Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

XXIII. évf. 38. sz. 1972. február 15., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Kinek a hangja hallatszik? a minap bíráló cikket írtunk a szolnoki posta mun- kájáról. A bírálat egy könnyen jóvátehető hanyag­ságot ostoroz. Gondoljuk, azóta az illetékesek meg is tették a szükséges intézkedéseket. Az egésznek nincs olyan jelentősége, hogy még egyszer szóvá tegyük, de mégis mu- szály, mert néhány mellékzöngéje az ügynek nagyon tanul­ságos. .'■’örtént ugyanis, a cikk megjelenése utáni napokban, hogy magukat meg nem nevező postai dolgozók telefonon hívogatták a cikk szerzőjét. A postások „becsületének vé­delme" érdekében szidalmazták és fenyegették az újságírót. Később, ugyancsak a „postások nevében” valaki levélben emelt szót az említett hanyagság bírálata miatt, vádolva és sértegetve az újságírót. , Ezek a fejlemények nagyon tanulságosak. No, nem úgy természetesen, hogy most mi is általánosítva lehúzzuk a ke­resztvizet a postásokról. Korántsem. Az ott dolgozók túl­nyomó többségét, sokat közülük személyesen is ismerve. ugyanolyan tisztességes derék embernek tartjuk, mint má­sokat. De mégiscsak furcsa, hogy a sok becsületes, a hibák ellen bizonyára szívesen fellépő postás nevében ilyen hang­adók szólalnak meg. Azok hangoskodnak, akik nyilván ma­guk is hanyagul dolgoznak, akiknek nem fűlik a foga a pon­tos, fegyelmezett munkához, a rendhez. Azok, akik joggal félnek attól, hogy a sajtó bírálata nyomán ezután jobban a körmükre néznek. Nem egyedülálló ez a tapasztalat. Sokszor eltűnődünk azon, m' lehet az oka, hogy egy-egy kollektívában a néhány fegyelmezetlen, lógós, időnként hangadó lehet a sok jól dol­gozó munkástársával szemben. Leginkább a bérezés, jutal­mazás körüli vitákban tapasztalható ez. Sok helyen küzd a gazdasági vezetés az egyenlősdi szemlélet ellen. E küzde­lemhez azonban többnyire hiányzik a jól dolgozó munkások, a derékhad támogatása. Amikor erről beszélgetünk munká­sokkal, elmondják ennek az okát. A jó munkások szerényen hallgatnak, mert félnek, hogy a demagógok megvádolják őket: Azért vagytok a differenciált juttatás mellett, mert nektek így több jut, hazabeszéltek, önzők vagytok. Az átlagos szinten dolgozó munkások közömbösek ebben a vitá­ban, ők — úgy gondolják — mindenképpen egyformán ré­szesednek, minek álljanak oda vitatkozni. Ki az. aki ebben az esetben is megszólal? A lógós, aki az egyenlősdi megszün­tetésével rosszul járna, hisz az eddig potyán kapott, meg nem szolgált bértől, vagy juttatástól esne el. Marad tehát a szo­morú helyzet: e fontos kérdésben nem a többségnek — na úgy tetszik, a munkásosztálynak — a hangja hallatszik, ha­nem a demagógia. Ez pedig minden esetben elbizonytalanítja a jóra törő vezetést is. A tanulság világos. Aki az általános igazság oldalán van, ne hallgasson. Ne adja át a közvéleményformálás lehetőségét a visszahúzó erőknek. Tovább is lehet ezt a gondolatot szélesíteni. Mi lehet az oka annak, hogy sok becsületes, józan gondolkodású ember hallgat még igaza tudatában is? Bizonyára több összetevője van ennek, de eggyel érdemes ezek közül kiemelten foglal­kozni. Mindenképpen hiba volna az okot csupán az emberek­ben keresni. Az sem igaz — legalábbis úgy, ahogy egyesek ma előszeretettel hangoztatják —, hogy visszahúzódók, ma­guknak élők lettek az emberek. Természetesen valami mind­egyikből szerepet játszik a dolgok ilyen alakulásában. Még­is máshol kellene elindulni. Mindenütt, ahol ilyen jelenség tapasztalható, meg kellene vizsgálni, mi volt ,a következmé­nye annak, amikor szóltak az emberek egy-egy jó ügy ér­dekében. Történt-e intézkedés. Elő kellene venni néhány évre visszamenőleg taggyűlési jegyzőkönyveket, termelési tanácskozások, brigádértekezletek anyagát. Kiderülne, hogy a legtöbb olyan ügyben, amelyben ma legyintve hallgatnak az emberek, valamikor már — talán többször is — szót emeltek. Látva azonban, hogy a véleményükre nem sokat ad­nak. az intézkedések elmaradnak, a jobbat akarók bíráló szava falra hányt borsó, lassan elhallgattak. így kaphatott teret viszont a demagógia. H‘ fa tehát közömbösséget említünk, gondoljunk arra, hogy az intézkedni hivatottak közömbössége, fe­lelőssége, nemtörődömsége van a dolgok mögött — nem a munkásoké. A szocialista demokrácia még nem vált vérünké. Tanuljuk, tanulgatjuk egyelőre. S, ha majd jól megtanultuk, azt is tudni fogjuk, hogy az nem a szavak demokráciája csupán, hanem az élet demokráciája. Mit sem ért ebből az a vezető, aki időnként így szól: Mindenkinek megvan a lehetősége a véleményének kifejtésére, mégsem szól senkt Pedig szólhatna, mert nálunk demokrácia van. Az üzemi demokrácia is csak úgy teljes, ha a jó javaslatok rendre megvalósulnak, a bírált hibákat gyorsan kijavítják. Ahol a ma közönyösnek titulált dolgozók ezt látják, ott nem hallgatnak. Nem adják át a hangadó szerepet a demagógiá­nak, a lógósoknak, a fegyelmezetleneknek. Azoknak, akik­nek a számára mi nem akartunk és soha nem is akarunk demokráciát teremteni; s akik ma mégis néhol a munkás­demokrácia jogtalan haszonélvezői lehetnek. V. J. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkár^ hétfőn délután, nem hivatalos ba­ráti látogatásának befejeztével elutazott a szovjet fővárosból. A vnukovói repülőtéren Kádár elvtár­sat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A párt Központi Bizottságának első tit­kára hétfőn hazaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkárai, Benkei András belügymi­niszter, Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Gyenes András és Kato­na István, a Központi Bizottság osztály- vezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatás­nál A. M. Szorokin követ-tanácsos, a Szovjetunió budaoesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Közlemény Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a Szovjetunióban tett látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Szovjeutnió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására február 11—14. között nem hivatalos baráti látogatást tett a Szov­jetunióban. Moszkvai tartózkodása so­rán Kádár János találkozott és megbeszéléseket folyta­tott Leonyid Brezsnyevvel, áz SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával. A szívélyes barátság és a teljes kölcsönös egyetértés légkörében folytatott meg­beszéléseken Leonyid Brezs­nyev és Kádár János tájé­koztatták egymást a Szovjet­unióban, illetve a Magyar Népköztársaságban folyó — kommunista és szocialista építés eredményeiről, meg­vitatták a szovjet—magyar kapcsolatok további fejlesz­tésének kérdéseit. Véleményt cseréltek a gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működés időszerű kérdései­ről, — a két ország kö­zötti termelési kooperáció és szakosítás bővítéséről, a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósításában való közös részvételről. Megálla­podás született arról, hogy e kérdésekről a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya tárgyalásokat foly­tat. Megállapodás született ar­ról is, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának meghívá­sára 1972-ben szovjet párt- és kormányküldöttség tesz látogatást a Magyar Nép- köztársaságban. Megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom néhány kérdését is. Hangsúlyozták a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás, párt eltökéltségét, hogy a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok sokolda­lú együttműködése és egysé­ge megerősítése ügyéhez, az antiimperialista erők meg­szilárdításához a békéért, a demokráciáért és a társadal­mi haladásért vívott harc­ban. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megbeszélései ismétel­ten megerősítették az SZKP és az MSZMP közötti teljes nézetazonosságot valamennyi megvitatott kérdésben. ☆ Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága február 14-én a Kremlben ebédet adott Kádár János, az MSZMP KB első titkárá­nak tiszteletére. Az ebéden megielent I, . I. Brezsnyev, V. V. Gri- sin, A. P. Kirilenko. A. N. Koszigin, F. D. Kulakov, K. T. Mazurov, A. J. Pel- se, N. V. Podgornij. D. Sz. Poljanszkij. A. N. Selepin, J. V. Andropov, P. N. Gye- micsev, M. Sz. Szolomen- cev, I. V. Kapitonov. K. F. Katusev, B. N. Ponomar- jov, valamint A. A. Gro- miko. K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagjai és Rapai Gyula, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykö­vete. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János az MSZMP KB első titkára. Szolidaritási nagyiBfjűiés Mező.úrm A KISZ Szolnok megyei Bizottsága kezdeményezésé­re Mezőtúron tegnap szo­lidaritási nagygyűlést ren­deztek. a városi művelődé­si házban. A evű'ésen részt vett Duong Phuong Son. a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagvköveteségé- nek titkára és Nguyen Huynh attasé, valamint Szí­vós Antal, a KISZ Szolnok mesvei bizottságának első titkára. A nagygyűlést Tóth Lajos, a KISZ városi bizottság tit­kára nyitotta meg: — Évtizedek óta, jelen­leg is harcol az ind kínai félszigeten Kambodzsa, La­osz, Vietnam népe az embe­riség tör'énét ’nek egyik leg gyalázatosabb, legke­gyetienebb háborújában, az amerikai imperializmus el­len. A világ egyetlen jóér­zésű fiaia'ja ~em nyugod­hat bele, hogy egy agresszív imverialísta csoport sa^át önös érdekeit nézvz bün- tet’enül més-ár íjon le ár­tatlan embereket. Az ünnepélyes megnyitó uián Kovács László a KISZ Központi Bizottság nem­zetközi kapcso’atok osztá­lyának vezető ie mondott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlvozta. hogy az elmúlt héten VersaE'es- ben tartott tanácskozás kü­lönösen időszerűvé teszi a mai szolidaritási nagygyű­lést. A vietnami nép nevében Duöng Phuong Son szólalt fel: — őszinte köszőnetünkei fejezem ki a KTSZ-nek a mai nagygyűlés megrende zéséért, amelynek az a c*l- ja, hogy az indokínai né­pek füpnetlev-igtéri és bé­kéjéért öss-eiilt uerr<7’''V.st világkonferencia munkáid­nak eredményé* továbbfej­lesztve kifejezésre juttassák a magyar név a magyar, ifiúsáa véleményét. Ezután a nagygyűlés részt­vevői egvhanoűiaf úgv sza­vaztak. hogv tiltakozó távi­ratot juttatnak el az E^ve- sü’t A'amr-k budapesti nagy- követségéhez. HtRKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDŐSÍTÁSO K — H ÍR i'.k Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, a parlamenti állandó bizottsá­gok elnökei ós a képviselő- csoportok vezetői. A tanács­kozáson Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke tájékoztat­ta a képviselőket az ország- gyűlés 1972. évi munkaprog­ramjának tervezetéről, is­mertette az állandó bizott­ságok és a képviselőcsopor- to'- soronkövetkező felada­tait NDK küldöttség Budapesten Dr. Siegfried Beiern-nek, a Német Demokratikus Köz­társaság közoktatásügyi mi­niszterhelyettesének vezeté­sével hattagú küldöttség ér­kezett hétfőn Budapestre, a ké* ország között érvényben lévő közoktatási megállapo­dás intézkedési tervének megtárgyalására Sára. és aláirá­Zűrzavar Angliában a bányászsztrájkok miatt KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Közgyűlés az „Egyetértés,,-ben Tegnap volt Jászfelső­szentgyörgyön az Egyetértés Tsz küldöttválasztó, mérleg­záró és tervtárgyaló köz­gyűlése. A tsz vezetősége többek között arról számolt be tag­ságának, hogy a szövetkezet jól zárta az 1971. évet Szá­mottevő eredményeket értek el a kertészetben, különösen a paprika és a dohány ré­szes művelése termesztésé­ben. A paprika termesztés­ből származó bruttó árbe­vétel 1971-ben 16 millió 82 ezer forint volt egymillió forinttal több a tervezett­nél. Jól dolgoztak az állatte­nyésztők is. A tervezettn '1 több mint 2 millió forinttal volt magasabb a 15,5 millió forintos árbevétel. Pályaválasztási tanácsadó Nemrégiben látott napvi­lágot a »186 szakma (szak-' munkáspályák)” című két­kötetes kézikönyv. Az egyes pályák követelményei mel­lett tájékoztat az adott szak­ma egészségügyi kívánalmai­ról, a szükséges iskolai vég­zettségről, korhatárról, a je­lentkezés lehetőségeiről stb. Eligazít abban is. hogy a követelmények mennyiben felelnek meg ányoknak, il­letve fiúknak. A 15 000 példányban meg­jelent, összesen több mint 500 oldalas, gazdagon Illuszt­rált új kiadvány — amelyet most adnak postára az isko­lák, illetve a pályaválasz­tási felelősök címére — régi jogos igényt elégít ki. Korszerűsítik a határátkelőhelye­ket A fejlesztés» program nyo­mán az első intézkedések már realizálódtak. Átadták a forgalomnak a kőszeei. a rédicsi. a barcsi vámépülete- ket. Gyulánál Is befejezték az átkelőhely építését, s a magyar—román határforga­lom számára Nyírábrárvban és Csengersimán is létesí­tettek és adtak át átkelőhe­lyet 1972—1973-ban tovább folytatódik a nrogram vég­rehajtása. A rajkai várrke­zelőépületet 20 millió forin­tos költséggé» bővítik. Lete- nvén 8 millió forintos költ­séggel a leien légi h-z hasonló újabb épületet létesítenek. A magyar—csehszlovák határforgaloia gyorsítására közös magyar—csehszlovák határépületet létesítenek So­moskőújfalun, s a tervek szerint 1972. égére adják át a hétmillió forintos közös épületet Ugyancsak a ma­gyar—csehszlovák idegen­forgalom fellendítését szol­gálja az az idényjellegű át­kelőhely. amelyet Aggtelek­nél várhatóan májusban nyitnak meg. Tehenészet, tejház Még az idén átadják ren­deltetésének az alattváni mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben épülő szakosí­tott szarvasmarhatelenet A korszerű létesítmény 14 mil­lió forint költséggel készül, s a r.avilonos istállóban 204 szarvasmarha elhelyezését és ellátását tudják majd biz­tosítani. Bővítik — kilencvenhatról száznvolc férőhelyre — a magtárpadlásos istállót. A korszerű illetten■''észtés fel­tételeit biztosítok a 36 férőhelyes előkészítő-etető részleg és a NUTRIX-os ita­tó; rendszerrel működő 72 f'rőhelyes boríúnevelő épí­tésével. A telep felépítésével egy- időben adják át rendelteté­sének a napi 3 ezer liter ka­pacitású korszerű berende­zésekkel hűtőkamrákkal el-, látott tejházat.

Next

/
Thumbnails
Contents