Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 24.­„Katonáit még élő húsával megetették44 Az 1514-es felkelés a korabeli dokumentumok tükrében Nem mindig van rá lehe­tőség, hogy a fogát fájlaló személy felkeresse a jól be­rendezett fogorvosi rendelőt. Gondoljunk csak ez ágyhoz kötött, vagy mozgásképtelen betegekre, különféle expedí­ciók résztvevőire, a világtól elzárt vidékek lakóira stb., akiket éppúgy elővehet a kínzó fogfájás, mint máso­kat. A volgográdi orvosi mű­szergyár táska-fúrógépe ép­pen ilyen beavatkozásokhoz készült, A nyakba akasztható burkolatban, a fúrófejet spi­ráltengely segítségével for­gató elektromotor foglal he­lyet, mely hálózati árammal működik (újabban készül telepes és autoakkumuláto- ros kivitelben is). Az egyes fordulatsAmokat a fúrógép kezelője egy többfokozatú kapcsoló segítségével állít­hatja be. A motor és a fle­xibilis tengely, valamint a fúrófej és a fúrókészlet egy kisebbfajta bőröndben is el­fér, az egész súlya nem több 4 kg-nál. Fogtechnikusok, gravírozok és más finom- mechanikai munkákat vég­zők is hasznosíthatják ezt a fúrásra, csiszolásra alkalmas készüléket. Janus Pannonius „Hát a hazájában senki sem üdvozül-e? — ma is időszerű kérdéssel inti haza­szeretetre népét az 500 éve elhunyt költő, akit 1 forint névértékű bélyeggel tisztel meg a Magyar Posta. A latin írói név alatt Csezmicei Já­nos rejtőzik. 1434-ben szü­letett, tizenhárom éves ko­rában Itáliába került. A hu­manizmus szelleme áthatotta gondolkodását, ennek hatá­sára bontakozott k; költői tehetsége. Epigrammáit, elé­giáit az egész reneszánsz műveltségű Európa ismerte. Műveit latin nyelven írta, mégis nála jelentkezik köl­tészetünkben először a ma­gyar táj leírása, munkássága a későbbi hazai verselésre nagy hatással volt. A bevezető kérdésre vála­szul Berczeli A. Károly for­dításában idézzük Pannónia dicsérete c. sorait, amelyben hatalmas költő; öntudatáról vall: „Eddig Itália földjén termet­tek csak a könyvek S most Pannónia is ontja a szép dalokat. A magyar történelemkuta­tás fontos forrásmunkával gazdagodik a közeljövőben: az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi In­tézete közös kiadványként készíti elő az 1514-es pa­rasztfelkelés okmánytárának anyagát. A munkát javarészt Fekete Nagy Antal, a nem­rég elhunyt levéltáros állí­totta össze. Az első magyar parasztháborúra vonatkozó levéltári feldolgozásban mintegy 300 okirat szerepel. A többségében latin nyelvű dokumentumok közül szá­mosat már az eddigi iroda­lom is ismert, jónéhány A legkorábbi híradás a XVI. századból Héderfáy Barlabási Lénárt erdélyi alvajda Szeben város urai­hoz intézett levele, amely már 1507-ben „közveszélyes­nek” titulál egy bizonyos Dózsa György nevű székelyt. Az 1514-es felkelés előzmé­nyeivel, megindulásával kap­csolatosan egyik legfonto­sabb dokumentum X. Leó pápa több mint ezer soros bullája, amelyet 1513. szep­tember 13-án keltezett, és amelyben Bakócz Tamás esz­tergomi érseket bízza meg a keresztes háború megszer­vezésével. Ebben X. Leó azt is előírja, milyen egyházi jö­vedelmeket lehet a hadvise­lés céljaira fordítani. A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. szá­zadi szerzők közül is többen 1514. május 24-én kelt le­velében Bakócz Tamás bí­borosérsek arról értesít! az Sokra becsülnek már, a ha­zám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!’’ A magyar humanizmus vi­rágkorában tért haza, Má­tyás király udvarában élt, fiatalon pécsi püspök lett. Szembefordult az uralkodó­val, menekülnie kellett és közben tüdővészben hunyt el. Az új bélyeg Bokros Fe­renc rajza alapján a poéta fiatalkori képét ábrázolja. Carte-maximum képzéséhez levelezőlap is megjelenik, amely a költő arcvonásait egy észak-itáliai mester fest­ményéről, a XV. századi Tribrachus kódexből idézi. Húsz éves a Szövetség Dr. Steiner László főtit­kár. aki 15 éve vezeti az 1952-ben alakult egységes gyűjtői szervezet munkáját, most a májusban tartandó jubileumi kongresszust ké­szít; elő. A közgyűlésen fila- telista mozgalmunk legnagy­szerűbb korszakáról adhat számot. Az elmúlt négy esz­tendő páratlan eredményei­ből a „Budapest 71” nemzet­közi kiállítást, az új székház elkészültét, a Monográfia öt kötete megjelenését említjük még. A magyar bélyeg cente­náriumán tartott kiállításra emlékeztek a napokban Bernben, Brüsszelben. Buka­restben és Varsóban. Kül­képviseleteinken az egyes or­szágok legkiválóbb filatelis- táinak átadták a „Budapest 71” kiállítás díjait. A főtitkár most érkezett haza Brüsszelből, ahol a Szö­vetséget képviselte a „Bel- gica 72” világkiállítás ren­dezőbizottsága előkészítő ülé­sén. A bemutatón csak olyan gyűjtemények szerepelhet­azonban csak most kerül el­ső alkalommal a nagyközön­ség elé. A kutatások a ha­zai levéltárakon kívül ki­terjedtek Csehszlovákia. Ro­mánia, Nyugat-Németország, Jugoszlávia, Spanyolország, a Vatikán, Velence és Bécs levéltáraira is. A Dózsa György korából származó hi­vatalos iratok között akad­nak adománylevelek, pápai bullák, birtok beiktató leve­lek, megyei vizsgálati leve­lek, valamint úgynevezett „bevallási levelek is”, ame­lyekkel Magyarországon a közjegyző funkcióját is be­töltő egyházi, testületek lát­ták el a kérelmezőt. kiadták, de a most meg­jelenő okmánytárban szere­pel először teljes szöveggel. Itt a kereszteshad főkapitá­nyát, Székely Györgyként emlegetik, „csak mint a ki­rály és nem mint az urak alattvalóját”. Dózsa a ránk maradt fel­jegyzés tanúsága szerint fel­hívással fordult a mezővá­rosok, falvak szegényeihez, zászlói alá szólítva őket. Egy másik oklevélben Ulászló ki­rály azt parancsolja a ke­reszteshadba jelentkező pa­rasztoknak, hogy térjenek vissza földesurukhoz. Ulász­ló említést tett arról is, hogy értesülései szerint egyesek csak azért nem merik ott­hagyni a sereget, mert tar­tanak földesuruk esetleges bosszú játóL egyházi vezetőket, hogy had­járatát alkalmasabb idő­pontra kívánja halasztani. nek, amelyen előzőleg nem­zetközi kiállításon legalább ezüstérmet kaptak. A magas színvonalú világversenyek filatelistáinak részére 50 ke­retet biztosítottak. Itthon több országos jelentőségű ki­állítás (felnőtt, ifjúsági, mo­tívum, parafilatelia stb.) szervezés folyik. A fentiek csak pillanatké­pek a Szövetség munkájából, amelynek húsz év alatti eredménye: bel- és külföldi rangot szerzett filatelista mozgalmunknak. Atomsor omoó Az Egyesült Nemzetek Szervezete legújabb kétérté­kű sorozata az atomfegyve­rek terjesztése elleni egyez­ményt népszerűsíti. Az atom­sorompó megállapodás a Szervezet 20. közgyűlésén jött létre, a szerződést 1968. július í-én Moszkvában, Londonban, Washingtonban egyszerre írta alá több mint ötven ország. Kalandos körülmények kö­zött került forgalomba ja­nuár 5-én a 95 cent névér­tékű bélyeg, amelynek szim­bolikus rajza levél kézből- kézbe adását ábrázolja. Az ENSZ bélyegeit azonos idő­pontban kezdik árusítani az USA-ban és Svájcban. Az Európának szánt bélyeg­mennyiség a dokkmunkások sztrájkja miatt a New York-i kikötőben maradt és már úgy látszott, hogy Genfben az árusítást a tervezett na­pon nem tudják megkezdeni. A posta vezetősége azonnal intézkedett, további mennyi­ség nyomtatását rendelték meg. A második nyomás időben elkészült, a szüksé­ges példányokat külön re­pülőgéppel továbbították és így a bélyeget január 5-én a közönség megvásárolhatta. Az elsőnek gyártott darabok az ENSZ postaigazgatás pán­célszekrényében várják sor­sukat, Indoklásul azt hozza fel, hogy a jobbágyok az adók megtagadására vetemedtek és nem egy helyen a neme­sek ellen fordultak. Ulászló király 1514. július 24-én se­gélykérő sorokat intézett a városok vezetőihez. Ugyancsak a királytól ma­radt ránk az a levél, me­lyet az osztrák császárnak címeztek, és amelyben az aláíró beszámol Dózsa, azaz Székely György elfogásáról és kivégzéséről: „Székely Györgyöt tüzes vassal meg­koronázták és az általa haj­dúknak nevezett katonáit még élő húsával megetették, utána holttestét négyfele vágva szégyenfára szegez­ték.” A levél arról is tájé­koztat, hogy ugyanakkor ezekben a napokban Nagy­várad környékén „Lőrinc pap tovább lázított”, e te­mesvári csata után sem si­került tehát teljesen elfoj­tani a felkelést. Beszéde* dokumentumok A parasztháború leverése utáni korszak kutatói számá­ra különösen azok a doku­mentumok beszédesek, ame­lyek a parasztok ’által oko­zott károkat sorolják fel. Ezek lajtsromszerűen tartal­mazzák az elégetett, elpusz­tított javak értékeit. Érde­kességük elsősorban abban rejlik, hogy a károsultak hovatartozása alapján szinte elkészíthető a felkelés tér­képe. A Dózsa okmánytár készü­lő kötete említést tesz a fel­kelés számos ismert és ke­véssé ismert vezetőjéről is. 1514 május végéről való az az okirat, amelyben a ke­resztesek vezérei X. Leó pá­pa. II. Ulászló király és Ba­kócz Tamás nevében közösen megismétlik a pápai bulla „indulgenciáit”, engedmé­nyeit. Az aláírók között ott szerepel egy bizonyos megy- gyaszói Mészáros Lőrinc is, aki valószínűleg azonos a legendákban, regényekben sűrűn emlegetett Lőrinc pappaL Tengervíz szárítva A Budapesti Állatkert ak­váriumának lakói 70 köbmé­ter adriai tengervízben él­nek. Ennek a víznek egy ré­szét, körülbelül 20 köbmé­tert évente ki kell cserélni. Az új, tiszta tengervíz felét közvetlenül az Adriáról „vé­telezik fel”, a többi 10 köb- rr étert azonban Budapesten „gyártják”. Az Adria vizének sűrűsége 27 ezrelék. Ez szaknyelven azt jelenti, hogy 100 liter tengervízben van 2765 gramm konyhasó, 706 gramm mag­néziumszulfát, 518 gramm magnéziumklorid, 69 gramm káliumklorid, minimális ká- liumbromid, sőt nyomokban egyebek közt ar-ny és ezüst is. A konyhasótól eltekintve mindezeket külön-külön be­szerezni és pontosan a meg­felelő arányban összekever­ni meglehetősen bonyolult és költséges lenne. Szerencsére vannak cégek külföldön, amelyek a ten­gervízből elpárologtatják a vizet, kivonják a konyhasót, a többit pedig az eredeti összetételben, de lisztszerűen finom porrá szárítva tetszés szerinti mennyiségben adják el a „kedves vevőnek”. Ilyen kedves vevőjük az Ál­latkert is, amely ezt a port az adriai sűrűségnek megfe­lelően vízvezetéki vízzel és megfelelő adag konyhasóval elkeverve tengervizet készít vízi kedveacei számára. BÉLYEGSAROK«^ fi ■ ■ ■ ■ í ■ irrt ITiTrri ■ ■ ■ ■ ■ rí ■ n* ■ rí 1 ■ ■ i mi ■ rí rir* ■» ■■■■■» A le korábbi híradás Levél a császáihoz Kiváló rizstermés a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1971- ben 368 000 hektár területen termesztettek rizst, azaz a termőterületet 21 000 hektár­ral növelték az előző évhez képest. Kubányban és az Ukrán SZSZK déli részén az 1970-es 36 mázsás hektá­ronkénti terméshez képest 1971-ben 45 mázsa rizst ta­karítottak be. Az ötéves terv előirányzata értelmében 1975-ben a Szovjetunióban 2 millió tonnára emelkedik a rizstermés, ami fedezi az ország teljes rizsszükségle­tét. Ezért a rizsföldek ve­tésterületét gyorsan növelik. Kubányban például 1975- ben a jelenlegi 92 000 hek­tárról 170 000 hektáfra eme­lik a rizsföldek területét. Garantált borminőség Olaszországban A világ bortermésének mintegy 75—80 .százalékát Eűrópa adja. Különösen je­lentős az olasz (körülbelül évi 70 millió hektoliter), a francia (63 millió hektoliter) és a spanyol borok (24 mil­lió hektoliter) mennyisége. A borfogyasztás jelenleg világviszonylatban csak mérsékelt emelkedést mu­tat és nem követ; arányosan a termelés növekedését. így azután egyre élesedik a ver­seny a nemzetközi piacok megtartásáért és bővítéséért. Érdekes az a tapasztalat, hogy a nagy bortermelő or­szágokban, ahol az egv főre jutó jövedelem elég magas, az életszínvonal további emelkedése csak a kiváló minőségű, nemes borok fo­gyasztását segíti elő. Olasz­ország igen figyelemre mél­tó módon igyekszik borai­nak hírnevét és stabil piaci helyzetét megvédeni és ál­landósítani. Egy nemrégiben megjelent rendelet lehetősé­get teremt a termelőknek arra hogy állami garanciát kérjenek boraik eredetére, minőségére. Ennek érdeké­ben Olaszországban a bor eredetét, származási helvet és nevét ellenőrző hivatalok létesültek. Fóliasátor a mezőgazdaságban Rövidesen elképzelhetetlen lesz. hogy egy korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzem raktárában ne álljon készenlétben néhány tekercs műanyag fólia. A polietilén­ből vagy lágy PVC-ből ké­szített, vékonyabb-vastagabb fóliák ugyanis olyan sok előnyös tulajdonsággal ren­megakadályozza a talajban levő víz elpárolgását, mind­amellett erősen páradús „mikroklímát” is biztosít. Hátrány viszont, hogy a fó­liák „öregednek”, átlátszó­ságukat néhány év alatt el­veszítik. Á képen látható hatalmas fóliasátor — valahol az delkeznek, hogy alkalmazási területük szinte korlátlan. Átlátszóságuk versenyképes­sé teszi őket az üveggel, am; elsősorban a meleghá­zak, hajtatóházak esetében jelent nagy előnyt. Nemcsak azért, mert törhetetlenek, hanem- azért is, mert össze­hasonlíthatatlanul könnyeb­bek az üvegnél. Ráadásul a fóliatető alatt a növénvek fejlődése is gyorsabb: rész­ben azért, mert a fólia tel­jes egészében átereszti a növények számára oly fon­tos infravörös sugarakat, részben pedig azért, mert Egyesült Államokban — az önálló kettősfalú, szeletek („hurkák”) olyan sokaságá­ból áll össze, amelyek fel­fújhatok. Így a könnyű, de mégis feszes és teherbíró tetőzet öntartóvá válik, nincs szükség belső túlnyo­más alkalmazására az „épít­mény” alakiénak megtartá­sához. Kétségtelen, hogy egy-egy ilven hatalmas fó­liasátor létesítési költségei elég tetemesek ám az is igaz, hogy ' primőrök ter­mesztése révén igen hamar megtérül a befektetés. A tejipar fejlődése az NDK-ban 1971-ben az NDK-ban az előző évihez képest jelentő­sen növekedett, a tejterme­lés. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 1971 első félévében 4,4 százalék­kal növekedett a tejterme­lés, azaz elérte a 3,3 millió tonnát. E fejlődésben dön­tő szerepet játszott a tehén- állomány 0,5 százalékos nö­vekedése. A bolgár gyapjú első helyen A világ juhállománya ál­landóan növekszik, függetle­nül a műszáltermelés gyors emelkedésétől és eléri a7 1,2 milliárd állatot. 1000 hektá­ronkénti hasznosítható terü­leten átlagosan 1360 kiló gyapjút termelnek. E tekin­tetben első helyen a Bolgár Népköztársaság áll 4500 ki­logrammal,. a második Ane- ila 2920 kilogrammal. A juhhústermelésben első Anglia, a második Bulgária

Next

/
Thumbnails
Contents