Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
1972 február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY Új orvosi körzetek A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban BUKAREST A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására 1972. február 24—26. között hivatalos baráti látogatást tett Romániában a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintette a bukaresti szerszámgép- és aggregét gyárat, látogatást tett az új fővárosi lakónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét mindenütt meleg rokonszenv- Vel fogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kormányküldöttsége között megbeszélések folytak, amelyeken részt vettek: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Román Szocialista Köztársaságban. Román részről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ion Patan, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnökhelyettes. Corneliu Manescu, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, loan Cotot. a Központi Bizottság tagja, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete a Magyar Nép- köztársaságban. Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenységéről. Megállapították, hogv mind a Magyar Népköztársaság, mind a Román Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét folytattak a két párt és két ország kapcsolatainak helyzetéről és távlatairól, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar—román barátságnak mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és á román nép legjobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forradalmi harcot vívtak a szabadságért és a társadalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, a nemzetiséget elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztálya, forradalmi és demokratikus mozgalmai kifejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harcban és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgató erejének bizonyultak. A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásuk után, a hitlerizmus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme eredményeként kialakult kedvező nemzetközi feltételek között kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztályok szította ellenségeskedésnek. A munkáshatalom győzelme új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyökeres megjavításához és széleskörű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tartása, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és a testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világrendszer javát szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye volt az 1948. január 24-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépés előre a látogatás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyben tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások. A szerződés megfelel a magyar és a román nép alapvető érdekeinek, valamennyi szocialista állam érdekeinek, összhangban van a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági' Segítség Tanácsa alapszabályának rendelkezéseivel, az ENSZ alapokmányában foglalt elvekkel. A felek kifejezték elhatározásukat, hogy tovább erősítik és szélesítik a két testvéri szocialista ország népeinek barátságát és kölcsönösen előnyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs megállapodások jöttek létre az ipar; termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegen- forgalom. a vámügy, a közúti szállítás, a határövezeti árucsere területén. Fejlődött az együttműködés a tudományos kutatásban. Hangsúlyozták az 1971—75-ös időszakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 százalékos növekedését irányozza elő az előző öt év eredményeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar—román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagyfontosságú ágazatokban, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás. Hangsúlyozták továbbá, hogy bővíteni kell az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a területeken, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki haladás magvalósítását a termelésben. A felek megállapították, hogy bővült a7 együttműködés a kultúra a művészet, az oktatás terén. Kiemelték a kulturális. a művészeti és tudományos cserék fontosságát a két nép kölcsönös megismerése és közeledése szempontjából és megállapodtak, hogy segíteni fogják az e célból létesíted kulturális együttműködési vegyesbizottság tevékenységét. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrottságának. Kifejezte határozott óhaját, hogy fokozza az együttműködést a Varsói Szerződés keretében és fejleszt; a barátságot és együttműködést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a Szovjetunió, a többi szocialista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtéséhez Európában és az egész világon a béke, a népek közötti barátság és együttműködés' ügyéért folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztésében, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek hasznosításában, gazdaságaik teljesítőképességének fokozásában, népeik életszínvonalának emelésében. A felek készek az együttműködés fokozására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa bukaresti XXV. ülésszakán az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére elfogadott komplex program alapján. Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság a gazdasági és műszakitudományos együttműködés fejlesztésére törekszik az összes , szocialista állammal, a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy Európában erősödött az együttműködés és az enyhülés folyamata Ebben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállamai — köztük a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság — kezdeményezései és erőfeszítései játsszák, s amihez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések mielőbbi hatálybalépése megfelelne valamennyi európai nép érdekeinek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Ügyszintén nagyjelentőségű a Nyugat-Ber- linnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a két német állam kormányának, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a nyugat-berlini szenátussal kötött egyezményei Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követelését a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerésére. A két küldöttség véleménye szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jogi normáknak megfelelő kapcsolatok létesüljenek. Támogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes egyenjogúság biztosításával felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékeli, hogy az európaközi kapcsolatok normalizálásának általános irányzata, az érintkezések ^ gyakoribbá válása és a kapcsolatok állandó fejlesztése újabb pozitív lépéseket segítenek elő az éurópaj biztonság és a kontinens békéjének megszilárdítása útján. A párt- és kormányküldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy létrejöttek a feltételek az^ európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására.^ Szükségesnek tartják és támogatják a sokoldalú -előkészítő munka és a konzultáció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehívása érdekében. _ . A két fél teljes szolidaritását fejezi ki a vietnami nép, a többi indokínai nép hősi harcával és megerősíti elhatározását, hogy a jövőben is minden támogatást megad igaz ügyük diadalra juttatásához. Határozottan kiálltak és kiállnak a, indokínai amerikai agresszió késedelem nélküli megfékezéséért, azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok es szövetségesei haladéktalanul vonják ki összes csapataikat Indokínából és az Amerikai Egyesült Államok szüntesse meg a bábrendszerek támogatását; ez megteremtené a politikai rendezés felételeit a vietnami, laoszi és khmer nép erdekei- nek és akaratának megfelelően. A felek megerősítették, hogy következetesen síkra száll- nak a világbékét veszélyeztető közel-keleti helyzet politikai rendezéséért, a Biztonság} Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtásáért, az izraeli csapatok kivonásáért a megszállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a békéhez és a biztonsághoz való joga szavato- lásáért. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz- társaság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az összes államok a legnagyobb határozottsággal munkálkodjanak az általános leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés meg- valósításán. A tárgyalások során a két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt között eredményesen fejlődik a barátság és az elvtársi együttműködés. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében tovább szélesítsék a két párt kapcsolatait. A küldöttségek egyidejűleg aláhúzták pártjaik azon elhatározását, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlesztik kapcsolataikat a többi kommunista- és munkáspárttal s harcolnak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatása a Román Szocialista Köztársaságban, az elvtársi megbeszélések, a megkötött új szerződés jól szolgálják a két párt, ország és néo testvéri barátságának és együttműködésének további erősítését. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormány- küldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány nevében magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársaság párt- i = kormánvküldött- ségét A meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontját később egveztetik. Bukarest, 1972. február 25. KADAR JÄNOS a Magyar Szocialista Murkásnárt Központi Bizottságának első titkára • a Magyar Népköztársaság nárt- és kormányküldöttségének vezetője NTCOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője javul a szakorvosi ellátás Az egészségügyi tárca idei költségvetése a járóbeteg ellátás kiadásaira egymilliárd 755 millió forintot irányoz elő. Ez 8,8 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. A fejlesztés eredményeként 114 új körzeti -orvos munkába állítására nyílik lehetőség. Ebből 55 általános orvosi. 59 pedig gyermekorvosi körzet lesz. Az új gyermekorvosi körzetek mintegy 20 százaléka előreláthatólag Pest megyében kezdi meg működését. Ugyancsak gyermekorvosi körzetekkel gazdagodik a tervek szerint elsősorban Békés, Borsod, Hajdú és Szabolcs megye, de várhatóan csaknem valamennyi megye kap az idén egy-egy újabb körzeti gyerm ekorVost. Az általános orvosi körzetek 10 százaléka szintéi? Pest megyének jut, de számottevő lesz a fejlesztés Borsod, Szolnok, Baranya és Fejér megyében is. A szakorvosi óraszám napi 1750-nel emelkedik. A szakorvosi ellátás fejlesztésében a fő törekvés változatlanul a vidéki fogorvosi ellátás szélesítése, valamint a területi aránytalanságok fokozatos felszámolása. Pályaválasztási felelősök a szolnoki járásban A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó megalakulása igen nagy segítséget jelentett az iskolák számára a gyermekek pályaválasztási gondjainak megoldásában. A szolnoki tanácéadó azonban közvetlenül nem foglalkozhatott valamennyi diákkal, csupán a legjobban rászorulók vizsgálatát végezhette el. Tanácsra, segítségre azonban szinte mindenkinek szüksége van a pályaválasztás előtt, ezért létre kellett hozni egy olyan tanácsadó hálózatot, amely mindig közvetlenül a diákok segítségére lehet. A szolnoki járásban az 1969—70-es tanév elején kezdték ír eg a munkát az iskolai pályaválasztási felelősök. Jó felkészültségű, általában fiatal, tanulni vágyó pedagógusokat választottak erre a feladatra, olyanokat, akik bizonyos gyakorlattal rendelkeztek az osztályfőnöki munkában is. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó és az akkori járási tanács művelődésügyi osztálya együttesen kidolgozta a pályaválasztási felelősök továbbképzésének programját. Bizonyos speciális ismeretek elsajátítása, szervezett továbbképzés nélkül ugyanis a pályaválasztási felelősök nem tudtak volna a megfelelő szinten eleget tenni a reájuk háruló feladatoknak. A továbbképzési programot három éve terveztek, évenként öt egésznapos fog- lelkozás beiktatásával. A tanév kezdetekor egy, a téli szünetben egy, a tavaszi szünetben három napon hallgatnak előadásokat a pályaválasztási felelősök, s az előadások mellett gyakorlati foglalkozásokon is részt vesznek. A pályaválasztási felelősök munkája három fő területre terjed ki: felkészítik, segítik az osztályfőnököket; közvetlenül foglalkoznak a tanulók egy részével; tájékoztatják. befolyásolják a .szülőket a gyermekek sikeres pályaválasztása érdekében.- B. A. Klub nőkne— albérletben A kályhából kellemes meleg árad. Az asztalok mellett kis kagylófotelekben asszonyok ülnek, olvasgatnak, kézimunkáznak vagy éppen csak a napi eseményekről beszélgetnek. A jászberényi nőklub tartja — ideiglenes helyen — összejövetelét. — Mikor alakult a klub? — kérdezem I ajtár Rozáliától, a Hazafias Népfront nő- bizettsága elnökétől. — Klubunk tavaly novemberben alakult. A Hazafias Népfront nőbizottsága hozta létre, és mellette működik. Összejöveteleinket minden héten hétfőn tartjuk. délután 2-től 5-ig. Havonta egyszer van kötött programunk. — Eddig milyen rendezvényeik voltak? — November 17-én nyílt a klub, és ebből az alkalomból „Korszerű háztartás” címmel konzerv- és félkészételekből rendezett bemutatót a csemegeüzlet. Decemberi vendégünk dr. Szőnyi Gyula nőgyógyász volt, aki előadást tartott a nők egészségügyi problémáiról. A szolgáltatásokról, a város bölcsődei, óvodai gondjairól beszélgetett a klub tagjaival Böjti János, a jászberényi Városi Tanács elnöke. — Milyen az érdeklődés a klub programjai iránt? — A nők kedvelik ezeket a délutáni összejöveteleket. Egy-egy kötött foglalkozáson nyolcvanon, kilencve- nen is részt vesznek, főleg háztartásban dolgozó asz- szonyok. nyugdíjasok —, akiknek hiányzik a megszokott közösség. — szülési szabadságon lévő kismamák. A klubvezetőt mindenki csak „maminak” szólítja. Szívós Anna a honvédségnél dolgozott, de hat éve már nyugdíjban ven. — Nagyon szívesen vállaltam a klub vezetését. Legalább egyszer egy héten jólesik találkozni az asszonyokkal. és elbeszélgetni velük. Szeretnénk ’ otthonos légkört kialakítani, hogy minél többen látogassanak el hozzánk^ Sok segítséget kapunk a művelődési háztól anyagiakban és szakmai irányításban is. A további tervekről Kapus Ferencné vezetőségi tag beszél; — Programjainkat a nők javaslatai alapján állítjuk össze a következő félévre is. Márciusra tervezzük a szülési szabadságon lévő kismamák részére a gyermekek óvodai felkész.téséről szóló előadásunkat. Beszélgetésre hívjuk meg a Nők Lar.ja egyik munkatársát. Tájékoztatót tartunk az európai békéről és biztonságról. Programunkban szó .epei az előadás a pályaválasztásnál jelentkező problémákról. És a nyáron egy közös kirándulást is szeretnénk szervezni. A klubba iáró nők elmondták, hogy szeretnek idejárni. Itt lehet olvasni; jár a Nők Lapja, az Asszonyok, a Szovjetunió, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Néplap. így a legfrissebb politikai eseményekről is tájékozódhatnak, vitatkozhatnak. Van idő filmekről, színházié , könyvekről beszélgetni. Egyedüli kívánságuk; legyen egy külön ki? termük, ahol nyugodt körülmény között tarthatják meg ösz- szejöveteleiket. Sz. E.
