Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
1972. február 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sír-nevet alapon Kölcsönös útkeresés A megyei ipartelepítésről Szolnok megyébe a közelmúlt nagy ipartelepítési programjának megvalósításakor sok új üzem települt, s az ilyen irányú munka még nem fejeződött be. Bár akadt megyej „telepes” is (a Hűtőgépgyár Jászboldog- házán), az új üzemek központja általában Budapesten van. Mi késztette ezeket a vállalatokat —* az Április 4. Gépgyárat például fennállásának százhetvenedik évében először — arra, hogy a fővárostól távol fióküzemeket hozzanak létre? Milyen gondokkal küzdenek az új üzemek, hogyan találják meg számításaikat az ottani munkások? Ezekre a kérdésekre keresve választ néztünk szét néhány vállalatnál. Ambíció és szakképzettség Az új üzemekben általában alacsonyabb a bérszínvonal, mint a törzsgyárakban. Az Április 4 Gépgyár örményesi üzemében például átlagban 15 százalékkal kisebbbek a keresetek, mint a központban. Nem jószándék dolga ennek megszüntetése, hanem ambíció és szakképzettség kérdése. S mindenképpen a jövő feladata. Most még az új munkástömegekre az a jellemző, hogy nagy ambícióval láttak ugyan megyeszerte munkához, de a rutin hiánya érezteti náluk hatását. Márpedig egyenlő bért csak egyenlő teljesítményért lehet adni. Sok estben tapasztalható az ig — például az Alumí- riiumgyár tiszafüredi .telepén — hogy nehéz beilleszkedniük a gyári fegyelembe, hiszen többségük még nem dolgozott iparban. Közülük néhányan nem érzik súlyát annak, ha egy-két napig engedély nélkül otthon maradnak. Nem is gondolnak arra, hogy hátrányt szenvednek emiatt. S arra sem, hogy a gyár tervének kidolgozásakor valamennyiök munkaidejére számítottak. A rutin megszerzése, a gyári fegyelem és intenzitás megszokása csak akarat és idő kérdése. S ha ezek megvannak, lehet követelni az egyenlő munkáért egyenlő bért. Persze, még akkor sem biztos, hogy teljes joggal, hiszen a vidéki munkásoknak nemcsak pesti tükörképeik teljesítményét kell figyelembe venniök, hanem a törzsgárdának nyújtott előnyöket is méltányolniok. A keresetek különbségét azonban ez kevésbé befolyásolja. Sokkal inkább a szakértelem hiánya vagy hiányos volta. Ez az alapvető gond. amivel számolni kellett már az ipartelepítésnél, ez befolyásolja hosszú távlatokra nemcsak a bérszínvonalat, hanem a fejlődés irányát is. Egyenlőség, kérdőjelekkel Joggal vetődik fel a kérdés: lehet-e majd bérszínvonal, szakképzettség és egyéb vonatkozásban egyenlőségi jelet tenni a törzsgyárak és vidéki telepeik közé? Általában nem várható ilyen állapot beköszönte, — néhány vállalatnál azonban igen. Milyen tényezők dominálnak ebben a témában? Mindenekelőtt az üzemek rendeltetése. Az Április 4 Gépgyár örményesi gyáregységét például olyan megfontolással telepítették a régi gépállomási magra, hogy — főleg lakatos szakmában — sok betanított munkást tudnak foglalkoztatni. Minél kevesebb gyártmány típus, minél nagyobb széria, — ez volt a valóraváltott cél. Ennek köszönhető, hogy különösebb zökkenő nélkül termel az üzem. A kvalifikáltabb munka — az erőművi berendezések gyártása — Pesten maradt. Ahhoz szükséges nagyértékű beruházás, jól képzett szakgárda ott állt rendelkezésre. Ésszerűtlen lett volna azok vidékre telepítése. De ez a tény — legalábbis részben — évtizedekre konzerválja a vállalat két gyára közötti különbséget. A lakatosipari kiindulópont sem jelent azonban mindig meghatározó irányt egy-egy üzem életében. A SZIM karcagi gyáregysége is lakatosipari kooperáció útján került kapcsolatba a törzsgyárral. Egyesülésük után mégis a forgácsoló kapacitás fejlesztése, s azzal párhuzamosan a szerszámgépalkatrészgyártást helyezték előtérbe. Rátértek a forgácsoló szakmunkások tömeges képzésére, s közben az alkatrészek készítése, gyártása mellett egyszerűbb, de teljes részegységek gyártását tűzték célul. Most már több részegység összeszerelve hagyja el a gyáregységet. Kritikus napokat éltek át, de most már belejöttek a munkába. A kezdeti kísérleti lépések, majd a vasúti fékalkatrészgyártásba való bekapcsolódás után az idén új fejlődési fokra szeretnének eljutni: megkezdeni a TSK szupport köszörű gyártását. Konstrukció szempontból kész a gyártmány. Most már az anyagbeszerzés és a fel- szerszámozás van napirenden. Ebből a gyártmányból több százat karnak már az idén piacra dobni. „Ha ezen a küszöbön túllépünk, még nagyobb feladatra vállalkozunk” — mondotta a SZIM gyáregység főmérnöke. Valahogy így. fokról fokra haladva, a műszaki színvonalat állandóan emelve, egyre korszerűbb gyártmányokat kibocsájtva lehet csak a pesfiek egyenrangú partnereivé válni. A törzsgyárak segítsége A gyáregységek fejlesztéséhez a törzsgyárak nagy segítséget nyújtanak. Egymás- rautálásuk záloga egymásra utaltságuk. Az Április 4 Gépgyár például alapos rekonstrukcióra szorul. A felújítást a termelés visszaesése nélkül akarják. Ehhez viszont okvetlenül szükséges örményesi gyáregységük fejlesztése. Mintegy 30 milliós beruházással (a beruházási piac alakulásától függően) 1975-ig a gyáregység termelését megkétszerezik. A SZIM karcagi gyáregysége 55 millió forint értékű beruházással gazdagodik. Lényegében kész 3 szociális épület, az úi üzemcsarnok úgyszintén. Néhány éve. a SZlM-mel való egyesülés előtt a régi munkásállomány foglalkoztatása is gondot pkozott, nemhogy újak felvétele. Az új beruházások, az új feladatok miatt ez mar nem gond. 1973 után, amikorra a második beruházási , ütemet tervezik, különösen nem lesz gond. Bánnerre megyünk a megyében. az új gyáregységek erőteljes fejlődését tapasztaljuk. S nemcsak épületekben, hanem gépparkjukat tekintve is szépen gyarapodnak. A törzsgyárak ugyanis jól tudják, hogy a vidéki iparfejlesztés sír-nevet alapon megy, vagyis az új üzemek fejlődésének üteme számottevően érezteti hatását a törzsgyárak gazdasági eredményeiben is. Segédmunka vagy szakképzés? Az előbbi megállapításhoz tartozik, hogy az újonnan munkába lépőket —• az Alu- mjniumgyár tiszafüredi telepéről például több mint száz embert — huzamosabb időre átképzésre a törzsgyárba vezényelték. Ott aztán mindenféle munkával megbízták őket. Hazatérve sokan panaszkodtak amiatt, hogy pesti gyakorlatuk nem vág össze itthoni munkakörükkel. „Velünk pótolták Pesten a hiányzó munkaerőt” — mérgelődtek sokan, s értelmetlennek találták gyakorlási idejüket. Pedig nincs igazuk. Az egyéni és gyári érdek egyaránt az említett módszert kívánta. — Ezt a gyáregységet jórészt saját fejlesztési alapunkból építettük — mondják aZ Alumíniumgyár központjában —, közösen kell kiizzadnunk az árát. Ez pedig azt jelenti, hogy mindannyiunknak azt a munkát kell elvégeznünk, ami éppen adódik. Másrészt — és ez az elsődleges — aki eddig csak háztartásban dolgozott, azt nem lehet azonnal futószalag mellé ültetni, annak egy ideig egyéb beosztásban kell szokni a gyári életet, mert különben az első műszak végén hazautazik. A panaszosok hihagyják a számításból azt is, hogy valóban könnyebben boldogulnának, ha részmunkájukat gyakorolták volna egy évig Pesten. Igenám, de elfeledkeznek arról, hogy a gyártmányösszetétel nem örökre adott egy-egy célgép használata sem örökéletű. Sokoldalú gyakorlattal köny- nyebb az átállás másik munkafázisra. A jövő új üzemrészek ^U'tését "követeli, azokat pedig minél szélesebb látókörű, minél nagyobb gyakorlatú emberekkel kell benépesíteni. Az Április 4 Gépgyár örményesi üzemének vezetői helyesen ismerték ezt fel. Ezért rábeszélik a frissen szabadult szakembereket arra, hogy — mint hajdan a céhlegények — kerekedjenek fel, menjenek egy kicsit világot látni, s aztán — tapasztalatokkal gazdagodva — térjenek vissza. Tavaly szabadult szakmunkásaink jórésze ezért dolgozik a törzsgyárban. Mindenütt jó, de • • • Az új gyáregységek telepítése igen heterogén új munkástömeg létrejöttét jelenti. aminek helyzete a tradíciókat, a szakmai képzettséget és általános műveltséget, munkásmozgalmi múltat, egyéb tényezőket tekintve merőben különbözik a törzsgyárakétól. Az örményesi gyártelepen például a szociális létesítmények még a régi gépállomási viszonyokat tükrözik, nem felelnek meg egy modern üzem követelményeinek. Az Alumíniumgyár tiszafüredi üzemében gond volt a szakszervezetek szerepének elismertetése a munkások között. Az új munkások iskolai végzettsége is alacsony. Ezért volna szükséges, hogy a törzsgyárak ne csak az új üzemcsarnokokra, a korszerű gépekre fordítsanak több gondot vidéken, hanem az ottani emberekkel is többet törődjenek. Csupán látszólag méltánytalan, például ha szociális és kulturális keretükből az első időkben a rájuk eső résznél többet juttatnak telepeiknek. Nagy lemaradást kell pótol- niok... Annvi bizonyos: nem érdemtelen az ilven iuttalás, hiszen a szóbanforgó emberek/otthon jutottak munkához, nem kell távoli tálakra ..ingázniuk”, s ezért meg is becsülik munkahelvüVet. A közmondás ilven vonatkozásban is áll- mindenütt jó, de legjobb otthon. Simon Béla Tudományos diákkörök országos konierenciája Húsz esztendővel ezelőtt alakult a diákköri mozgalom: A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, — valamint a felsőoktatási intézményeket irányító minisztériumok március közepe és május eleje között rendezik meg a tudományos diákkörök X. országos konferenciáját. A jubileumi konferencia megnyitásának színhelye a gödöllői Agrártudományi Egyetem lesz. Ezt követően a konferencia nyolc szekcióban folytatja munkáját az ország különböző felsőoktatási intézményeiben. A szekció-üléseken mintegy 1800 diákkutató ismerteti csaknem ezer dolgozatát a legkülönbözőbb tudományágak területéről. A karcagi Béke Tsz berekfürdői primőrtelcpén nagyteljesítményű szivattyúk juttatják a vizet a melegházakba Pártalapszervezeteh a túrke vei Vörös Csillag Tsz-ben Mammutgazdaság a túrkevei Vörös Csillag Tsz, földterülete tizenegy és félezer hold. Közös vagyona több mint százmillió forint. Bruttó jövedelme tavaly 26.2 millió forint volt, csaknem kétmillióval több az előző évinél. A tagok egyéni jövedel me is emelkedett, egy tíz órás munkanapra számítva 111 forint. A gazdaságban évek óta nagy gondot fordítana^ a fejlesztésre, állóalapjaik növekedtek, s megfelelő biztonsági tartalékot képeztek. A gazdasági- és szakvezetők hozzáértéssel irányítják a szövetkezetét. Ám a jó eredmények elérésében jelentős szerepet vállaltak a szövetkezeti tagok és a gazdaság pártszervezetei is. Üzemegységek szerint Á gazdaság pártalapszervezetei a három üzemegységben jöttek létre. Munkájukat az üzemi párt vb, illetve a huszonöttagú pártbizottság irányítja. A párttagság létszáma meghaladja a kétszázat. A gazdaságnak sok nyugdíjasa van. A párttagok 20 százaléka is az. Tavaly tíz új párttagot vettek fel az alapszervezetekben. Az ötszázhetven dolgozó taghoz viszonyítva ez nem sok. A KISZ szervezet is többet tehetne a fiatalok párttagokká neveléséért. 1971-ben mindössze egy kiszistát vettek fel a szövetség ajánlá-. savai. Az üzemegységek közül az I. számú a legjelentősebb. A legnagyobb termelési értéket ebben állítják elő. Ott dolgozik a szövetkezeti tagság fele, s csaknem száz kommunista tömörül . párt- alapszervezetben. Az üzemegység fő profilja a búza-, kukorica-, lucernatermelés, a marhahizlalás és a tehenészet. A II-es üzemegységben vannak a tsz legjobb földjei. Ott termelik az ipari növényeket, a cukorrépát, mákot és a kendert. Az évi 5.5—6 ezer hízottsertést kibocsájtó szakosított telep 95 százalékos készültségi fokon áll, zöme már üzemel. A kommunisták egynegyede ebben az üzemegységben van. A III-as üzemegység főként szikes területű. De öntözni, rizst termelni és kertészkedni csak itt lehet. Sok a legelő, ezért a juhászat. fontos üzemág. Az intenzív fejlesztés révén két évenként háromszor elletnek, fő cél az exportképes tejesés pecseuyebárány előállítása. A pártalapszervezetben több mint ötven kommunista tevékenykedik. Az diaszervezetek hatásköre A Vörös Csillag üzemegységei nem önelszámoló egységek, ezért önálló gazdasági tervük sincs. Kampányterveket kapnak, melyekben meghatározzák feladataikat. A pártalapszervezetek ezeknek megfelelően alakítják ki gazdaságpolitikai tennivalóikat. Az alapszervezeteket öt-öt tagú pártvezetőség irányítja, éves, illetve féléves terv szerint. Az alapszervezetek tavaly 9—9 párttaggyűlést s és két összevont taggyűlést tartottak. Négyszer a párt belső helyzetéhez kapcsolódó témákat tárgyaltak, a többin termelési, gazdaságpolitikai kérdéseket. A taggyűlések főként a gazdasági bérezési témák tárgyalásánál aktívak, az elvi-, politikai kérdésekben már kevésbé. A jobb előkészítéssel bizonyára lehetne ezen változtatni. Az évek során kialakult a pártalapszervezetek hatásköre. Rendszeresen beszámoltatják az üzemegység-és brigádvezetőket egy-egy időszak gazdasági feladatairól. A kommunista szakvezetők jelentenek a taggyűlésnek. A pártvezetőségeknek véleményezési, javaslattételi joguk van a jutalmazásoknál, kitüntetéseknél, üdülésre küldésnél, az előléptetési, leváltás! és fegyelmi ügyekben. Jogkörükkel megfelelően élnek. Pozitív vonás, hogy évenként — valamennyi szinten — értékelik a gazdaságvezetők munkáját, emberi magatartását, nyesegetik a vadhajtásokat. Helyes módszer az is, hogy a javaslattétel előtt kikérik a pártonkívüli tsz-tagok véleményét is. Az egyik traktoros brigádvezető kinevezése előtt például három személy jött javaslatba. Kettőnek a brigádtagok is megmondták: te iszol, te meg nem tanulsz. Ezért nem javasolunk. Az egyetértéssel kinevezett brigádvezető viszont technikumba jár, s élvezi az emberek bizalmát. A jutalmazásokra tavaly több mint 50 ezer forintot fordítottak. A három tehenészeti szocialista brigádnak a közgyűlés is odaítélte a megtisztelő címet, s hozzá a személyenkénti 500— 500 forint jutalmat. Ugyanis tehenenként 500 liter tej-' jel többet fejtek a tervezettnél. A jó munka anyagj és erkölcsi elismerése tehát szerencsésen párosul a tsz-ben; S ezt a pártszervezetek is szorgalmazzák. A közösség érdekében Az alapszervezetekben jól érvényesül a kollektív vezetés. A titkárokkal havonta, a reszortfelelősökkel félévenként tanácskozik a pártbizottság titkára. E megbeszéléseken segítséget ad a munkához, az informálódás kölcsönös. A reszortfelelo- sök önállóbbak is lehetnének, többet kellene kezdeményezniük. Ez áll a pártbizalmiak egy részére is. A tsz-ben 29 pártcsoport van. A bizalmiam tájékoztatása rendszeres. A nyugdíjasok külön pártcsoportokba tömörülnek. A gépesítési, állat- tenyésztési pártcsoportok aktívabbak, a növénytermelésiek kevésbé. Az ott dolgozókat a széttagoltság miatt nehéz összefogni. De nemcsak ezen múlik... A pártoktatásban — hét csoportban — százötvenhár- man tanulnak. Többen esti egyetemre, szakosítóra járnak. A- pártbizottság az elméleti, politikai képzést is fel akarja használni a nagyobb aktivitás érdekében. A Vörös Csillag Tsz párt- alapszervezeteiben az utóbbi években javult a gazdaságszervező, irányító munka; A kommunisták és párton- kívüliek tájékoztatása. A gazdaság növekedése azonban nagyobb erőfeszítéseket követel a pártszervezetektől is. — m. L — ! Ritka látvány. A karcagi Lenin Tsz traktorát mielőtt a kövesútra hajt, megtisztítják a sártól
