Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära: I forint JEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYE» TAN ÁCS LAPJA ES'Ü Veszteségtől nyereségig M ikor vágjátok már ketté ezt a gordiuszi csomót, a szarvasmarhatenyésztés problémáját? — kérdezte a szerzőt alig leplezett iróniával nemrégiben egy barátja. A szerzőben először felbuzdúlt ak agrár-öntudat. Utóvégre is a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben megoldotta a kenyérgabona problémát, a kukoricatermesztés fellendítésével létrehozta a takarmányalapot, és éppen a legutóbbi esztendőben megoldotta — csak el ne kiabáljuk — a sertéshús miatti gondokat is. Éppen a szarvasmarhatenyésztés lenne megoldhatatlan? Azután az elmélkedés napjai következtek. Mert gond az csakugyan van. Az elmúlt tíz esztendőben a szarvasmarhaállomány nem csökkent ugyan, de tehén most másfélszázezerrel kevesebb van, mint egy évtizede. Ráadásul úgy, hogy a téeszekben nőtt a létszám, a magánosoknál pedig csökkent. Éppen a felére. Szolnok megyében a tavalyi és a tíz év előtti tehénállomány azonos szinten van, bár időközben a darabszáma ingadozott. A termelőszövetkezeteknél 1961—71 között több mint hatezres növekedést, míg a háztáji és magángazdaságokban csaknem ugyanilyen csökkenést mutat a statisztika. Ott tartunk, hogyha nem enyhülnének a gondok, akkor előbb-utóbb karinatejet is külföldről kellene behozni, a húskivitelt pedig nem tudnánk fokozni. A tej nem akármilyen táplálék, hanem egyike a legfontosabbaknak. Fogyasztásával nagyon hátul kollogunk a nemzetek sorában, közérdek tehát, hogy több tej, sajt, vaj fogyjon idehaza. A marhahús pedig — ami idehaza nem számít „húsnak” — igencsak százmillió dollár körül hoz nekünk évenként. Ami nem kicsiség. j zaz van valami a gordiuszi hasonlatban. Mert több- ízben is úgy gondoltuk már, hogy megoldottuk a problémát. A közelmúltban kétszer emelték az árat, állami pénzből támogatást adnak az istállóépítéshez, az üszők beállításához, stb. A helyzet mégsem javul. Miért? Az , összes mezőgazdasági ágazatok közül éppen a szarvasmarha kívánja a legtöbb munkát, a legtöbb befektetést. Ennek ellenére ez hozza a legkevesebb hasznot. Sőt, veszteséget okoz. A megoldás sürgető. A korábbi években ugyanis a világpiacon olcsó volt a tejpor, a nyugati országokban túlzott tehénlétszám következményeként. Közben levágták a teheneket, s a tejpor ára emelkedett. Nekünk viszont éppen most kell vásárolnunk. Most, amikor a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében csökkentenünk szükséges a dollárkiadásokat. növelnünk a dollárbevételeket. A szarvasmarha probléma megoldásával egyszerre mindkét irányba haladhatnánk. P róbáljuk végiggondolni, hol kellene, hogyan lehetne azt a bizonyos gordiuszi csomót kettévágni? Az első lépés föltétlenül az árprobléma; jövedelmezővé tenni a tejtermelést és a marhahús termelést, mégpedig külö-külön, és \igy> hogy versenyképes legyen a többi mezőgazdasági ágazattal. A gazdasági reform viszonyai között ugyanis a mezőgazdasági üzemet nem vigasztalja, hogy ráfizet a marhára, de keres a baromfin. Mind a kettőn hasznot akar. És különösen nem vigasztalja azt a kisembert, aki csak tejet visz a piacjra. Népgazdasági kihatású dolog ez és a műtét lehet, hogy fájdalmas lesz. A végtelenségig akkor sem tartható az az állapot, hogy a boltban egy liter Coca- Coláért 12—16 forintot kell fizetni, egy liter tejet pedig megkap a vevő 3—4 forintért. H’ p-a ez megvan, következhetnek a termelési feladatok. Mindenekelőtt a fajtakérdés. Legendákat zengünk a „hálás kis magyartarkáról”, de eleinte éreztük, most pedig már tudjuk, hogy a legenda nem igaz. A magyartarka tejet is ad, meg húst is, de egyiket se igazán. A korszerű szarvasmarhalenyésztésben ezt a két célt el kell választani egymástól. Vagy úgy, hogy a magyartarkát két irányban nemesítik tovább, egyik részét tejre, másik részét húsra, vagy úgy, hogy külfödről hoznak be igazán alkalmas fajtákat. Ez utóbbi mód kizárólagos nem lehet, mert nagyon drága mulatság. Egy céljainknak tökéletesen megfelelő kanadai tenyészállat például csaknem százezer forintba kerül, mire a hazai istállóba bekötik. Az tehát a teendő, hogy külön-külön tejelő és hústermelő állományt alakítsunk ki. Ez a magánosokra nem vonatkozik, mert ők továbbra is csak kettős hasznosítás mellett találják meg számításukat, az ő állatuk tehát igencsak a hagyományos magyartarka marad. Bűvös szó a technológia. Vagyonokat költöttek istállókra, fejőgépekre, szállítószalagokra; stb. Itt is éles választóvonalakra lenne szükség. Istállónak nem szükséges palotát építeni, sőt az sem bizonyos, hogy hirtelen kell sokat építeni. Mert jelenleg csak a nagyüzemekben sok tízezer tehénférőhely üres, vagy más célra használják. Ha érdemes lesz tehenet tartani, azt kötnek'majd be az istállókba. A magánosoknál még több a kihasználatlan férőhely. Tartásban és gépesítésben tejtermelési célok esetében magas technológiai színvonal elérése szükséges. Hústermelésre viszont, jelentős fordulatot végrehajtva, a legegyszerűbb, legolcsóbb módszereket kell keresni. (A többi között ezért is szükséges szétválasztani a két főirányt, mert a kettőnek a beruházási igényei élesen különböznek.) a megoldást azonban nemcsak a pénztárban és Hernyó csak az istállókban kell keresnünk. Annyira képtelenség felemelni az átvételi árakat, hogy a mostani drága takarmány etetése kifizetődjék. A kukoricatermesztés korszerűsítésével ugyanis csak a sertés és a baromfi takarmányozásának megoldásához jutottunk közelebb. A szarvasmarha mást eszik. És amit eszik; legelőink kopárak, rétjeink leromlottak, az istállóban jól hasznosítható mellék- termékek a szántóföldi gépesítés hibái miatt pocsékba mennek. A legnagyobb fordulatra tehát itt van szükség. Ha a búzatermesztés színvonalára emeliük a rét- és legelőgazdálkodást, ha az optimális szántóföldi gépssítéssel megmentjük az öszses melléktermékeket, gondoskodunk a szarvasmarha takarmányának korszerű betakarításáról, tárolásáról, tartósításáról. akkor az önköltség csökkentésében és a hozamok fokozásában nagyobb lépést teszünk előre, mint bármely más helyen 'végrehajtott korszerűsítéssel. lüldcáki Béla A KSH megyei igazgatóságának jelentése 1971-ről Szolnok megye fejlődésének lobb vonásai Az elmúlt napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósága által készített jelentés a megye 1971. évi fejlődéséről, amely beszámol a gazdasági ágazatok helyzetéről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról. Ebből szeretnénk nehány gondolatot kiemelni. Megyénk társadalmi-gazdasági fejlődése 1971-ben. —■ a IV. ötéves tervidőszak első évében — valamivel gyorsabb ütemű volt mint az ország átlaga. A megye gazdaságának és a lakosság infrastrukturális ellátottságának 1971. . évi fejlődése, illetve javulása azonban az 1970. évhez viszonyítva lelassult. Megyénk gazdasági helyzetének összességében kedvező irányú alakulását elősegítette a gazdaságirányítás javítása, amely köz- gazdasági szabályzók fejlesztésében nyilvánult meg. Egyes fejlesztéssel kapcsolatos döntések azonban a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése ellenében hatottak, amelyek megyei szinten leginkább a beruházásoknak a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedésben és egyes mezőgazdasági termékek (pl. tej, cukorrépa, dohány, zöldség stb.) termelésének mérséklődésében jelentkeztek. A beruházások növekedése — különösen az I. félévben — az építőipar termelőerőinek a szétforgácsolódásához, a kivitelezés; idők meghosz- szabbodásához és a hatékonyság romlásához vezetett. A tej, cukorrépa, zöldség stb. termelésének csökkenése következtében pedig az élelmiszeripar termelése nem nőtt a tervezett mértékben. Ugyanakkor az idényáras cikkeknél jelentős volt a fogysztói árnövekedés. A közgazdasági szabályzórendszer 1971. évi módosításának tő célja a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodás előmozdítása volt. Részben ezeknek a rendelkezéseknek, részben az egyre inkább jelentkező munkaerőhiánynak tudható be, hogy megyénk gazdaságaiban a foglalkoztatottak számának növekedése lassult, illetve az építőiparban és a mezőgazdaságban csökkenés következett be. Az ipar- vállalatoknál a termelés bővítése azonban még mindig inkább exténzív úton ment végbe, holott országos szinten az iparban foglalkoztatottak számának csökkenését figyelhettük meg. Az elmúlt évben megyénk szocialista iparában a termelés 7,6 százalékkal növekedett, de ennek csak az egyharmadát fedezte a termelékenység emelkedése, amely 2,5 százalék volt. A mezőgazdaság, eredményei 1971-ben jobbak voltak mint a megelőző évben. A kedvezőbb időjárás és egyéb gazdálkodási tényezők hatására a kalászosok termés- eredménye lényegesen meghaladta az 1970. évit, de nem érte' el az 1969-es esztendő rekorderedményeit. Megyénk szarvasmarha-állománya 1971. december 31-én 122 ezer darab, , a sertés-állomány pedig 562 ezer darab volt. A sertésállomány növekedésével szemben a szarvasmarhaállományban azonban csökkenés következett be. Megyénkben a kiskereskedelem eladási forgalma 1971- ben 10 százalékkal növekedett, s ezen belül is a bolti élelmiszerek értékesítése 14 százalékkal, a vegyes-iparcikkeké 12 százalékkal lett magasabb. A szélesebb választéknak megfelelően a lakosság főbb; bevételei is jelentősen. 12 százalékkal növekedtek. Az életszínvonal emelkedésére utal a lakossági takarékbetétállomány szintén igen magas, 17 százalékos gyarapodása is. Az életkörülmények javulását segítette a megyében 1971-ben épült 3500 lakás átadása. Problémát jelent azonban az óvoda} férőhelyek számának nem kielégítő mértékű növekedése, és így az állandó óvodák férőhelykihasználása 106 százalékról 111 százalékra emelkedett. Tovább csökkent az általános iskolai tanulók száma — 48 700 — öt százalékkal kevesebb az előző évinél. A középiskolák nappali tagozatára kereken 10 ezer tanulót vettek fel. Ezen belül szakközépiskolákba 4300 tanuló jár, négyszázzal több, mint az előző tanévben. A középiskolák esti — 'levelező tagozatán négyezren tanulnak; számuk háromszázzal növekedett. A Szigligeti Színházban a múlt esztendőben az előadások száma két százalékkal, ugyanakkor a látogatók száma 14 százalékkal növekedett. A megye összes filmszínházainak száma eggyel csökkent. ,a mozilátogatók száma azonban közel három- százezerrel ,(9 százalékkal) fogyatkozott meg. A fentiekben a megye fejlődésének csak néhány jellemző sajátosságát emeltük ki. Igyekeztünk felhívni a figyelmet a fejlődés során jelentkező feszültségekre, problémákra, amelyeknek a megoldása a jövő feladatát képezi. Heti világhíradó (2. Oldal) Kerekasztal beszélgetés (A párt élcsapat jellegéről beszélgetett munkatársunk 13 üzem pártszervezetei- ■ nek képviselőivel.) (3. oldal) Két perc nyelvművelés Luja emlékezete t (Mészáros Lajos szolnoki festőművész munkásságára, emberi magatartására emlékezünk.) Tekerős magnó (Régi verkli a toronyházak tövében.) Négyszáznegyven fiatalt várnak a mezőgazdasági szakmunkásképzők (4. oldal) Vádlottak padján a mezőtúri kiskirályok (Holnap kezdődik a Szolnok megyei bíróságon a mezőtúri Új Élet Tsz sikkasztóinak bűnpere.) Szombati szemle a szol- • noki piacon Ellentmondásos számadatok (A MEZŐGÉP Vállalat kunhegyesi gyára mérlegének jóváhagyása előtt.) (5. oldal) v , Nehéz (SzakonyrKároly novellája.) Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) HÍR 1 k — TUDÓSÍT ÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HIRI k Vetnek, fejtrágyáznak A kellemes február végi időjárás megélénkítette a határt. A zagyvarékasi Béke Tsz-ben már 250 hóid földön elvetették a mákot. A tisza- földvári Lenin Tsz-ben a fejtrágyázó szántóföldi gépek munkáját repülőgép vette át. A nagy búzatáblák felett keringő gép naponta 250—300 kh föld vetésre szórja a nitrogén műtrágyát. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben befejezték a mintegy 5 ezer holdnyi vetés fej trágyázását. A szépen telelt növényzet serkentésére 140 vagon nitrogén műtrágyát használtak fel. A tsz tagjai most a tavaszi si- mitozásra és a cukorrépa vetésre készülnek. Egymillió forint szociális célokra A két és félezer munkást és alkalmazottat foglalkoztató Nagyalföldi Kutató és Feltáró Özem jelentős összeget fordít évenként a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására. Az 1971. évi termelési eredmény után várható nyereségből az idén 1 millió forintot terveztek ilyen célokra. Ebből az összegből jut segélyalapra, 400—500 gyermek üdültetésére. Számottevő összeggel támogatják az iparághoz tartozó sport-szakosztályokat. Szegeden fejlesztik az olajbányász vízi-sportot. Szolnokon támogatják a labdarúgószakosztályt. A munkásszállásokon lakók kulturális nevelése érdekében megszervezték az irodalmi esteket. Fővárosi, és a Szigligeti Színház művészei minden hétfőn műsort adnak a munkásszállásokon. Szabad szombat Karcagon A karcagi tanács a város öt termelőszövetkezetében felmérést készített a szövetkezeti tagok élet- és munka- körülményeiről. A felmérés bebizonyította, hogy a tsz-el< törekedtek a gazdasági, szociális és kulturális helyzet javítására. A Béke Tsz-ben a nőbizottság kezdeményezéséré bevezették a szabad szombatot, ehhez csatlakozott a Lenin Tsz is. A Béke, a Május 1 és a Lenin Tsz minden évben megrendezi az öregek napját és nyugdíjasainak évente egyszer háromtól nyolcszáz forintig terjedő segélyt folyósít. A Dimitrov Tsz-ben havi nyugdíjkiegészítést kapnak a nyugdíjasok, járadékosok és özvegyek. Népszerű az új fiókkönyvtár Mezőtúron, az egykori újvárosi Béke mozi épületében tavaly november 1-én fiók- könyvtár nyílt. Az Újvárosban élő körülbelül hatezer lakos olvasási igényeit most már két fiókkönyvtár elégíti ki. Az új könyvtárban háromezer kötet várja az olvasókat. December végéig Uáromszázhúszan iratkoztak be, az idén pedig máris négyszáz körül jár az olvasók száma. Az új fiókkönyvtár megnyitása sokat jaintott a Város könyvtárügyi helyzetén, a teljes ellátottság eléréséhez azonban még legalább két fiókkönyvtár megnyitására volna szükség. Közvetlen kapcsolat a román villamosenergiarendszerrel Félidejéhez érkezett az Arad—Szeged közötti távvezeték építése, amely közvetlen kapcsolatot teremt a román villamosenergiarendszerrel. Hazán^ területén 58 kilométer; Románia területén pedig 30 kilométer hosszúságban építik ki a KGST egyezménynek megfelelő 400 kilovoltos feszültségű • távvezetéket. A kivitelező országos yillamostávvezeték vállalat szakemberei már megkezdték az oszlopok felállítását, s a tervek szerint szeptember végéig átadják rendeltetésének az új létesítményt. Emelkedett a halálos közúti balesetek száma Dr. Tőzsér István KPM főosztályvezető, az országos közúti balesetelhárítási tanács társelnöke és Ledván- szki Károly rendőrezredes, a BM közlekedésrendészeti csoportfőnöke szombaton a közúti balesetek alakulásáról tájékoztatta az újságírókat. Az elmúlt évben 22 949 személy- sérüléses közúti közlekedési baleset történt az országban. 1.2 százalékkal kevesebb, mint 1970-ben. A balesetek számának csökkenése ellenére sem megnyugtató azonban a közlekedés helyzete. Az utóbbi évek tendenciája ugyanis — hogy a halálos balesetek száma nagymértékben emelkedik — sajnos 1971-re is jellemző volt. A balesetek következtében tavaly 12,6 százalékkal több ember halt meg, mint 1970- ben, a baleset időpontjától számított 48 órán belül ösz- szesen 1527-en vesztették életüket. A súlyos sérültek száma is emelkedett, 2r5 százalékkal. A balesetek közel egyharmada Budapesten történt, figyelmeztető, hogy a fővárosban sajnálatosan sok baleset végződig halállal. Indiai képzőművészeti bemutató Szombaton a Magyar Nemzeti Galériában Somogyi József KÓssuth-díjas szobrász- művész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének el- nökp nyitotta meg a „Mai indiai képzőművészet” című kiállítást, A tárlatén négy festő, két grafikus és három szobrászművész mintegy 30 munkája ad képet a mai indiai képzőművészetről. A kiállítás megnyitásán megjelent Hollai Imre külügyminiszterhelyettes,' Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, valamint kulturális életünk számos kiválósága.
