Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

1972. február 17. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 5 Kukoricatermesztési társulás alakult Nagyobb kötelezettség - nagyobb lehetőség (Tudósítónktól) A mezőgazdasági terme­lésben élenjáró, fejlett ál­lattenyésztéssel rendelkező öt Szolnok környéki terme­lőszövetkezet, a zagyvaréka- si Béke, a jászladányi Ha­ladás, a szolnoki Lenin, a tószegi Dózsa és a rákóczi- falvai Rákóczi Tsz kukori­catermesztési társulást ala­kított. A zagyvarékasi szék­hellyel működő szervezet célkitűzése, a nagyüzemi kukoritermesztés iparszerű rendszerének a bevezetése, s ezzel a fejlett állatállo­mány takarmányellátásának biztonságos megoldása. A három szakosított tehené­szeti és két sertésteleppel rendelkező közös vállalko­zás, sorrendben a Bábolnai és a Szekszárdi Állami Gazdaság után az ország harmadik iparszerű kukori­catermesztési rendszerét alakítja ki. Kezdeményezésük sikeré­nek garanciáját jelenti, hogy csatlakoztak a Szek­szárdi Állami Gazdaság már korábban kialakított, A jászberényi Déryné Mű­velődési Központ klubjának előterében egy fiatalember ÜL Göndör, fekete fejét el- mélyülten előrehajtva buz­gón tanulmányoz valamit. Széles vállát, erőteljes alak­ját elnézve találgatom, hogy vajon sporttudósítást olvas-e, vagy valamilyen műszaki könyvet, amikor meglepeté­semre verssorok ütik meg a fülemet. Nem értem a szö­veget, halkan mondja, de tisztán kivehető a versmér­ték táncritmus-szerű lükte­tése. — Mit olvas? Idegenül néz fel, látszik rajta, hogy teljesen megba­bonázta a vers. — Nicolas Guillén. Tőle ad elő az irodalmi színpad Néger song címen egy ösz- szeállítást január 20-án a Ki mit tud? járási-városi elődöntőjében. — Miért éppen ezt a köl­tőt választották? — Fecske Mártának, az irodalmi színpad vezetőjének az ötlete volt. Biztos, hogy a közönség nem érzi idegen­szerűnek. Forradalmár kubai költő, s Kuba forradalmáról annyit hallottunk az utóbbi években, különösen a fiata­lok közül sokan lelkesednek érte. A versek témája a né­gerkérdés meg éppen hogy égető politikai aktualitás. És nagyon vonzóak Guillén költői eszközei. Csupa ze­neiség. Jól szavalható. — Izgulnak a színpad tag­jai a jellépés előtt? — Hát persze. Az utóbbi hetekben szinte mindennap próbálunk. Izekre szedtük az egész művet, minden hangsúlyon, a legkisebb mozdulaton is hevesen vi­tázunk. — Továbbjutásra számít? — Nem tudom. Talán. Mi megtesszük, ami tőlünk te­lik, de ha nem sikerül, ak­kor is nyert ügyünk van. A továbbjutásnál fontosabb­nak érzem, hogy ismét meg­ismertünk és megszerettünk egy költőt. Ezért szeretem az irodalmi színpadot, a kö­zös megismerés élményéért. Nálunk minden produkció­nál így van. A színpad tag­jai, ipari tanulók, diákok, szakmunkások, hivatalnokok egyaránt kötelességüknek ér­zik, hogy minél teljesebben megismerjék a kiválasztott mű világát. — Ez a gitár is a Guillén- műsorban szerepel? — Nem, de ez is a Ki mit tud?