Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Üzlet az öt karikával Érdemes volt: kereken tiz millió márka értékű licen­cia-bevételre számítanak a tervezők az 1972-es Müncheni Nyári Olimpiai Játékok emblémájának kereskedelmi érté­kesítéséből. A kezdetben ennek az összegnek mindössze a felével számoltak. 1971 decemberéig azonban már 700 hi­vatalos licencia alapján gyártott árucikket hozott forgalom­ba a dekoratív olimpiai spiráléval 250 vállalat. Az olim- piász kezdetéig számuk meg fogja haladni az ezret. Leg­gyakrabban „Waldi”, az olimpia-tacskó reprodukciós jogát vásárolták meg a németektől. A müncheni „Waldi”-val dí­szített olimpiai tárgyak máris több mint 100 országban kaphatók. Az autogramm-igazolvány után is nagy a ke­reslet. A több mint 60 aláírás számára alkalmas zseb alakú füzetecskéből is már több mint 100 000 darabot adtak el. A textilipar különösen a 21 olimpiai sportág szimbólumait, a? olimpiai spirálist és a hagyományos olimpiai karikákat használják fel ruhaminták gyanánt. A szervező bizottság­nak, amely a bevételek 20 százalékát megkapja, mindenkor jogában áll a vállalatok ízléstelen javaslatait elutasítani. Uruguayi távvezeték Szovjet szakemberek ter­vei alapján elektromos táv­vezetéket építenek Urugu- ayban. Az uruguayi ener­getikai minisztérium által kiírt nemzetközi pályáza­ton az Elektroszetyprojekt nevű leningrád; tervező in­tézet munkatársai által ké­szített terv bizonyult a leg­jobbnak. Szovjet mérnökök a közeljövőben megkezdik az előzetes kísérleti mun- munkát a Palmar vízierő­mű és a főváros, Montevi­deo közötti vonalon. Az elektromos távvezeték 230 kilométer hosszú és 400 kilovolt feszültségű lesz. KGST együttműködés a mező­gazdaságban és az élelmiszer­gazdaságban A KGST tagországok XXV. ülésszakán egyhangúlag el­fogadott komplex-programban különös figyelmet fordítot­tak a mezőgazdaságra és az élelmiszergazdaságra. A mező- gazdaság továbbfejlesztéséhez szükséges előzetes intézkedé­sek összehangolásához és koordinálásához az alapot a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítése és tökéletesítése biztosítja. A KGST országok együtt­működése a mezőgazdaság terén már eddig is jelentős eredményeket hozott. Az NDK-ban pl. alig találunk olyan termelőszövetkezetet, vagy állami gazdaságot, ahol nem a Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Magyaror­szágból vagy egyéb társál­lamból importált traktoro­kat, gépeket üzemeltetnének. Az iparszerű termelési módszerek bevezetésének szükségessége a mezőgazda­ság termelési eljárásainál egyúttal a KGST-országok tudományos-technikai ta­pasztalatainak és eredmé­nyeinek kölcsönös cseréjét — elsősorban a növényter­mesztés területén — jelenti. A kutatási és fejlesztési feladatok nemzetközi koordi­nálásával három év alatt egy hatsoros, önjáró komp­lex cukorrépabetakarító gé­pet bocsátottak a mezőgaz­daság rendelkezésére. A kí­sérleti sorozat gépeit 1971- ben a Szovjetunió, az NDK, Bulgária és Magyarország rendelkezésére bocsátották, hogy az eltérő talaj- és ég­hajlati viszonyok között a cukorrépabetakarító gépek alkalmasságát megvizsgál­ják. A vizsgálati eredmé­nyek szerint a gépek min­den mutatója felülmúlja az ehhez hasonló gépekét. Széles körű együttműkö­dés alakult ki a vetőmag­nemesítés és termelés terü­letén. Az utóbbi tíz év so­rán a KGST-országok egy­más között 6852 különböző kultúrfajtát cseréltek ki, -il­letve vizsgáltak meg. Az NDK a kukorica vető­magnemesítés és szaporítás során a Komán és a Magyar Népköztársasággal a gabona és burgonyanemesítés, vala­mint a zöldség, kukorica és takarmánykultúrák vetőmag­szaporítása terén a Szovjet­unióval működik együtt. Lengyelországgal közösen folytatják a gabona, burgo­nya, repce, csillagfürt és cu­korrépa-félék nemesítési programját. Az együttműködés kedvező tapasztalataiból kiindulva állapítják meg a KGST or­szágok mezőgazdasági komp­lex programjában, hogy a növénynemesítés és a vető­magszaporítás specializáció- j át és az országok közötti kooperálást tovább kell bő­víteni. Az állattartás és tenyész­tés iparszerű módszereinek széles körű bevezetése ér­dekében az NDK, a Szov­jetunió és Bulgária közösen kidolgozták az iparszerűen termelő sertéstelep terveit. Az eltérő adottságokat és variánsokat felmérő kísér­leti eredmények összegezése' után elkészítik a megfelelő terveket és ugyanakkor ja­vaslatot is tesznek, hogy a sertéstelep kivitelezéséhez szükséges berendezéseket a KGST-országok milyen munkamegosztás alapján ké­szítsék el. A szocialista gazdasági integráció értelmében 1973- ig hasonló komplex típus- telepek és technológiák tervének elkészítését tűzték ki az iparszerűen termelő nagy tehenészeti és mar­hahizlaló telepek kialakítá­sára. Az NDK, különösen szo­ros együttműködésben a Csehszlovák Szocialista Köz­társasággal, a broiler- és a tojástermeléshez szükséges berendezéseket, Bulgáriával kooperálva pedig a broiler- és tojástermeléshez szüksé­ges tenyészanyagot szállít­ja. Magyarország a Csehszlo­vákiával kötött kooperációs szerződés értelmében két ti­zenötezres sertésszállás elő­regyártott épületrészeit, ta- karmányozó-, itató-, szellőz­tető berendezéseit szállította 1971-ben. A következő évek­re a két ország kooperációs alapon további több-tízezres sertésszállás gyártására kö­tött szerződést. A fagazdálkodás területén is mind szorosabbá váltak a tagországok közötti kapcso­latok. Az együttműködés elsősorban az erdőkiterme­lés nagyobb hatékonysága, a faállomány racionális hasznosítása, a fagazdálko­dás, kitermelés ég szállítás komplex gépesítése fejlesz­tésére irányul. A nemzetközi együttműkö­dés elvének megfelelően a Szovjetunió elsődlegesen a nagyüzemi erdőgazdálkodás és a komplex végtermék­hasznosítás területére speci­alizálódott. Lengyelország és az NDK a vékonyfa ki­termelésre és a forgács­technológiára, Csehszlovákia és Bulgária pedig a hegy­vidéki fagazdálkodásra kon­centrálódott. A KGST tagállamok együttműködésénél döntő szerephez jutnak a mező- gazdasági egyetemek és tu­dományos intézmények egy­mással kötött egy- vagy többoldalú szerződései, meg­állapodásai. A Német Mező- gazdasági Akadémia tudo­mányos és technikai együtt­működési szerződést kötött a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Bulgária és Románia hasonló jellegű intézményei vei. Az egyezmény alapján pl. a Szovjetunió és az NDK mezőgazdasági intézetei kö­zösen vállalták 24 tudomá nyos téma kutatását. A bevált közös kutatási eljárásokat, amelyeket hosz- szú lejáratú munkaterv és a közös tudományos tanács irányításával szerveztek megj a továbbiakban kiterjesztik a cukorrépa és a burgonva- nemesítés feladataira is, elő­készítik a hibrid sertések és a fehérjekutatások program­ját. Az együttműködés gazda­sági jelentősége a nemesítés és a vetőmagszaporítás terü­letén megmutatkozott a szovjet „Mironovszkaja 808 intenzív búzafajta termesz­tésénél. A terméshozamok átlagosan 5—10 százalékkal emelkedtek, a liszt sütőké­pessége javult. Az NDK őszi búza vetésterületének 40 százalékát már az új bú­zafajtával vetették be. Évről évre növekszik a tenyészállatok országok kö­zötti cseréje, elmélyül a nagy teljesítőképességű ál­latfajták kitenyésztése ér­dekében végzett közös kuta­tó munka. A Csehszlovákiá­ban 1971-ben létesített nem­zetközi felülvizsgáló és el­lenőrző intézet nagymérték­ben elősegítheti a baromfi- tenyésztésben elért kutatási és termelési eredmények el­terjesztését a kooperáló or­szágokban. A tapasztalatcserének — egyik bevált és hagyomá­nyos módja a KGST tagor­szágok mezőgazdasági mi­nisztereinek találkozója. A tanácskozásokon rendszere­sen megvitatják az agrárpo­litika időszerű kérdéseit, a szocialista mezőgazdaság fej lesztésének kérdéseit, a to­vábbi együttműködés lehető­ségeit. (Die Wirtschaft) jegyezzük, hogy az viszont magátólértetődő volt Herr Klein számára. hogy a nagy sporteseményen részt­vevő sokszáz újságíró között ott legyen majd a neofa­siszta Deutsche Nachrichten és a revansista-nacionalista Deutsche National Zeitung munkatársa.) A diszkreditá- ló és ténylegesen alkot­mányellenes határozatot he­tekig tartó tiltakozó hullám követte. Neves közéleti sze­mélyiségek is — akiknek semmi közük sincs a DKP- hez — protestáltak a de­mokratikus szabadságjogok nevében. Pártonkívüli és szociáldemokrata munkások, értelmiségiek írtak haragos leveleket a szerkesztőségbe. Végülis a reakciósok a ha­tározat visszavonására kény­szerültek. S az Unsere Zeit január közepén hírül adhatta olvasóinak: a tár­sadalmi méretű tiltakozás eredményeként a lap mun­katársa ott lesz az olimpián. Kinek a nevében? A nyugatnémet kommu­nisták határozottan és kö­vetkezetesen támogatják a kormány politikájának rea­lista elemeit, s küzdenek az alkotmányban leírt demok­ratikus jogok teljes helyre- állításáért és megvalósítá­sáért. Sajnálatos, hogy a jobboldal kommunistaeller nes hecckampányához egyes kormánykörök is csatlakoz­nak. Nem utasítják vissza a jobboldal érvelését, hanem beállnak a sorba. A szabad- demokrata Genscher belügy­miniszter például egy ja­nuári sajtóértekezletén a DKP alkotmányellenességé­re tett célzásokat. A párt elnöksége nyilatkozatban utasította vissza e vádat, amely egyebek között a DKP-val szimpatizáló töme­gek elriasztására szolgál. Jól ismertek a kormány- rúdnál ülő SPD kommunis­taellenes határozatai is. A szociáldemokrata pártveze­tés továbbra is elveti a DKP akcióegységre felszólí­tó javaslatait. Egyik SPD képviselő, dr. Müller Gün­ther pedig odáig ment. hogy a Quick című, milliós pél­dányban megjelenő képes magazinban nagy cikkben követelte: Végleg tiltsák be a Német Kommunista Pár­tot! Nem kétséges, hogy a szociáldemokrata Müller ki­nek a nevében beszélt. S cikkének időzítése sem vé­letlen... A DKP az 1972-es esztendőt szervezetileg meg­erősödve. tekintélyét, nép­szerűségét jelentősen meg­növelve kezdhette. A párt egész tevékenysége szelle­me és harci módszere azt eredményezte, hogy számot­tevő politikai erővé, vált az országban. A monopoltőke ellen vívott harcban a kom­munista üzemi csoportok száma 408-ra emelkedett. 326 üzemi lapja (havi öt­százezres példányszámmal) és központi lapja segítségé­vel megerősítette befolyását a gyárakban, a legfontosabb iparközpontokban, s az üze­meken kívül is szélesedett hatóköre. A kommunisták bevonultak 26 városi és községi tanácsba, 871 lakó- területi csoportot alakítot­tak. A DKP tagjai túlnyo­mórészt fiatalok. A Sparta­kus főiskolai csoport negy­ven egyetemen alakított szervezetet. Provokációk az NDK ellen A Német Kommunista Párt azért is szálka egyesek szemében, mert bátran fel­tárja, leleplezi az NDK el­leni provokációkat, s e kér­désben is rámutat a kor­mány következetlenségeire. A kabinet januárban is így nyilatkozott: „A német megbékélés aktív politikájá­nak kiinduló pontja az NDK határának és a Német Demokratikus Köztársaság területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása kell, hogy legyen”. Vitathatatlan, hogy ezen elv megvalósítása érdekében jelentős lépéseket tett a Brandt—Scheel kor­mány. Illúziókban azonban nem ringatózhatunk, mert ugyanez a kormány nem szánja rá magát, hogy a terveit keresztező jobboldal ellen határozottan fellépjen, vagy éppen a kormánykö­rökben is megkeresse azo­kat, akik a két német ál­lam viszonyát mérgezik... Tovább folyik az NDK el­leni ballonakció, az uszító röpcédulák határon túlra repítése... Az NSZK-ban menedéket talált az a fegy­veres határsértő, aki lelőt­te Lutz Meier hadnagyot, az NDK határőrségének tisztjét, s közben a Quick uszító hangú cikket írt ez­zel a címmel: „Meddig lö­vet még az NDK?” ...Az Unsere Zeit pedig leleplez­te. hogy az NDK kereske­delmi hajója ellen Kiélnél, nemzetközi vizeken elköve­tett nyugatnémet provoká­cióra maga Genscher bel­ügyminiszter adott paran­csot. ...Az NSZK lakosságának az a bizonyos 63 százaléka, amely alapvetően egyetért a kormány keleti politikájá­val. természetesen nagvon sokrétű, és az egvetertés- nek is számos árnyalata le­het. Az azonban bizonvos. hogy többségüknek nem tetszik a szavak és a tettek közöttj ellentmondás. Horváth J. Ferenc Proteste halfen: UZ in München! • . • Ablehnung wurde endlich zurückgenommen' ’Die UZ wird'bei den Olympischen Spielen in München dabeb sein! Nach zahlreichen Protesten beim Organisationskomitee von seiten der Redaktion und unserer Leserschaft, sahen sich Pressechef Klein und sein Akkreditierungsausschuß in der Olym­piastadt gezwungen, ihre ablehnende Entscheidung vom Sep-' tember zurückzunehmen.. l’- Über zwei Mónit* Kit es gedaú- Union,'direkt'nach München. Auch ^értj.bls die.UZ endlich.offiziell vym bürgerliche Journalisten drückten Segített a tiltakozás — írja a DKP lapja — a* Unsere Zeit ott lesz Münchenben Mennyit olvasunk ? Az UNESCO kiadta Párizsban legfrissebb statisztikai évköny­vét, amely 200 egynéhány or­szág adatai alapján majdnem 80o oldalon igen érdekes képet ad a világ kulturális és oktatás­ügyi helyzetéről. Az évkönyv az 1969-es helyzetet tükrözi. Eszerint 1969-ben összesen 496 ezer könyvet adtak ki, az 1955- ben megjelent 285 ezerrel szem­ben. Első helyen a Szovjetunió szerepel, — majdnem 75 ezer könyvvel, a második az Egye­sült Államok (62 000), majd az NDK és az NSZK, Nagy-Britan­nia és Japán következik (33 000 —31 000). A Szovjetunió a pél­dányszámot tekintve is megelő­zi az Egyesült Államokat. A Szovjetunióban ezer lakosra 313, az Egyesült Államokban 226 könyv jut. A világon a leggyak­rabban fordított szerzők sor­rendje: Lenin, Shakespeare, Si­menon, Jules Verne, Gorkij, Marx, Tolsztoj, Dosztojevszkij. 1959-ben 7350 napilap jelent meg, összesen 275 millió pél­dányban, ezer lakosra 122 pél­dány jutott. 1969-ben 7680 napi­lap 365 millió példányszámban, ezer lakosra 130. Amíg Eszak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Óceániában a tíz év alatt vala­mivel nőtt a napilapok száma, addig Európában — a Szovjet­uniót leszámítva 2020-ról 1800-ra csökkent. A Szovjetunióban 1959 és 1969 között 500-ról 630-ra emelkedett a napilapok száma. Az amerikai lapok nagy oldal­száma — az újságok gyakran 70—80 százalékát elfoglaló hirde­tés —, valamint a jobb minősé' gű (és így súlyosabb) papír ré­vén az egy s^emélvre számítót! papírmennyiséget Illetően külö­nösen nagy az eltolódás; ni. Egyesült Államokban 42. Euró­pában viszont csak 12 kiló az egv személyre jutó évi újság­papír. 1969 végén 633 millió rádió- (majdnem kétszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt) és 25l millió tévékészüléket tartottak nyil­ván. Az Egyesült Államokban ezer lakosra 1300. Európában 280 rádiókészülék jutott. A tévéké­szülékek aránya nedig (szintén ezer lakosra) 397:188 Amerika javára. Az általános iskolákban 331, a középiskolákban 106. az egyete­meken és a főiskolákon 23 mil­lió tanult 1969-ben. Meghökkentő az analfabéták még mindig igen magas száma; 1969-ben 780 millió írástudatlan volt. Ez a Föld összlakosságá­nak 22 százaléka. A Földön 1969-ben 3 milliárd 552 millió ember élt. 1950-ber. még csak 2 milliárd 517 millió. Becslések szerint 1980-ban 4.5 milliárd, öt évvQl később 5 mil­liárd lesz a világ népességének száma. Több mint a fele (2.7 milliárd) 24 éven aluli lesz. Régi meccs-plakátok Gabrovo ódon Opal­csenszka utcáján valóságos szabadtéri „kiállítóterem­mé” változtatták: — egyik végétől a másikig minden­ütt régi plakátok láthatók, amelyek a helyi labdarúgó­csapat, a „Csardafon-Orío- vec” hajdani mérkőzéseit hirdetik. Ezt a szokatlan gyűjteményt Ivan Popiva- nov matematikatanár állí­totta ki. Szenvedélyes fut­ballbarát és nagy rajongó­ja a város csapatának. A csapat különben most is eredményesen szerepel a bolgár nemzeti bajnokság 1. osztályában. A plakát- gyűjteménv érdekes átte­kintést ad a csapat eddigi találkozóiról. a mérkőzé­sek^ színhelyéről, időpont­járól és eredményéről. _ a m aga nemében eevedülálló az Opalcsenszka-utcán. / t >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents