Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

1972. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O A jászalsószentgyörgyl ÁFÉSZ és az Elektrometál Nagykeres­kedelmi Vállalat — több éves együttműködésének eredményeit összegezte a napokban Jászalsó- szentgyörgyön megrendezett árubemutató. Négy évvel ezelőtt a vállalat éá a szövetkezet egy villamos- sági és vas-műszaki bolt közös üzemeltetésében állapodott meg. — Az eddigi tapasztalatok az együttműködés hasznosságát bi­zonyították. A nagykereskedel­mi vállalatnak lehetősége van arra, hogy kielégítse a vásárlók igényét, ugyanakkor , felmérje az új cikkek bevezetése iránti Igényeket. A háromnapos kiállításon a közös üzemeltetésű bolt gazdag áruválasztékából mutatták be a legújabb típusú rádió és tv készülékeket, hűtőgépeket, mo­só- és varrógépeket, olajkály­hákat és más háztartási * készü­léket. — Képünk a kiállításon készült. Kultúra a háttérben 3cgy jász község példája alapján Aki a kulturális élet fejlő­dése iránt érdeklődik Szol­nok megye községeiben, nem könnyen ér célt. A község vezetői rendszerint beszá­molnak a gazdasági helyzet­ről, elmondják hány kilomé­ter villany, és vízvezeték vagy' járda készül ebben az évben, hol és mikor adnak át orvosi rendelőt, zöldség­boltot. „Ugye érthető, hogy ilyen aiapvető fontosságú dolgok mellett egyelőre ná­lunk a kultúra háttérbe szorul?’’ Ezt kérdezik ugyan, de olyan állító hangsúllyal, hogy a hallgató megadóan bólogat. Legfeljebb később ötlik az eszébe, hogy ugyan bizony miért lenne annyira magától értetődő? Abból a törvényszerűségből, hogy a társadalmi tudat fejlődése szükségképpen elmarad a társadalmi lét mögött, hely­telen lenne olyan következ­tetést levonni, hogy a kultu­rális 'fejlődésnek okvetlenül az élet egyéb területei atari kell kullognia. Félő. hogy ez a fajta szemlélet nemcsak addig vet gátat a közművelődés­nek. amfg a községek tény­leg alapveftp gazdasági, egészségügyi szolgáltatási problémákká) küszködnek. Olyan fejlődésbeli arányta­lanság keletkezik a szellemi élet hátrányára, amit később nagyon nehéz lesz kiegyen­líteni. Négy jászsági községben, Jászkiséren, Jászszentand- ráson Jászdózsán és Jászá- gón érdeklődtünk legutóbb a kulturális élet ezidei tervei iránt, a tapasztalt kép idéz­te fel az imént elmondotta­kat. A négy községnek — Jász- ágó kivételével — elavult korszerűtlen a művelődési háza, nem lehet igazi vonz­ereje a szórakozni, műve- lődn; vágyók számára. Ennek ellenére a IV. ötéves terv­ben egyik községben sem építenek új művelődési ott­hont, sőt, ahol eredetileg szerepelt a tervek között, ott is átcsoportosították a költséget más, fontosabbnak ítélt létesítmények javára. Ritka és példamutató kivé­tel a jászszentandrási Járás­tanya esete, ahol az idén egy lebontott iskolaépület anyagából társadalmi mun­kában építenek egy kis mű­velődési otthont. Ez azonban a helyi külterületi iskola lel­kesen kezdeményező pedagó­gusainak és a lakosság ösz- szefogásának köszönhető. Kulturális kérdéseket tag­lalva előbb-utóbb a pénz­ügyeknél kötünk ki. Ez csak azért sajnálatos, mert a gaz­daság) életben megszokott számokhoz képest .valósággal mikroszkopikus összegek ke­rülnek szóba, mégis folyto­nosan anyagi gondokkal ta­lálkozunk. tudatformálásról való lemon­dás pedig éppen a válságos időszakokban lehet veszélyes. A vizsgált négy község "közül annak ellenére, hogy már az év első hónapjának vége van, még csa^ Jász­kiséren és Jászszentanóráson készült el az idei művelő^ dési terv. így is megállapít­ható, hogy a népművelők és a pedagógusok megpróbálják tartalmassá, változatossá ten­ni a kulturális életet, az említett objektív akadályok ellenére is. Az ismeretterjesztés álta­lános apályával ellentétben a kisebb községekben még sikere van a szemléltető, is­meretterjesztő előadásoknál:. Különösen a tanyás Jász- szentandrás tűnik ki ebből a szempontból, ahol 4,7-es járási átlaggal szemben 8,4 ismeretterjesztő előadás jut ezer lakosra, s ezeknek leg­nagyobb részét a tanyákon tartják. Egyébként au vegyes tematikájú szülők akadémiá­ja mind a négy községben sikeres sorozatnak számít. A másik terület, amely­minden községben alkalmas a lakóhelyük múltja és je­lene iránt érdeklődő embe­rek összefogására: a honis­mereti mozgalom. ,A honis­mereti szakkörök rendszeres gyűjtő és feldolgozó mun­kát folytatnak, különösen Jászdózsán sikerült az ilyen irányú érdeklődést felkelte­ni, jelentős részben a Dam­janich múzeum -helyi kuta­tásainak hatására. Összefogásra van szükség A honismereti érdeklődés nem zárul le a község ha­táréval. Kiséren az idén falu-város találkozót rendez­nek a községből elszárma­zottakkal. Az országjáró ki­rándulások főként Jászszent- andráson sikeresek, tavaly mintegy 600 résztvevőjük volt, az idén 25 kirándulást terveznek. Művészeti csoportok (ének­kar, irodalmi színpad) csak Jászkiséren és Jászszentand- rásoii működnek tartós si­kerrel. Ez elsősorban szemé­lyi feltételeken múlik. Jász- dózsa például pedagógus­hiánnyal küzd, nyolc bejáró tanára van, majdnem mind humán szakosak, s ezek gya­korlatilag nem léteznek a község) kulturális élet szá­mára. A négy jászsági község kulturális életének csupán közös vonásait próbáltuk vizsgálni. Az említett ténye­ket. jelenségeket évek óta mindenütt nagyjából hason­lóképpen lehet felfedezni. Ahhoz, hogy ez a folyton csak ígéretes, de határozott előrelépéssel egyrp késleke­dő helyzet megváltozzék nem elég annak a néhány lelkes embernek az erőfeszí­tése. akik Jelenleg a községi kulturális élet mozgatói. Nö­vekvő anyagi támogatásra, társadalmi érdekvédésre, és összefogásra van szükség. Sz. J. A községi tanács segítsége A művelődési ház költség­vetése Jászkiséren 295. Jász- szentandráson 80, Jászdózsán 100 ezer forint, Jászágón egyelőre még bizonytalan. Ebből Jászkiséren 82 ezer, Jászszentandráson 85 ezer, Jászdózsán 30 ezer a közsé­gi tanács hozzájárulása. A különbözetet a művelődési házaknak kell — ahogy mon­dani szokás — kigazdálkod­niuk. Ez idáig sikerült is, de egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütközik. A belépődí­jak, táncos rendezvények a • művelődési házak elhanya­golt állapota és a korszerű vendéglátó létesítmények konkurrenciája miatt egyre kevésbé vonzók a fiatalok számára, mert korántsem olyan jövedelmezőek, mint néhány évvel ezelőtt. Igaz, akad néhány újabb hasznos bevételi forrás, pél­dául a nyelv- és zeneokta­tás. Mi sem bizonyítja job­ban a tanulási kedv föllen­dülését, mint az a jászkiséri adat, amely szerint csaknem kétharmad résznyi bevétel (56 ezer forint) származik a zene- és nyelvóra-díjak­ból, mint á báli belépőkből. A termelőszövetkezetek és a művelődési ház Számtalanszor szóvá tett visszásság, hogy a termelő- szövetkezetek egyáltalán nem, vagy alig támogatják a művelődési házakat. Jász- ágó a múlt évben kivétel volt, mert a tsz saját fenn­tartásába vette át a művelő­dési otthont, de sajnos az (deális állapot nagyon rövid ideig tartott. A tsz-ben ki­derült ismeretes visszaélé­sek, gazdasági vezetők le­váltása ymcsak a szövetke­zet helyzetét rendítette meg, de úgy tűnik a község kul­turális életét is visszavetette. A termelőüzemek rendsze­res kultúrát segítő tevékeny­ségére egyedül Jászkiséren láthatunk ígéretes kezdemé­nyezéseket. A fotószakkört a Lenin Tsz, az ifjúsági énekkart a Vegyes Ktsz tart­ja fenn a művelődési házzal közösen. Ezenkívül a község 200 színházbérletének több mint a felét különböző munkahelyek és intézmények vásárolták meg. Az idén mezőgazdasági szakemberek klubjának alakítását terve­zik, ami bizonyára tovább növeli a lsz-ek hozzájáru­lását. A közös akciók hiánya Érthetetlen, hogy miért nem hallunk többet hasonló közös akciókról. A tsz-ek bizonytalan gazdasági hely­zete nem lehet kielégítő magyarázat, mert az a né­hány ezer forint, amit a köz- művelődés haszonnal tud kamatoztatni, mit sem vál­toztat a több ezer holdas szövetkezetek mérlegén. A ANTIQONÉ Amikor a függöny fel­megy, a reflektorok egy kváderkövekből és nyers sziklatömbökből rakott fal­darabot világítanak meg — a kitűnő díszlet Székely László munkája — s a ki­halt, üres színpad hátteré­ben ágyúk dörögnek, bom­bák sivítanak. Valahol há­ború dúl... A rendező, Horváth Jenő nagyszerű le­leménye ez: a harci zaj Théba polgári háborújában képes megidézni ..a” hábo­rút; a nyers terméskövekből rakott fal képzeletünkben egyszerre válik Théba vagy Mykéne városfalának jelké­pévé, s a légópincék, óvóhe­lyek penészfoltos oszlopává. Mindazokban, aki . bármily fiatalon, de megjárták a bombázások pokol-bugyrait, az egyszerűségében hatásos színpadkép valószínűleg ha­sonló emlékképek tucatjait kavarja fel. S amint elhall­gat a harci zaj, magasba emelkednek a reflektorok és színre lépnek a kórus tagjai, a fénylő, hétkapujú Théba polgárai, szavaikban már nem a történet évezredes messzeségét érezzük, hanem a mához szóló, korunk kér­déseire rímelő gondolatokat. Háború dúlt akkor görög' földön, gyilkos testvéri há­ború, s mint azóta is a vi­lágon már annyiszor, a harc elültével ki kellett vizsgálni a bűnüket. Megvizsgálni a cselekedeteket, igazságot szolgáltatni mindenkinek; fe­lelősségre vonni eleveneket és holtakat. De hogy med­dig terjed a bölcs előrelátás, a szükséges, elengedhetetlen és igazságosan szigorú bün­tetés, és hol kezdődik a bosszú, az értelmetlen, esz­telen, elszabadult szenve­dély, amely újabb gyűlölkö­dés magvát hullatja el? Na­gyon nehéz megvonni ezt a határt. ’ Szophöklész drámá­jában a hősök még istenek­kel perlekednek, égi jelek adják tudtuk^, ha helyte­len útra tévelyedtek; de lé- , nyegében e nehezen meg­húzható határ mellett csap­nak össze a tragikus ellen­felek. Az emberi és isteni törvények vitájában az igaz­ság tulajdonképpen az ép és egészséges érzékű közösség olalán áll^ az isteni igazság­szolgáltatás a közvélemény hangjával találkozik. Maga a tárgy, amely kö­rül a tragikus összecsapás kialakul, a miai ember szá­mára már idegen; a teme­tés szertartásának napjaink­ban egyáltalán nincs meg az a félelmetes mítosza, ami a harcos achájok földjén kö- ' rülölelte. De a mai néző számára nem is az lényeges, hogy miért emeli fel szavát a szép Antigoné Kreon zsar­noksága ellen; maga a tény, hogy szót emel, önmagában is elég. A fivérét eltemetni szándékozó Antigoné láza­dásában a testvéri szeretet fogalmaztatja meg: az em­bernek, még' ha bűnös is, kijár a minden embert meg­illető tisztelet. Kreon az állam nevében, és szándékát tekintve az ál­lam érdekében hoz elretten­tő ítéletet, de királyi gőgjé­ben nem veszi figyelembe a közösség, az állam szavat. Ügy érzi, ha megmásítaná döntését, önnön tekintélyét ásná alá; a helyes elképze­lésektől. saját csalhatatlan- ságának hitében így jut el a valóban tekintélyt rombo­ló, végzetes döntésekig. Az állam érdekeire hivat­kozó Kreonnak saját fia, Haimón vágja a szemébe, hogy „nem állam az, mi egy ember tulajdona”. Antigoné talán, a közösség szempont­jából, nem is jó ügyet kép­viselt az első pillanatban; de az az emberi tartás, ahogy, saját ügyét vállalni tudta, mindenkit az ő párt­jára állított az elvileg ta­lán megindokolható, de túl­zó és az emberele döntést ho­zó Kreonnal szemben. Kre­onnak, az államférfinak buk­nia kell, mert nem tud mértéket a parancsólásban; nem tudja, hogy egy-egy lépés hátra néha előrébb vi­het. mint a körül nem te­kintő előre rohanás. A színház sokféle modem nyúlhat klasszikus alkotá­sokhoz. Néha a történelmi hitelesség, az iskolás hűség lúgozza ki egy-egy előadás­ból magát a drámát; néha a rendező akarja önmagát oly erőszakosan kifejezni, hogy szétszabdalja, eredeti mivol­tából kiforgatja az alkotó gondolatait. Horváth Jenő rendezése nemcsak elkerülte e két végletet: egyszerre volt nemes egyszerűséggel hű Szophoklész drámájához és ugyanakkor meghökkentően, izgalmasan mai. Nem volt szüksége arra, hogy átfor­málja, átjavítgassa a klasz- szikus szöveget. A színészek a görög drámaköltő szavait adják elő, de a néző mégis a mának szóló tanulságokat hallja ki e mondatokbóL Mesteri kézzel fogva össze a színház kínálta lehetősége­ket, nemcsak izgalmasan gondolatgazdag — emlékeze­tesen szép előadást is terem­tett. Horváth Jenőnek ném volt szüksége arra sem, hogy a játékforma, a játékstílus ön­célú „korszerűsítésével” húz­za alá gondolatait. A beve­zető néhány másodperces at- moszféra-teremtő telitalálata után, amellyel mintegy kul­csot adott a mai ember ke­zébe 'Szophoklész drámájá­hoz, a tragédiák fenségét a nagyszerűen megtervezett, nemesen egyszerű színpadi mozgásokkal, a kórus dina­mikus térbe állításával te­remti meg. Kitűnő rendezői megoldás az is, hogy a ki­sebb szerepek megformáló a kórus színész-álarcot viselő tagjai közül lépnek e.lő, és ilyenkor, egyénként emel­kedve ki az arcnélküli tö­megből, megmutatják egyéni vonásaikat. A mozgások gon­dos megtervezése, a lépések és kézmozdulatok koreográ­fiája a színész számára is segítséget jelent; nemcsak fogódzkodót a szerep meg­formálásának lépcsőfokaihoz, hanem alkalmat arra is, hogy állandóan érzékeltesse az egyén és közösség kap­csolatát. A címszerepet Bókái Má­ria formálta meg. Antigoné­ja tiszta, nemes, határozott, sőt makacs lány: bátorsága határozottságából fakad. Tö­kéletesen építi fel a tragi­kus sors hatalmas ívét, szép, tiszta beszéde nagy értéke az előadásnak, de a lélek még hiányzik, néha hibát­lanul megformált drámai ki- töréseiből, szenvedélye hi­degebb a kelleténél. Huszár László Kreonja végigjárja a zsarnokká válás útjait a he­lyes döntéstől a tekintély­féltő vagdalkozásokig, ami­kor már minden józan szó mögött árulást, megvesztege­tést, idegen pénzt gyanít. Meggyőzően érzékelteti e változást, nem riad vissza a harsányabb színek alkalma­zásától sem, de soha nem lé­pi át azt a határt, amely az eszközöket az előadás egé­szére károssá teheti. JA be­fejező jelenetben, a végze­tének súlya alatt összerop­panó király tragédiáját már kissé kevésbé meggyőzően tárja elénk, de alakítása így is az előadás egyik legszebb színészi teljesítménye. Haimón megformálója, Szombathy Gyula szép szö­vegmondása külön dicsére­tet érdemel; játékában nagy­szerűen ötvözte egybe <5/ if­júi magatartást és a böl­csekhez méltó gondolatokat. Bodnár Erika Iszinéné sze­repében érzékletesen rajzol­ta meg a cselekedni képte­len, (tettekre gyáva, de a passzív önfeláldozásban hős­sé magasztosulni képes em­ber karakterét. A kórus tag­jai közül elsőnek Polgár Gé­za nevét kell említenünk, aki az Ör szerepének meg­formálásával nemcsak töké­letesen körvonalazott. egy kjsszerű jellemet, hanem plebejus ízekkel is. gazdagí­totta az előadást. Igen jól oldotta meg feladatát Győ­ző László és Peczkay End­re is. A színpadra született, kitűnően mondható • magyar szöveg Mészöly Dezső fordí­tói leleményét dicséri. Az előadást híven szolgáló, ne­mesen egyszerű jelmezeket Gombár Judit tervezte. * Csík István Szolnoki Adatfeldolgozó Központunk felvesz tábla-ellenőröket Felvételre jelentkezhetnek érettségizett, leg­alább két éves könyvelői, anyagkönyvelői munkakörben gyakorlattal rendelkezők. — Szakmai kiképzésről és betanításról vállala­ton belül gondoskodunk. Jelentkezni írásban és személyesen • j, / az Adatfeldolgozó Központ igazga*'jánál lehet (Szolnok, Liget u. 36. sz.) Telefon: 13—469.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents