Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
1972. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Á lengyelországi Gdanskban szépen fejlődnek az immár világhírű ötösikrek Dr. Hárdi István: LELKI ÉLET LELKI BÁJOK Immár hatodszor jelenteti meg a Medicina Kiadó dr. Hárdi István: „Lelki élet, lelki bajok” című könyvét. A mű minden érdeklődő laikus számára az ember magasabb idegműködésének, a lelki világnak területéről kíván áttekintő tájékoztatást adni, s megismertetni a legfontosabb kóros jelenségekkel. A cél — a könyv kifejezésével — a „pszichológiai kultúrált- ság növelése”. A rendkívül élvezetes és közvetlen formában megírt mű mindenki számára közérthetően foglalkozik a szerelem, a gondolkodás, a tanulás, a szorongás, az emberi jellem kérdéseivel, bátran nyúl olyan témákhoz, melyeket előítéletek öveznek, mint pl.: az elmebetegségek, a pszichés bántalmak problémája. Mindenkit érdekel az ideges panaszok, a neurózis fejezete. Megismerkedünk ennek tüneteivel, okaival, gyógyításával. A lelki egészségvédelem szolgálatában áll „A harmónia útjain” iímű zárófejezet, amelyben megismerkedhetünk a mindennapi élet pszichés nehézségeivel, s az ellenük való védekezéssel, az idegrendszeri egészség megóvásával. A Corvina három wdonsáoa Hosszú séta a diáknegyedben — Illusztrátor: a világhírű férj - Életregény, harmadik kiadásban „Párizsban a szellem tnajdngm jniodig. .értékesebb és fontosabb volt, mint a kereskedelem, az ipar...” — állította néhány évtizede Léon Bopp svájci-francia író, Paris című munkájában. A szavak igazán azóta sokat koptatott az idő, de tény, hogy a farkasétvágyú ipari fejlődés sem tudta fölemészteni Párizs világhírű negyedeinek sajátos légkörét, vonzását. Montmartre, Montparnasse, Quartier Latin... Aligha büszkélkedhet még város ennyi világhírű negyeddel, s Bajomi Lázár Endre a föntebb említett első kettő után megírta a harmadik történetét, szellemi útikalauzát is. A Quartier Latin kiemelkedő szerepet játszott az emberi gondolkodás történelmében, mert rövi- debb-hosszabb ideig, majd mindenki megfordult itt, aki a hallhatatlanok közé sorolódik. A szerző könnyed, de korántsem felszínes stílusú kalauzolásával kétezer évet tekimhetünk át: ennyi idős ugyanis a Latin Negyed. Mi minden sűrűsödik e két évezredben! Genovéva, akiből késpbb a város védőszentje lett, Villon, aki először itt hallatta — Gyer- gyai Albert szerint — „dallamos farkasüvöltését”, Voltaire éppúgy, mint Ady és Déry Tibor; kivégzések, tüntetések, vidám, városra szóló — tréfák, szajhák kegyeiért vívott gyilkos küzdelmek... tenyérnyi . helyen az emberi történelem maga. A szerző, aki hosszú ideig lakója volt a Diáknegyednek, ura témájának. Nem vész el a részletekben, de sok apróságot ad, hogy végülis birtokosai lehessünk az egésznek. Chagall — mondjuk, a képek jelennek meg előttünk sajátos mások alkotásaival össze nem téveszthető festmények. Miféle emlékek, élmények, benyomások olvadnak össze értelem és érzelem kohójában, míg művé lesznek e bonyolult folyamatba ad közvetett betekintést Bella Chagall Égő gyertyák című könyve. A művész első felesége — 1915-ben esküdtek meg — érzelmes visszaemlékezéseiben régen letűnt világot elevenít fel, az orosz kisváros zsidóságának életét a század elején. A hármadik kiadást éri meg Pierre la Mure műve, a Moulin Rouge, azaz a Toulouse-Lautrecről szóló regényes életrajz. E könyvek sikerének magyarázata elsősorban maga a főszereplő, s csak kisebb mértékben a feldolgozás. Igaz ez ebben az esetben is. A szerzőnek nem kellett törnie a fejét, miként tegye érdekessé az alaptalanul hírhedt, de teljes joggal híres festő életét. Nem kell színeket keverni ehhez az élethez, hogy érdekes legyen. Az volt. talán túlzott mértékben is. Inkább magyarázatra okok és okozatok megmutatására lenne szükség, de ezt a könyv csak részben teljesíti; az érzelmességet részesíti előnyben a tudatosság ellenében. A Vermes Magda fordította művet Toulouse-Lautrec huszonnégy festményének — nyolc esetben színes — reprodukciója díszíti. M. Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban Magyarország és az IIVTERKOZMOSZ Háromlépcsős francia rakéta Már az első mesterséges hold felbocsátása óta világos, hogy az űrkutatási tevékenység a tudomány és technika szinte valamennyi területével igen szoros kapcsolatban áll. Ebből a tényből szinte ' önként adódik a következtetés: célszerű ezt az új tudományos tevékenységet nemzetközi alapokra helyezni, hiszen a tudomány a maga egészében nemcsak időben, hanem térben, vagyis nemzetközi vonatkozásokban is fejlődött. Közelebbről nézve ez utóbbi megállapítást, arról van szó, hogy a tudomány és a technika jelenlegi épületét a különböző népek és nemzetek kiemelkedő tehetségei emelték, és munkálkodnak na is annak továbbépítésén. Ezért a tudomány eredeténél és jellegénél fogva is nemzetközi, s ésszerű, hogy így legyen ez az űrkutatás tudományának területén is. Annál is inkább, mert a tudomány eme új területének ugyanúgy az egyetemes emberiség szolgálata a feladata, mint idősebb testvéreinek, a régebbi tudományágaknak. Kezdetben azonban több tényező nehezítette az együttműködést. Mindenek előtt a hordozórakéták harcászati-hadászati jelentősége. Számos ország, amely valamilyen módon alkotó szerepet vállalhatott volna az űrkutatással kapcsolatos tudományos tevékenységben, úgy képzelte el részvételét ebben a munkában, hogy a hordozórakétát majd rendelkezésére bocsátják, saját felhasználásra. Később ezek a nehézségek tisztázódtak, s elhárultak az akadályok az űrkutatás terén való nemzetközi együttműködés út- jából. Európa nyugati országai már a hatvanas évek elején elhaátrozták egy Európai Űrkutatási Szervezet (ES- RO) létrehozását, s megalapították az ennek működéséhez szükséges intézmények egész sokaságát. Az eredmény, amit azóta elértek, vajmi kevés. Ez nagy mértékben annak köszönhető, hogy a nemzeti ipar fejlesztése szén. pontjából jelentős területeket mindenki igyekezett saját magának megszerezni, s így az együttműködés helyett viszálykodás jellemzi, e szervezet munkáját. Az ilyen típusú együttműködés tehát egyelőre zsákutcának bizonyult. Időközben azonban másfajta együttműködések is születtek, s ezek jelentős része lendületes fejlődésnek indult. Már a hatvanas évek közepén sor került például arra, hogy amerikai hordozórakétával olasz, illetve francia mesterséges holdat bocsátottak fel. Ugyanebben az időben vette kezdetét a francia—szovjet együttműködési tervezet kidolgozása. Ennek keretében például a szovjet Molnyija —1, illetve Molnyija—2 típusú hírközlő holdak segítségével rendszeres távközlési kapcsolat áll fenn a Szovjetunió és Franciaország között. Ismeretes, az is. hogy a valamivel több, mint egy esztendeje felbocsátott Lu- nohod—1 holdraszállító egysége, a Luna—17 francia gyártmányú lázertükröt vitt a Holdra, s ezzel a mérések a Szovjetunió és Franciaország együttműködésével folynak. Azt is sokan tudják, hogy az Apollo—11. az első emberes holdexpedíció utasai svájci gyártmányú napszélrr. érővel dolgoztak a Hold felszínén. Az amerikai holdexpedíciók utasai és a szovjet Luna—16 által a Holdról hozott talajmintákat a világ számos országában, többek között hazánk tudományos laboratóriumaiban is vizsgálják. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok is több egyezmény alapján működik együtt a világűr kutatásában. Rendszeresen kicserélik például az emberes űrrepülések orvosi és tudományos tapasztalatait. Egyzemény született a közelmúltban. hogy az amerikai és a szovjet űrhajókat szabványosított, kölcsönös csatlakozásra alkalmas dokkoló berendezésekkel szerelik fel hogy az esetleg szükségessé váló mentések feltételeit így is javítsák. A világűrben történt tevékenyjed. Itt műszerek szerkesztése és építése, a holdak megfigyelése és adatainak vétele jelenti a gyakorlati, a feladatok tervezése, a kutatásra érdemesnek tűnő területek elméleti vizsgálata, a megfigyelési anyag feldolgozása! és értékelése pedig az elméleti jellegű területeket. Ezek mindegyikében bármely szocialista ország részt vehet. Hogy a gyakorlatban ki melyik területet kívánja művelni, az elsősorban saját adottságaitól függ. Hazánk az ionoszféra, a napfizika és a magnetoszfé- ra területén főként a földfelszínről végezhető mérésekben vesz részt. Sopronban, Budapesten. Tihanyban és Debrecenben működő tudom. ányos intézetek bevonásával, Gyulán pedig rövidesen újabb obszervatórium létesül. Részt veszünk a kozmikus sugárzás kutatásában és a mesterséges holdak optikai megfigyelésében. Ez utóbbi kapcsán a felső és középső légkör állapotváltozásainak vizsgálatát és a laser-geodéziai módszerek kidolgozását látjuk fontosnak. A Vertikál—1 rakéta olyan, részben magyar konstrukciójú műszert is vitt magával. 1970 őszén, amely a bolygóközi térben található mikrometeorok vizsgálatára alkalmas. A következőkben szovjet—csehszlovák—magyar együttműködés keretében kidolgozzuk e műszernek mesterséges holdra ^OOOCCOOCOOOOCCOC=OOOCOCCOCCCOCCOCODOOOOOOCC002ÓCCűCOOúű*>30COCCOOCCOCCCCO^X Edző: Holnap szőri tóba lépsz.. Sportoló: Igen, Holnap szőri tóba lépeij... Edző: Az ellenfeled neve: Nyúl. A sportban azonban korántsem olyan félős, mint a nyulak. Sportoló: Értettem... Edző: Tapasztalt és veszélyes ellenfél, de mindezt figyelmen kívül hagyva azt se felejtsd el, hogy mégiscsak a barátod. Tökéletesen mindegy, hogy ki győz kettőtök között. A győztes a sportolók közötti barátság lesz! Sportoló: Igenis. A barátság! Edző: Az ellenfél igen energikus, szíyós. Tehát a taktika? — Az edző rr.ozgó ökölvívó állást vesz fel és bemutatja a gyakorlatokat. — Te a gong után azonnal támadásba lendülsz. Még fel sem ocsúdik a ihegle- petéstől, még alig védi magát, te már védhetetlen, megsemmisítő ütést viszel be neki... És kész a győzelem! Sportoló: De ha rr.égis felocsúdik, és 5 támad? Edző: (továbbra ’s jellegzetes ökölvívó mozgást végez.) Ebben az esetben hagyod, hogy teljes erőből támadjon klasszikus cselt alkalma-' zoL Tehát ő támadásba lendül, üt ám te elhajolsz és hatalmasat csap a levegőbe, miközben te egy félelmetes balegyenest beakasztasz az állkapcsára. Ezt próbálja védeni. Te ezt kihasználva, egy ’óbb horgot is beviszel. A nyakát védi? Te a fejét sorozd meg A fejét kezdi félteni? Akkor aztán neki esel ás measoro- zod; egy huszas sorozattal kikészíted. s a — padlóra küldöd. Egy, kettő, három, négy, öt. hat. hét. nyolc, kilenc, tíz; vagyis aut! Kiütötted! Győztél. Te vagy a — bajnok! Sportoló: Világos. Edző: (Még mindig ugrál.) Az a legfontosabb hogy ne kíméld, ne sajnáld az ellenfelet. Ha véletlenül hamarabb a padlóra kerül, és netán fel merészelne kelni, r.e hagyd, hogy kifújja magát! Ütni.-ütni és harmadszor is. meg sokadszor is csak ütni. Ö pedig 'smét a padlón szedi össze magát! ...S kész a győzelem. Sportoló: Nagyszerű. Edző: Üsd ameddig csak bírod! Ne sajnáld! Verd hülyére, hogy a ringbe vezető utat is felejtse el. Hagy menjen el a kedve az ökölvívástól! De örökre! Sportoló: És mi lesz a barátsággal?... Edző: A barátság ettől csak erő- sebh lesz. Fordította: Sigér Imre ség után a hazatérés során bajba jutott űrhajósok mentésére már korábban sokoldalú nemzektözi megállapodás jött létre. 1966-ban jelentette be a Szovjetunió, hogy lehetőséget kíván nyújtani a szocialista országoknak a kozmosz tudományos tanulmányozásában és békés fel- használásában való konkrét részvételre. 1967-ben megalakultak az egyes országokban az együttműködést koordináló nemzeti bizottságok. Hazánkban ennek szerve az Űrkutatási Bizottság. A szocialista országok — közöttük a Szovjetunió — nemzeti bizottságai az IN- TERKOZMOSZ elnevezésű szervezet keretében működnek együtt. Az együttműködés gyakorlati és elméleti ie 'egű területekre egyaránt kiterszerelhető vált--a lát is. Elvállaltuk, hogy az Inter- kozmosz-holdak számára készülő adatátviteli — telemetriái — rendszer két egységét kidolgozzuk. Ezeknek már a laboratóriumi példánya el is készült. Vizsgálatokat' folytatunk | — elméleti téren — arra vonatkozóan. miként lehetne hatékonyabbá tenni a mesterséges holdak adatgyűjtő rendszerét. Az INTERKOZMOSZ tehát olyan együttműködési lehetőséget teremtett, amely olyan kis országok, mint Magyarország zámára is lehetővé tette a kozm ikus kutatásokban való aktív részvételt. s ezzel a “észvételt a tudományos 1 utatás ezen legújabb területének egyes ágazataiban. Sinka József G. Nyijazov: A barátság érdekében
