Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1972. február 3. A TIEN-SAN LABÁN/ÍL G Ebéé/ a jurtában Alma-Atából hetvenöt perces repülőút után megérkeztünk a szomszédos terület székhelyére, Dzsambulba. A város lakossága, bár több mint kétszázezer, itt kisvárosnak számít. Gépkocsin utaztunk még vagy 120 kilométert. a lugovszki kerület Lenin nevét viselő juhUUalan utakon A juhok az év négy hónapját fenn a hegyekben, a dús füvű havasi legelőkön töltik. Szeptember eleién a hideg elől megindulnak a nyájak lefelé a homokra, a sivatagba, ahol áttelelnek. Gépkocsink úttalan utakon kanyarog a félsivatag lankái között és nemsokára feltűnik egy jurta. Ezen a vidéken március óta nem esett egy szemernyi eső sem. s a legelőkön — nagy csodálatomra — dús a fű. Megmagyarázzák az okát: magasan van a talajvíz, 1— 1,5 méterre kell csak leásni, s már felbugyog az életet adó nedv. A jurta előtt Szerikpájev Bajteli, az 1. számú tenyésztőfarm 67 éves vezetője, Kurmanov Nurgazö főjuhász és felesége fogad. Ebédidő lévén beinvitálnak a jurtába. Körülüljük a gyapjúpokrócpadlóra terített abroszt, s jönnek a fogások: kumisz (lótej), majd birkapörkölt paradicsommal és kazah lepeská- val (lepény). Mint tiszteletbeli vendégnek, ősi szokás szerint nekem tálalják a birka kifőzött fejét. Persze, járatlan vagyok a fej szakszerű szétszedésében, elosztásában, s egy falat lenye- sése után továbbítom a leginyencebb,, falatot Szerikpájev Bajtelinek, az akszakálnak. Az akszakált a kazahok között nagy tisztelet övezi, szava parancs... Ebéd közben Satajev Uz- bektől, a tenyésztő' szovhoz pártszervezeti titkárától megtudom, hogy a gazdaság 90 ezer hektáros és ebből 75 ezer hektár a legelő. Tehát a szovhoz jóformán csak a takarmány termeléséért foglalkozik, földműveléssel. tenyésztő szovhozig. Kazahsztánban a szovhozok. kolhozok neve egyben a község nevéül is szolgál. A dzsam- buli terület körülbelül akkora, mint Magyarország. Összterületének háromnegyed része sivatag. félsivatag. A terület juhállománya 4 millió. Tiszta nyereségük a múlt évben 1 millió 475 ezer rubel volt, ebben az évben is hasonló nyereségre számítanak. A szovhoz 510 tagja közül 270 a juhtenyésztésben dolgozik, a többi gépkezelő és az építőbrigád Összehasonlításként any- nyit, hogy a faggyúsfarkú juhokról mindössze 1,5—2 kg durva gyapjút nyírtak, az új dél-kazahsztáni fajta gyapjúhozama átlagosn 5 kiló. A gyapjú, a legfinomabb minőségű, hosszúsága 8—9 centi. Vannak juhászok, akik évek óta rekord- teljesítményt érnek el. Murszalijev Bekis főjuhász például tavaly átlagosan 8,3 kg. Kurmanov Nurgázö pedig ebben az évben 11 kg gyapjút nyírt le minden juh- ról. A szovhozban minden 100 anyajuh után 112 bárány nőtt fel, ami ugyancsak kimagasló eredmény. Ezek a nagyszerű eredmények a szovhoz szakembereinek hozzáértő munkáját dicsérik. Juhászok nemzedékei dolgoznak itt. Apáról fiúra száll a mesterségbeli tudás, a szakma szeretete. Nagy gondot fordítanak a szovhozban a legelők művelésére, feljavítására. Az utóbbi tíz évben 3200 hektárnyi legelőt javítottak fel évelő füvekkel. Mozi, könyvtár, a havasi legelők lakóinak Nehéz, sok tudást, gyakorlatot igénylő mesterség a juhászat, mégsincs probléma az utánpótlással. Gyakran technikumot, sőt mezőgaztagja. Itt minden a juhtenyésztést szolgálja. A Lenin szovhoz a köztársaság egyik élenjáró gazdasága. S ez nem véletlen, hiszen ma már ez a szovhoz látja el csaknem egész Kazahsztánt az itt kikísérletezett és kitenyésztett dél-kazahsztáni merinó fajta juhhal. A harmincas években még a faggyúsfarkú, kis gyapjú- és húshozamú juhokat tenyésztették. 1936-ban kezdődött el az a hosszú, tudományos munka, melynek eredményeképpen az itteni ősi fajta és a kaukázusi merinó, valamint a sztabropoli fajták keresztezéséből létrejött az új délkazahsztáni merinó. dasági főiskolát végzett fiatalok mennek el juhásznak. Igaz, ma is vándorolnak, mint őseik, de munkájuk, életük gyökeresen megváltozott. Minden juhászcsaládnak van téli lakása, gyermekeik bentlakásos iskolákban tanulnak. A jurtában gáztűzhelyen főznek a juhászfeleségek, a fabordázaton ott függ a táskarádió, az áramot kismotor szolgáltatja. A havasi legelők és a homoksivatagok lakóit vándormozi. vándorkönyvtár keresi fel rendszeresen. Élelmiszerellátásuk kifogástalan. S mindehhez a magas kereset. Vendéglátónk. feleségével együtt — aki segédjuhász mellette — 560 rubelt (7300 forint) keres havonta. Már régen összegyűlt a pénze Volgára, csakhát a kocsiért ott is sorba kell állni... Friss szellő suhan be a jurtába a bordák között, melyekről felhúzták a vastag gyapjúpokrócot. A főjuhász felesége búcsúzóul hideg kumisszal kínál. Megiszom, felfrissülök tőle. Aztán a GAZ elindul velünk a szelíd halmok között. A hegyek oldalán hatalmas nyájak ereszkednek lefelé. Hosszú hetek, hónapok telnek el, míg a havasi legelőkről a félsivatagba telelőhelyükre érnek. Gyürke Zoltán (Folytatjuk) ffdrometeorológiai központ Szegeden Az Alsótiszavídéki Vízügyi Igazgatóság az újszegedi töltés hullámterén hid- rometeorológiai tudományos központot hoz létre. Erre a célra megkapták az árvizektől rendszeresen károsított egykori kemping területét. Az ottlévő épületeket átalakítják és hozzájuk magas betonlábakra állított modern megfigyelő tornyot csatlakoztatnak. Simády Béla, az igazgatóság vezetője az MTI szegedi munkatársának elmondotta: a létesítmény felállítását szinte parancsolóan előírják az 1970. évi nagy árvíz tapasztalatai. Az igazgatóság mint védelmi központ p tudományos megfigyelő állomáson értékes információkra tehet szert. Ezeket az információkat késedelem nélkül elemezheti és azonnali döntéseket hozhat a megelőző árvízi védekezés leghatásosabb módszereire vonatkozóan Ezenkívül a társintézmények részére, vagy a szomszédos jugoszláv vízügyi szervek munkájának segítségére hidrológiai és hidrometeoro. lógiai előrejelzéseket dolgozhat ki. Az A'földön rendkívül gvakori téli. tavaszi be'vi- zes időszakokban a talajvíz mozgásának gyors előrejelző szoleálatával eredményesen védekezhetnek hazánk e legmélyebben fekvő részén a sokszor váratlan hirtelenséggel fe'bukkanó pusztító elemi csapás kártételei ellen. Éneklő óvodások Kecskeméten, Kodály Zoltán szülőhelyén mind nagyobb szerepet kap az énektanítás a legalsó fokon, az óvodában is. A város telsőfokú óvónőképző intézetének óvodájában kísérleteket folytatnak az énekes tananyag bővítésére. Az óvodai énektanítás korszerűsítése .során többek között Kodály Zoltán „Kisemberek dalai”-nak feldolgozásával is eredményesen próbálkoznak. E gyűjteményt — amely ötven szép gyermekdalt tartalmaz — korábban zeneileg nehézkesnek tartották óvodai „használatra”. A gyakorlat viszont bebizonyította, hogy a nagyobb korcsoportos óvodások — részben köny- nyedén. másrészt többszöri gyakorlással — meg tudják tanulni e dalokat. Rekordok a juhtenyésztésben Büpg Sok milliárd példány A 19. század közepén a levélforgalom növekedése szinte kikényszerítette a bélyeg bevezetését. A postai küldemények számának megsokszorozódása szükségessé teszi, hogy egyes esetekben még egyszerűbb díjlerovási módszert (pl. bérmentesítőgépek) használjanak. A bélyegkímélő eljárások azon. ban nem veszélyeztetik a filatélia jövőjét, már milli- árdokban is alig lehet kifizetni a forgalomba kerülő bélyegek mennyiségét. Japánban naponta 30 millió levelet továbbítanak, Ausztráliában az elmúlt évben 830 millió bélyeget adott el a posta. India nemrégiben bélyegen emlékezett meg a százezredik (!) postahivatal megnyitásáról, a Német Szövetségi Köztársaságban 480 ezer ember serénykedik a hírközlésben. levéltovábbításban. A New York-i főposta nanonta 22 millió levelet dolgoz'fel és mintegy a felét a városban kézbesíti. A küldemények beszállítását 1300 autó úgy végzi, hogy az úttest mellett álló levélszekrények kiürítéséhez & postaalkalmazottnak nem kell kiszállnia a gépkocsiból. Egyedül itt, az Egyesült Államok és a világ legnagyobb forgalmú postahivatalában évente 310 millió bélyeget adnak el, az ötven év előtt forgalmazott meny- nyiség negyvenszeresét. Az orosz flotta története A szovjet posta különleges, színes sorozattal lepte meg a filatelistákat: öt bélyeg az I. Péter cár kezdeményezésére felállított orosz hajóhad dicsőségére, emlékezik. Az 1 kopek névértékű címleten az 1723. évi flottaparádét szemléli a cár. A következő értéken az első Oroszországban épített vitorlás, az 1688-ban készült Orjol (Sas) látható. Ezután az 54 ágvúval felszerelt Poltava (1712). maid a cár kedvence. a 64 ágyús, 1715-ben vízre bocsátott Ingerman- land tűnik elénk. A befejező érték a gőzhajók korába vezet, a Vladimír fregatt 1848-ban készült el. Bánya 250 méter mélyen Bauxitbánya. Bálimban 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szivattyúk (egy ember a szivatty ú csövek között). Gabonatermés a Szovjetunióban A Szovjetunió kolhozainak és szovhozainak dolgozói 1971-ben közpesnek, illetve jónak mondható termést takarítottak be. Az 1970. évi 186 millió tonna rekordtermést nem sikerült elérniük. Az elmúlt 5 év átlagát tekintve azonban a 167,5 millió tonna átlagtermést az új ötéves terv ez évi első szakaszában a becslések szetint máris sikerült túllépni. Persze ezek csak hozzávetőleges számítások és értékelések adatai, annál is inkább, mivel a Szovjetunió hatalmas kiterjedésű területein a Föld valamennyi éghajlati zónája — beleértve a trópusokat is — fellelhető. 1971-ben összesen 112 millió hektáron termesztettek gabonát. A legjelentősebb termőterületek a Szovjetunió európai részének nyugati és középső területeire koncentrálódtak, Kazahsztán. Szibéria környékére és o közel-keleti vidékekre. A fakitermelés távlati terve Csehszlovákiában Az erdők állami kezelésbe vétele jelentős mértékben elősegítette a fakitermelés fej lődését Csehszlovákiában. 1950-ben a kitermelt fa mennyisége 12,4 millió, 1960- ban 12,6 millió, 1970-ben pedig már 15,1 millió köbméter volt. Az 1971. január 1-i állapotot feltüntető leltár lehetővé tette, hogy meghatározzák az állandó és egyenletes fakitermelés feltételeit. Ezért jogosan feltételezhető, hogy az 1971—1980-as években az évi termelés körülbelül 14,7 millió, az 1981— 1990-es években körülbelül 17 millió és az 1991—2000-es években körülbelül 18,2 millió köbméter lesz. Figyelembe véve a fa növekedési idejét, ez az eredmény csak céltudatos, tervszerű erdőműveléssel érhető el. Figyelembe kell venni az eddig elhanyagolt körülményeket is, így például az erdőállomány korát. Az állami erdőgazdaságoknak törekedniük kell a munkaműveletek fokozott gépesítésére és dolgozóik munkakörülményeinek javítására, valamim szociális helyzetének javítására. Jelenleg a fa kivágása már 98. a rakodás 76, és a2 elszállítás 99,3 százalékban gépesített. De magas szinten mégis csak bizonyos műveleteket és nem egész termelési folyamatokat sikerült gépesíteni. Az új erdőgazdasági gépek és általában a korszerű erdőgazdálkodás fokozott igényeket támasztanak az erdő- gazdaság valamennyi dolgozójával szemben, ezért a gépesítés fejlesztésével egyidejűleg emelni kell szakképzettségüket. Az európai virágkereskedelem A Virágtermelők Nemzetközi Szövetsége (AIPH) nemrég megjelent felmérése megállapította, hogy a vágott és cserepes virágok termesztése és értékesítési aránya jóval nagyobb mértékben emelkedett az utóbbi években, mint a virághagyma és a szaporítóanyag termesztése. Az elemzések szerint a változás főbb okai: a virágtermesztők rugalmasabban reagálnak a kereslet igényeire, mint a virághagyma termesztők: a virághagyma és gumó piacai Európában telítődnek, míg a virágok iránti fokozódó kereslet a virágtermesztés további fejlesztését, a piacok bővítését tette lehetővé. 1970-ben Hollandia 11 százalékkal. Anglia 10 százalékkal, Olaszország 2 százalékkal növelte az üveg alatti termesztésre felhasznált virágföldeket. Az ; NSZK és Franciaország területnövekedéséről nincsenek megbízható adatok, de valószínűleg nem érték el a holland felületek növekedési arányát. 1970-ben 28 európai ország árverésein és virágpiacain összesen 900 millió svájci-frank értékben - forgalmaztak virágokat, 196‘J-s hez képest a forgalmazás éru téke 18 százalékkal nőtt. A legnagyobb virágforgalmat Hollandia bonyolította, az árveréseken 539 millió svájci frank értékű virágot értékesítettek. Az NSZK, Dánia és Belgium árverésein, illetve piacain a forgalmazás mintegy 10 százalékkal növekedett. A vágott rózsák megtartották vezető pozíciójukat. A nagykereskedelem piacaira és az árverésekre felhozott rózsaszálak mennyisége 3 százalék, illetve 23 százalékkal emelkedett, a legnagyobb forgalmat Hollandia bonyolította (70 millió szál). A kisebb virágú rózsafajták értékesítési aránya továbbra is emelkedett, ez az irányzat általánossá válhat a jövőben. Az Európában 1960 előtt gyakorlatilag alig ismert csrepes krizantém jelenleg a csereDes azaleával és ciklámennel együtt a piacok legkeresettebb virága. A krizantém felhozatala a zürichi virágtőzsde és a koppenhágai virágpiac kivételével mindenütt jelentősen emelkedett. Élelmiszer fogyasztás a Szovjetunióban A kilencedik szovjet ötéves terv az éleim iszerfo- gyasztás lényeges növelését Irányozza elő. Míg 1965-ben a Szovjetunió egy lakosára 41 kg hús és húskészítmény jutott, 1975-ben a húsfogyasztás eléri az 59 kg-ot. A tej és a tejtermékek egy személyre jutó fogyasztása 1965-bfen 251 kg volt, és 1975-ben 340 kg-ra emelkedik. 1970-ben egy szovjet lakos 15,4 kg halat és halkonzervet fogyasztott, 1975-ben a halfogyasztás előreláthatóan 22 kg-ra emelkedik. Hasonló növekedésre lehet számítani a gyümölcs-, zöldség-, tojás- és cukorfogyasztásnál is. Cukorrépa terméshozamok A Licht Intézet, amely a különböző mezőgazdasági kultúrák világtermelésének kiszámításával foglalkozik, közölte, hogy 1971-ben a cukorrépa hektáronkénti terméshozama Görögországban volt a legmagasabb: hektáronként több mint 500 mázsa répát takarítottak be. A cukorréna cukortartalma az előző évi 12,78 százalékról 13,05 százalékra emelkedett, a hektáronkénti tiszta cu- korfprmós viszont 74.42 mázsáról 70,49 mázsára csökkent. Az olasz szőlőtermés Olaszországban 1971-ben 10 százalékkal több szőlő termett, mint 1970-ben Az Olasz Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának közlése szerint 1971-ben ösz- szesen 1 330 000 tonna csemegeszőlőt szüreteltek.
