Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

1972. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ingyen beutazhatja Európa országait, ha a MÁV szolgálatába lép! A MÁV Budapesti Igazgatósága felvesz azonnal) be­lépéssel érettségivel vagy Vili .ált. iskolai végzett­séggel rendelkező dolgozókat 18—45 éves korig vonatfékezönek jegyvizsgálónak (nőket is) kocsirendezőnek Kiképzési idő: kocsirendező és vonatfékezönél Jegyvizs%álónál, Kiképzési idő alatti bérezés Ónálló munkavégzés esetén: kocsi rendezőknél vonatfékező és jegyvizsgálóknál utazástól függően 2500.00—2800.00 Ft Fenti munkakörökben 55 év a nyugdíjkorhatár! Továbbá: szakmunkásokat (építőipari jellegű) pályamunkásokat segédmunkásokat (váltótisztitő, kocsimosó) BÉREZÉS KOLLEKTÍV SZERINTI Juttatások: 6 hét 3 hónap 1400,— Ft 2300,— Ft Bel- és külföldi utazási kedvezmény, szál­lítási kedvezmény, egyén-, munka-, védőruha. Étkezési kedvezmény: Üzemi és az utasellátónál. Továbbtanulási lehetőség stb. MODERN VASÜT, KÖNNYEBB ÉS BIZTONSÁGO­SABB MUNKAVÉGZÉS! Várjuk jelentkezését: a MÁV Budapesti Igazgatósága Központi Munkaerő felvételi iroda, Szolnoki kiren­deltségén. Szolnok, Ságvári krt 33 sz., tele­fon: 11—020 vagy Szolnok, szolgálati főnökség és budapesti ál­lomások munkaügyi szerveinél) A SZERSZÁMGÉPIPARI MÜVEK KARCAGI GÉPGYÁRA pályázatot hirdet íőmechaiiikiisi, energetikus!, üzem rendészi és titkárnő! munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: Főmechnanikusi munkakör betöltésénél: Legalább gépipari technikumi végzettség, szerszám­gépjavítási, gáz és villamosenergetikai ismeretek, valamint 5 évnél több gyakorlat. Üzemrendészeti munkakörnél: Középiskolai végzettség, vagy hasonló munkakörben szerzett legalább 5 éves gyakorlat. Titkárnői munkakörnél: Gyors- és gépírásban szerzett gyakorlat, s lehetőleg középiskolai végzettség. >■■■■ ■■■■ ■■■■■■SS ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Fizetési feltételek: Kollektív szerződés szerint, megegyzéssel. Lakást biztosítani nem tudunk. ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ A pályázatot február 29-ig kérjük a gyár személyzeti osztályára beküldeni. Négymillió forint értékű segély- küldemény egy év alatt A Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenysége kapcsolatainak fejlesztése szempontjából igen jelentős állomás volt az 1971-es esz­tendő — mondották a szer­vezet országos központjában, ahol most összegezték a ta­pasztalatokat. — A testvér­szervezetekkel kialakult kapcsolatok élénkülését jel­zi, hogy a Magyar Vöröske­reszt képviseletében 14 de­legáció járt külföldön. Ha- zánk pedig 31 ország dele­gációját fogadta. — A múlt esztendőben is folytattuk a szolidaritási- és segélyakciókat. A harcoló Vietnamba gyógyszerekből és egyéb cikkekből álló segélyt küldtünk, majd amikor árvíz sújtotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, újabb gyógy­szer-szállítmánnyal siet­tünk megsegítésére. A fejlődő országok közül gyógyszersegélyt juttattunk Guineának, élelmiszer-se­gélyt Felső-Volta éhező la­kosságának. A földrengés sújtotta chilei népnek a leg­szükségesebb orvosi és egyéb egészségügyi felszereléseket továbbítottuk, összességében 1971-ben nyolc alkalommal küldtünk segélyszállítmányt természeti csapás, éhínség, menekültek segítése, a fel­szabadító harc támogatása céljából. Ezeknek együttes értéke megközelíti a négymillió forintot. — Idei nemzetközi tevé­kenységünk arra irányul, hogy tovább szélesítsük együttműködésünket a szo­cialista országok szervezetei­vel és bővítsük kapcsolatain­kat a fejlődő országok vö­röskeresztjeivel is. Egyes nyugat-európai álla­mok nemzeti Vöröskereszt társaságaival kétoldalú kapcsolatot építünk ki. Arra törekszünk, hogy sa­játos eszközeinkkel támo­gassuk az európai biztonsági értekezlet, valamint az anti- imperialista világértekezlet összehívását célzó erőfeszí­téseket. Folytatjuk az agressziót szenvedett vietnami nép, az arab menekültek, valamint a fegyveres konfliktusok ál­dozatainak és a természeti katasztrófák által sújtott or­szágok lakosságának erkölcsi és anyag; támogatását. A szétszakadt családok egyesítése, érdekében ke­ressük az együttműködést azokkal a szervezetekkel, amelyek a külföldön élő magyarokkal a kapcsolat felvételét elősegíthetik — fejezték be a tájékoztatást. '*S*s*>& . Hamburgban egy kikötői kishajó összeütközött egy komp pal. 35 embert megmentet­tek, kilenc eltűnt. Képünkön: folynak a mentési kísérletek. Az árufsmeret doktora Azt hiszem, még a vásár­lók közül is kevesen tudják, de talán még a sajtszeretők is aligha gondolják, hogy a népszerű Mackó-sajt a Ma­gyarországon forgalomba ho­zott körülbelül negyvenféle ömlesztett sajt sorában bizony hátul kullog. Én is Búzás Gizellától tudtam meg, amikor a napokban a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályán találkoz­tam vele egy családias hang­vételű, bensőséges ünnepsé­gen, amikor osztálya nevé­ben Tóth Tibor osztályveze­tő gratulált a fiatal tanárnő tudományos sikeréhez és az eddig végzett nevelőmunka elismeréseképpen pénzju­talomban részesítette. A Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában tanít, és tanári oklevele mellé meg­szerezte a doktori címet is. Doktori disszertációjának témáját az áruismeret tárgy­köréből vette. — Oyan módszert, még pontosabban matematikai modellt dolgoztam ki tanul­mányomban, amellyel köny- nyebbé válik a tömeges ösz- szehasonlító áruvizsgálat. Tudományos pontossággal lehet megvizgsálni az azo­nos fajtájú árucikkeket, hogy meg lehessen állapítani a közöttük lévő minőségi kü­lönbség fokát. Több áru­féleséget - konkrétan is meg­vizsgáltam. így került sor többek között a már emlí­tett sajttesztre is. — Most már árulja el — kértem —, hogy tudományos vizsgálatának mi a végered­ménye, magyarán melyek a legjobb ömlesztett sajtok? — Ize és állománya alap­ján a zelleres sajt és az uborka ízesítésű sajt minő­sül a legjobbnak. De ezzel a módszerrel természetesen más árufajták minőségét is lehet vizsgálni. Szakköröm­ben —, amelynek főleg le­ány tagjai vannak — leg­utóbb például a kozmetikai cikkek minőségi vizsgálatát végeztük el közösen, saját laboratóriumunkban. — Áruismeretből dokto­rált, de úgy tudom ez a tu­domány még most van meg- honosodóban nálunk. — Igen. A közgazdasági egytemen is akkor lett tan­széke, amikor én kezdtem egyetemi tanulmányaimat, 1965-ben. , Az utóbbi évek­ben azonban, hogy a keres­kedelem egyre inkább a fo­gyasztók érdekeit, igényeit kívánja szolgálni, egyre na­gyobb szerepet kap. Dr. Búzás Gizella erede­tileg közgazdásznak készült, és nem akart tanár lenni. Most azonban már nemcsak ő rajong a tanítványaiért és a tanításért, hanem diákjai is az áruismeretért. Együtt kísérleteznek, gyakorolnak, minősítenek; a televízió Min­taboltja is megirigyelhetné őket. Élelmiszerfajtákat, hús- készítményeket, különféle műszaki cikkeket vizsgálnak a tudomány módszereivel. Az oktatás mindennapi fo­lyamatában valósítják meg a tudomány elméleti és gya­korlati egységét. Érthető, hogy dr. Búzás Gizella elért sikerei saját tantestületében másokat is hasonló eredmé­nyek elérésére séhkentéftek. Az áruismeret nálunk új tudomány, most épül rend­szere. Jól esik tudni, hogy egy szolnoki tanárnő tudo­mányos dolgozatával is gya­rapodik az áruismeret köz­hasznú tudománya. — via — A NÖ Békés Itala előadóestje az Árkádban Nincs abban semmi túl­zás, hogy a Madách Szín­ház Jászai Mari-díjas mű­vésze egyszemélyes színház­ként hirdeti műsorát. Szol­noki Árkád-estjén meggyő­ződhettünk róla, hogy az alacsony, törékeny alkatú művészfiő valóban egymaga képes megtestesíteni akár egy egész színházat. Tán­col, ha kell, s ha úgy kí­vántatik, sanzont énekel. Egyik pillanatban még a költői mondanivaló zárt, fe­gyelmezett világához igazítja egyéniségét, a másikban pedig már kötetlen módon, felsza­badultan komédiázik. ír - dalmi dokumentumdrámát jelenít meg, és ő egy sze­mélyben a vádlott és a ta­núk. Humora, egyiniségének legértékesebb tulajdonsága éppolyan jól oldódik fel egy fantasztikus sci-fi no­vella előadásában, mint a nő egyenjogúságát hirdető, egy 1700-as évekből szár­mazó mulatságos törvény „kihirdetésében”. Egy teljes estén át csak a nőkről, il­letve a nőről beszél. Műso­ra vallomás a női hivatás szépségéről és ugyanakkor a női sors szeszélyeiről. Elő­adásának íve a 2000 éves egyiptomi szerelmes levél­től — időben — egészen napjainkig húzódik, a napi­lapok legfrissebb apróhirde­téséig. Széles skálán játszik, legbiztosabban a némi pi­kantériával fűszerezett, gro- teszkes humor hangjait szó­laltatja meg. Előadóestje valóban a színházi élmény teljességével lepte meg az Árkád lelkes közönségét. Eddig százötvenszer mutatta be műsorát; az A nő éppen Szolnokon jubilált. A jubi­leumi előadás — örömünk­re — ugyanolyan friss volt és eleven, mint hogyha Bé­kés Itala előadóestjének premierjén lettünk volna. A művésznő éppoly lelke­sen, odaadással érvelt, vi­tázott és tanított — szóra­koztatott — ezen az estén ÍS; V. M. J. Ojszlender: A TEHETSEG Az író, J. Cibulin újból jelentke­zett a szerkesztőségben, de elbeszé­lését ez alkalommal sem fogadták el közlésre. „Nem hajlandók közölni — gon­dolta sértődötten, ahogy ott ült a vendéglőben. — Majd közölnék, ha meghalok, de akkor más késő lesz!” Ügy megsajnálta magát, hogy el is pityered ett. A következő napon a helységet keresztülszelő folyó partján megta­lálták Cibulin kalapját. Keresték hulláját is, de sehol sem akadtak rá. A helyi lap szerkesztősége nek­rológban tudósított az esetről, amelyben mindent megírtak, ami ilyenkor szokás. És természetes, közölték — igaz erősen kijavítva és lerövidítve — a bajt hozó elbe­szélést is. Egy hét múlva azonban elhanya­goltan, gyűrötten, szakállasán meg­jelent a szerkesztőségben Cibulin, és követelte a honoráriumot. Kifi­zették neki a pénzt, ám ő ezzel nem érte be. Bement a főszerkesztőhöz, és elő­húzott egy köteg kéziratot. — Irták-e vagy sem, hogy tehet­séges vagyok? — írtuk — fújta ki magát a fő­szerkesztő. — írták-e vagy sem, hogy „el­ment korán, mielőtt még megírhat­ta volna életművét?” Kénytelen-kelletlen a főszerkesz­tő erre is igennel válaszolt. — Hát én megírtam, itt van, kö­zöljék, — mondta Cibulin, letéve a kéziratot a főszerkesztő elé, és már távozott is. Az egész szerkesztőség Cibulin kéziratain dolgozott: javítgatták, át­írták. A lapban pedig egyre-másra jelentek meg a korábban vízbeful- ladtnak vélt író elbeszélései. Irodal­mi körökben pedig hihetetlenebbnél hihetetlenebb mesék kaptam lábra Cibulin sikeréről. A lap főszerkesztője már való­sággal félt bemenni a szerkesztő­ségbe, de Cibulin így is rátalált. Leszólította úton, útfélen, és a ke­zébe nyomta gyűrött kéziratait. Vég­re aztán felmondta tehetsége a szolgálatot. Kiírt magából mindent, amit csak tudott. Megjelent utolsó írása is. A szerkesztőség is fellélegzett. örömük azonban nem volt tartós, mert az utolsó írást követő napon a helységet keresztülszelő folyó partján kalapjaikkal együtt ott ta­lálták vízhatlan tasakokba kötötten három író kéziratkötegeit is. Oroszból fordította: Slgér Imre

Next

/
Thumbnails
Contents