Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
XXIII. évf. 38. sz. 1972. február 15., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Kinek a hangja hallatszik? a minap bíráló cikket írtunk a szolnoki posta mun- kájáról. A bírálat egy könnyen jóvátehető hanyagságot ostoroz. Gondoljuk, azóta az illetékesek meg is tették a szükséges intézkedéseket. Az egésznek nincs olyan jelentősége, hogy még egyszer szóvá tegyük, de mégis mu- szály, mert néhány mellékzöngéje az ügynek nagyon tanulságos. .'■’örtént ugyanis, a cikk megjelenése utáni napokban, hogy magukat meg nem nevező postai dolgozók telefonon hívogatták a cikk szerzőjét. A postások „becsületének védelme" érdekében szidalmazták és fenyegették az újságírót. Később, ugyancsak a „postások nevében” valaki levélben emelt szót az említett hanyagság bírálata miatt, vádolva és sértegetve az újságírót. , Ezek a fejlemények nagyon tanulságosak. No, nem úgy természetesen, hogy most mi is általánosítva lehúzzuk a keresztvizet a postásokról. Korántsem. Az ott dolgozók túlnyomó többségét, sokat közülük személyesen is ismerve. ugyanolyan tisztességes derék embernek tartjuk, mint másokat. De mégiscsak furcsa, hogy a sok becsületes, a hibák ellen bizonyára szívesen fellépő postás nevében ilyen hangadók szólalnak meg. Azok hangoskodnak, akik nyilván maguk is hanyagul dolgoznak, akiknek nem fűlik a foga a pontos, fegyelmezett munkához, a rendhez. Azok, akik joggal félnek attól, hogy a sajtó bírálata nyomán ezután jobban a körmükre néznek. Nem egyedülálló ez a tapasztalat. Sokszor eltűnődünk azon, m' lehet az oka, hogy egy-egy kollektívában a néhány fegyelmezetlen, lógós, időnként hangadó lehet a sok jól dolgozó munkástársával szemben. Leginkább a bérezés, jutalmazás körüli vitákban tapasztalható ez. Sok helyen küzd a gazdasági vezetés az egyenlősdi szemlélet ellen. E küzdelemhez azonban többnyire hiányzik a jól dolgozó munkások, a derékhad támogatása. Amikor erről beszélgetünk munkásokkal, elmondják ennek az okát. A jó munkások szerényen hallgatnak, mert félnek, hogy a demagógok megvádolják őket: Azért vagytok a differenciált juttatás mellett, mert nektek így több jut, hazabeszéltek, önzők vagytok. Az átlagos szinten dolgozó munkások közömbösek ebben a vitában, ők — úgy gondolják — mindenképpen egyformán részesednek, minek álljanak oda vitatkozni. Ki az. aki ebben az esetben is megszólal? A lógós, aki az egyenlősdi megszüntetésével rosszul járna, hisz az eddig potyán kapott, meg nem szolgált bértől, vagy juttatástól esne el. Marad tehát a szomorú helyzet: e fontos kérdésben nem a többségnek — na úgy tetszik, a munkásosztálynak — a hangja hallatszik, hanem a demagógia. Ez pedig minden esetben elbizonytalanítja a jóra törő vezetést is. A tanulság világos. Aki az általános igazság oldalán van, ne hallgasson. Ne adja át a közvéleményformálás lehetőségét a visszahúzó erőknek. Tovább is lehet ezt a gondolatot szélesíteni. Mi lehet az oka annak, hogy sok becsületes, józan gondolkodású ember hallgat még igaza tudatában is? Bizonyára több összetevője van ennek, de eggyel érdemes ezek közül kiemelten foglalkozni. Mindenképpen hiba volna az okot csupán az emberekben keresni. Az sem igaz — legalábbis úgy, ahogy egyesek ma előszeretettel hangoztatják —, hogy visszahúzódók, maguknak élők lettek az emberek. Természetesen valami mindegyikből szerepet játszik a dolgok ilyen alakulásában. Mégis máshol kellene elindulni. Mindenütt, ahol ilyen jelenség tapasztalható, meg kellene vizsgálni, mi volt ,a következménye annak, amikor szóltak az emberek egy-egy jó ügy érdekében. Történt-e intézkedés. Elő kellene venni néhány évre visszamenőleg taggyűlési jegyzőkönyveket, termelési tanácskozások, brigádértekezletek anyagát. Kiderülne, hogy a legtöbb olyan ügyben, amelyben ma legyintve hallgatnak az emberek, valamikor már — talán többször is — szót emeltek. Látva azonban, hogy a véleményükre nem sokat adnak. az intézkedések elmaradnak, a jobbat akarók bíráló szava falra hányt borsó, lassan elhallgattak. így kaphatott teret viszont a demagógia. H‘ fa tehát közömbösséget említünk, gondoljunk arra, hogy az intézkedni hivatottak közömbössége, felelőssége, nemtörődömsége van a dolgok mögött — nem a munkásoké. A szocialista demokrácia még nem vált vérünké. Tanuljuk, tanulgatjuk egyelőre. S, ha majd jól megtanultuk, azt is tudni fogjuk, hogy az nem a szavak demokráciája csupán, hanem az élet demokráciája. Mit sem ért ebből az a vezető, aki időnként így szól: Mindenkinek megvan a lehetősége a véleményének kifejtésére, mégsem szól senkt Pedig szólhatna, mert nálunk demokrácia van. Az üzemi demokrácia is csak úgy teljes, ha a jó javaslatok rendre megvalósulnak, a bírált hibákat gyorsan kijavítják. Ahol a ma közönyösnek titulált dolgozók ezt látják, ott nem hallgatnak. Nem adják át a hangadó szerepet a demagógiának, a lógósoknak, a fegyelmezetleneknek. Azoknak, akiknek a számára mi nem akartunk és soha nem is akarunk demokráciát teremteni; s akik ma mégis néhol a munkásdemokrácia jogtalan haszonélvezői lehetnek. V. J. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkár^ hétfőn délután, nem hivatalos baráti látogatásának befejeztével elutazott a szovjet fővárosból. A vnukovói repülőtéren Kádár elvtársat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A párt Központi Bizottságának első titkára hétfőn hazaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztály- vezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál A. M. Szorokin követ-tanácsos, a Szovjetunió budaoesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Közlemény Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a Szovjetunióban tett látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Szovjeutnió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására február 11—14. között nem hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Moszkvai tartózkodása során Kádár János találkozott és megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, áz SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A szívélyes barátság és a teljes kölcsönös egyetértés légkörében folytatott megbeszéléseken Leonyid Brezsnyev és Kádár János tájékoztatták egymást a Szovjetunióban, illetve a Magyar Népköztársaságban folyó — kommunista és szocialista építés eredményeiről, megvitatták a szovjet—magyar kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. Véleményt cseréltek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés időszerű kérdéseiről, — a két ország közötti termelési kooperáció és szakosítás bővítéséről, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában való közös részvételről. Megállapodás született arról, hogy e kérdésekről a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya tárgyalásokat folytat. Megállapodás született arról is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására 1972-ben szovjet párt- és kormányküldöttség tesz látogatást a Magyar Nép- köztársaságban. Megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány kérdését is. Hangsúlyozták a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás, párt eltökéltségét, hogy a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok sokoldalú együttműködése és egysége megerősítése ügyéhez, az antiimperialista erők megszilárdításához a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megbeszélései ismételten megerősítették az SZKP és az MSZMP közötti teljes nézetazonosságot valamennyi megvitatott kérdésben. ☆ Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága február 14-én a Kremlben ebédet adott Kádár János, az MSZMP KB első titkárának tiszteletére. Az ebéden megielent I, . I. Brezsnyev, V. V. Gri- sin, A. P. Kirilenko. A. N. Koszigin, F. D. Kulakov, K. T. Mazurov, A. J. Pel- se, N. V. Podgornij. D. Sz. Poljanszkij. A. N. Selepin, J. V. Andropov, P. N. Gye- micsev, M. Sz. Szolomen- cev, I. V. Kapitonov. K. F. Katusev, B. N. Ponomar- jov, valamint A. A. Gro- miko. K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai és Rapai Gyula, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János az MSZMP KB első titkára. Szolidaritási nagyiBfjűiés Mező.úrm A KISZ Szolnok megyei Bizottsága kezdeményezésére Mezőtúron tegnap szolidaritási nagygyűlést rendeztek. a városi művelődési házban. A evű'ésen részt vett Duong Phuong Son. a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagvköveteségé- nek titkára és Nguyen Huynh attasé, valamint Szívós Antal, a KISZ Szolnok mesvei bizottságának első titkára. A nagygyűlést Tóth Lajos, a KISZ városi bizottság titkára nyitotta meg: — Évtizedek óta, jelenleg is harcol az ind kínai félszigeten Kambodzsa, Laosz, Vietnam népe az emberiség tör'énét ’nek egyik leg gyalázatosabb, legkegyetienebb háborújában, az amerikai imperializmus ellen. A világ egyetlen jóérzésű fiaia'ja ~em nyugodhat bele, hogy egy agresszív imverialísta csoport sa^át önös érdekeit nézvz bün- tet’enül més-ár íjon le ártatlan embereket. Az ünnepélyes megnyitó uián Kovács László a KISZ Központi Bizottság nemzetközi kapcso’atok osztályának vezető ie mondott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlvozta. hogy az elmúlt héten VersaE'es- ben tartott tanácskozás különösen időszerűvé teszi a mai szolidaritási nagygyűlést. A vietnami nép nevében Duöng Phuong Son szólalt fel: — őszinte köszőnetünkei fejezem ki a KTSZ-nek a mai nagygyűlés megrende zéséért, amelynek az a c*l- ja, hogy az indokínai népek füpnetlev-igtéri és békéjéért öss-eiilt uerr<7’''V.st világkonferencia munkáidnak eredményé* továbbfejlesztve kifejezésre juttassák a magyar név a magyar, ifiúsáa véleményét. Ezután a nagygyűlés résztvevői egvhanoűiaf úgv szavaztak. hogv tiltakozó táviratot juttatnak el az E^ve- sü’t A'amr-k budapesti nagy- követségéhez. HtRKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDŐSÍTÁSO K — H ÍR i'.k Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti állandó bizottságok elnökei ós a képviselő- csoportok vezetői. A tanácskozáson Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket az ország- gyűlés 1972. évi munkaprogramjának tervezetéről, ismertette az állandó bizottságok és a képviselőcsopor- to'- soronkövetkező feladatait NDK küldöttség Budapesten Dr. Siegfried Beiern-nek, a Német Demokratikus Köztársaság közoktatásügyi miniszterhelyettesének vezetésével hattagú küldöttség érkezett hétfőn Budapestre, a ké* ország között érvényben lévő közoktatási megállapodás intézkedési tervének megtárgyalására Sára. és aláiráZűrzavar Angliában a bányászsztrájkok miatt KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Közgyűlés az „Egyetértés,,-ben Tegnap volt Jászfelsőszentgyörgyön az Egyetértés Tsz küldöttválasztó, mérlegzáró és tervtárgyaló közgyűlése. A tsz vezetősége többek között arról számolt be tagságának, hogy a szövetkezet jól zárta az 1971. évet Számottevő eredményeket értek el a kertészetben, különösen a paprika és a dohány részes művelése termesztésében. A paprika termesztésből származó bruttó árbevétel 1971-ben 16 millió 82 ezer forint volt egymillió forinttal több a tervezettnél. Jól dolgoztak az állattenyésztők is. A tervezettn '1 több mint 2 millió forinttal volt magasabb a 15,5 millió forintos árbevétel. Pályaválasztási tanácsadó Nemrégiben látott napvilágot a »186 szakma (szak-' munkáspályák)” című kétkötetes kézikönyv. Az egyes pályák követelményei mellett tájékoztat az adott szakma egészségügyi kívánalmairól, a szükséges iskolai végzettségről, korhatárról, a jelentkezés lehetőségeiről stb. Eligazít abban is. hogy a követelmények mennyiben felelnek meg ányoknak, illetve fiúknak. A 15 000 példányban megjelent, összesen több mint 500 oldalas, gazdagon Illusztrált új kiadvány — amelyet most adnak postára az iskolák, illetve a pályaválasztási felelősök címére — régi jogos igényt elégít ki. Korszerűsítik a határátkelőhelyeket A fejlesztés» program nyomán az első intézkedések már realizálódtak. Átadták a forgalomnak a kőszeei. a rédicsi. a barcsi vámépülete- ket. Gyulánál Is befejezték az átkelőhely építését, s a magyar—román határforgalom számára Nyírábrárvban és Csengersimán is létesítettek és adtak át átkelőhelyet 1972—1973-ban tovább folytatódik a nrogram végrehajtása. A rajkai várrkezelőépületet 20 millió forintos költséggé» bővítik. Lete- nvén 8 millió forintos költséggel a leien légi h-z hasonló újabb épületet létesítenek. A magyar—csehszlovák határforgaloia gyorsítására közös magyar—csehszlovák határépületet létesítenek Somoskőújfalun, s a tervek szerint 1972. égére adják át a hétmillió forintos közös épületet Ugyancsak a magyar—csehszlovák idegenforgalom fellendítését szolgálja az az idényjellegű átkelőhely. amelyet Aggteleknél várhatóan májusban nyitnak meg. Tehenészet, tejház Még az idén átadják rendeltetésének az alattváni mezőgazdasági termelőszövetkezetben épülő szakosított szarvasmarhatelenet A korszerű létesítmény 14 millió forint költséggel készül, s a r.avilonos istállóban 204 szarvasmarha elhelyezését és ellátását tudják majd biztosítani. Bővítik — kilencvenhatról száznvolc férőhelyre — a magtárpadlásos istállót. A korszerű illetten■''észtés feltételeit biztosítok a 36 férőhelyes előkészítő-etető részleg és a NUTRIX-os itató; rendszerrel működő 72 f'rőhelyes boríúnevelő építésével. A telep felépítésével egy- időben adják át rendeltetésének a napi 3 ezer liter kapacitású korszerű berendezésekkel hűtőkamrákkal el-, látott tejházat.
