étvágyú udvar hamarosan föllakmározta a tömérdek vadat. Mátyás konyhájáról tudjuk a legtöbbet. A kor divatos lepényei helyett a király a magyar módon, kovásszal készített kenyeret kedvelte. A palotában később talált állatcsontok tanúskodnak udvara hatalmas húsfogyasztásáról. A pulyka — noha már az Anjouk is ették — Mátyás korában még ritkaság volt, 1489-ben a milánói herceg udvari követe útján Milánóból kért Mátyás eleven pulykákat és nevelésükre pulykamestert. A zöldségfélék közül a hagymát kedvelte szerfölött a király, frissen sütve és fonnyasztva. 1486-ban Eleonóra hercegnő forli termésű vörös — és fokhagymát küldött Mátyásnak. A küldeményt a királyné. Beatrix nyomban „visszaigazolta”: „Ha igazgyöngyök lettek volna is ezek a forli ha^vmák. nem szerezhettek volna naovnhb örömet a kirw'',’nak” — íria nővérének. Jellemző, hóm? Mátyás a hagymákat a kincstárban helyezte el, s kijelentette, hogy aki megkóstolja, azt nyomban elzavarja az udvarból. A hagymák ugyanis télen érkeztek és tavasszal a király saját kezével ültette el a várkertben. Az is szembetűnő, hogy Máyás előtt a királyi konyha szakosainak létszáma tíz mester, tíz segéd és nyolc kukta volt. Mátyás korában csaknem 100 szakács, kukta, főző és cukrász sürgött-forgott az udvari konyhán. Mátyás halála után a budai ünnepek világa hanyatlásnak indult: II. Ulászló és Lajos udvara olyan szegény volt, nemegyszer megesett, a főszakács budai patríciusokhoz és kocsmá- rosokhoz szalajtott át néhány kancsó borért és pár apró baromfiért. A zsíros, fűszeres középkori konyha megkövetelte a lakomák lelkét: az igazmondásra késztető boritalt is. Vizet nemigen használtak egyébre, mint mosásra és mosdásra — persze csak csínján. II. (Vak) Béláról jegvezték föl: „A borivásra adta magát. ZÖLDBORSÓ LEVES TÖLTÖTT KÁPOSZTA IRÉN TORTA Töltött káposzta: 55—60 deka sertéshúst 5 deka füstölt szalonnával apróra vágunk, s belekeverünk 10 deka megmosott rizst, 1 egész tojást, kevés törött borsot, kis paprikát és sót. Egészben savanyított káposztafejről lefejtett levelekre egy-egy jó kanállal teszünk a keverékből, összecsavarjuk s a végeit be- dugdossuk. 1 kiló savanyú káposztát (ha túl savanyú, kimossuk) lábasba teszünk, közéje rakjuk a töltelékeket. Annyi (káposztalével vegyitett) vizet öntünk rá, hogy jól ellepje, megsózzuk s körülbelül 1 V2—2 óra hosszat főzzük. Ekkor vékony rántást készítünk, feleresztjük a káposztával — amelyből s udvari emberei ahhoz szoktak, hogy ha a királytól valamit részeg állapotban kértek, mindent megkaptak; az így szerzett javakat azonban a király akkor már nem vehette vissza, amikor kijózanodott”. Nagy Lajos király lakodalmáról írják, hogy azon csak úgy patakzottak a pozsonyi borok. Pozsony borait — akár a Szerénységét — már az Árpádok korában is exportálták. Nagy Lajos idejében viszont kedvelt import bor volt az itáliai Tramini aranybora. A budai határban is bőven termett a jó — főként a fehér — bor. Nem véletlen, hogy a magyar történelem leghosszabb pere, az úgynevezett sasai ti- zed-per is Buda bora miatt folyt. Valamikor 1225 körül kezdték ezt a pert és 1845 körül lett vége. Tárgya a bortized szedés joga volt; perlekedői az esztergomi érsek és a veszprémi püspök. A majdnem hét évszázados huzavonának az vetett véget, hogy az 1840-es években Buda város tanácsa megváltotta ezt a tized-jogot. előbb kiszedtük a töltelékeket — s felforraljuk. Tálalás előtt visszatesszük a melegen tartott tölteléket a káposztába, amelyet egy-két kanál tejföllel ízesítünk. Irén torta: 8 tojássárgáját elkeverünk 14 deka cukorral, 14 deka hámozott, őrölt mandulával, 8 tojás keményre vert habjával és végül 5 deka liszttel. Kikent, meghintett formában 3 részben sütjük meg. Ha kihűlt, megtöltjük a következő töltelékkel: 12 deka cukrot jól elkeverünk 12 deka vajjal, 1 egész tojással és 4 evőkanál feketekávéval gőz fölött sűrűre főzünk. Természetesen folyton kevergetjük s ezt folytatjuk akkor is. mikor levettük a tűzről addig, míg langyosra hűl. Akkor hozzákeverjük 20 deka habosra kavart vajhoz. A torta tetejét kávémázzal vonjuk be. Mit főzzünk holnap ? A szoknya-blúz olyan nagy divat, — tavaszra is az marad —, hogy egyik öltözködési forma sem versenyezhet vele. Éspedig azért, mert a legpraktikusabb viselet. A divat a hosszak tekintetében eléggé változatos. A térden felül 15—20 cm-rel érő — úgynevezett kislányruhák, — és a térd körül mozgó szoknyahosszúság egyaránt a divatos. A tavaszi divatstílusok főleg sportos zsá- nert képviselnek, így tehát a hosszúnadrág, lefelé erősen bővülő változatban, továbbra is nagy divat lesz. Továbbra is a nagyon népszerű, a férfiinghez hasonló blúz lesz majd a sztár, amely a legkülönbözőbb anyagokból készül: nyomott kartonból, kasmír-hatású kelméből, Neva puplinból, mintás vagy egyszínű jerseyből, stb. Nem hiába nagy a népszerűsége az ingblúzoknak, ez a típus a legjobban kihasználható szoknyához és kosztümhöz egyaránt. Nagyon fiatalos, de nemcsak a fiatalok hordhatják, a keményített fehér gallérral és kézelővel ellátott, Lavalier nyakkendős blúzt. Ennek alapanyaga pettyes, csíkos vagy egyszínű lehet, kj mit szeret, és kinek mi illik legjobban meglévő ruháihoz. Megkötött nyakkal készülő blúzok, a fentebb már említett alapanyagokból szintén népszerűek lesznek, mert a megkötés sálrészt többféle formában lehet viselni, például: csokorra kötve, férfinyakkendőszerű kötéssel, vagy sálhoz hasonlóan megkötve. A madonnakivágású ruha és blúz fiataloknak, szintén nagy divat, alapanyaga lehet egyszínű és mintás jersey, vagy elegánsabb alkalmakra a csipke és madeira is. A több színből összeállított tunika az erősebb termetűek- nek szoknyához és nadrághoz egyaránt előnyös. Derékban szoknyába bekötős blúzt inkább csak a vékonyabb derekúak hordhatnak. A férfiing formáját még jobban megközelítő fazon, amikor a tuni- kaszerűen lekarcsúsított blúz oldalvarrásánál hosszú nyitásokat alkalmazunk. A szoknyák nemcsak hosz- szúságban, de fazonban is változatosak. Divat az egyszínű, a kockás, a csíkos és a mintás szoknya is, leginkább bővülő vonallal, rakással, vagy gloknis szabással. Az egyenesvonalú szoknya az erősebb termetűek részére előnyös, főként kosztümszoknyaként. Rajzaláírások: 1- es modellünk blúza pety- tyes selyemből készült, pici vállrésszel, amely alatt a mellbőséget húzás biztosítja. A keményített fehér gallér és kézelő, valamint egyszínű, csokorrakötött Lgvalier nyakkendő a díszítése. A szoknya patenttal záródik, két kis zseb és széles szabott műbőr lakköv egészíti ki. 2- es modellünk háromrészes. Mintás jersey, kézelős ingblúz, kihajtott nyakkal, — tavaszra ez az új gallérforma bizonyára kedvelt lesz, — hozzá egyszínű, posztóból készült mellény, elől zipp- zárral záródik. A derékra övét is rakhatunk, amely bőrpántokkal csukódik. A szoknya elől két-két hóllal gazdagított, és könnyű kockás szövetből készült. 3. Megkötött nyakú jersey blúz, vállrész alatt a mellbőséget adó húzásokkal. Nyakmegoldása olyan, hogy a sálszerű rész elől hozzá van varrva a blúzhoz, azután hátulról előre megkötve. Ennél a blúznál hátul zipp-zár Szükséges. Az ujja kézelőbe fogott. Derékban elhelyezett öve alatt átbujtatható a sál, a szoknya csípőtől kifelé szabott két rakással készült, nagyon alkalmas erre a fazonra a jersey, vagy a puha szövet. 4. Madonnakivágású tunika, amely pamutjerseyből, vagy frottír-szerű jerseyből készülhet. Ez a fajta tunika készen is kapható. Hozzá színes sálat lehet hordani és trapézvonalú, nagyléptékű nyomottmintás szoknyát. 5. A csípőt éppen takaró, „V”-kivágású, rövidújjú, tunika, három szín kombinációjából, de természetesen egy színből is készülhet. A színösszeállításra javaslatunk: piros—fehér—kék; sárga—do- nányszín— fehér, stb. A tunikához körbe hólbarakott szoknyát mutatunk be, amely a legpraktikusabb poliészter szövetből, miután az a mosás, illetve tisztítás után is éltartó marad. 6. Férfiinghez hasonlító, kétoldalt felnyitott és elgömbölyített tunika, elől hólpántos záródással, kihajtható nyakkal. Mintás Tricel anyagból, vagy könnyű jerseyből nagyon kellemes viselet. A vékony termetűek széles szabott övét is tehetnek rá, de anélkül is jól viselhető az erősen karcsúsított tunika. Ez a fajta főként nadrághoz való. Nádor Vera Titokzatos kendő Blúzok Az év tavaszán és nyarán változatlanul sztár marad a kosztüm, a nadrágkosztüm, de főleg a szoknya—blúz kombináció. A blúzok legdivatosabb anyaga a ba- tiszt, a vászon, a selyem, a krepdesin, attól függően, hogy melyik uralkodó irányzatot követik: a sportosat, vagy a lágy romantikus stílust. Világatlasz — vakoknak O Világtalan iskolásgyermekek és felnőttek számára 22 oldalas, Afrikát szemléltető térképgyűjtemény készült a Karl-Marx-Stadt-i Vak-rehabilitációs Központban. A kiadványt a különböző földrészekről hasonlók követik. Méh — világbajnok Méztermelését tekintve a grúz szürke hegyi méh a világbajnok, jelentősen túlszárnyalva a híres olasz és amerikai méh faj fákat. A hegyi méh különleges jellemvonása, hogy az időjárástól függetlenül, hosszú szívóká- ia segítségével más méhek számára elérhetetlen virágokról is gyűjt nektárt Sárospatak egyik idegenforgalmi látványossága, a hajdani kollégium úgynevezett Bema-során berendezett múzeum. A régi termekben iskolai eméiktár- gyakat és református egyháztörténeti értékeket őriznek, köztük úrasztalterítőket. A több mint háromszáz darabból álló gyűjteményben 1548-tól napjainkig szinte minden hímzésforma megtalálható. A legszebb ilyen térítőt Lórántfíy Zsuzsanna fejedelemasszony sa- játkezőleg készítette. A múzeum másik érdekessége az az 1600-as évekből fennmaradt úrasztalterítő, amely egykor Beret abaújmegyei kis falu egyházközségének tulajdona volt. A fehér vászonterítő oldalait különleges technikával hímezték ki. A kendőn látható feliratot azonban még nem sikerült megfejteni, de a mintákból a kutatók arra következtetnek. hogy a hímzést Lengyelországban készítették. A több mint háromszázötven esztendős, értékes úrasztalterítő restaurálását a napokban kezdték meg, Mi zavarja álmunkat? Az ember alvás és álombéli magatartásának lélektani vizsgálatát tűzte céljául egy kis tudós-csoport a saarbrücke- ni Saar-vidéki Egyetem lélektani intézetében (NSZK). A saarbrückeni csoport megvizsgálja: a környezet befolyásai milyen hatással vannak az alvás és az álom intenzitására, milyen más tényezők befolyásolják az éjszakai nyugalom minőségét, ? az alvónak felébredésekor milyen képzetei vannak erről. Kísérleti alanyokként többnyire diákok állnak rendelkezésre. Az alvás-laboratórium kényelmes ágyakkal és elektronikus mérő- és regisztráló-készülékekkel rendelkezik az alvás az agyi áramok a szemmozgás és az izomintenzitás különböző formáinak és szakaszainak rögzítésére. A tesztszemélyek az alvókabinban még optikai és akusztikai jelekkel is szembekerülnek, s ezáltal a kutatók felvilágosítást, remélnek kapni az alvási zavarok faitájáről. terjedelmükről és okairól. Hogy a kutatási terv milyen széles körű. kitűnik abból is hogy éjszakai műszakonként a tudósoknak annyi adatot és eredményt kell kiértékelniük, hogy ezek fél kilométer hossz papírcsíkot töltenek meg. Szakmunkásképzés
