Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

1972. Január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Egyesült Izzó RT elektroncső gyárát 1971 novemberé­ben Kaposvárott avatták fel. A jövőben ez az üzem lesz a fővárosi törzsgyár elektroncsőgyártó bázisa. (MTI fotó — Balogh László felv. — KS) Javullak a munkafeltételek a kivarró műhelyben A szám'tógép „szeme44 A számítógép „szeme” Eddigi legeredményesebb esztendeje volt a tavalyi, a jászkiséri ÁFJ5SZ kivarró «üzemének. A négy évvel ezelőtt létrehozott kivarró műhelyben tavaly már százhúsz nő részére biztosí­tottak . helyben munkalehe­tőséget és 700 ezer négyzet- méter szálhibás szövet kija­vításával hárommillió fqrint értékkel növelték a szövet­kezet bevételét. Az elmúlt évben javultak az üzemben a munkafeltételek, több mint 350 ezer forint költséggel öl­tözőket. zuhanyozókat és mosdókat építettek, bevezet­ték a központi fűtést. Mintha istenek szúrták volna jelzőkarónak az erdő­rengetegben, úgy feszül az égnek a torony. De nem is­tenek építették — emberek, tíz évvel ezelőtt. Azóta áll a torony, s ha talán unat­kozik, hát tiszta időben az osztrák Alpokat, vagy a Ba­latont figyeli. Ha meg em­berre kíváncsi, akkor „le­néz.” Huszonnégyórás vál­tásokban huszonvalahányan dolgoznak éjjel-nappal a torony alján. Kab-hegy. Ha kinti hidegből, hóból érkezik az ember — otthon érzi magát. Otthonos a fo­lyosó melege, a virágok a kis asztalokon, a kényelmes, nem éppen irodai bútorok, s az emberek egymás iránti barátsága teremti ezt az érzést. Meg talán az is, hogy míg a bejárattól az emele­tig ér a látogató, vagy hat lábtörlővel találkozik: vi­gyáznak itt az otthon rend­jére. Még a műszerterem sem idegen. Legfeljebb a másod­percekig tartó, de fület fáj- dító sípoló hang. — Mi ez? — Mérőhang, állítóhang. Az URH adás indulása előtt ezer Herz-es hangot adunk. Erre lehet a műszerekkel hangolni. Piros, zöld fények villog­nak. mutatók indulnak örök határaik között néha meg­megállapodva a skála egy pontján. Ezerkétszáz dióda, 280 elektroncső és többezer apró alkatrész hibátlan együttműködésének eredmé­nye az itteni nyugalom. Es az embereké! Roszkopf László a torony parancsnoka”, vezetője az adó születése óta. ö kala­uzom, s idegenvezetőm e furcsa műszeres világban: — Az adó. átadása óta fo­lyamatosan működik. Nincs tartalék, így ha éppen nincs televízió-adás, akkor kar­bantartás, javítás a mun­kánk. Ügy szoktuk mondani, A dolgozóknak több mint 90 százaléka megszerezte a munkához szükséges szak­mai ismereteket és ez ma­ga után vonta keresetük nö­vekedését. A ki varrók több­sége 1600—1700 forint kö­zött keresett, a jól begya­korlottak között nem volt ritka, aki 2000—2200 forin­tot kapott havonta. A nagy­községi tanács is segítette a nők munkába állítását. Tavaly a kivarróban dolgozó minden kisgyermekes anya gyermekének biztosította az óvodai, vagy bölcsődei he­lyet. s ezt nem cáfolták az adó régi felszerelői sem: jobb most mint átadáskor. _ ? — Ez talán természetes is. A karbantartással csak a régi színvonalat tarthattuk volna. Az adó erkölcsi ko­pása nagy, ígv lépést tartani csak úgy tudtunk, hogy a legmodernebb átalakításokra törekedtünk. Úgy mondják sikerült. Álmodozó módon járok a műszerteremben. Itt ezeken a berendezésekén, s a tor­nyon múlik szézezrek, vagy milliók esti szórakozása. A torony a fél Dunántúlt be­szórja. Vas, Zala, Veszprém, Somogy, Győr-Sopron me­gye lakossága Kab-hegyről kapja a televíziós-adást. — S ha hiba van? — Igyekszünk a leggyor­sabban kijavítani. Van ami­kor a nézők észre se veszik a hibát, s mi már javítunk. — Mi volt a leghosszabb Kab-hegyi adáshiba? — Egyszer százhúsz percig tartott a hiba kijavítása. De csak egyszer volt. Európa- szerte éves szinten mérik az üzemzavarok „hosszát”. A mi adataink a legjobbak kö­zött szerepelnek. A műszerszoba örökké hangos. A rádió, vagy a te­levízió itt „munkaeszköz”. Hallgatni kell, hiszen az ügyeletesen is múlik-múlhat a hang és a képminőség. — Milyen itt? — Jó. különben nem .len­nénk itt — válaszol nevetve Tímár András, aki nemrég költözött a hegyre. Igen, fel­költözött a Kabhegyi „koló­niára”. Itt ahol — kicsit át- költve a mondást — csak a madár jár, öt szolgálati la­kást építettek. Részben a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére, másrészt pedig az „aranytartaléknak”. Mert a tél néha szigorú „rabtar­tó”, elzárja az egyetlen er­dei szerpentint, s akkor » Könyvtári értesítő jelent meg Jászberényben Az új év első napjaiban Könyvtár és művelődés cím­mel megjelent a jászberényi járási- és városi könyvtár értesítője. A sok helyi és já­rási érdekességet tártain: azó 330 oldalas kiadvány szeren­csésen mutatja be a város­ban folyó művelődési mun­kát és hívja fel a figyelmet a még kihasználásra váró lehetőségekre. A kötet ismerteti a könyv­tár ötéves tevékenységét, tanulmányokat tartalmaz a jászberényi munkások hely­zetéről. a lakosság könyv­tári ellátásáról, és az isme­retterjesztő munka eddigi eredményeiről. Külön fi­gyelmet érdemel dr. Gombos László tanulmánya az ex libris gyűjtésről és Tóth János múzeumigazgató írá­sai a helytörténeti, honisme­reti munkáról, valamint Molnár Istvánnak, a tanyai népszokásokat megörökítő dolgozata. Hasznos kézikönyvvé te­szik a kiadványt a gazdag bibliográfiai összeállítások és a könyvtárban található 240 folyóirat és napilap jegy­zékének közlése. Általános érdeklődésre tarthat igényt a Jászság történetével fog­lalkozó művelt felsorolása és a Gecse Árpád alattyáni festőművészről megjelent sajtóközlemények jegyzéke. Bábverseny Szolnokon A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya és a megyei egészségne­velési csoport csütörtökön megyei bábversenyt rende­zett Szolnokon. A KÖJÁL könyvtártermében megtartott versenyen 11 bábcsoport vett részt. Az első díjat a szolnoki Fiumei és a Ko­lozsvári úti óvoda bábcso­portja nyerte, második a törökszentmiklósi Arany Já­nos úti óvoda, harmadik a tiszaszentimrei óvoda báb­csoportja lett. torony bevehetetlen erőd is tégy ben. Mesélik, volt egy kemény telük, akkor helikopterről dobtak le élelmet nekik. . — De az csúnya tél volt l- mondják. — Különben hét-nyolc napig magunk is elvagyunk. — Hogyan? Mivel? — Hát a 3600 kalóriával! Mondja, evett már székely- gulyást kétszersiiltteL..? Ha behavazza az utakat a tél, akkor jönnek az elő­recsomagolt „konzerv-ka- ják”. Az előírás egy napra, egy főre 3600 kalória. Az éléskamra mindig tele van. Talán romantikus egy ki­rándulás erejéig az itteni élet, nekem az itteniek éle­te mégis számkivetettségnek tűnik. Miért hát ez az áldo­zatvállalás? — Ha i annak éreznénk, nem csinálnánk — mondja Roszkopf László —. Inkább megszállottság a mienk. Ke­vesen mennek el innen. Aki elment, azt is mi küldtük egyetemre, főiskolára. Igaz, van hét szabad státuszunk, de igényesek vagyunk, ide jó szakemberek kellenek. A jó szakemberek többsége vi­szont szintén igényes —r ke­vesen vállalják a 24 órát. s a fakaruszos utazást.' Miért csináljuk? Nézze. néha eszembe jut. pedig még ugyancsak odébb van, hogv mi lesz, ha nyugdíjba kell mennem. Boldogtalan em­ber leszek... , » — Nem unalmas a hegyen? — A hivatás sohasem unalmas. Aki csak munká­nak tekinti, az nem marad itt — Szép maguknál a tél — mondom az ablakon kinézve. — Szén Nézzétek csak azt a fát. hogy meghajolt hó­tól. .. Néz»'k A Herz-eV Vtözött eddig észre se vették... 8. Boda András ­Napjainkban mind több olyan feladat merül fel, s ezekre mind több olyan számítógépes megoldást dol­goznak ki, amelyek nemcsak megkívánják, hanem lehető­vé is teszik, hogy az ember menetközben beavatkozzék a számítógép információ-fel­dolgozó munkafolyarr atába. A számítógép többek között minden olyan munkához is hozzájárulhat, amelynek el­végzése során nagy mennyi­ségű adat áttekintésére és kezelésére. hosszadalmas számítgatások gyakori is­métlésére vagy más szellemi rutinmunkára van szük­ség. A favágást ilyenkor nyilván a gép végzi, az em­berre pedig az alkotó. a kezdeményező, illetőleg csak az emberi döntést kívánó fázisok maradnak. Olyan összekötő berende­zésre van ilyenkor szükség, amely rugalmasan kapcsolja össze az embert és a gé­pet, ugyanakkor gyors is. át­tekinthető is, könnyen ke­zelhető is. Azt is mondhat­nánk, hogy a számítógépnek „szemet” kell gyártani, amellyel olvasni tud. illető­leg amelyben megjelenhet minden, amit a számítógép „tud”, akárcsak szemünk­ben. „a lélek tükrében”. Ez utóbbi eszközt, az ún. ka­tódsugárcsöves megjelenítőt képműnek. (displaynak) is nevezik. A display szíve Az egyszerűbb változat betűk, számok, szöveges üzenetek közvetítésére al­kalmas. Bonyolultabb beren­dezés és a számítógépre is nagyobb terhet ró a vonalas ábrát, a tónusos rajzot meg­jelenítő grafikus kijelző. Az egyszerűbb változat a szokásos írógéphez, sornyom- tartóhoz hasonló módon csa­tolható az adatátviteli há­lózatra. Működtetése nem veszi erősen igénybe a köz­ponti számítógép idejét rs figyelmét; alig kíván többet a géptől, mint hagyományos társai. A szövegmegjelenítő szá­mos változatban készült a világ minden táján. Ha­zánkban is gyártanak már az Orion Rádió és Villamos- sági Gyárban szövegkijelzőt, amelyet az MTA Automati­zálási Kutató Intézete fej­lesztett ki. (A grafikus kép­műre csupán néhány év múlva kerül sor.) \Valameny- nyi megoldásnak közös az őse: a katódsugaras oszcil­loszkóp. Hazánk 74 felsőoktatási Intézményében, a nappali, az esti és a levelező tagoza­tokon együttvéve több mint 80 000 egyetemista, főiskolás kollokvál, szigorlatozik. A most folyó félévi vizsgák so­rán a nappali tagozaton csaknem 54 100. az estin 8000-en. a levelezőn 18 000- nél is többen adnak számot felkészültségükről az új vizsgaszabályzat előírásai szerint. Az érvényben lévő tanulmányi és vizsgaszabály­zat ssupán „keretjellegű”: az egyes egyetemeken, fő­iskolákon a helyi *-ajátossá- gokhoz. igényekhez, felada­tokhoz igazították a részle­tes előírásokat. Ennek meg­felelően tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt sokszínű képet mutat az in­tézmények vizsgáztatási rendje. A budapesti műszaki egye­temen például az új vizsga­rend lehetővé teszi. hogv már a félév utolsó tanítási hetén is vizsgázhassanak a mérnökjelöltek. így az or­szágban elsőként itt kezdte meg számadását még de­cember derekán több mint 11000 mérnökjelölt — köz­tük hét és félezer nappali tagozatos műegyetemi hall­gató. Az Eötvös Lóránd Tudó­mén vég vetem öbfc mint hat és félezer hallgatója febru­ár 7-ig vizsgázik. Itt a vizsgaidőszak egységes, te­Az oszcilloszkóp lényeges egysége az elektronágyú, amelynek sugara egy alkal­masan kialakított (luminesz- káló) ernyőre esik és felvil­lantja azt. Ha az elektron­sugár pályáját elektroszta­tikus térrel befolyásolják — eltérítik —, a sugár vonalat rajzol a képernyőre. Legyen az eltérés víz­szintes irányú és periodikus. Működjék a berendezésben olyan áramkör, amely az elektronsugarat csak balról jobbra tartó útján engedi a képernyőig, de a visszafutó szakaszon oltsa ki — és mű­ködjék ugyanakkor egy füg­gőleges irányú pályaválto­zást okozó eltérítő rendszer is, amelyre valamilyen vizsgálandó jelet vezetünk. Ha a vizsgálandó jel frek­venciája megegyezik a víz­szintes irányú —r rendszerint nagyobb intenzitású, úgy­nevezett nagyjelű — eltérí­tés frekvenciájával. vagy ha ez utóbbinak egész szá­mú többszöröse, a képernvőn a vizsgálandó jel időbeli lefutásának képét látjuk. Programozott betűk Minden egyes betűnek, írásjelnek külön „program­ja” van. amelyet mágneses tér rögzít, s amely a beépí­tés után nem változtatható többé. A program felbontja a betűk, számok, írásjelek alakjait függőleges és víz­szintes összetevőikre —■ e jelek kerülnek az eltérítő rendszerre. Gondoskodik a hát nem tagozódik úgyne­vezett ..rendes” és utóvizsga időszakra. Több mint 4000 közgaz­dász-jelölt ad számot tudá­sáról a Marx Károly .Köz­gazdaságtudományi Egye­temen. Az első részletes ta­nulmányi eredmények innen várhatók: ugyanis évről-év- re számítógépekkel összege­zik a vizsgaeredményeket, hogy a lehető leggyorsab­ban nyerjenek információt az egyes karok, évfolyam ok, illetve az egész egyetem program arról is. hogy a fény csak akkor villanjon fel a képernyőn, amikor az elektronsugár a betűpálya látható részein fut át. (Bo­nyolultabb betűformák ese­tében egyszerűbb sugárpá­lyához jutunk, ha nerc írunk folytonos vonallal hanem kioltott pályarövidítéseket iktatunk a sugár útvonalá­ba.) Az írásjelprogramokat rög­zítő tér s az azt kiolvasó és felhasználó áramkörök alkot­ják a berendezés második lényeges egységét, az ún. ka­raktergenerátort. A párbeszéd A soron következő írásjel kiválasztásáról generálásá­ról és megjelenítéséről a kijelző vezérlőrendszere gon­doskodik. Amíg a felhasználó az. írásjelbillentyűkkel dolgozik, nincs kapcsolatban a számí­tógéppel. A kijelző a géppel akkor lép összeköttetésije, amikor az üzenet már elké­szült s hibátlanul várakozik a tárban. Ekkor s külön e célra szolgáló gomblenyomás felszólítja a számítógépet, hogy az olvassa ki a tárat (vagy más szérvezésmód ese­tén, felkínálja a gépnek^ hogy az egy. valamivel ké­sőbbi időpontban, amikor majd „ráér”, kiolvashassa; a késlekedés! idő ilyenkor ts alig vehető észre.) A kap­csolat akkor szűnik meg, amikor a gép kiolvasta a tárat. tanulmányi munkájáról. A műegyetem villamos- mérnöki karán évről-évre alkalmazzák az oktatógé­pekkel való kollokváltatást De kísérletképpen számító­gépek -segítségével vizsgá­zott néhány ötödéves ve­gyészmérnök hallgató is, a Veszprémi Vegyipari Egye­temen. Itt a jól ös-.zeváloga- tott kérdéseket telex-gépen írásban kapják meg a hall­gatók. s az ugyanígy közölt válasz-variánsok közül kell a helyeset kiválasztanak. A SZOLNOK MEGYEI TEMPÓ KSZ sokszorosító és könyvkötészeti részlege értesíti Tisztelt megrendelőit, hogy új telephelyre költözött. Címűnk: Szolnok, Rékosi úti II, sz. Irodaház, (nyomdaipari részleg). Telefon: 12-748 Megközelíthető: 12-es autóbusszal. Emberek a hegyen H. Ö. Vizsgázik nyolcvanezer egyetemista Feleltet a komputer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents