Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: T forint 71-72-73 H allották a legújabb viccet? Egészen aktuális, már 1972-ről szól. És nem is olyan vicces, mert nem túlságosan vidám. így hangzik: „1972 átmeneti esztendő lesz.” „???” „Átmenet 1971 és 1973 között. Rosszabb lesz, mint 1971 volt, de jobb, mint 1973 lesz!” Nem túlságosan rossz emlékezetű lévén emlékszem, hogy ha nem is ugyanezt, de majdnem ugyanezt az élcet tavaly is hallottam. Sőt, tavalyelőtt, meg azelőtt is. Körülbelül már tíz esztendeje terjesztik némelyek mindegyik év elején. Az évszámok természetesen változnak, de a „poén” marad. Benne a vészterhes jóslással: miknek nézünk elébe, te jóságos ég, mi minden várhat ránk a következő esztendőben... Mondom, úgy a hatvanas évek elején tűnt fel ez a „panelvicc”. Körülbelül akkor, amikor az élet kezdett egyre jobbá válni. Azelőtt ugyanis senkinek eszébe sem jutott volna tréfálkozni az új esztendővel. Mindenki csak arra szorítkozott, hogy boldog újévet ' kívánjon a másiknak és főleg saját magának, s sóhajtozva mondja, hogy a következő évnek jobbnak kell lennie, mint az előző volt. És bár nemigen tették hozzá, miért veszik olyan biztosra a dolgok jobbra fordulását, úgy is tudta mindenki. Azért, mert az előző év után minden csak jobb lehet. S amikor aztán valóban jobb lett, jött a vicc. Kissé vagy inkább nagyon cinikus, de azért — szerzőinek szándéka ellenére — bizonyos fokig elismerést takar. Annak az elismerését, hogy bizony van félteni valónk. Nem is olyan nehéz az élet mostanában — vagy ne kiabáljuk el, nem volt olyan nehéz az elmúlt éyekben — mint amilyen lehetett volna. Igaz persze, hogy könnyebb, gondtalanabb sorsot is elviselnénk. Sőt, ilyet képzeltünk el egyszer. Akkor, amikor még a gyakorlatban nem jöttünk rá, milyen nagyon nehéz új világot teremteni, s rendezni az élet minden dolgát. Egész átmeneti korszakra van Szükség, bizony. Átmenet? Csak hát nem mindegy, hogy milyen. Az emberi életnek ugyanis az a kellemetlen sajátossága van, hogy csak egy van belőle, nem úgy, mint a történelmi korszakokból. Következésképpen: az ember, aki egy átmeneti korszakban él, átmenetileg sem szeretne rosszul élni. Pontosabban, szeretné, hogy az átmenet során fokozatosan jobban élhes- seh, s átmenetileg se romoljon a sorsa. Nos, azt hiszem, a legutóbbi tíz, tizenöt ezstendőben nem panaszkodhatunk. Mert ■ akadnak ugyan gondok-bajok bőségesen, s ha valamelyiket sikerül megszüntetni, jönnek a következők. Visszaesésről azonban nincs és minden bizonnyal nem is lehet szó. Akárhogyan is viccelődnek, 1972 biztosan j'obb lesz, mint 1971 volt, s 1973 viszont sok tekintetben felülmúlja fnajd 1972-t. Erre mérget vehetünk, még akkor is, ha nem foglalkozunk jóslással. A szüntelen ígérgetés ugyanis az átmeneti társadalom átmeneti betegségeként már megszűnt. Nem jelentheti azonban ez azt, hogy hirtelen a semmit nem tehet tudni álláspontja kerekedjék felül. S valami olyasféle babonás pesszimizmus, amely mindig rosszat vár, mert akkor a bajok láttán'önigazolóan triumfálhat, a sikereknél pedig a bajokat emlegetheti. Ráadásul ahhoz, hogy egy év ne csak úgy általában, hanem mindenkinek sikeres legyen, sok minden szükséges. Szükség van például egészségre, meg arra, hogy például senkit ne hagyjon ott a menyasszonya. Nem árt, ha nem januárban válik használhatatlanná a központi fűtés kazánja, rettenetes heteket okozva, amíg kijavítják. Az sem rossZ, hogy nem akkor zuhog az eső, amikor júliusban kéthetes szabadságát a Balaton mellett tölti az ember. Az is előfordulhat, hogy valakinek kifejezetten balszerencséje van a közéletben is. Kifog egy olyan főnököt, akivel nem tud kijönni. És így tovább, sorolhatnám a kellemetlen eshető-. Bégeket. Ezek azonban semmit nem bizonyítanak, legfeljebb annyit, hogy az élet bajjal jár. És hogy minden esztendő legalább háromszázhatvanöt napból, bár ez az idei háromszázhatvanhatból áll, s minden nap érheti kellemetlenség is az embert. É s milyen érdekes: a sok rossz nap ellenére egyre jobbak az esztendők. Olyannyira, hogy már némelyek viccelni is mernek a jövővel. Persze, néhány rossz Viccet könnyen elviselünk. Csak rossz évek ne jöjjenek. P. I. Ma: „•••Népünk történelmének nehéz korszakaiban mindig a munkások és parasztok fogtak fegyvert66 Ünnepi munkásőr egységgyűlés Mezőtúron így szólt a dal: „Porzik, porzik a mezőtúri utca Munkásőrök mennek rajta Reszket, reszket a reakciós banda Valahányszor dalunk hallja’’ Másfél évtizede, hogy felhangzott a mezőtúri utcán a század saját költésű indulója. Ismert népdal dallamára énekelték az elsők. Akikről azt mondta a tegnapi ünnepi egységgyűlésen Krom- perger György, a túrkevei városi pártbizottság titkárhelyettese : őket köszönti most az ország, s a két kun város lakossága, pártbizottsága is. Az ünnepi .köszöntőt Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság titkára mondta. Többek között azt; tizenöt éve egyszerre az egész ország területén városokban és községekben kibontott vörös zászlók alatt megjelentek a munkásőr egységek egyenruhában, fegyveresen és forradalmi dalokat énekelve. Kovács Sándor, a mezőtúri—túrkevei Dózsa György munkásőr század parancsnoka, egykorú fényképet őrizget azokról a napokról. A Berettyó partján felemelt ököllel esküsznek az első munkásőrök. Ruha még annyiféle rajtuk szinte, aha- nyan voltak. Tegnap is volt Kiss Károlynak, a magyar szolidaritási bizottság és a SZOT alelnökének vezetésével elutazott Kairóba az Af- roázsdai Népek Szolidaritási Szervezete (AAPSO) 5. konferenciájára a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége. Kiss Károly elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az AAPSO 5. konferenciája eskütétel Mezőtúron. Lányok, fiatalemberek léptek a leszerelők helyére és fogadták a vörös zászló előtt: Esküszöm, hogy pártom, népem hű fegyveres fia leszek. Nevükben azt mondta dr. Bene Lajos, a fegyvert jelképesen átadó leszerelő tizenötéves munkásőrnek Hegyi Lajosnak: e fegyver becsületét tovább őrizzük s mindenkor csak a dolgozó nép védelmére használjuk. Szép egységgyűlés volt a mezőtúri. A két város párt- végreh aj tóbiZottsága nevében mondta Móricz Béla: a Dózsa György munkásőrszá- zad hűséggel és jó eredménnyel tesz eleget szolgálati, kiképzési követelményeinek. Erősödik erkölcsi, politikai egysége, javul harc- készültsége. Miközben az alapító munkásőr elvtársakat köszöntőm, elismeréssel emlékezünk meg azokról is, akik a századot megszervezték, id. Csuka Lajosról, Vad Andrásról, Kovács Lajosról és Kovács Sándorról. Papp Apád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka díszparanccsal emlékezett meg az alapítókról: „Hazánk, népünk történelmének nehéz korszakaiban mindig a munkások és parasztok, fogtak fegyvert...” Vad András a megyei pártújabb jelentős eseménye a nemzetközi szolidaritási mozgalomnak. Az AAPSO 5. konferenciáján megvitatják az imperializmus, a kolonializ- mus és a neokolonializmus ellen a felszabadításért, a nemzeti függetlenség kivívásáért, megerősítéséért és a világbékéért Ázsiában és Afrikában folyó harc problémáit: a harcnak a gazdasági fejlődéssel vavégrehajtóbizottság nevében jelentette ki: a munkásőrség a másfél évtized alatt a társfegyveres testületekkel együtt biztosította a haza nyugalmát A tizenötévesek emlékplakettet kaptak. Huszonketten vannak még a mezőtúri században. Nevükben Szurcsik István túrkevei tsz-elnök köszönte meg a figyelmességet. A század riagy tizstelet- tel tapsolta meg őket. A század és a majdani munkásőrök, a most még úttörők, kiszista fiatalok, szép szavalatokkal kedveskedtek, Ká- vási Sándor karmester, városi úttörő énekkara szépen énekelt. És jubileumi szalagokat kötöttek a csapatzászlóra. Sok vörös szalag van már fajta. A két város sze- retetének jelképei. A munkásőröknek, a tizenötéveseknek és a legjobb alegységeknek. Somogyi Lajos szakaszának és ifj. Fórizs Mihály rajának is szólt a köszöntő, e kis kollektívák lettek a legjobbak. Az ünnepi egységgyűlés után találkoztak a tizenötévesek és ismét felhangzott a tuti induló: „Porzik, porzik a mezőtúri utca Munkásörök mennek rajta’’ — borzák ló kapcsolatait, az afroázsiai népek társadalmi és kulturális téren elért eredményeit. Szombaton Kairóba érkezett a Magyar Szolidaritási Bizottság négytagú küldöttsége. A konferenciát dr. . Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök nyitja meg hétfőn. Majd dr. Anvar Szadat államfő üdvözli a résztvevőket. Sok még a tennivaló ■& Pillantás Afrikára & Vasárnapi dörmögések N •& Jász-Kun Kakas & Tél a tanyán Az elkeseredett «■ A főépítésvezető víkendje & Két perc nyelvművelés Botlások szóban és írásban V A szocialista közgondolkodásról 900 000 tonna szovjet koksz és kőszén importja Szenes Endre, a Lignimpex vezérigazgatója és B, Z. Nyi- kolajenko, a szovjet Szojuz- promexport külkereskedelmi egyesülés elnöke a Lignim- pex székházában magánjogi szerződéseket írt alá, amelyek alapján a szovjet egyesülés 1972-ben 620 000 tonna kokszot és 300 000 tonna kőszenet szállít Magyarországra. Az egyenletesen jó minőségű kohókokszot az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóműve, a kőszén nagy részét pedig a Dunai Vasmű kokszolóműve használja fel. A Lignimpex egyébként az idén a szénen és kokszon kívül fát, cellulózt és papírárut is importál a Szovjetunióból. A szovjet vállalatok összesen 107 millió rubel értékű terméket szállítanak 1972-ben a Lignímpex-nek. Kairóba érkezett a magyar szolidaritási bizottság küldöttsége TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Tsz tápkockák A szombathelyi kertész termelőszövetkezetben hozzáfogtak a tápkockák gyártásához. A közös gazdaság saját berendezéseivel állítja elő a palánták neveléséhez szükséges tápkockákat. A következő hetekben több százezer darabot készítenek, belőle. Megkezdték a paprikapalánták tápkockába való tűzdelését is, ennek befejezése után pedig a paradicso- "mot és korai szabadföldi káposztát tűzdelnek a tápkockába. A szövetkezet területén 30 OOo négyzetméter üvegfelület alatt kelnek a magok, növekednek, fejlődnek a palánták. Pályaudvar a BCM-nek i A beremendi ipari óriás — a gyors ütőmben készülő cementmű — kiszolgálására korszerű állomást építtetett a, MÁV pécsi igazgatósága. Az ötmillió forint költséggel épített forgalmi irányítóközpontot már cl is foglalták a forgalmi, a távközlő és a kereskedelmi irodák dolgozói A hatalmas gyárteleppel szervesen összefüggő átadóátvevő pályaudvar kizárólag teherforgalmat bonyolít. Az állomáson megfelelő szociális létesítményekről is gondoskodnak, fürdők, mosdók, öltözők épültek továbbá négy szolgálati lakás, amelyet ugyancsak elfoglaltak lakóik. A BCM teherpályaudvarának fejlesztését folytatják. Korszerű biztosító berendezéseket szerelnek fel, körülbelül 10 millió forint értékben. így például a közutak és a vasút kereszteződésében fény- és félsorompók, fényjelzők lesznek. Központi váltóállító létesül. Az állomáshoz tartozó valamennyi váltót elektromos megvilágítással látják el. Svéd építési segédanyag A svéd ABM világcég és a Vas megyei beruházási vállalat megállapodást kötött svéd építési segédanyag magyarországi alkalmazásáról. A szellemi export, ésszerűsí. tések forgalmazásával foglalkozó cég közreműködésével műanyagkupolás rendszerű födémeket használnak majd több Vas megyei építkezésen. Ez a svédországi szolgáltató létesítményekben, használatos eljárás kevésbé munkaigényes és kisebb fizikai megterhelést jelent az építőknek, mint az ismert hazai, rendszerek. Hazánkban Szombathely új városrészén, a Derkovits lakótelep központjában lesz a premierje. Elsőként egy lak- berendezési áruháznál alkalmazzák. Nádaratás A fél országot átfogó ti- szavidéki nádgazdaság, kilenc alföldi megyére terjedő területén dolgoznak a nádaratók. Az összefüggő területeken gépesítették a munkát, csak a szórvány nádasokban vágják kézzel a vízinövényt. A hagyományos nádvágók mellett modern gépek, úgynevezett pelikánok vágják, kötik kévébe a termést. A tavalyi aszályos év ellenére szilárd, jó minőségű az alföldi nád, amelyből mintegy 800 ezer kévényit várnak. Feldolgozását 11 üzem látja el. ahol osztályozzák, kötegelik, szövik a szálakat. A szép fényű szilárd szárú sziki nád keresett külföldön: évente 60 ezer kévét exportálnak belőle, többnyire tőkés országba. A többit a hazai építőipar, zöldségkertészetek és egyéb megrendelők kapják. Keresettsége évről-évre nő, nádszövetből például az idén sem tudják kielégíteni a belföldi igényeket. Színjátszó fesztivál Utolsó napjához érkezett szombaton a Kazincbarcikán rendezett első országos színjátszó fesztivál. Az egyhetes rendezvény-sorozaton az ország különböző részéből érkezett 30 öntevékeny együttes mutatta be a színjátszás csaknem valatnennyi műfaját felölelő műsorát. A bemutatókon előadott különböző műfajú műsorokat szakmai vonatkozásban, a résztvevő szakemberek öt ankéton vitatták meg, azzal a céllal, hogy meghatározzák azok továbbfejlesztésének, előadásmódjának lehetőségeit is. A produkciókat Debreczc- ni Tibornak, a népművelési intézet előadóművészeti osztálya vezetőjének elnöklete alatt működő 15 tagú zsűri bírálta el. A díjakat ma adjak át a legjobb együtteseknek. Jövedelmező lesz a komlótermesztés Ä sörellátás javítását szolgálja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedése, hogy messzemenő támogatást kapjanak a sörgyártási alapanyagot, a komlót termesztő gazdaságok. 1972-ben 30 millió forinttal javítják a termelés jövedelmezőségét; ebből 15 millió forintot fordítanak a felvásárlási árak növelésére. Az intézkedés szerint mázsánként átlagosan 5 000 forinttal 1 többet kapnak majd a gazdaságok a sörgyári alapanyagért, a minőségi komló mázsájáért például 19 000 forintot fizetnek a termelőknek. Ezzel egy- időben 15 millió forintos fejlesztési támogatáshoz jutnak a gazdaságok, ezt az összeget gépesítésre és a termelés korszerűsítésére fordíthatják. Megállapították azt is. hogy a komlótermesztés eredményeinek növelése csak úgy képzelhető el, ha új fajtát adnak a termelőknek. A jelenleg termesztett komló ugyanis holdanként csupán 3~4 mázsás termést hoz. ez pedig nem biztosít' megfelelő jövedelmezőséget, a komló ugyanis eléggé beruházás- és munkaigényes eöv&yg t
