Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
1972. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit tud a Videx? FŰSZER T-mintaíerem Szolnokon és Karcagon Az üzletek — szövetkezeti és vállalati boltok, áruházak — jobb élelmiszer- és vegyicikk-ellátásának elősegítésére mintatermeket hozott létre a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Ve- gyiáru Nagykereskedelmi (volt FÜSZÉRT) Vállalat. Megyénkben Karcagon és Szolnokon a közelmúltban rendezte be a teljes árukínálatát „felvonultató” termet — elsősorban kiskereskedelmi vevőpartnereinek hiánytalan tájékoztatására. A legnagyobb forgalmú szolnoki fiók mintatermében népes tanácskozásokat, üzleti tárgyalásokat is tarthatnak a tárlóvitrinekből ötletesen egybeépített „árukínálati” asztalnál. Bemutatnak 15—20 olyan cikket is, amelyet a 'kishatármenti forgalomból szereznek be külföldről, s a többségük italkülönlegesség. Vegyiáru és élelmiszer is van közöttük, de a legújabb sláger inkább iparcikknek számít. Videx néven pár nap múlva kerül boltokba — a hölgyeit öröméire — ez a 10 darabos hőtartó hajcsavaró készlet, amely a használati utasítás szerint tartós és nagyon praktikus ..házifodrásznak” ígérkezik. Fokozatosan terjesztik ki forgalmazását az országban. Elsőként a mi szűkebb pátriánk asszonyai, lányai próbálhatják ki: (netán beatfrizurás A metró statisztikája 1971 volt a metró életében az első teljes év, .amikor január 1-től december 31-ig „egyhuzamban” resztvettek szerelvényei a budapesti tömegközlekedés lebonyolításában. Ezért is érdekes az a statisztika, amely a tavalyi utasforgalomról készült. Aszerint 1971-ben több mint 90 millióan utaztak a metrón. Az utasszámlálás adatai azt mutatják, hogt naponta reggel 6 és 7 óra között mintegy 65—67 ezren szállnak fel a szerelvényekre, s a többség a Keleti pályaudvari megállóig utazik. Tavaly a legnagyobb havi forgalmat' egyébként augusztusban és szeptemberben jegyezték fel. A több mint 20 milliós forgalomban azonban jelentős szerepet játszott a Vadászati Világ- kiállítás. Az összesítésből az is kiderül. hogy az elmúlt esztendőben havonta átlagosan 834 vonattal futott több a Fehér úti és a Deák téri állomás között, mint 1970-ben Érdekes adat: a vonatok oda- vissza egy év alatt összesen l 517 172 kilométert tettek meg. A felmérések tapasztalatai igazolják, hogy a j metró hét állomása közül a | legnagyobb forgalmat a Fehér úti bonyolítja le. A tömegközlekedési járművek közül nemcsak a leggyorsabb, hanem n legpontosabb is a metró: a két végállomás közöttj menetidő 11 perc. Az elmúlt esztendőben az úgynevezett menetrend- szerűségi mutató több mint / Új gyógyszer a Prosztaglandin Európában elsőnek állítottak elő klinikai vizsgálatokhoz elegendő mennyiségű PROSZTAGLANDIN-t a Chinoin Gyógyszerárugyár kutatói. A XX. század egyik jelentős felfedezése ez a hormonhatású anyag, amely az emberi szervezetben képződik és ott számos szabályozó funkciót tölt be. Elsősorban a születésszabályozásban van nagy jövője, adagolásával el lehet majd indítani a szülést, illetve a nem kívánt terhesség esetén e gyógyszerrel helyettesíthető a míivi beavatkozás. jr Épül a papírgyár óvodája Akik rendszeresen olvassák lapunkat, (főleg ha még érdekeltek is) talán emlékeznek még azokra „ cikkekre, amelyek . a—szolnoki gyermekintézményekkel foglalkoztak. Valamennyi egy kicsit az elégedetlenség hangján íródott. A sok közül a július 9-én megjelent „Helyzetjelentés”- 1 ben írja a cikk szerzője: kevés az óvoda. Nem új gondja, problémája a városnak és a végleges megoldás még tovább váratna magára, ha... és itt felsorolja azokat a szolnoki ipari üzemeket, vállalatokat, melyek felajánlották anyagi támogatásukat az óvoda; helyhiány enyhítésére. Közöttük emlékezett meg a papírgyárról, ahol 800 ezer forint költséggel óvoda felépítését ígérték. Mi történt azóta a papírgyári felajánlással? Számítanak rá, várják az 50 személyes óvodát, nemcsak a papírgyári, de a VII. kerület munkástelepén élő édesanyák is. A gyár, ahol 480 nő dolgozik (százzal több mint két évvel ezelőtt) nem feledkezik meg könnyen az adott ígéretéről. S hogy így van, arról személyesen is meggyőződtünk. A régi túlzsúfolt óvoda szomszédságában már épülnek az új falak. Ott jártunkkor azonban egyetlen munkást sem láttunk serénykedni a félig kész falak körül. Biztos a fagy miatt álltak le az építkezéssel — nyugtatott meg bennünket a . régi óvoda vezetője. Ha a papírgyáriakon múlik, ősszel — ahogyan ígérték — át is adják. . A gyárnak mindig szívügye volt az óvoda. Ezt a nagyszerű lehetőséget is, hogy a régi óvoda nagy udvarában elfér még egy újabb, ők fedezték fel. így nem került egy fillérbe sem i, telek. Ez a megoldás más szempontból is olcsóbb. Nem kell új komplett személyzet, a régi óvoda dolgozó apparátusának bővítésével megoldhatják az új kis lakók nevelését és felügyeletét is. Bízunk benne, hogy az új óvoda falai hamarosan tovább nőnek K. K. Az ember és a víz krónikája Ha háborgó kedvében van a Tisza és a partoldalt feszegeti, a folyó menti nép a gátakon terem, s harcol az árral. Ha a medrében vékonyan csurdogál a folyó, az ember azon mesterkedik, miként tudná megduzzasztani, növelni vízhozamát. Évszázados harc ez az éltető-pusztító elemmel. Olyan harc, amelyben egyre korszerűsödnek a „fegyverek”. Korszerűsödik, ütőképsebbé válik a hadsereg is, amely a vízzel szemben felveszi a harcot. A kubikos talicskától, az ásó-lapáttól a hegyeket mozgató földmunka-gépekig azonban hosszú volt az út. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság néhány évvel ezelőtt gyűjtőmunkához kezdett: a folyók mentén felkutattak számos olyan múltbeli emléket, amelyek reprezentálni tudják azt a másfél évszázados munkát, mely a Tisza vizének hasznosítása és az árvízvédekezés jegyében telt el. Néhány öreg tárgyi emlék korát meghazudtolva még ma is dolgozik. A sajfoki belvízszivattyú országosan számontartott műemlék. 1878 óta dohog — mert, 'hogy gőzüzemű — de csak alig néhány évvel idősebb tőle a dobai, a rr.illéri és a tőkefoki gőzmasina. Mégis, ha pár éven belül végleg nyugdíjba küldik őket, ennek nem a technikai elhasználódás lesz az oka. — hiszen legtöbbjük még ereje teljében van —, hanem az erkölcsi kopás az. ami miatt átadják helyüket a Diesel- és villamosmotoroknak. Már helyet is találtak e gép matuzsálemeknek. Az elkövetkezendő években Kiskörén kívánnak berendezni egy vízügyi múzeumot, ahol a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetően helyezik el a kiszolgált gépeket * Gyűlnek a könyedebb tárgyi emlékek is. A fegyverneki IX/l-es gátőrház két helyiségében régi térképek, évszázados tervek, műszaki leírások, építési naplók, társulati jegyzőkönyvek, szerszámok, műszerek sorakoznak a polcokon. Szolnok 900. évfordulóján a vízügyi igazgatóság méltó helyen kívánja majd kiállítani azokat az ereklyéket. melyek beszédesen dokumentálják az alföldi ember hősi harcát a vízzel. P. B. Bodolák, a vállalat újítási felelőse roppant egyszerűen érvelt a termelési tanácskozáson. — Kartársak! A keret célja és rendeltetése, hogy kimerítsük. Tessék engem megérteni, hiszen világosan fejezem ki magam. A pénz azért van, hogy okosan és céltudatosan elkölt- sük. Egyaránt hasznát látja a vállalat, a népgazdaság és természetesen az a dolgozó, aki ésszerű újításával segíti a vállalatot. Újítsunk tehát bátran és merészen. A megérdemelt jutalom nem marad el. Egy hét múlva Hunka kartárs jelentkezett. Okosan és tartalmasán beszélt arról, hogy lisztcsomagolót újított, amely megkönnyíti a kiszerelést és milli- grammnyi pontossággal adagolja a réteslisztet. Bodolák áhítattal hallgatta szavait. Kétnapi szabadságot biztosított számára a műleírás elkészítésére. Hupka annak rendje szerint meg is kapta az ezer forint jutalmat de ámultán hallgatta néhány hónán rm'iltán. hogv a maci rq rpm ér egv ütet taplót. Nem mér nont-nsnn. Pefe+oVra S7ayc#atía a zaea- kóv-,t IrerísVelr Vénéire s-rojeájö olaj becsurog a lisztbe. —■ Nem baj! Nem baj! — vigasztalta Bodolák a mestert. — Egy hiba nem a világ. Ez nem sikerült! Annyi baj legyen, leselejtezzük! És valóban szétszedték a csomagológépet. A farészeket felaprították gyújtós- nak. A fémrészekért pedig kilónként húsz fillért fizetett a MÉH. • Bodolák néhány hónap múlva újra noszogatta a költötte az újításért járó összeget, már kynondták a drákói1 ítéletet: — Le kell selejtezni! — De azért nem esünk kétségbe! — emelte fel a hangját Bodolák, az újítási felelős. — Tovább megyünk a megkezdett úton! — Ez a biztató mondat természetesen Hupka Bertalannak szólt, aki gondolatban már a legfrissebb ÚJÍTÁSOK i usztoe. termelési tanácskozás résztvevőit. , Különös jelentőséggel nézett Hupka Bertalanra, aki többször biztatóan visszákacsintott. Ez a gesztus valami olyasmit jelentett: — Tihamér, énrám mindig számíthatsz. A második számú újításnak sem volt nagyobb sikere. A szabadonfutó kont- rafékes öltözőszekrény arra volt hivatott, hogy az egységek szociális megoldásait korszerűvé tegye. Nem volt azonban biztosított a társadalmi tulajdon. A dolgozók holmijai naponta eltünedeztek. Hupka. a derék újító még el sem újítás technikai megoldásán tűnődött. Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy a harmadik, negyedik újításnak ez volt a sorsa. Lelkes fogadtatás. A prototípus gyors elkészítése. Az újítási díj bürokráciamentes kifizetése és utána jött szokás szerint a leselejtezés. A tizediknél Hupka ugyancsak megemberelte magát. Gondosan elkészítette az önműködő beiá rati ajtó műleírását. Sáiát- kezűleg végezte el a kivitelezést. Másnap reggel Bodolák tle'mUzerivari tan cskozás 1972-ben 7 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. Ezen belül 25 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevékenysége — hangoztatták szerdán az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségi ülésén. A fejlődés üteme nagyjából megfelel az elmúlt évinek, egyes ágazatok termelésére azonban különös gondot kell fordítani. A cukorrépa-termesztés 29 százalékkal emelkedik és a cukortermelés 26 százalékkal. Ennek ellenére a biztonságos ellátás érdekében további importszállítmányokról kell gondoskodni. Fontos feladat, hogy az idén már megvalósítsák a gazdaságos »cukorrépatermelést, amely a cukorgyártás föllendítésének elengedhetetlen feltétele. kartárs csillogó tekintettel fogadta. — Üdvözlöm! Talán el-ji készült a legislegújabb? — Igen! — simogatta Hupka az újítási felelős asztalára a műleírást. — Érdekes! Figyelemre- . méltó! — olvasta Bodolák, (* majd a végén felkapta a J fejét. — Sláger lesz belő- < le! Sürgősen le kell gyár- J tani. j i — Már elkészítettem! — jegyezte meg szerényen Hupka. — Hol van? f — A MÉH-telepen! — Nem értem! — piszkálta a fülét Bodolák. \ — Két hetet dolgoztam <1 rajta esténkénti — magva-i rázta Hupka. — Valódi |i mestermunka. Véleményem i szerint büszke lehetek- rá. i Amikor elkészült, nekiáll- tam és szétvertem. N£gy<l forintot kaptam érte a t MÉH-telepen. — Ember, maga meg- í őrült? f — Nem! Egyáltalán \ nem! Leselejteztem, aho- , gyan a másik kilenc újí- j tásomat is leselp’tezték és a leadtam a hullad^ktelenen \ — És akkor most miért i jött ide? ji — Fel akarom venni az(i újításért járó tiszteMdíjat. (i Rossi Károly <J flkjkSk» f Dr. Simái Mihály A harmadik évezred felé Van némi humor abban, hogy a magfizikát értő, az űrt kutató ember már-már mágikus tisztelettel emlékezik dátumokra, s várja azokat. Például a 2000. esztendőt. A szerző másféle „mágia” nézőpontjából vizsgálja a jelent és a holnapot; a ma alapjáról előretekintve vázolja föl a várható fejlődést a világgazdaságban. A jövőkutatás világszerte friss tudomány, hazánkban, s általában a szocialista országokban szintén kezdő lépéseit teszi. Ez önmagában érdekességet ad Simái munkájának, rangot viszont az, hogy tartózkodik a jöven- dölgetéstől. Köntörfalazás nélkül tudtára adja az olvasónak. hogy sok a bizonytalansági tényező, egy-egy nagy tudományos, technikai eredmény alapvetően befolyásolhatja különböző területek fejlődését. Ennek ellenére nem hiábavaló erőfe- ■ szítás a jövő körvonalainak fölvázolása, mert a fő irányzatok — mind a gazdasági növekedést, mind a» gazdasági szerkezet változásait tekintve — tartósnak ítélhetők. Milyen fcbb csoportosításban vázolhatok ezek az irányzatok? Alapvető a különböző társadalmi Rendszerek gazdasási alapja, Simái tehát elsősorban ezeket méri fel — hasonlóságaikat és különbözőségeiket —. majd a nemzetközi együttműködés szerepét taglalja. Ezt követően a világtermelés növekedésének irányait, s szerkezeti változásait, a világ mezőgazdaságának átalakulását elemzi, s ezzel.összefüggésben a fogyasztás és szerkezete fejlődésének útját. A záró fejezetekben a fogyasztó és termelő ember világgazdasági szerepét, . valamint a világgazdaság fejlődésének stratégiai problémáit vizsgálja a szerző, minden esetben széleskörű tájékozottsággal, s nagy adatmennyiségre támaszkodva. Az úttőrfl jelentőségű munkát a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. (o)