-ban. Ugyanis nem ez az egyetlen fellépésem. A gamnazista Bacsa Ferivel hasonló termelési rendszeré­hez. A szekszárdi szakem­berek rendelkezésükre bo­csátják és a Szolnok kör- néki viszonyokra adaptálják a náluk kialakult termelé­si technológiát. Javaslatot adnak a műtrágyázás, vegy­szeres talaj előkészítés mód­szereire és a tájegységnek megfelelő legtermőképesebb vetőmagra. Az öt tsz a ta­lajelőkészítéstől a raktáro­zásig, minden munkaműve­letet magas fokon gépesít. Már a tavaszi vetésexhez nagyteljesítményű speciális traktorokat, vetőgépeket vá­sárolnak. Az idei kezdi év­ben 3500 hektáron termelik iparszerűen a kukoricát. A várható eredményességet közgazdasági számításokkal elemezték. A kukorica évi termésátlagának nyolc-tíz százalékos növekedésére számítanak, az előállított kukorica mázsánkénti ön­költsége pedig az 1970. évi 206 forintról 177 forintra csökken. E. S. együtt saját szerzeményű pol-beat kettősöket adunk elő, sőt én még prózamon­dásba is beneveztem. He­mingway öreg halászának befejező részét mondom el. — Nem lesz ez kissé sok? — Nem hiszem. Közel áll hozzám valamennyi. Nem a sikert hajszolom, hanem olyan dolgokkal próbálom eltölteni a szabadidőmet, amiben igazán örömet talá­lok. Ha beszélgető partnerem, Nagy Tibor gimnazista vagy humán szakos főiskolás len­ne, nem volna különösen meglepő az esete. De foglal­kozására nézve erdész. Most végzi levelező tagozaton a soproni erdészeti egyetemet, ezenkívül munkahelyén, a jászberényi Vörös Csillag Tsz-ben a KISZ-szervezet agitációs propaganda-felelő­se. Elfoglaltsága van hát bő­ven, mégis sugrázik a jó­kedvtől állandóan. Mégis? Épp azért mert so^ a dolga. Ügy véli, hogy a szívesen végzett munkából fakad a legigazibb derű. Sz. J. s Megöl itt az unalom, előre tudom. Két hónap, atyais­ten! Apa szerint ez semmi. A házra is kell vigyázni, ha ő vagy anyu nem tud itt lenni. De gyakran kijönnek, anyuval gyakorolhatok is, ez most a legfontosabb. Per­sze. ha zenei iskolába aka­rok átiratkozni, jól kell is­mernem a hangszert, nem vitás. Sajnos, nagyon szeszéi vés a hangszerem. És engedetlen. Másfél éve bíbelődöm vele. Néha úgy szól. mint egy tülök. Pedig Selmer már­ka, a legjobb. Apa vette, anyu tanácsára. Ha már ze­Közép­iskolákban is lesz óvónőképzés A tájékoztatást Porcsalmi Lajostól, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának előadójától kaptuk, aki rész­letesen ismertette velünk a megyei elképzeléseket. Köz­ismert, hogy szakképzett óvónőkből megyénkben is hiány van. A jelenlegi ked­vezőtlen helyzeten kíván ja­vítani a megye, amikor új óvónőképzési lehetőséget biz­tosít általános iskolát vég­zett tanulók számára. Ezért döntött úgy, hogy az 1972— 73-as tanévben Tiszaföldvá- ron, a Hajnóczy József gim­náziumban óvónőképző szak­középiskolai osztályt indít ősszel. . Jelentkezni lehet a megye valamennyi általános iskolá­jából, feltétel csupán a pá­lyaalkalmasság, továbbá hogy a jelentkező érdemje­gye magyar nyelv- és iroda­lomból és két úgynevezett készségi tantárgyból, a rajz­ból és az énekből legalább jó legyen. Az óvónői pályát választani szándékozók saját iskolájukban jelentkezhet­nek, és jelentkezésüket min­den esetben az általános is­kola igazgatósága juttatja tovább a tiszaföldvári gim­náziumhoz. A vidéki tanu­lók részére — lehetőség sze­rint — kollégiumi elhelyezést is biztosítanak. A jelentke­zési határidő február 20. Műszaki hetek A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szol­nok