Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXni. évf. 10. sz. 1972. január 13.. csütörtök. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANACS LAPJA Egy kocsi salak T^r em valami jelkép rejlik a fenti címben. A szó szoros értelmében egy kocsi salakról van szó. Vezércikk témául azért szolgálhat az említett tü­zelési melléktermék, mert jól példázza, ha valamit gyorsan el akarunk intézni, cselekedni kell, nem pedig beszélni. Különösen nem mellé. Az őszi—téli idő beálltával a szolnoki emberek egyik legnagyobb bosszúsága a sár. Ezért — és nem másért — lapunknak is állandó témája. Sár van az építkezések körül, sáros az új, már felépített lakótelepek környéke, sárban totyognak az asszonyok a piacon, sár van az állomáson... sár mindenütt. Erről szólnak a panaszok, levelek, felszólalások — és szólnak a káromkodások a „nép ajkán”. Erről szól a polé­mia a különböző szervek és szerkesztőségünk között is — olykor még az indulatoktól sem mentesen. S a nagy viták kellős közepén — amikor szó esett távlati tervekről és vi­lágszínvonalról, milliókról és a munkaerőgondokról, város­képről és kilencszázadik évfordulóról — egy sáép napon megjelent egy lovaskocsi a Vosztok úti új lakótelepen. Két lapátos ember formás átjárót készített salakból a sárten­geren és máris több száz ember ajkán szólt a „no, hál- istennek” a káromkodás helyett. Mert ezt a cseppnyi gesz­tust, a tenniakarás és készség jelét az is észrevette, aki a vitákra talán oda sem figyel. Az egy kocsi salak nem jelent végleges megoldást. Ta­vasszal bizonyára nagy útépítő gépek jönnek, új utat, jár­dát varázsolnak majd. De vajon felmérhető-e, hogy addig is mennyi bosszúságtól védi meg azt a néhány száz em­bert ez a gyors intézkedés. S zolnokon most sok mindennel így vagyunk. Fel­legekig érő szép terveink vannak. Hiszünk is azok megvalósításában. — még akkor is. ha a határidők a népgazdaság , helyzetének függvényeként ál­landó mozgásban vannak. Tagadhatatlan, hogy e szép ter­vek okos propagálása a város minden polgárát lelkesíteni tudja. De lehet-e a fellegekben gyönyörködni, ha az em­bernek szüntelenül a lába alá kell nézni, nehogy belelép­jen a sárba. Itt van például a Mátyás király úti lakótelep építése. Gyönyörű lesz, ha befejeződik. De hol van az még? Ad­dig valóban csak sárban átgázolva lehet a karonülő kisgye­rekkel kievickélni onnan, vagy este hazajutni? Láttunk már városépítést az ázsiai Celinográdtól Hamburgig és Helsinkitől a bulgáriai Plovdivig. Mindenütt az a szokás, hogy előbb az utakat készítik el. utána az utak köré a házakat. Könnyebb így az építőknek is. Ha már nálunk nem így történt, kérdezzük, nincs-e mód arra, hogy most, azonnal, ha kell, némi többletköltséggel is. készítsenek ott utat? Épül a szolnoki új állomás. Nagyon szép lesz. Modern lesz, Aluljárók védenek majd bennünket, s vezetnek a csodaszép várócsarnokból a vasúti kocsi lépcsőjéig. De miicor? Már szinte bizonyos, hogy az eredeti elképzelések­nél későbben, jó néhány év múlva. Addig naponként tíz­ezrek használják a jelenlegi szükségmegállót. Nagy harc előzte meg, de most már normális út vezet odáig, nem kell térdig érő sárban kicaplatni a vonathoz. (Csak közbevető- leg: akadhatott volna egy illetékes, aki az egész átalakítás megkezdése előtt kimondja, hogy addig nem szabad bon­tani, amíg tisztességes átmeneti megoldást nem találnak.) Ami van, annak őrölünk. De kérdezzük, a MÁV illetéke­sei miért nem építenek oda egy olyan hevenyészett váró­fülkét, amely legalább az eső, hó, a jeges szél ellen addig a néhány percig is véd. amíg a vonat beérkezik. Néhány oszlop, műanyaglemez akadna hozzá. A falára pedig belül­ről ki lehetne függeszteni a majdani új állomás ámulatba ejtő képeit. F olytathatjuk a sort. Közép-Európa legelhanyagol­tabb állapotban lévő piaca a szolnoki — írta le valaki a lapunkban. Nem ellenőriztük az állí­tást, de elfogadtuk. Minden bizonnyal így van, mondja akárki, aki megnézi. Szutyok, piszok' sár, nyáron meg szél­sodorta, szeméttel teli por. Lesz fedett vásárcsarnok is. Aid ismeri az elképzelést, joggal mondja, hogy szép lesz, im­pozáns, nagyvároshoz méltó. De mikor? Ebben az ötéves tervben már aligha, legjobb esetben is csak évek múlva. Addig? Nem érne meg néhány tízezernyi forintot, ha oszlo­pokra szerelt műanyagtető alatt, betonból kiöntött pulto­kon, tisztességesen lekövezett, vagy aszfaltozott járdákon állva árusíthatnának? Bizonyos, hogy nemcsak a háziasz- szonyok kényelmét szolgálná, hanem a kistermelők is szí­vesebben keresnék fel árujukkal. (Eszünkbe jut: tucatnyi olyan vitánál, ankétnál megfoghatóbb, hasznosabb volna egy-egy ilyen intézkedés, mint amilyet a nők helyzetének megjavításáról tartunk az utóbbi időben.) Tudjuk, hogy mindezt könnyű követelni. Sokkal nehe­zebb a megvalósításához anyagi fedezetet biztosítani. Pedig el kell erre szánni magunkat, mert ezek nem egyszerűen városrendezési problémák. Horderejűknél fogva politikai kérdésnek tekintendők. Egyébként elsőrendűen nem anyagi fedezeten múlik, mert e kérdésekben — és sok hasonlóban — nagyon kevés anyagi áldozattal lehetne a helyzeten lényegesen és gyor­san javítani. Néha úgy tűnik, inkább a szemléleten nehe­zebb változtatni, mint anyagi fedezetet teremteni. M inden tiszteletünk azoké, akik az új Szolnokot íz utókornak megálmodják, s lépésről lépésre meg is valósítják. De nagyobb örömet szerez nekünk, ma élőknek is a jövő Szolnokéról, az impozáns vásárcsar­nokról, a gyönyörű vasútállomásról szóló elképzeléseket hallgatni, ha addig sem kell mindennapos ügyeinket intéz­ve esőben, sárban járni. A cikk elején említett egy kocsi salak példája is ezt bizonyítja. V. J. 6,5 milliárdos szövetkezeti vagyon Jobb esztendőt zárnak a tsz-ek Sajtótájékoztató a zárszámadásról Szombaton már két ter­melőszövetkezet, a jásztelki Tolbuchin és a szandaszőllő- si Vörös Mező zárszámadó közgyűlést tart. Nagy mun­ka kezdődött most a megye termelőszövetkezeteiben. A már kialakult hagyomány­nak megfelelően erről tájé­koztatták a sajtó munkatár­sait. Elsőnek Révész Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője mondta el, most sokkal jobb évet zár­nak a tsz-ek. mint tavaly. Erre vall, hogy a megyében a jelenlegi ismeretek szerint a termelési értéket 16, az árbevételt 27 százalékkal nö­velték a tsz-ek, 30 százalék­kal emelkedett jövedelmük. 10 százalékkal többet fordí­tanak a felhalmozásra, s 4—5 százalékkal többet a tagok jövedelmére. Abszolút számokban ez apt jelenti, a termelési érték meghaladja az 5 milliárd forintot, az árbevétel 4.7 milliárd körül várható, a felhalmozás ösz­szege 1970-ben 434 millió volt, s ez 500 millióra nőtt. A szövetkezeti közös vagyon a megyében 6.5 milliárd fo­rint körül alakul, s ez' egy év alatt 15 százalékos növe­kedést jelent. S ami külön jó doolg, hogy eni^ek 80 szá­zalékát nem terheli semmi­féle hitel. Mindezek bizonyítják a mégye termelőszövetkezetei­nek fejlődőképességét. Az is, hogy tavaly 23 tsz-t sza­náltak a megyében. Közülük megerősödött az Öcsödi Kos­suth és Szabadság, a kőtelki Ady, a tiszakürti Hunyadi, a tiszaigari Petőfi, a tiszaje- női Tiszamenti és a fegyver- neki Kossuth Tsz. Előrelát­hatóan nem zár mérleg­hiánnyal a tiszafüredi Sza­bad Föld. a kunhegyesi Vö­rös Csillag, a jászdózsai Tar- namenti, a kunszentmártoni Eöld Mező, a jánoshidal Vö­rös Hajnal, a tiszagyendai Lenin, a jászberényi Lenin, Rákóczi. Vörös Csillag Tsz sem. A jc'vő megalapozása Ma tizenhat kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tet tartanak nyilván a me­gyében, amelyeket a föld aranykorona értéke és a ta­gok alacsony jövedelme alap­ján soroltak be. Nincs e cso­portban a szelevényi Szikra Tsz holott jogosan ide tan tozna, de korábban a tagjö- vedelmet ésszerűtlenül fel­tornázták és most veszteség­gel zárnak. Ma már nem aszerint minősítenek egy termelőszövetkezetet, hogy mennyit oszt év végén, ha­nem annak alapján, meny­nyire alapozza meg a jövőt. A megye szövetkezeteire az a jellemző, hogy ezt megér­tették. Mutatja hogy 1969­ben 8 millió forint regulativ adót fizettek indokolatlan jövedelemnövelés miatt, most ez nem lesz több 3.5 millió­nál. Jövedelmük 28 százalé­kát fordítják felhalmozásra a megyében a tsz-ek és 72 százalékot tagjaik jövedel­mére. Még mindig nagy azonban a befejezetlen beruházások értéke. Bár egy év alatt — nagyon szépen — 177 millió forinttal csökkent, de még mindig 300 millió forint kö­rüli. A megyében 34 szako­sított telep építési engedé­lyét adtájc ki. még csak öt készült el. 29 jelenleg énül. Tizenhétnek az építéséhez még nem is kezdtek hozzá. Befejezték a leltározást A leltározások megyeszer- te befejeződtek, s nagyon fontos, hogy ennek rögzítése is pontos legyen. A tapasz­talatok szerint ugyanis 25 tsz a mezei leltárt nem sze­repeltette a munkalapon, 43 pedig rosszul tüntette fel a földadót, szeptember 30-i mérlegében. Mezei János, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályvezető helyettese arról szólt többek között, hogy a múlt évben nagy gondot jelentett a cukorré­patermesztés. Az egykori 20 ezer holdról 13 ezer holdra csökkent a vetésterület, mi­közben kihasználatlan volt többek között a szolnoki cu­korgyár is. Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára erről azt mondta, ta­pasztalatai szerint a kor­mányzat későn intézkedett. Év végén jelent meg a ren­delkezés a magasabb felvá­sárlási árról, de a szövetke­zetek már aratás, után el­döntik, hóvá mit vetnek a következő évben. Suba Ist­ván igazát mutatja, hogy a törökszentmiklósi járásban például a felemelt ár ellené­re is csökkent e vetésterület. Harangozó Károly, a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága Szonok megyei hivatalvezetője i mondta el, hogy 1971-ben 53 termelő­szövetkezetben tartottak — pénzügyi reviziót, s tizen­négyben nem kellett jegyző­könyvet felvenni. Huszonöt- millió forinttal csökkentet­ték, más helyeken 12 millió forinttal növelték a mérleg- eredményeket. A megyében 1.6 millió forint bírságot szabtak ki. Megyei szövetke­zeti bizottság Suba István és Komjáti Aladár a szolnoki tsz-szö­vetség titkárhelyettese mond­ta el, hogy a múlt évi elő­készítés alapján ebben az évben megalakul a megyei szövetkezeti bizottság. E tes­tület rendeltetése, az általá­nos szövetkezetpolitikai ál­lásfoglalások kidolgozása lesz. — Szükségét mutatja, hogy a múlt évben sem ja­vult- mindenhol a termelő- szövetkezetek és a felvásárló vállalatok egyenrangúsága. A törökszentmiklósi' Baromfi- feldolgozó Vállalat például nem volt hajlandó együtt tárgyalni a tsz-ekkel mind­addig, míg a szövetségek a trösztnél el nem jártak. Simon József, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezető helyettese emlékeztetett arra, hogy a mostani sikereket úgy kell mérni, ahogy a december 20-i megyei pártbizottsági ülés is tette. Az eredmények csak fiz előző rossz eszten­dőhöz mérten szépek. Azon­ban több mindenben még nem értük el az 1969-i szin­tet sem, , A zárszámadó közgyűlések február 20-ig fejeződnek be a megyében. B. L. Ma: II j év, új teriek Barátok es ellenségek íj tudományos program Űj tudományos program megvalósítása kezdődik eb­ben az évben a biológiailag aktív vegyületek kutatása címmel a nehézipari minisz­térium koordinálásával. Több mint 160 kutatóhey, intéző- tek, egvetemi tanszékek és üzemi kutatólaboratóriumok 1600 dolgozója vesz részt eb­ben a munkában, a program célja azon új anyagok előál­lítása, amelyek befolyásol­ják az élő szervezetek — az ember, az állat, a növény — működését. A programban" első he­lyen áll a humán gyógysze­rek kutatása. Olyan vegyü- leteket keresnek, amelyek a központi idegrendszerre hat­nak, s közülük kiválasztják azokat, amelyek nyugtató és serkentő hatása jobb az ed­digieknél. Külön foglalkoz­nak a kétezredik év gyógy­szereként emlegetett vegyü- letekkel, ezek fokozzák az emlékezőképességet és növe­lik a tároló- és a tanuló­készséget. Tovább kutatják a szív és a keringési meg­betegedések gyógyszerét. _ Ez a téma különös hangsúlyt kap a munkában, hiszen Magyarországon rendkívül nagy az ilyen jellegű meg­betegedések aránya. A program célkitűzései szerint új vérnyomáscsökkentőket és emelőket, valamint ko- szorúértá<ó'tókát állítanák elő. Foglalkoznak a kutatók a különböző vírusok elleni pvóevszerekkel, valamint az alkalmazható védőoltásokkal. A humán gyógvászat mellett a program tovább gazdagítja az állatgyógyá­szatot is. A nagyszabású kutatási program első ötéves tervé­nek részletes programját már kidolgozták, és elkészí­tették távlati koncepcióját 1985-ig. Amíg a témakörök nagyiából változatlanok, a kutatólétszám évről-évre nő, s' a program megvalósításá­ban részvevő szakemberek száma 1985-ben már megha­ladja az 5 és félezret. HÍIIKK - TUDÓSÍTÁSOK -- HÍREK — TI DÚSÍTÁSUK -- HÍRIK Tímár Mátyás Kőbányán Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter társaságában szer­dán látogatást tett a kőbá­nyai Gyógyszeráru gyárban. Megbeszélést folytattak a gyár helyzetéről és felada­tairól, majd megtekintettek több gyáregységet. Űj gípSOF Több mint 18 millió kü­lönböző méretű — csapágy Pakisztán bojkoitálja az alroázslai értekezletet külpolitikai 111 dúsításaink a 2, oldalon elkészítését vették program­ba 1972-ben a Magyar Gör- dütőesapágy Müvekben. A debreceni üzem gyártmány­fejlesztés! osztálya a szocia­lista brigádokkal együttmű­ködve a több és minőségileg kifogástalan csapágy gyárik­hoz új gépsort szerkesztett és állított munkába. Korszerű hűtőtároló A Vas megye egyik leg­nagyobb gyümölcsösével rendelkező Cseprégi Állami Tangazdaságban korszerű hűtőtároló építését kezdték meg. Az ötszáz vagonos hűtőtároló főbb épületeit már az idén használatba is veszik, ott válogatják, osz- tálvozzák, s tárolják a ter­mést, Az építkezés, iparvá­gánnyal együtt, több mint ötven millió forintba kerül. A szolgáltatások fejlesztéséért A negyedik ötéves terv időszakára 87 millió forint \ issza nem térítendő állami támogatást kap Hajdú-Bihar megye a szolgáltatások fej­lesztésére. Az összegből Debrecen városnak negy­venhét millió forint, a me­gye többi városainak és köz­ségeinek pedig negyven mil­lió forint jut. Azokat a vál­lalatokat támogatják ame­lyek saját anyagi eszközeik­ből és a legtöbbet adják a szolgálta* ások kiszélesítésére, színvonaluk emelésére. A fejlesztés eredményeként eb­ben az évben már 27 szol- gáltatóház működik a me­gyében. Szőnyeg export A gyors ütemben feilődő ^‘■pronl Szőnyeggyár az ere­detileg tervezettnél 100 ezer négyzetméterrel több tűzött- szőn.veg 1972. évi szállítására kapott megrendelést a Szov­jetunióból. A gvár tern-éiiei- nek szovjetunióbeli sikeré­vel magvarázható többletter­melés értéke mint-gy más­félmillió rubel. A jóhírű üzem belföldön is ű Vln~»sá-- gal jelentkezik: a műit Av véeén Ű7embei'"lv„if dán evárt mánvű génekkel az idén már főivé—„«nenn gvártiák a méanvae-hahhát- tal ellátott szőnyegparkett- koekákat. Lapzártakor érkezett: Spanyolország— Magyarország 1:0 Äz év első válogatott lab­darúgó mérkőzésén a ma­gyar együttes Madridban 0:0-ás félidő után 1:0 ará­nyú vereséget szenvedett

Next

/
Thumbnails
Contents