Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
1972. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocialista közgondolkodá sról S zocializmust építő munkánk során állandóan foglalkoztat bennünket a szocialista közszellem erősítése, fejlesztése. A X. pártkongresszuson elfogadott határozat is erre ösztönöz. „Erősíteni kell azt a közszellemet, mely nem tűri a társadalomellenes magatartást... viszont növeli a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét A szocialista közgondolkodás alakítása állandó, tudatos folyamat. Az osztályharc egyik fő területe. Párttagjaink és pártonkívüli barátaink nagy munkát végeztek és eredményeket értek el. hasznos tapasztalatokra tettek szert e fontos területen. Pártszervezeteink szinte állandóan napirenden tartják — különböző mozgalmak útján — közvetve is hatást gyakorolnak a szocialista tudat fejlődésére. Még felsorolni is hosszú, hogy mi minden történt a párt- és tömegszervezeti oktatásban. Az agitáció fejlesztése területén, a szocialista munkaverseny- mozgalomban. a kulturális munkában. Ügy igyekszünk dolgozni, hogy számoljunk minden kérdésnek politikai vonatkozásával. az emberi gondolkodásra kifejtett hatásával. Jelentős feladatunk a társadalom összetételének és mozgásának tanulmányozása. Nem mulaszthatjuk el, hogy fellépjünk az embereket felháborító visszásságok ellen. Az országban végbement változások Szolnok városra is hatással voltak. A felszabadulás előtti kisváros kinőtte kereteit, mint kamasz a nadrágját. Most Szolnok ipari középváros, felsőfokú központ, mely e szerepkört is egyre inkább betölti. Az összlakosság száma közel kétszeresére, az összlakosságon belül a munkásság és értelmiség száma többszörösére emelkedett. A növekedés mintegy 25 százalékát a természetes szaporodás, 75 százalékát a beköltözők teszik ki. De a környező községekből is nagy számban járnak ide emberek dolgozni és tanulni. j Z ELMÚLT húsz év alatt a lakosok közel fele új lakásba költözött, ami egyúttal életformában is változást okozott. A városban új üzemek épültek és a régi üzemek is jelentősen átalakultak. Az üzemi törzsgárda összetétele is más, mint régen volt. Az üzemi munkakörülmények is sokat változtak. Vagyis szinte a város egész társadalmát . valamilyen módon érintették a változások, amelyek kihatással voltak az emberek gondolkodására is. Nem egy tényező nehezítette a helyes közszellem kialakulását. Üzemeink dolgozói nagy felelősséggel, eredményesen dolgoznak. Erről a termelés eredményeit mutató adatok tanúskodnak. A párt, a KISZ és szakszervezetek eredményesen dolgoznak az üzemekben a szocialista közszellem kialakításán. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom közkedvelt a dolgozók körében. Az üzemi közhangulatra döntő befolyással van a törzsgárda. A szocialista brigádokban a törzsgárda tagiai között ott vannak a vidékről bejáró elvtársaink és pártonkívüli barátaink is. Számot kell 'vetni azzal is, hogy az üzemi munkások mintegy fele nem egészen 10 éve dolgozik szakmájában, üzemében. . Másrészt épp a bizonyosfokú munkaerőhiány miatt az üzemi dolgozók mintegy 20 százaléka munkahelyet cserélt, egyrészük egy évben többször is. Így igyekeznek — olykor munka nélkül — magasabb keresetre szert tenni. A közvélemény ezt, elítéli — és joggal. Mégis ilyen eset több van. A munkaerőcsábítás, a ráígérés káros, azt mindenkinek egyformán el kell ítélni. Városunkban a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben tömörült szövetkezeti parasztság nem nagy létszámú, mégis fontos szerepe van. A szövetkezetekben mintegy kétezer dolgozó parasztcsalád tömörült. Ragaszkodnak a közösséghez. Fegyelmezett munkájukkal a szövetkezetek egyenletesen fejlődnek. Jó átlagos színvonalat nyújtanak a gazdálkodásban is. Ezzel mintegy bizonyítják, hogy a dinamikusan fejlődő város határában sem törvényszerű, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyengék legyenek. jf\ RTHETÖ, hogy az f\ üzemben és a hivatalokban egyaránt sokszor beszédtéma a mezőgazdaság, ehhez városunk lakói sok szállal kötődnek. Tisztelettel beszélnek a mező- gazdaságról. A mezőgazda- sági nagyüzemekben végzett munka sok tekintetben közeledett az üzemi munkához és a jövedelem színvonala is elérte .azt. Az egyik probléma éppen az, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyesek csak a „magas” jövedelmet látják és ebből vonnak le általános következtetéseket. A dolog másik oldala, hogy a munka színvonala közeledett ugyan az ipari munkához, de még most is a jóval mostohább munkakörülmények és természeti tényezők jellemzik, nincs a figyelem középpontjában. Az iparban és hivatalok- : ban gyakori beszédtéma még a magas zöldség, gyümölcsár is. A felvetések jogosak, annál is inkább, mert területünkön még a korábban nem számottevő zöldség, gyümölcs termőterület is csökkent és többoldalúan tett erőfeszítések eddig nem hoztak kellő eredményt. Nyilvánvaló, hogy társadalmilag is fontos, hogy közvetlen környezetünkben lévő mezőgazdasági üzemekkel együtt — a kormány támogatását is élvezve — ezen a téren további eredményes lépéseket tegyünk. A közgondolkodásra nagy hatást gyakorol az emberi életviszonyokra közvetlen befolyással bíró szükségletek kielégítése. Már évek óta nagy igyekezettel és eredménnyel foglalkozunk a közgazdasági ismeretek terjesztésével. Nagy szerepe van az üzemekben megtartott termelési tanácskozásoknak, párt-, szakszervezeti és KlSZ-gyű- léseknek. Itt rendszeresen megbeszélik a termelés műszaki, az esetek egy részében gazdasági problémáját, gondját, baját is. Hiba, hogy aránylag sok helyen nem mindenki számára eléggé közérthetően teszik ezt és nem mindig tárják fel a nehézségeket őszintén. K ÜLÖN kell szólni a párttaggyűlésekről. Az új szervezeti szabályzatunk szerint a tagság által felvetett kérdésekre ott kell válaszolni, ahol a kérdések felvetődnek. Itt kétségkívül előrehaladás van. Élénkebbek ezek a rendezvények. Meg keli azt is mondani, hogy a válaszadás még nem elég precíz, sőt előfordul, hogy a feltett kérdésekre nem térnek vissza. A közgondolkodás fejlesz-- tése, az érdeklődés ébrentartása nem utolsósorban azon is múlik, hogy a párt- szervezeteink mindenütt a szervezeti szabályzatnak megfelelően működjenek. Biztosítsák, hogy tagjaink jogaikat és kötelességüket mindenütt gyakorolni tudják. A vezetéselmélet is és többek között a pártmunka gyakorlata is sokat foglalkozik az információ adásával és összegyűjtésével, hatásának felmérésével. Legutóbb hat legfontosabb üzemünkben felmérést végeztünk, hogy meg tudjuk milyen a dolgozók tájékoztatása, bevonása a vezetői munkába. Megállapítottuk, hogy ebben a vezetők munkája egyre igényesebb. Kétségkívül a termelési tanácskozásokon történt a legtöbb — pozitív változás. Így is csak olyan értékelést adhatunk azonban, hogy a kezdet kedetén tartunk. A dolgozók tájékoztatása, a munkába való bevonása még nem tartozéka a vezetői munkának. Így nem is sikerült még mindenütt a vállalati kollektívákat alkotó módon a fő feladatok elvégzésére együntetűen felsorakoztatni. Itt kétirányú feladat adódik: egyrészt a vezetők igényeljék a kollektíva részvételét a vezetői munkában, másrészt a párt, szakszervezet és a KISZ- vezetők a tömegek körében tartsák ezt állandóan felszínen. Az üzemi és hiyatali közvélemény formálásában nagy szerepe van a szakszervezeti mozgalomnak, mely a megfelelő határozatok végrehajtása közepette jól fejlődik. A szakszervezeti tagság és a bizottságok egyre jobban élnek jogaikkal. Többet kezdeményeznek és helyesen képviselik a dolgozók jogos érdekeit. A szakszervezeti munka továbbfejlődésének minden biztosítéka megvan. Városunkban közkedveltek és nagy visszhangot váltanak ki a színvonalas kulturális események. Kiemelkedő szerepe van a sorozatosan megrendezett „Kulturális Hetek” rendezvényeinek. Fontos állandóan -vizsgálni, hogy milyen a kultúra iránti, érdeklődés. Ez több körülménytől függ. Ennek megfelelően sokféle lehet az eredmény is. Itt még jócskán van adósságunk. Most új alkalom is kínálkozik, 1975-ben lesz városunk fennállásának 900. évfordulója. E történelmi dátum felveti, hogy többet és eredményesebben foglalkozzunk a város eddigi fejlődésével. E VEK óta sok szó esik a j város történetéről és lakói várják annak összefoglaló megírását. A gyakorlati tettek ennek érdekében eddig elég eredménytelenek voltak. Van aki ezt és más sikertelenséget a kulturális területen „szellemi tespedtségnek” nevezi. Summás jellemzés. Ha általában nem is ieaz, de előfordulhat, hogy valakiket ez jellemez. Mindent összevetve városunk dolgozóit egyre inkább a szocialista módon való gondolkodás jellemzi. Elítélik a kispolgári magatartásbeli megnyilvánulásokat, a hivatalokban előforduló bürokratikus ügyintézést, egyes vezetők magatartását. Városunkban is vadnak, akik munka nélkül vagyont akarnak gyűjteni. Ilyen egyedi esetek azért fordulhatnak elő, mert az illetékes vezetők az általuk ismert ilyen tényeket elnéző módon „értékelik”. Van olyan jelenség, hogy egyesek „radikálisan”’ ítélik meg a szomszédban előforduló visszásságokat, de sajnos a saját területükön előforduló eseteket nem veszik észre, vagy nem megfelelően értékelik. A visszásságok ellen, a társadalomellenes magatartás ellen, egyféleképpen lehet küzdeni — a X. pártkongresszus határozata szellemében. 4 SZOCIALISTA köz- gondolkodásnak sokféle összetevője van. A téma megérdemelné, hogy sokak érdeklődésével többoldalúan kifejtsük. Sípos Károly a szolnoki városi pártbizottság első titkár® Tanácselnökök és párítitkárok továbbképzése ' Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának és a megyei tanács végrehajtó bizottságának szervezésében továbbképző tanfolyamot tartanak január 10—15-e. között Mátraszentimrén. Az egyhetes tanfolyamon a jászberényi járás nagyközségi és községi tanácsok elnökei és a pártbizottságok titkárai vesznek részt. A tanfolyamon olyan köz- érdeklődésre számottartó előadások hangzanak majd el mint. új vonások a tanácsi rendszer továbbfejlesztésében az ifjúsági törvényből adódó tanácsi feladatok. az egységes szövetkezeti törvény alapelveí'. A soron következő feladatok megvalósítását segítik majd azok az előadások is, amelyek beruházási politikánk időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Az előadásokat a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői tartják. A jászberényi járásból Szekeres László, az MSZMP járási bizottságának első titkára ismerteti a tanácsok pártiránvításának időszerű feladatait. Az egyhetes tanfolyamot hetenként követik majd a kunszentmártoni, a szolnoki, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi járások, községi vezetők részére rendezett hasonló továbbképző tanfolyamok. Olajipari rekonstrukció A Zalai Kőolajipari Vállalatnál befejeződött az olaj- finomító berendezések rekonstrukciója. Elkészült többek között az a modern vá- kumberendezés, amely a rendelkezésre álló kőolajból az eddiginél több készárut képes előállítani.' ’ Ez a berendezés B’lash-technológia alapján működik. A re-? konstrukció eredményeként évi 100 000 ' tonnával több kőolajat tud feldolgozni a vállalat A FÉMFELDOLGOZO SZÖVETKEZET MEZŐTÚRI TELEPÉN LEGÚJABB GYÁRTMÁNY AZ 5 LITERES ELEKTROMOS M1NI-BOYLER. TAVALY 30 EZRET, AZ IDÉN 60 EZRET SZÁLLÍTANAK BELŐLE LENGYEL EXPORTRA. EZENKÍVÜL HÁZTARTÁSI- ÉS IPARI CSIRKESÜTÖKET, ÜGYVTTELTECHN1KAI BERENDEZÉSEKET ÉS eénycso-Armaturákat KÉSZÍTENEK. Köteles Imre, a beállított boylerek vízhőfokát ellenőrzi A háztartási grillsütő végső szerelésén dolgozik Kálmán Margit. — nzs — Több termelés — több akadály között Súlyosbodó gondok a baromfifeldolgozónál . Nincs és nem is volt semmi túlzás abban, hogy elismeréssel szóltunk — és szólunk ezúttal is — az egy éve vállalattá önállósult, törökszentmiklósi baromfifeldolgozó kollektívájának növekvő munkasikereiről. Ezek való eredmények, és aligha túlbecsülhetők. Különösképp, ha sajnálatos tényként azt is hozzáfűzzük: mind nagyobb és szaporodó nehézségek dacára értek el évről évre több munkasikert. A terhek megoszlanak Volt esztendő a közelmúltban, amikor egyharmaddal is nagyobb teljesítményt hozott a gyár az előző évinél. Akkor még valóban csak egy gyára volt a miklósi a Baromfifeldolgozó Országos Vállalatnak, s csupán esztendeje működik vállalati szervezetként. Olyan tröszti irányítással, amelynek „vállára” hárul mindaz, amit jogelődjétől, a BOV-tól örökölt. A korábbi terhek — nagy rekonstrukciós hitelek visszafizetését illetően is — — e trqszti irányítással megoszlanak a vállalatok közt... A miklósiak tavaly — kis híján egyötödével növelték a felvásárolt baromfi, s csaknem háromnegyedével a termelőktől vett tojás meny- nyiségét. A feldolgozott árunak a termelési értéke is najdnem egyötöddel több az előző évinél. Exportpiacon mintegy húsz mázsával több baromfit értékesítettek, s ez az előző évit 28 százalékkal múlja felük Tojásból csaknem két és félszer annyit adtak el tavaly külföldön, mint 1970-ben. Mindezért a vállalatnál dolgozók jelentős hányada nagy áldozatokat hozott: sok szabad idejükről mondtak le egyes szakmabeliek azért, hogy eleget tegyenek a fokozott követelményeknek. A bérszínvonal 4 százaléknál valamelyest nagyobb emelésével honorálta — gyári átlagban — a vállalatvezetés a több munkát, amely 2,6 százalékkal volt termelékenyebb az előző évinél. Javarészt az exportpiacon növelt értékesítés a minőséget is fémjelzi, azon túl, hogy a gyár termékeit több év óta mentesítették a MERT (minőségi) ellenőrzés alóL Az a — népgazdasági szempontból is —- rendkívül nagy fejlődés, amelyet a vállalat a termelőkkel szoros együttműködésben a —- szintén exportra kerülő — libamáj- „termelés” minőségében és mennyiségében is elért négy esztendő alatt, külön méltatást érdemel egy más cikk keretében. Rosszabbodó adottságokkal A kívülálló föltételezhetné: a törökmiklósiak adottságai olyan jók, hogy lehetővé teszik e nagymérvű fejlődést a vállalati termelő- munka sok területén. Sajnos, korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az 50-es évek közepén 300 vagon teljesítőképességre „szabott1 rekonq strukciót végeztek a gyárban. Ezt a teljesítményt 350—400 ember foglalkoztatására alapozták. Ilyen létszámnak készült az' öltöző-fürdő, mint az egyik legfontosabb szociális létesítmény. A tavalyi átlaglétszám viszont kicsivel az ezret is felülmúlta, a termelés pedig hozzávetőleg ötszörösére nőtt Ez utóbbihoz — lehetőség szerint — az előfeltételeket is iparkodtak megteremteni. A vágókapacitás például ily módon több mint hatszorosára bővült. Mindezt jószerint „told- junk-foldjunk” alapon érték el. — Mikor minek a létesítésére nyílt mód, aszerint „tár gítottak” egy-egy úgynevezett szűk keresztmetszeten. Mast is több ilyen megoldásra lenne múlhatatlan szüksége a gyárnak. A munkásai teljes joggal sürgetik például az öltöző-fürdő bővítését. Méltányolva ezt az igényt, a vállalat vezetés tervprogram készítését kérte a bővítéshez a megyei tervezőr- irodától. Jöttek a szakértők — azóta egy másik cég tervezői is —, s megállapították: életveszélyes az 50-es évek közepén emelt szociális épület! Annak idején nem az előírt normák szerint, hanem bizonyos teher-„rá- adással" tervezték meg az ÉLTERV jogelődjének szakemberei, most pedig kimondták az egész ■'épületről, hogv életveszélyes. Valamiképpen mielőbb tenni kell a baj megelőzésére, amit le-; hét, amit szükséges. RL %
