Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

1972. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocialista közgondolkozás fejlesztéséért, a társadalmi felelősségérzet növeléséért Beszélgetés Csibrány Mátyással, a megyei NEB elnökével A közelmúltban tárgyalt az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága, a né­pi ellenőrzési bizottságok tevékenységéről és ellenőr­zési tapasztalatairól. Az ot­tani vita összefoglalójában hangzott el többek között: a megyei népi ellenőrzési bizottság tevékenysége meg­felel a párt politikájának, a párt által meghatározott gaz­daságpolitikai feladatoknak. A NEB-ek a gazdaságirányítás rendszerének megfelelően végzik ellenőrzéseiket. A párt-végrehajtóbizottság ösz- szességében jónak tartja a megyei népi ellenőrzési bi­zottság munkáját és ugyan- ez a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság vélemé­nye is. A párt-végrehajtóbizottság ugyanakkor az elismerés mellett újabb feladatokat is meghatározott a*megyei NEB számára. így — többek kö­zött — hangsúlyozta: erősí­teni kell a népi ellenőrzési munka népi jellegét; jobb kapcsolatot kell kialakíta- niok a vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek belső szervezetében rendszeresített, fenntartott ellenőrző szer­vekkel. — Feltételezem, hogy az önök életében nagy jelentő­ségű volt a megyei párt vb ezen ülése, hisz számot kel­lett adniok munkájukról, — mondom Csibrány Mátyás­nak, a megyei NEB elnö­kének. — Mindig nagy jelentősé­get tulajdonítunk az ilyen beszámolóknak. Egyrészt mert ilyen alkalmakkor ala­posabban elemezzük, össze­gezzük végzett munkánkat, másrészt ugyanakkor új fel­adatokat is meghatároznak számunkra, amelyeknek ele­get tennünk megtisztelő kö­telességünk. — Hány népi ellenőr te­vékenykedik megyénkben? — Míg 1969-ben egész év­ben 1972 népi ellenőr tevé­kenykedett, a különböző vizsgálatokban pedig szakér­tőkkel együtt kétezeröten vettek részt, addig tavaly kétezerharminchat nép; el­lenőr-, és a vizsgálatokba bevontak száma 1606 volt. A népi ellenőrök többsége az elmúlt években feladatát lelkiismeretesen, nagy szor­galommal, helyes szemlélet­tel. elfogadható, esetenként kiemelkedő minőségben vé­gezte el. Megragadom az al­kalmat, hogy munkájukért ezúton is köszönetét mond­jak. — Hány vizsgálatot tartot­tak az elmúlt években és ellenőrzéseik milyen témákat foglaltak magukban? — Az 1969—70—71-ben 814 vizsgálatot végeztünk. Vizs­gálat alá vontunk 2728 egy­séget. 6910 személy összesen 22 172 napot töltött ezen el­lenőrzésekkel. A témákat illetően széles volt a skála: 1969-ben például vizsgáltuk a földhasználat, a vízrende­zés, talajjavítás kérdéseit; a ruházati készletek alakulásá­ra ható tényezőket; a csök­kent munkaidőre való átté­rés tapasztalatait és így to­vább. 1970-ben többek kö­zött az egyes fogyasztási cikkek és építőanyagok ár-, minőség helyzetét; a dolgo­zók jogainak érvénvesülését a társadalombiztosítási ügy­intézésben: a beruházások megvalósítását Tavaly az egész megyében nagv vissz­hangra lelt ellenőrzésünk volt, amelvben a másodállá­sok, mellékfoglalkozások helyzetét vizsgáltuk. Foglal­koztunk a közutak karban­tartásának. felúiításának helyzetével, a megvei helvi- ipari és kereskedelmi válla­latok árnoliHkáiával. Évről évre ielentős ay or­szágosan megkapott témák vizsgálatának száma, bár ez az utóbbi években csökkent. Ez a változás azt jelentette, hogy nagyobb teret kaotak munkánkban a járási-városi problémák. Ami a témákat illeti: az utóbbi években nőtt az épí­tőipart, a kereskedelmet, a közlekedést. a kulturális munkát, a költségvetést érin­tő vizsgálatok száma és ará­nya, ugyanakkor csökkent vagy azonos maradt a me­zőgazdasággal és más ága­zattal foglalkozó vizsgála­taink száma. — Mindez azt mutatja, hogy a NEB vizsgálatai jól kapcsolódtak a népgazdaság, illetve a megye gazdasági feladataihoz, gondjaihoz, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek egyes kérdé­seihez. Mi a helyzet a köz­érdekű bejelentéseknél a la­kossági panaszokkal? — A már említett három évben a megyei, a járási, a város; NEB-ekhez 554 beje­lentés és 399 panasz érke­zett. A közérdekű bejelenté­sek többsége a helyiiparral, a kereskedelemmel, ezen be­lül is a társadalmi tulajdon védelmével és a lakossági érdekvédelemmel kapcsola­tos. A bejelentések többsé­ge különböző visszaélések­kel, a közélet tisztaságával, a gazdálkodás rendjét sértő cselekményekkel, az áruk minőségével, a lakossági szol­gáltatásokkal foglalkozott. A legtöbb magánpanasz mun­ka és bérüggyel, földüggyel, szociális és jogvitás ügyek­kel kapcsolatos. A bejelen­tések döntő többsége, 80—85 százalék közvetlenül a la­kosságtól és a NECS-ektől érkezett. Nagy jelentőségű ez> mert tükrözi a lakosság irántunk való bizalmát. E bejelentése­ket döntő többségében saját hatáskörben vizsgáljuk, in­tézzük. összességében a vizsgála­tok színvonala fejlődött. Ezt az egy-egy vizsgálatra való alaposabb felkészülésnek, előkészítésnek, jobb munka- programoknak köszönhetjük. Hozzájárult a színvonal emeléséhez továbbá, a meg­felelő területi eligazítás, a népi ellenőrök jobb felké­szültsége, a KNEB segítsé­ge. Csak megjegyzem, hogy néhány vizsgálatunkat a KNEB országosan is elis­merte. — Milyen vizsgálataik ha­tása? Hogyan reagáltak ja­vaslataikra a vizsgált szer­vek vezetői? — Néhány vizsgálat kivé­telével valamennyit realizál­tuk. A javaslatainkra, fel­hívásainkra kapott válaszok­ból kitűnik, hogy a vizsgált szerve^ vezetői az általunk kért intézkedéseket megtet­ték. Bizottságaink mindenkor kellő mérlegelés után csak végső esetben választották a súlyosabb felelősségre vo­nást. A már említett évek­ben bizottságaink 38 esetben kilencvenhat személlyel szemben kezdeményeztek fe­gyelmi eljárást. Kártérítési eljárás 17 esetben volt, öt­vennégy személyt érintett, a kiszabott kártérítés összege meghaladta a 140 ezer forin­tot.’Húsz esetben volt a kö­vetkezmény — hatvannégy személlyel szemben — sza­bálysértési eljárás, a kisza­bott összeg 22 ezer forint volt. Az állam javára öt­venhárom személlyel szem­ben kezdeményeztünk visz- szatérítést, amelynek össze­ge meghaladta a 900 000 Ft-ot. — Ha szólna az ellenőr­zési munka néhány általáno­sítható tapasztalatairól is, elsősorban talán azokról, amelyek a lakosság ellátá­sával kapcsolatosak. — Vizsgálataink jelentős hányada foglalkozott a la­kosság ellátásával. A megye áruellátása évről évre ki­egyensúlyozottabb, szűkült a hiánycikkek köre. A fejlődés mellett még van jónéhány probléma. Példának említhe­tem a sertés és baromfihús ellátást, mely javult, de ugyanakkor még részben a termelési háttér, részben a termelőeszközök, a kereske­delem hűtőkapacitás hiánya miatt az ellátásban nagy el­térések voltak. Például a megye 360 szövetkezeti élel­miszer boltjából 100 egység­ben egyáltalán nincs hűtő kapacitás. Említhetem a szolgáltatásokat is. Az 1969 —70-es években az állami támogatás ellenére is lassú volt a fejlődés, és még 1971- ben sem élénkült meg e te­vékenység. Az árutermelés változatlanul előnyösebb a gazdálkodó egységeknek, s emiatt a kedvezményes hitel- lehetőséget sem vették igény­be. — Említette, hogy a köz­érdekű bejelentések jelentős hányada foglalkozott a tár­sadalmi tulajdon védelmével. Milyen tapasztalatokat sze­reztek e témával kapcsolatos vizsgálataik alkalmával? — A már említett másod­állások, mellékfoglalkozások vizsgálata mellett nagyon sokat foglalkoztunk a mező­gazdasági nagyüzemek va­gyonvédelmével. Példának említem: 29 nagyüzemben lefolytatott vagyonvédelmi vizsgálatunk alkalmával ki­derült, hogy az 1968. évben előírt bizonylati szabályzat elkészítéséhez 1971 szeptem­berében 15 üzem még hozzá sem kezdett. Az elkészült szabályzatok nagy része sem felel meg a helyi adottsá­goknak. Ezek következmé­nye, hogy a vizsgált üzemek többségében az utalványo­zás, a készletgazdálkodás, az álló és forgóeszközök bizony­latolása, nyilvántartása, a táblatörzskönyv vezetése, a gazdálkodási tevékenység elemzése, a pénzkezelés és így tovább nincs, vagy nem megfelelően van szabályoz­va. Ennek eredménye, hogy a mérlegádatok, a zárszám­adások esetenként valótla­nok, mint a karcagi, a me­zőtúri. a szenttamási állami gazdaságokban, vagy a jász- ágói Kókai Termelőszövetke­zetben volt. — Hallhatnánk valamit to­vábbi feladataikról is? — Az MSZMP X. kong­resszusa megerősítette, hogy a társadalmi-gazdasági élet­ben erősíteni kell az ellen­őrzést. Ebből következik, hogy a jövőben javítani kell a népi ellenőrzés munkáját is. Emelnünk kell munkánk színvonalát, továbbfejleszte­ni irányító módszereinket. Tevékenységünkkel a társa­dalmi tulajdon védelmét, gyarapítását, a szocialista közgondolkodást és a társa­dalmi felelősségérzetet kell erősítenünk. Röviden: növel­ni kell munkánk hatékony­ságát, ugyanakkor többet kell politizálnunk is a vizs­gálati tapasztalatainkkal, fej­leszteni társadalmi bázisun­kat, szélesíteni, javítani min­den szinten a párt-, állami- és társadalm; szervekkel va­ló kaocsolatainkat. A Népi Ellenőrzési Bizott­ságok a társadalom számá­ra hasznos munkát végez­nek. Tudjuk, hogy a gazda­sági szervek, a lakosság se­gítségként veszik a mi tevé­kenységünket, bízna^ ben­nünk. Erre a bizalomra sze­retnénk mi a továbbiakban is jó munkával rászolgálni — mondta a hasnál->«,♦43 vé­gén Csibrá"v Mátvás. Varga Viktória Komplex technológiai rendszerek az ipari és óla] növény termesztésére A kézi munka-igényes ipari növények termesztését hazánkban is komplex tech­nológiai rendszerekkel kor­szerűsítik. Az ezzel kapcso­latos idei tervekről tájékoz­tatták az MTI munkatársát a MÉM-ben. Az elmúlt két évben a cukorrépa termelés fejlesz­tésére egész sor intézkedést hoztak, ezekkel főképpen a legkorszerűbb termelési el­járások feltételeit igyekez­tek megteremteni. Tavaly mintegy 30 00o hektáros te­rületen alkalmazták azt a komplex módszert, amely­nek lényege, hogy a vetéstől a betakarításig egyetlen nagy munkafolyamatnak te­kintik a növény termeszté­sét, és ílymódon az ipari üzemekéhez hasonló, futószalagszerű termelést volósitanak meg a mező­gazdaságban is. 1972-ben további 20—25 ezer hektáron teszik lehe­tővé a korszerűbb eljárás bevezetését. Javították a cukorrépa termelés jövedelmezőségét: mázsánként 10 forinttal töb­bet kapnak a cukorgyár! alapanyagért a termelők, akik további 5 forintos fel­árat kapnak akkor, ha az iparral hosszú távra szóló szerződést kötnek, és íly­módon kötelezik magukat a cukorrépatermelés fejlesz­tésére. A MÉM szakemberei szerint idén várhatóan 10— 11 ezer hektárral növekedik majd a cukorrépa vetéste­rülete a termelési kedvez­mények hatására A dohány termesztését is modern gépekkel korszerű­sítik. 1972-ben 1500 hektáron valósítják meg a terme­lők számára is a lehető leggazdaságosabb gépesí­tett eljárásokat. A tervek szerint növelik a burley és a virginia-típusú .dohányfajták vetésterületét, és a dohánygyárak diffe­renciálásával is serkentik a gazdaságokat a hazai igé­nyeknek legjobban megfele­lő dohányfajták termelésére. Az olajosmag-, illetve a napraforgótermelés iránt az utóbbi években megnőtt a nagyüzemek érdeklődése, és így 1972-ben arra lehe* szá­mítani, hogy a növény­olajipar hazai termésből szerzi majd be alapanyag­szükségletét. Ez annál inkább is előnyös, mert Európában az olajos- mag-termelés visszafejlődő­ben van és így — ameny- nyiben a hazai mezőgazda­ságban nem lankad az ér­deklődés a napraforgóter­mesztés iránt — később ex­portra is lehetőség nyílik. A Budapesti Műszaki Egye­tem atomreaktorát 1968-ban kezdték építeni és 1971. május 22-én helyezték üzem­be. A reaktor nagy előrelé­pést jelentett a magfizika gyakorlati oktatásban. Az egyetemi reaktor tudomá­nyos munkatársainak az ok­tatáson kívül kutatási fel­adatai Is vannak: rádió- izotópokat állítanak elő. Ké­pünkön: az egyetemi atom­reaktor épülete. (MTI Foto — KS) Korszerűbb, több o’alkályha — Gazdag választék és kínálat jó hűtőgépekből — Már fa'un sem keresik az asztali rádió­kat— Jobb ellátáit ígérnek olcsó vas- és műszaki áru sból — Sok a panasz a tévékészülékekre Az Eiektrometál és a szövetkezeti kereskedők ankétja Szo'nokon Tegnap a népfront szolno­ki klubjában a MÉSZÖV és az Elektrometál Kereske­delmi Vállalat ankétot ren­dezett a megye szövetkeze-' ti kereskedőinek. Az anké- ton Radócz Mátyás a MÉ­SZÖV—ÁFÉSZ titkárság ve­zetőjének megnyitója után dr. Csűri Ferenc az Elek­trometál igazgatója és a vállalat áruforgalmi vezetői értékelték az 1971. évi for­galmat és tájékoztattak az idei kínálatról. A múlt év értékeléséből kitűnt, hogy a vas-műsza­ki-, elektromos- és jármű­áruk iránt évszakok szerint erősen hullámzó a kereslet. Tavaly az év első két hó­napjában, majd ősszel, té­len volt nagy forgalom a szövetkezeti áruházak vas­műszaki osztályain. A nagykereskedelmi vál­lalat vezetői — a MESZOV- vel korábban kötött egyez­ség alapján, együttműködé­si megállapodást kötöttek az 1972. évi vásárlói igények jobb kielégítésére a megye szövetkezeti kereskedőivel. Az áruforgalmi tájékozta­tóból kiderült, hogy tavaly már a falvakban is csökkent az érdeklődés a hálózati- és táskarádiók iránt. Változatlanul veszik és keresik az olcsóbb mosó­gépeket, a centrifugát és a porszívót. Sok jelzés van arról, hogy ez az év a hűtőszekrények éve iesz falun. (Vagyis: a falusi családok egyre in­kább vásárolnak háztartási hűtőgépeket.) Nagy keres­let van a gáztűzhelyekből, a fürdőszobai és konyhai olajkálvhákból. Mivel már falun is sok családnak van tévé készüléke. a kereslet nem növekedett. Keresik vi­szont a falusi emberek — és sokszor hiába — a férfi kp"°kn4'-nkat. Az idAn a vállalat okult — legalábbis ezt íeérte az 3-Vétón — a tava Ívj tanasz- tplflfokt)/,!. T-SV-, és rpoHe-- nebb ola’kélyhát hoznak fn—-lam^a A m^sadiv fél­évben „dobják piacra” az új és várhatóan jobb mi- nikalor olajkályhát. Bemutatták az ALFA 7500-as olajégős cserép­kályha berendezést is, amelynek ára 2400 forint. Örömmel hallottuk, hi­szen a Hűtőgépgyár a mi megyénk tekintélyek nagy­üzeme, hogy hűtőszekrény­ből gazdag a kínálat minő­ségben. mennyiségben egy­aránt. A kereskedőknek kü­lönösen az S 140-es hűtő- szekrényt ajánlották a nagy- kereskedők. Azt ígérték, hogy több zsebrádiót hoz­nak a megyébe, köztük a régóta kedvelt szovjet Sokolt és az először kará­csonykor érkezett japán gömbrádiőt is. Járművek közül a kerék­pár szovjet importból, a mo­torkerékpárok pedig a hazai gyártmánvokon kívül cseh­szlovák és. NDK importból kerülnek forgalomba. A táiékoztató után meg­szólaltak a szövetkezeti ke­reskedők. Többen bírálták az Elektrometál szállítás- szervezését. A tiszaföldvári A nehézipari miniszter rendeletet adott ki a gáz- fogyasztás korlátozásáról a csúcsfogyasztás idején -— elsősorban a lakosság za­vartalan gázellátásának biz­tosítása érdekében. Megha­tározta a rendelet a korlá­tozás sorrendjét: szükség esetén elsőnek azokat az erőműveket kapcsolják ki, amelvekben variálható az energahordozók felhaszná­lása. a gáz felcserélhető kő­olajjal illetve szénnel is. Ilyen nagyfogyasztók a du- namenti, a tiszapalkonyai. a kelenföldi, a borsodi, a kőbányai és az újpesti hőerőművek. boltosok úgy mondták: olyan az áruszállításuk, mintha oda-vissza futnának egy-két áruval a teherautók. A ti- szasasiak szerint a mostani zárszámadás, tsz-pénzfizetés volt az első, amikor végre idejében megfelelő áru- szállítmányt kaptak. Szó volt a tartós fogyasz­tási cikkek minőségéről is. Jászladányban például 23 tévékészülék próbamüköd- tetése után csak négyet adhattak el, — 19 rossz volt! Bírálták azért is a nagyke­reskedelmet és az ipart, mert a falusi szövetkezeti boltok nem kapnak eleget a mindennapos, olcsó vas-mü- szaki árukból. A nagy- és kiskereske­dők eszmecseréjét figye­lemmel kísérő, olykor szin­te áhította, bár hallanák a gyárak képviselői is, a ke­reskedők (a fogyasztók ér­dekében kifejtett) vélemé­nyét. ., A rendelet elsősorban a lakosság érdekeit védi, nem korlátozható ugyanis a la­kosság fogyasztása, hiszen az időszakonkénti gázkiesés utáni újraszolgáltatás sokhe­lyütt gázömlést, vagy eset­leg tragikus baleseteket is okozhatna. A miniszter intézkedésé­nek gyakorlati alkalmazásá­ra csak az esetben kerül sor, amikor ugrásszerűen megnő a lakosság fogyasztása, te­hát rendkívül hideg és tar­tós télben. Jelenleg ilyen vészéiv nem fenyeget, hi­szen teljes összhangban van ß gáztermelés és fogyasztás. — sóskúti Nem csökkenthetik a lakosság gázíogyasztását Elkészült az esetleges Korlátozások menetrendié

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents