Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

1972. február 5. SZOLKOR MEGYEI NÉPLAP 3 (Jtemváltás a kenyérgyár építkezésén Szocialista együttműködés a novemberi avatásért Tavaszra készítik elő az utakat. A KPM Szolnoki Közúti Igazgatóságának dolgozói — ritkítják a fákat a jászberényi út mentén. Traktor húzza ki gyökerestől a törzseket, aztán vidáman megzizzen a fűrész, az aprítóbrigád — Vízi István, Stipta Mihály és Czakó Pál — veszi át a munkát A termelés személyi feltételei Szakemberképzés és továbbképzés Karcaron Nagyon sok még az építők dolga márciusig is. Két hó­napon belül technológiai sze­relésre kész munkaterületet keli biztosítaniuk a nagy üzemi csarnokban. — Cseuz Imre főépítésvezető bizako­dóan ígérte: teljesíteni fog­jak ezt a feladatot. Napo­kon belül téliesítik — nagy teljesítményű hőlégfúvó üzembe állításával — a csar­nokban a belső építési mun­kákat. A kellő létszámot a szükséges szakmák szerint biztosították. A legsürgősebb leendő A kívülállónak viszont az szúrt szemet, hogy az üzemi csarnok nyílászárói (a leendő ablakok, ajtók) még a múlt hét közepén egytől-egyig fe­detlenek voltak: úgy húzott ki s be rajtuk a szél, aho­gyan éppen kedve tartotta. Ezzel kapcsolatban Gellérfi László építésvezető úgy vé­lekedett: ponyvával, szaka­szosan téliesítik (fedik majd le a nyílásokat), a csarnok egv-eev részét, ahol éppen dolgoznak a mesterek. Tény. hogy ottjártunkkor inkább a maguk rakta tü- zeknél melegedtek — szép számmal, mintsem szorgos­kodtak a munkában. Érthe­tő is. mert a huzat járta csarnokban nem valami ba­rátságos ..légköri viszonyok” uralkodtak. Alighanem ezen kellene sürgősen változtatni, hogy ki-ki érdemi tenniva­lókat végezhessen az építők­re — köztük a szakioariakra — váró sok-sok feladatmeg­oldásáért. Annál is inkább, mert a március végéig kapott alig két hónao lényegében türel­mi ' idő. Szerződésük szerint ugyanis már a múlt év ok­tóber végén technológiai sze­relésre kész területet kellett volna átadniuk a csaknem kétezer négyzetméteres üze­mi csarnokban. Külföldi be­rendezések — jugoszláv ké­sőbbre halasztásáért is el kellett járniuk a gyár leen­dő gazdáinak, mert az épí­tők mulasztása miatt a sza­bad ég alatt nem teleltethet­ték volna azokat. Cseuz Imre most azt mond­ta: a legsürgősebb teendőik közé számítják már az idén a kenyérgyári építkezést. — Legfőbb ideje, mert a me­gyei állami építőipari válla­lat saját problémáin túl. — semmilyen számottevő aka­dály nem gátolta a munkát. Még jelentősebb tervmódosí­tásra sem került sor, külső okra nem lehet hivatkozni. Tény viszont, hogy nagyon sok még a vállalat teendője az új, szolnoki kenyérgyár építési-szakipari (szerelési) kivitelezésében. A türelmi idő is úgy szól: ha március végéig az ÉLGÉP munkásai­nak nem adnak technológiai szerelésre kész területet a csarnokban, akkor visszame­nőleg (október végétől) szá­molniuk kell a hátrányos jogi következményekkel. November 7-én gy ára v áfás ? — Az új gyár a 32-es — (jászberényi) út és a Land­ler Jenő út sarkán épül. — Gazdája, üzemeltetője a Szolnoki Sütőipari Vállalat lesz. A vállalat vezetői szo­cialista együttműködési meg­állapodást kezdeményeznek, hogy november 7. tisztele­tére a gyárat avathassák. Lényegében a három kivi­telezőnek a kötelezettségvál­lalását rögzíti majd a meg­állapodás, mely szerint a lé­tesítményt novemberig elké­szítik. A technológiai berendezé­sek javarészét előállító — ÉBGV s az ÉLGÉP —amely­nek szakemberei be is szere­lik azokat — támogatja a szolnoki kezdeményezést. — Bár az építők csak pár nap­ja ismerték meg a javasla­tot, Cseuz Imre szavaiból ugyancsak az együttműködé­si szándék, erre való kész­ség csendült ki. Ha részlet- kérdésben talán módosítás­sal is, de remélhető, hogy a megállapodás megkötésére hamarosan sor kerül. Fő­képp márciustól ezen múlik majd sok minden: voltakép­pen az, hogy a gazda no­vemberben birtokba veheti-e az új kenyérgyárat, amely csaknem 54 millió forint be_ ruházási előirányzattal épül. Hogy milyen lesz? — ez iránt is érdeklődtünk Dósa János vállalati igazgatótól és Frey Ferenc főmérnöktől. A kenyérüzem 32 tonna eey- és kétkilós kenyeret állít majd elő két műszakban. A kilóskenyér alapegységében számolva, hat tonna péksü­teményt gyártanak a nagy üzemi csarnok másik tech­nológiai „során”, amelyen kenyér is süthető, ha szük­séges. A szakértelem próbaköve A hazánkban kifejlesztett legkorszerűbb berendezése­ket kapja a gyár. Közülük az intenzív dagasztás gépei a legfontosabbak. Azok te­szik lehetővé, hogy a szintén gépesített megmunkálás után váljék a tészta a legjobb mi­nőségű kenyérré vagy süte­ménnyé. Egyúttal ez a sütés előtti munkafázis követeli meg a legjobb hozzáértést. Az új gyárban ez lesz a pé­kek szakértelmének próba­köve. A sütés — mint emlí­tettük — jugoszláv gyártmá­nyú, gáztüzelésű kemencék­ben történik, s azokból gépi úton kerül a készáruraktár­ba a termék. Ma még hat műhelyben és — a Rákóczi úton — egy üzemben dolgoznak a pékek Szolnokon. Az új gyár bir­tokba vételével a — kör­nyékbelieknek is megannyi bosszúságot jelentő — hat műhely megszűnik, csupán a Rákóczi úti üzem dolgozik majd tovább. Az intenzív dagasztógépet ott már napo­kon belül üzembe állítják. M. I. Amilyen áldás a hozzáértő kezében a korszerű techni­ka, a felhasználható ho­zamfokozó, gyón: irtó és be­tegségeket megelőző vegy­szerek használata: olyan káros lehet, ha azokat szak­ismeret nélkül, korábbi ta­pasztalat nélkül használjuk. Többnyire ennek tulajdonít­ható, hogy néhány termelő­üzemben emberek, állatok betegszenek meg. vagy •pusztulnak el mérgezések következtében. vagy egyes kultúrák nem adják meg a kívánt termékmennyisé- get. A Szolnok megyei terme­lőszövetkezetek a negyedik ötéves terv időszakára el­készített képzési és tovább­képzési tervét már — né­hány kivételével — rr.eg- küldték intézményünknek. 1971—1975-ig a megye ter­melőszövetkezeteiben 1184 vezető és szakember tovább­képzését tartják indokoltnak különböző szakterületeken. (Növénytermesztésben. ál­lattenyésztésben, növényvé­delemben. üzemszervezésben, gépesítésben, műszaki fej­lesztésben és munkavéde­lemben stb). Az igények sze­rint a létszámból 696 em­ber továbbképzését 1972. és 1973-ban kell biztosítani. Ez az igény is azt a tenden­ciát mutatja, hogy a legtöbb üzem minél előbb szeretné szakembereit új továbbkép­zésre küldeni. A felső- és középfokú végzettségű szakembereknek továbbképzésén kívül nem elhanyagolandó az a körül­mény, hogy a termelőüze­A középirányító techniku­sok, valamint az agrárfelső­oktatási intézmények hallga­tóinak jelentős alapját ad­ják a mezőgazdasági szak- középiskolákban végzettek. A köztudatban — a sokfele in­formáció ellenére — a szak- középiskola helyét és szere­pét még napjainkban sem helyesen értelmezik. Akad­nak szülők* akik nem tud­ják, hogy a mezőgazdasági szakközépiskola — a többi­vel együtt — érettségi vizs­gával zárul, továbbtanulásra jogosít, de ha nem tanul to­vább a tanuló, akkor — a gyakornoki idő letelte után — „technikus minősítő vizs­gát” tehet. Gyakran a nyolcosztályos általános iskolai tanulók pályaválasztása alkalmával olvan téves tájékoztatások is elhangzanak, hogy jó tanu­lónak kár a szakközépisko­lába menni, mert onnan nem lehet továbbtanulni. Sajnos az élelmiszergazdasági szak­emberképzéssel kapcsolatos konzervatív felfogás még itt-ott hivatalos, de nem me­zőgazdasági körökben is ta­Nem elég tehát az újat csodálni, hanem az élelmi­szergazdaságban is hozzá­értően kell azt felhasználni. Ezt ma már a termelőüze­mek felismerték, s ezért van napjainkban oly nagy jelentősége a mezőgazdasági szakemberképzésnek és to­vábbképzésnek. A Szolnok megyei termelőszövetkezeti vezető és szakember tovább­képzés koordináló központja a karcagi Mezőgazdasági Szakközép- és Továbbképző Iskola. mek a negyedik ötéves terv időszakábáh 2467 szakmun­kást és 3270 fő betanított munkást igényelnek. Dicsé­retes a szándék, mely a számok mögött meghúzódik. Azt jelenti, hogy ma m ár a mezőgazdasági termelőüzem­ben dolgozók érzik és tud­ják, hogy a több. jobb és ol­csóbb termelés egyik felté­tele a mainál jobb hozzá­értés. Az élelmiszergazdaság fej­lődését támogató anyagi, technikai bázis csak akkor lesz kihasználva, ha az a szakemberek továbbképzésé­vel és alapképzéssel nevelt újabb mezőgazdasági szak­emberek jobb hozzáértésé­vel párosul. Különösen fon­tos, hogy a mindennapi operatív feladatokat irányí­tó szakemberek is jól fel­készültek legyenek. Ezért szükségesek minden mező- gazdasági termelési ágazat­ban a jó felkészültségű technikusok. pasztaiható. A továbbtanu­lást a szakközépiskolákat létrehozó 1965. évi 24. sz. törvény is biztosítja. Ez természetesen nem el­lentétes azzal a helyes is­kolapolitikai célkitűzéssel, hogy a fizikai szülők ióké- pességű gyermekei, akik a humán tárgyak iránt ér­deklődnek (nyelvek, törté­nelem. földrajz, matematika, stb.) menjenek a gimná­ziumba. mert számukra az előnyösebb. Kél tagozaton Szolnok megyében eevik ilyen mezőgazdasági szakkö­zépiskola a karcagi. ahol növénytermesztő és állatte­nyésztő. valamint mezőgaz­dasági gépész tagozat mű­ködik. Mindkét tagozatra jelentkezőknek kollégiumot biztosít az iskola, teljes el­látással: A megyében alig van olyan termelőüzem, melyben ne működne Kar­cagon tanult szakember, A végzettek továbbtanulásá­hoz, vagy elhelyezkedéséhez az iskola minden segítséget megad. A 75 éve alapított intézmény évről évre hozzá­járul ahhoz, hogv a megye termelő üzemeiben a ter­melés személyi feltételei job­bak legyenek a jelenlegi­nél. A termelőszövetkezet által javasolt és ösztöndí­jai segített tanulók Isko­lánkban a felvételnél előny­ben részesülnek. Az élelmiszergazdaság csak akkor lesz képes a növekvő igények kielégítésé­re, ha a korszerű termelési eljárásokhoz több, jobban értő szakemberek fognak tevékenykedni minden szin­ten. Ezért fontos, hog” a termelőüzemek támogassák a fiatalok tanulását, akiktől később korszerűsödő term e- lésük személyi feltételeinek javulását remélik. Erős András igazgató Karcag, Mg. Szakközépiskola mencék — szántásának ké­. , ', ' • ' r-ísá ' - ' "?)&*■( jí , , *" ,, * *• ' ' ,A cserjéből fa lett* Véradók kitüntetése Szolnokon Beszédet Szabó Zoltánná íondott. Idézte a Vöröske- äszt II. kongresszusát, ami- or a térítésmentes véradó- íozgalom szervezésének be- ídításáról határoztak. „Ez zenhárom évvel ezelőtt volt. Iegyénkben akkor, — az 361. évi véradószervezői mnkát összegező jelentésből Ivashatjuk, hogy a mozga- >m tömegméretűvé vált —, 124 ember adott vért. Ma »ár tudjuk, hogy ez csak ezdeti lépés volt. Ma joggal »ondhatjuk, hogy mozgal- »unk valóban tömegméretű: 371-ben 19.637 véradó — a »egye lakosságának 4.3 szá- aléka — önzetlen adomá- yát továbbíthattuk a rászo- rlóknak”. Az eredményekhez — az —„A cserjéből fa lett!” Nálunk ez azt je­lenti, hogy a véradómoz­galom. több mint húsz­ezer embert mondhat ma­gáénak a megyében, — mondta üdvözlő beszédé- dében Magyar Gyula, a Magyar Vöröskereszt me­gyei titkára azon az ün­nepségen, amelyet tegnap délelőtt tartottak a fegy­veres erők szolnoki klub­jában és ahol átadták az országos vezetőség kitün­tetéseit több aktivistá­nak. emberek önzetlen segítenia- karásán tpl — hozzájárult, hogy megyénkben, a megyei alközpont mellett két uj vér­ellátó decentrum is létrejött. A tegnapi ünnepségen egyébként harmadízben ad­ták át az arra érdemesültek- nek a Kiváló véradószervező és a Kiváló véradó kitünte­tések arany fokozatát. A ki­tüntetéseket dr. Kun Ákos nyújtotta át A Kiváló vér­adó kitüntetést ketten kap­ták — mivel húsznál több­ször nyújtották a segítség- adásnak e formáját —: Ker­nek Imre, a Ganz Villamos­sági Művek szolnoki gyár­egységének dolgozója és Nagy Gábor alezredes, honvédtiszt. A Kiváló véradószervező ki­tüntetésben huszonketten ré­szesültek. Rajtuk kívül az ünnepség minden résztvevője tárgyjutalmat kapott Tervkészítés a m?gye közös gazdaságaiban (Tudósítónktól) Szoinok megye mezőgazdasági tsz-eiben a zárszámadással egyidőben készülnek az idei gazdálkodás pénzügyi, termelési tervei. A termelés »iránytűjének” kimunkálása a magasabb termelési szintet már korábban kialakító néhány gazdaságban, új munkaieladatot is jelent. Megkezdik ugyanis a korszerű, — nagyüzemi termelés új lépcsőfoka, a tudomány vívmányain ala­kuló zárt, termelési rendszer kialakítását. A világméretekben is fejlett módszer lényege, hogy a táj egyes fő növényeinek termelési programlát tudományos szenten határozzák meg. A nagyobb egységnyi területre kerülő növé­nyeknél, mértani pontossággal meghatározzák a tala5-előkészí­tés, a vetés, a mütráavá^ás, a növényápolás, betakarítás mód­ját, formáit és azt következetesen betartják A kijelölt. zárt- rendszerű termelésben a talaielőkészítéstől a betakaróéig. — komplex gépsorokat alkalmaznak. A gyakorlatban lerobban bevált nagyhozamú minőségi ve'őmagot tesznek a földbe és maximális műtrágya adagokat "iknimäznak. A technikai és agron^mlai 'e^+ö’ak ™<=>a'teren',*-5sén túl. év­ről évre ugyanazokat a szak^m^o’-eket. traktorosokat. — rrmzei munkásokat bízzák meg a term^ésl folvamat védésével. A Zagvvarékas és Űtszász körnT*ckt kuk~ri'>»termő rrknteey 8 ezer hektáron a fontos takart^ynb^nv. a kukorica zárt- rendszeri termelését alakiak ki, a Besen^zög környéki kö­zös gazdaságok a lueerna+erme’es intenzívebb fokozását kezdik el a tudománv eredményeinek «oVAMalúbb álcával. A Szolnok’ Cukorgyár körzetében, főleg Mezőbe. T1«za*ölivár térségében a cukorrépa legjobban bevált termelését készítik elő. Az új rendszer bevezetésével a termelés gyorsabb ütemű 'fejlesz­tését, a nagy terméshozamok elérését biztosítják a nagyüze­mek. E. S. Ezerkétszáz ember tevább tanul Technikus minősítéssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents