Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
„Lógós" gépek aligha fordul elő olyasmi, hogy egy-egy magányos nő vagy férfi, egyszemélyes háztartásához például mosógépet és centrifugát vásároljon. Fel sem merült bennük, annyira nyilvánvaló, hogy egy ilyen befektetés — számukra — nem kifizetődő. Az az érzésem, hogy még egy kétszemélyes háztartásban is olcsóbb a Patyolat. Az ilyen kis háztartásokban egyszerűen nem lehet kihasználni a mosó- és szárítógépet. Nem is vesznek tehát. Érdekes, hogy lényegében ugyanez a folyamat és megfontolás mennyire másképp alakul vállalati méretekben! A gépek kihasználásának a lehetőségét a beszerzéskor; azután később, munka közben, a kihasználás fokát, egyáltalán nem mérlegelik mindenütt egyazon szorgalommal. Sőt, ami a meghökkentő: több helyen a legértékesebb, a legkorszerűbb gépeket használják ki a legkevésbé. A 60-as évek közepén országosan vizsgálták a szakemberek a különböző ágazatok állóeszköz kihasználását, majd 1967-ben és 68-ban megismételték — kisebb körben — ezt az elemzést, s mindhárom esetben igaznak bizonyult az előbbi megállapítás. Konkrétan a gépiparra pedig még az, hogy a vizsgált vállalatok egy harmadánál — 1964-ben, majd 67- és 68-ban is — a gépkihasználás átlaga nem érte el a napi egy teljes műszakot, kétharmadánál a napi másfél műszakot. Egy-egy műszakon belül pedig 58 százalékos volt csupán a gépek kihasználása. Méghozzá az első, a reggeli, az úgynevezett főműszakban! Tf~tzek az adatok a berendezések időbeni kihasználatlan- /'/ ságára utalnak. Létezik azonban úgynevezett technikai kihasználatlanság is, amikor például az öt tonnás présgépen 20 dekás terméket gyártanak... Ezek — amelyekről itt sző esett eddig — olyan veszteségek, amelyek nem szembetűnőek, hiszen mi sem természetesebb annál nagyon sok helyen, hogy csak egy, legfeljebb két műszakban dolgoznak. Hiszen 10—20 éve így van már. Persze, ha műszak alatt áll a gép, az már jobban feltűnik, de még mindig nem érzik nagy veszteségnek, mert — hogy is mondjam csak — túlzottan termék-centrikusak vagyunk. Vagyis, ha végül elkészül a gyártmány, a tervezett mennyiség — és előbb-utóbb elkészül — máris úgy tekinthetjük, hogy nincs semmi veszteség. Elfeledjük, hogy több áru szállítására is szerződtethettünk volna, ha már eleve nem az eddig tapasztalt, a már kialakult termék- kibocsátó képességből indulunk ki, hanem a lehetséges kapacitást kutatjuk-No, itt — ebben a témában — elkezdődik már az intenzív gazdálkodás. Hadd egyszerűsítsek, hadd mondjam azt; eddig csak az előmunkálatok folytak. A java most kezdődik. jy ét évig keményen dolgoztunk például az élőmunka ráfordítások hatékonyságának javításáért és nem eredménytelenül; a termelékenység növekedési üteme tavaly és tavalyelőtt nemzetközileg is elfogadható volt. A KSH nemrégiben kiadott jelentése az 1971-es gazdálkodásról például megállapítja, hogy az iparban a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A napokban pedig az országos propagandatanácskozáson Nyers Rezső mondotta el — gazdaságpolitikánkat a gyakorlat mérlegére téve —, hogy az élőmunka ráfordításoknál a termelékenység gyorsabban emelkedett, de a holtmunka ráfordításoknál csak lassan javul. Vagyis: az anyagfelhasználásban, vagy a gépek és általában az állóeszközök kihasználásában. j-tbben az utóbbiban hatalmas tartalékok vannak. Az flj állóeszközök hozamának javítása jobbára az ágazati irányítás vagy a vállalatvezetés dolga... Van itt azonban feladat a műhelyek, a szocialista brigádok számára is. A teendők egész sora vár erre a „szintre”, ha úgy tetszik, a műszakon belüli állásidők csökkentéséért, hogy egyre kevesebbet álljanak a gépek fegyelmezetlenség, elhúzódó karbantartás, anyag-, rajz-, vagy szerszámhiány miatt. Az állóeszköz kihasználás javításának programja, a munka- és üzemszervezés tökéletesítésével együtt, lényegében a minisztertől a munkapadig kínál feladatot. Fontos teendő ez, gyorsan kellene boldogulni vele, hiszen a negyedik ötéves terv egyik általános célját elérni — a közepesen fejlett országok sorából közelíteni a fejlettek színvonalához — aligha lesz könnyű úgy, ha a magyar ipar gépeinek számottevő része egy-egy munkanap nagyobb felét haszontalanul tölti eL G. F. Megkezdődött a hajózás a Tisza felső szakaszán A februári tavaszban megnyílt a Tisza víziútja. — Tokaj és Kisköre között. A jégmentes folyón jelenleg biztonságos a hajózás. A délborsodi gázlókat ugyanis annyi víz borítja, hogy azokon a kővel terhelt uszályok is áthaladhatnak. A kedvező időjárást kihasználva — az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság csurgókúti kőbányájában már az elmúlt héten megkezdték a termelést és a Keleti főcsatornában berendezett téli kikötőből felúsztak az első uszályt vontató hajók Tokajba. A kőbányában az idén több mint százezer köbméter terméskövet fejtenek, amelyet víziúton szállítanak a Tisza II. vízilépcső építkezéséhez. Az első kővel megrakott usztályokat hétfőn indították el Kiskörére és ezzel megkezdődött a hajózás a Tisza felső szakaszán. Ma: Intenzív fejlődés útján megyénk autóközlekedése Az avatatlan kívülálló ellentmondásokat vélhet azokban az előírásokban, amelyek a Volán 7. sz. Vállalatánál — megyénk autóközlekedésében — az idei fejlődés alapkövetelményei. Közttük például az egyik legfontosabb, hogy a leltári gépkocsipark egységére jutó évi munkanap elérje a kétszázhatvanat, s ezen belül a napi átlagos gépkihasználás felülmúlja a 12 órát. A múlt évekhez képest tehát tovább növelik Volán dolgozóink a gépjárművek foglalkoztatási idejét. Látszólag ellentmondás Ugyanakkor a saját dologidejüket: az emberi munkaórák számát viszont mindazoknál csökkentik, akik jelenleg havi 210 óránál még hosszabb szolgálatot látnak el. Zömmel az autóbuszok gépkocsivezetői és kalauzai járnak jól ezáltal. Más szakmákban — így a tehergépkocsik „pilótáinál” — nincs már ilyen gond: vállalati átlagban biztosított, hogy a Mára azt is megalapozták, hogy megérje mindenkinek tartósan megyénk autóközlekedésben dolgozni. Nem utolsó sorban a külön figyelemre méltó törzsgárda- szabályzat serkent rá, hogy aki a 7-es Volán szolgálatába állt, az tartson is ki amellett. Erre ösztönöz a bérezés, valamint a szociális körülmények módszeres javulása is. Tavaly saját erőből több miht négy százalékkal növelték a vállalati bérszínvonalat. Azoknak a forgalmi dolgozóknak — buszsofőrök, kalauzok, stb. —, akiknek a havi 210 órát meghaladó szolgálati ideje csökkent, az állami költségvetésből kahavi igénybevételük kétszáztíz óránál több ne legyen. Munkaerőgondjai ma már nincsenek a vállalatnak — mondta az igazgató. Korábbi tervszerű létszámgazdálkodásuk, az utánpótlásról való sokrétű — s nem kis áldozattal is vállalt — gondoskodásuk ez évre megszüntette az emberhiányt. pott Volán-pótlék szavatolta, hogy a korábbi több munkával elért keresetük ne csökkenjen. Ha ezt is számításba vesszük — márpedig szám ottevő előny —. általa az a bizonyos bérszínvonal felülmúlta tavaly az 5 százalékot is. A Volán-pótléknak ez a rendeltetése tartós, az idén, sőt a további években szintén juttatás marad, hiszen országos program, hogy a személyfogalmi Volán-dolgozók havi foglalkoztatása keresetveszteség nélkül csökkenjen. A munkahelyi szociális körülmények s egyúttal a munkafeltételek ugyancsak javultak. Karcagon és Törökszentmiklóson épült tavaly kétálláson javítóműhely, s ugyanilyen — pontosabban szociális (öltöző-fürdő stb.) szempontból még előnyösebb — javít majd az idén aKun- szentmártonhoz tartozók helyzetén. Ott ez a létesítmény másfél milliós beruházással valósul meg. Szolnokon pedig tovább épül a vállalat komplex telepe, amely több száz embernek hoz majd — a vállalat gazdasági-, műszaki helyzetében is alapvető — javulást. Zsiguli-taxik érkeznek Az utasok számának — megyei átlagában — 9 százalékot felülmúló növekedése tavaly nagyrészt a városi személyszállításban történt. S hiába közlekedik a múlt év szeptemberétől több jármű például a megyeszékhely 1-es, 2-es és 3-as vonalán azok így is túlzsúfoltak a reggeli munkakezdés, majd délután a műszakváltás óráiban. Lényeges javulást az idén sem ígérhet a Volán. Tőle független okokból: tudniillik csak hat új autóbuszt kap, s ugyanannyi régit selejteznie kell. Elegánsabb lesz viszont a taxi-kocsipark: folyamatosan Zsigulik érkeznek a kiszolgált Warsawák felváltására. A tömegközlekedésben azonban — az említetteken túl — a forgalomszervezés további javításával érhet el fejlődést a vállalat. M. I. A mozgalom társadalmi rangra emelkedett A tudomány világából Elkészültek a vállalati mérlegbeszámolók Az AI földön 55, a Dunántúlon 45 százalékos csapadékFel keil készülni az öntözésre Több mint egy éve gyűlik a hazai időjárás csapadékadóssága. Ezért dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek és Breinich Miklósnak ,az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének aláírásával most együttes MÉM —OVH felhívás jelent meg, amely felszólítja az öntözővizet szolgáltató és felhasználó szervezeteket, hogy haladéktalanul készüljenek fel az öntözés koratavaszi megkezdésére. A felhívás rámutat, hogy az 1971—72. gazdasági év első harmadában, október 1- től január végéig a Dunántúlon átlagosan 45. az Alföldön pedig 55 százalékos a csapadékhiány. A Dunántúl déli részén 110, a Tiszántúl északi és déli vidékein 100. a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl középső területén 70 —80 milliméterrel volt kevesebb a csapadék a szokásosnál. Most már nyilvánvaló, hogy kritikusan száraz tavaszra kell számítani. A csapadékhiányt ugyanis csak több hónapon át tartó rendkívül nagy esőzések egyenlíthetnék ki, erre pedig nincs kilátás. Feltételezhető, hogy az idén még a kis víz- igénvű növényeket is öntözni kell. Történelmi győzelem Albionban Nixon Pék Ingben Revansisták nagygyűlése KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Növekvő előnyök Hím h - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Kitüntetések az évfordulón Ma délután a KISZ megyebizottságon Szívós Antal, a megyebizottság első titkára a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából KlSZ-érdem- érem kitüntetést adott át Kovács Sándornak, a Tö- rökszentmiklós járási munkásőr zászlóalj parancsnokának. Kiváló úttörővezető kitüntetést kapott Bamgo János, a Törökszentmiklós városi munkásör úttörő zászlóalj vezetője, aranykoszorús KISZ-jelvényt pedig László János tiszafüredi Hajó- és Darugyár munkásőre, valamint Búza Ferenc, a karcagi munkásőrparancsnok. Különvonat Szolnokon (Tudósí (ónktól) A MÁV budapesti Igazgatósága különvonatán hétfőn Szolnokra érkeztek a Fővárosi Főügyészség munkatársai, dr. Götz János főügyész vezetésével. A vasút látogatói megtekintették Albertirsa—Cegléd- bércéi—Cserő. Cegléd és végül a szolnok] pályaudvar különböző típusú biztosító berendezéseit és az ebhez tartozó külső szerelvényeket. A szolnoki munkahelyen többek között tanulmányozták a nemrégen épült magasfogadó berendezést is. A MÁV illetékes szakemberei elmondották, a vasüt- igazgatóság ezáltal is segíteni szeretné a közlekedési ügyészség munkáját, hogy gyakorlat] betekintést tesz lehetővé az igazságügy munkatársainak. ötvenezer látogató Tavaly tizennyolc kiállítást — a vendégkönyvek bejegyzései szerint — összesen ötvenezren néztek meg Mezőtúron. A látogatottság szempontjából a Videoton kiállítása bizonyult legsikeresebbnek, körülbelül tízezren tekintették meg. A hagyományos képzőművészeti, iparművészeti és népi díszítőművészeti kiállításnak is körülbelül hatezer látogatója volt. Területi döntő Jászberényben „Ki mit tud?” területi döntőjére került sor február 20-án Jászberényben a Lehel klubban és a Kókal László úttörőházban. A versenyen a város és a járás területéről mintegy 250 fiatal vett részt és 46 produkcióval — vers .próza, bábjáték, irodalmi színpad, kamarakórusok, népdalénekesek, táncegyüttesek és pol- beat együttesek — maradandó élményekben részesítették a jászberényi és a csoportokat elkísérő vidéki közönséget. A vetélkedőn két irodalmi színpad, két kainarakórus, két tánczenekar, hét versmondó és öt — polbeat, népdal-, táncdalénekes érdemelte k; színvonalas produkciójával, hogy részt vegyen majd a „Ki mit tud?” megyei válogató versenyén. Megkezdődött a kecskeméti taxisofőr gyilkosainak tárgyalása A Bács-Kiskun megyei Bíróság dr. Lengyel Zoltán tanácsa hétfőn megkezdte a kecskeméti taxisofőr gyilkosai bűnügyének tárgyalását. Két fiatalember — Király Róbert 17 éves izsákj és Horváth Zoltán 16 éves ágasegyházi lakos — ül a vádlottak padján. A vád: előre kitervelt módon és aljas célból elkövetett emberölés, valamint tiltott határ- átlépés kísérlete. Bűncselekményüket lépésről lépésre előre megtervezték: 1971. november 5-én este Kecskeméten taxit béreltek azzal az elhatározással, hogy a sofőrt leütik, az autóval pedig disszidálnak. Fantasztikus tervük végül csak részben sikerült. Útközben megölték Berta János 42 éves taxisofőrt, az ország elhagyására irányuló kísérletük viszont meghiúsult. A fiatalkorú gyilkosok ügyének tárgyalása körülbelül tíz napig tart, több mint 30 tanút hallgatnak meg. és előreláthatóan március első napjaiban hirdet majd ítéletet a bíróság. Térítésmentes véradás Pórtelken A Márciusi 15. Tsz vezetősége meghirdette a „plusz egy fő’’ mozgalmat, aminek lényege az volt hogy minden önkéntes véradó egy- egy olyan személyt hozzon magával, aki maga is hajlandó vért adni. A figyelemre méltó felhívás eredményeként tavaly többszörösére nőtt a térítésmentesen adott vér mennyisége.