megyei szervezete az idén is megrendezi a mű­szaki heteket. A MTESZ munkaterve szerint április közepétől május végéig ér­tékes előadásokra, konferen­ciákra, kiállításokra és an­kétokra kerül sor. Az előzetes programban szerepel országos gépesítési tanácskozás Mezőtúron, vil­lamossági ankét Szolnokon. Az utóbbi rendezvény jubi­leumra emlékező: 75 éve ve­zették be a villanyt a me­gyeszékhelyre. A rendezvénysorozaton kí­vül két, megyehatáron túli eseményt is terveztek a MTESZ vezetői. Hűtőgép­gyártási konferencia és hűtő- technikai kiállítás lesz az idéri Egerben, valamint olaj­bányászati vándorgyűlés Haj dúszoboszlón. A MTESZ munkatervében különösen gazdag idei prog­ramja van a bőripári, ener­giagazdálkodási és a gép­ipari tudományos egyesület­nek. Ezek az egyesületek már rendszeres szakmai to­vábbképzést is szerveztek a mérnökök, közgazdászok és technikusok részére. nét tanulok, semmi esetre se zongorát, mondta anyu. Azt nem tudná elviselni. S ha már a klarinétot válás - tottam. legyen jó hangsze­rem. Erre apa bólintott, de tudom, nem értett vele egyet. Ö azt szerette volna, ha én is sebészorvos lennék. De én émelygek a vértől, értse meg. Apa. Hallottam, mikor egyszer így mondta anyunak: klánétás. Megve­tően mondta. Mindegy. Sze­rintem zenésznek is kell len­ni. Fúvósnak is. Klarinétos- nak meg különösen. Hiszen ez a legszebb hangú hang­szer. És a legfontosabb, sza­vamra. Jó lett volna a nyáron egy nagyot kószálni. Ideha­za vagy esetleg külföldön. Húsz éves fiatalember, Duhaj István másodéves hallgató a műszaki főiskola üzemmérnöki karán. Nincs ebben semmi különös, hi­szen százával sorolhatnám azokat a szolnoki fiatalokat, akik érettségi után tovább­tanulnak. Mégis róla szeret­nék írni. Duhaj István a Honvédelmi Minisztérium társadalmi tanulmányi ösz­töndíjasa, aki a tanulmányai befejezése után a hadsereg­ben kívánja gyümölcsöztetni a tanultakat. — Amikor megjelent a pá­lyázati felhívás, nem sokáig gondolkoztam. Édesapám is katona, így közelebbről is­merem a hadseregben lévő lehetőségeket, — mondotta. — Tudom, hogy a gépek, a műszerek, a harci eszközök működtetése, javítása és esetleges továbbfejlesztése nagy hozzáértést kíván, más­részt tág teret nyit az al­kotó kezdeményezésnek. — Természetesen előbb önmagámban mérlegeltem, hogy megfelelek-e majd a követelményeknek. Erkölcsi­politikai megbízhatóságom­ban aligha merülhet fel ki­fogás. Törvénybe ütköző cse­A Szigligeti Színház pén­teken este Shaw „A bolon­dok háza” (Megtört szívek háza) című vígjátékát mu­tatja be. A darab rendező­jét, Vass Károly igazgatót megkértük, hogy a bemutató előtt áruljon el valamit a darabról és a színpadra ál­lítás munkájáról. — Shaw e darabját a ma­gyar közönség kevésbé is­meri, jóval ritkábban játsz- szák nálunk, mint az író többi színművét. — Valóban kevésbé isme­rik, tudomásom szerint nyomtatásban nem is jelent meg Magyarországon. A fel- szabadulás után Pesten ját­szották, a közelmúltban pe­dig két vidéki (a debreceni és a veszprémi) színház tűz­te műsorára. — Mi az oka, hogy a szín­házak húzódoznak „A bo­Főként az lett volna jó, ha egyedül vagyok. De apa ez­zel nem értett egyet. Apa azt mondta: >gy tizenöt éves fiú ne kószáljon, üljön a fe­nekén. És ha olyan nagyon egyedül akarok lenni, tes­sék: itt eleget lehetek egye­dül. Egyedül is vagyok. Körcs- körül a hegyek, s csak néha vetődik erre egy-egy em­ber. Meg itt van ez a natak a ház előtt. Valahol fenn a hegyekben ered. Mormol, cseveg egész nap. De disku- rálni nem lehet vele. Marad a klarinét, de két- órai gyakorlás után már fá­radt vagyok. Talán rossz a technikám. Vagy lehet, hogy rrég fiatal vagyok a fúvós hangszerhez? Pedig rendsze­resen tornászom, megy a fek­vőtámasz is. Gyorsúszásban a középtáv se kottyan meg nekem. A felsőtestem két­ségtelenül izmos. Apa meg­vizsgáltatott a kórházban, s megállapították, hogy a tü­dőm bírja a fújást. Biztos az akaraterőmmel van baj. lekményt nem követtem el. Azaz előéletem feddhetetlen. — Es a hivatásérzet? — Hát igen. A számtalan feltétel közül ez a legfonto­sabb. őszinte legyek? Még csak csírájában van meg bennem, de ez majd munka közben alakul, erősödik. Azt hiszem a feltételeket el is mondtam. Illetve fontos még a fizikai alkalmasság is, de ezt felételeztem magamról, s a későbbi orvosi vizsgálat engem igazolt. — Mennyi az ösztöndíja és mitől függ az összege? — Kategóriák vannak. A szociális körülmények és a tanulmányi eredmények ha­tározzák meg az összeget Ha valaki vidéki, plusz 400 forintot kap. Így az étkezési térítéssel együtt — aki jÖl tanul, s vidéki — 1200—1300 forintot kaphat. Ebből 40— 50 forint a kollégiumi és 333 forint az étkezési díj. Vagyis 800—900, forint tisztán meg­marad. — Említette a kollégiu­mot. Milyen ott az élet? — Katonás. Rend és fe­gyelem — ez a jelszó. Persze nem laktanyai értelemben. Elhelyzésünk kultúrált, szó­londok háza” bemutatásától, holott Shaw több darabja rendszeresen szerepel a ma­gyar színházak műsorán? — „A bolondok háza” egyike a Nagy Csúfolódó legnehezebb darabjainak. Rendkívül sokrétű, Shaw a maga módján szinte min­denről szót ejt benne, ami a korabeli angol társadalmat foglalkoztatta. A megformá­lás shaw-) jellegzetessége ebben a darabban szinte a végletekig érvényesül. Ko­mikus, olykor bohózati szitu­ációk váltakoznak véresen komoly jelenetekkel. Ami­kor a néző már beleéli ma­gát ez utóbbiakba, Shaw váratlanul, egy paradoxon­nal fejtetőre állítja a szituá­ciót, önmagára is nyelvet ölt. — Mondana valamit a sze­reposztásról és a rendezés­ről? Nem igaz, hogy én így akarok egyedül lenni. Más, ha az ember csavarog, és mindig új vidéket lát. Más az, ha egy helyben vagyok mint egy fa. Jó lenne, ha valaki volna itt velem. Ti­bor? A. őt nem engedték volna ide anyuék. Rossz ha­tással van rám, mondják. Jóskát nem bánták volna, de Jóskát meg én nem szere­tem. Nagyon nőies. Nem tu­dom megmondani hogyan, de nőies. Affektál. kényes- kedik. fiú létére. És külön­ben is: nem szeretem a nő­ket. A lányokat meg éppen­séggel nem. Állandóan rán- gajták a vállukat. ok nélkül. És a szájukkal vcnaglanak. A szemüket meg kiforgatják. Tulajdonképpen mindegyik majom. Egyedül a hangszeremet lehet elviselni. Bár ő is makrancos. Odacsalt tegnap ez a klarinéthang ahhoz a magá­nyos házhoz. Az a fiú nem látott engem. A hegyoldalon leereszkedtem. Nekem az­tán nem nagv dolog. Boka- izmositó gyakorlatnak remek a leereszkedés. A hegvge- rincen át jöttem mikor meghallottam a hannot. Ügy mentem aztán fától fáig ug­rálva. lefelé. A szandálom csúszott. Nedves a fű a fák alatt, ösvény nincs. Ahol rakozási, tanulási lehetősé­geink maximálisak. — Többet kell tanulniok a HM ösztöndíjasoknak? — Igen. Van néhány kife­jezetten katonai témájú tárgy. Ez kell. Elvégre kato­nák leszünk. — Mi lesz ha végez? — Hű de messze van még. Különben három év után a tanulmányi eredménytől füg­gően zászlóssá, vagy törzs- zászlóssá avatnak, és rendes illetményt kapok. Ha vég­zek, nem lesz négy-öt éves gyakorlati év és annak meg­felelő fizetés. Az avatás után rögtön rendes illet­ményt kapok. S azt hiszem nem titok, nagy előny, hogy lakást biztosítanak, ha meg­nősülök. A civil életben ez nehezebb. — Ezek szerint a tanul­mányok befejezése után nem fúj visszakozót? — Ha csak a kötelezettsé­geket tudnám, talán megfor­dulna a fejemben a gondo­lat, de jól ismerem a lehe­tőségeket is. Élethivatásnak választottam a katonai pá­lyát, hű maradok hozzá. — mj — — A rendező és a színész számára éppen ez a gya­kori, váratlan hangulatvál- tás volt a legnehezebb. A szerepeket jórészt olyan szí­nészek játsszák, akiket köny- nyebb műfajban jsmert meg a közönség. Kicsit kísérlet­nek is szántuk, hogy igényes műfajban adjunk számukra lehetőséget. Bízom benne, hogy sikerrel oldják meg a nehezebb feladatokat. A da­rab egyébként kitűnő szere­peket biztosít a színészek­nek, ha ezek a szerepek nem is könnyűek. — Kiket láthatunk „A bo­londok háza” szerepeiben? — Máthé Éva, Bókái Má­ria, Csomós Mari, Sebestyén Éva, Halász László, ifj. Üj- laky László, Papp Zoltán, Hollós; Frigyes, Czibulás Pé­ter játsszák a darab szere­peit B. A. van, ott agyagos. Beleragad a talpam. A szélső fáktól már lelát­ni a házra. Csinos ház, jó nagy erkély néz errefelé. Nem messze innen is van egy másik ház. Köztük mál­nás. Vagy száz méterre me­gint egy ház. Utána is mál­nás. Mindenütt málnás. Ott hajlongott egy bácsi meg egy néni. Szedték a málnát. Én meg leültem török­ülésben a földre. Egy bokor eltakart. Hallgattam a klari­nétot. A fiú az erkélven fii it. Fel-alá járt. úgy fújt. Szép volt Nagyon szeretem a klarinéthangot. Az Operában is mindig a klarinétot szere­tem. Arra lehet a legjobhan táncolni. Ha majd olyan le­szek mint Fanny Flssler vagy Anna Pavlova, egyszer táncolok valamit — csak klarinétra. Olyan a klarinét- hang. mint egy jó partner. Bele lehet kapaszkodni. Megfog, felemel. Szép ez a fiú. Mint Albert a Giselle-ben. Az egész osz­tály fellépett -'orilisban. Mi voltunk a viliik. Zöld fény- ber ragvpotunk. Félelmetes iehetett Szeretném eevszer magam látni a nézőtérrőL Ha maid olvan lesz°k, mint Fannv Elssler vagy Anna Pavlova. (Folytatjuk) GUILLÉN, POL-BEAT, HEMINGWAY Találkozás egy KI mit tud?-döntő előtt Nemes György: Dávid és Kloitild „...amikor ismét eljött a reggel, éppúgy gyötrőd­tek, mint azelőtt, örültek, ha megpillantották egymást, búsultak, ha el kellett válniok, s vágy­tak valamire, de maguk se tudták, mire. Daph- nisz is csak azt érezte, hogy ß csók emléke emészti, Chloé is csak azt tudta, hogy a fürdő emléke gyötri.” (Longosz: Daphnisz és Chloé) Pénteken bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents