Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

1972. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit tud a Videx? FŰSZER T-mintaíerem Szolnokon és Karcagon Az üzletek — szövetkezeti és vállalati boltok, áruhá­zak — jobb élelmiszer- és vegyicikk-ellátásának előse­gítésére mintatermeket ho­zott létre a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Ve- gyiáru Nagykereskedelmi (volt FÜSZÉRT) Vállalat. Megyénkben Karcagon és Szolnokon a közelmúltban rendezte be a teljes árukí­nálatát „felvonultató” ter­met — elsősorban kiskeres­kedelmi vevőpartnereinek hiánytalan tájékoztatására. A legnagyobb forgalmú szolnoki fiók mintatermében népes tanácskozásokat, üz­leti tárgyalásokat is tarthat­nak a tárlóvitrinekből ötle­tesen egybeépített „árukí­nálati” asztalnál. Bemutat­nak 15—20 olyan cikket is, amelyet a 'kishatármenti for­galomból szereznek be kül­földről, s a többségük ital­különlegesség. Vegyiáru és élelmiszer is van közöttük, de a legújabb sláger inkább iparcikknek számít. Videx néven pár nap múl­va kerül boltokba — a höl­gyeit öröméire — ez a 10 darabos hőtartó hajcsavaró készlet, amely a használati utasítás szerint tartós és nagyon praktikus ..házifod­rásznak” ígérkezik. Fokoza­tosan terjesztik ki forgalma­zását az országban. Első­ként a mi szűkebb pátriánk asszonyai, lányai próbálhat­ják ki: (netán beatfrizurás A metró statisztikája 1971 volt a metró életé­ben az első teljes év, .ami­kor január 1-től december 31-ig „egyhuzamban” reszt­vettek szerelvényei a buda­pesti tömegközlekedés lebo­nyolításában. Ezért is érde­kes az a statisztika, amely a tavalyi utasforgalomról készült. Aszerint 1971-ben több mint 90 millióan utaz­tak a metrón. Az utasszám­lálás adatai azt mutatják, hogt naponta reggel 6 és 7 óra között mintegy 65—67 ezren szállnak fel a szerel­vényekre, s a többség a Ke­leti pályaudvari megállóig utazik. Tavaly a legnagyobb havi forgalmat' egyébként augusztusban és szeptem­berben jegyezték fel. A több mint 20 milliós forgalomban azonban jelentős szerepet játszott a Vadászati Világ- kiállítás. Az összesítésből az is ki­derül. hogy az elmúlt esz­tendőben havonta átlagosan 834 vonattal futott több a Fehér úti és a Deák téri ál­lomás között, mint 1970-ben Érdekes adat: a vonatok oda- vissza egy év alatt összesen l 517 172 kilométert tettek meg. A felmérések tapasz­talatai igazolják, hogy a j metró hét állomása közül a | legnagyobb forgalmat a Fe­hér úti bonyolítja le. A tömegközlekedési jár­művek közül nemcsak a leg­gyorsabb, hanem n legponto­sabb is a metró: a két vég­állomás közöttj menetidő 11 perc. Az elmúlt esztendőben az úgynevezett menetrend- szerűségi mutató több mint / Új gyógyszer a Prosztaglandin Európában elsőnek állítottak elő klinikai vizsgálatok­hoz elegendő mennyiségű PROSZTAGLANDIN-t a Chinoin Gyógyszerárugyár kutatói. A XX. század egyik jelentős fel­fedezése ez a hormonhatású anyag, amely az emberi szer­vezetben képződik és ott számos szabályozó funkciót tölt be. Elsősorban a születésszabályozásban van nagy jövője, adagolásával el lehet majd indítani a szülést, illetve a nem kívánt terhesség esetén e gyógyszerrel helyettesíthető a míivi beavatkozás. jr Épül a papírgyár óvodája Akik rendszeresen olvas­sák lapunkat, (főleg ha még érdekeltek is) talán emlé­keznek még azokra „ cik­kekre, amelyek . a—szolnoki gyermekintézményekkel fog­lalkoztak. Valamennyi egy kicsit az elégedetlenség hangján íródott. A sok közül a július 9-én megjelent „Helyzetjelentés”- 1 ben írja a cikk szerzője: kevés az óvoda. Nem új gondja, problémája a város­nak és a végleges megoldás még tovább váratna magára, ha... és itt felsorolja azokat a szolnoki ipari üzemeket, vállalatokat, melyek felaján­lották anyagi támogatásukat az óvoda; helyhiány enyhí­tésére. Közöttük emlékezett meg a papírgyárról, ahol 800 ezer forint költséggel óvoda felépítését ígérték. Mi történt azóta a papír­gyári felajánlással? Számíta­nak rá, várják az 50 szemé­lyes óvodát, nemcsak a pa­pírgyári, de a VII. kerület munkástelepén élő édes­anyák is. A gyár, ahol 480 nő dol­gozik (százzal több mint két évvel ezelőtt) nem feledke­zik meg könnyen az adott ígéretéről. S hogy így van, arról személyesen is meg­győződtünk. A régi túlzsúfolt óvoda szomszédságában már épülnek az új falak. Ott jár­tunkkor azonban egyetlen munkást sem láttunk se­rénykedni a félig kész falak körül. Biztos a fagy miatt álltak le az építkezéssel — nyugtatott meg bennünket a . régi óvoda vezetője. Ha a papírgyáriakon múlik, ősszel — ahogyan ígérték — át is adják. . A gyárnak mindig szív­ügye volt az óvoda. Ezt a nagyszerű lehetőséget is, hogy a régi óvoda nagy ud­varában elfér még egy újabb, ők fedezték fel. így nem került egy fillérbe sem i, telek. Ez a megoldás más szempontból is olcsóbb. Nem kell új komplett személyzet, a régi óvoda dolgozó appa­rátusának bővítésével meg­oldhatják az új kis lakók nevelését és felügyeletét is. Bízunk benne, hogy az új óvoda falai hamarosan to­vább nőnek K. K. Az ember és a víz krónikája Ha háborgó kedvében van a Tisza és a partoldalt feszegeti, a folyó menti nép a gátakon terem, s harcol az árral. Ha a medrében vékonyan csurdogál a folyó, az ember azon mesterkedik, miként tud­ná megduzzasztani, növelni vízhozamát. Évszázados harc ez az éltető-pusztító elemmel. Olyan harc, amelyben egyre korszerűsödnek a „fegyverek”. Korszerű­södik, ütőképsebbé válik a hadsereg is, amely a vízzel szemben felveszi a harcot. A kubikos talicskától, az ásó-lapáttól a hegyeket mozgató földmunka-gépekig azonban hosszú volt az út. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság néhány évvel ezelőtt gyűjtőmunkához kezdett: a folyók mentén felkutattak szá­mos olyan múltbeli emléket, amelyek reprezentálni tudják azt a másfél évszá­zados munkát, mely a Tisza vizének hasz­nosítása és az árvízvédekezés jegyében telt el. Néhány öreg tárgyi emlék korát meg­hazudtolva még ma is dolgozik. A sajfoki belvízszivattyú országosan számontartott műemlék. 1878 óta dohog — mert, 'hogy gőzüzemű — de csak alig néhány évvel idősebb tőle a dobai, a rr.illéri és a tő­kefoki gőzmasina. Mégis, ha pár éven be­lül végleg nyugdíjba küldik őket, ennek nem a technikai elhasználódás lesz az oka. — hiszen legtöbbjük még ereje tel­jében van —, hanem az erkölcsi kopás az. ami miatt átadják helyüket a Diesel- és villamosmotoroknak. Már helyet is találtak e gép matuzsá­lemeknek. Az elkövetkezendő években Kiskörén kívánnak berendezni egy víz­ügyi múzeumot, ahol a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetően helyezik el a kiszolgált gépeket * Gyűlnek a könyedebb tárgyi emlékek is. A fegyverneki IX/l-es gátőrház két helyi­ségében régi térképek, évszázados tervek, műszaki leírások, építési naplók, társulati jegyzőkönyvek, szerszámok, műszerek so­rakoznak a polcokon. Szolnok 900. évfordulóján a vízügyi igazgatóság méltó helyen kívánja majd kiállítani azokat az ereklyéket. melyek beszédesen dokumentálják az alföldi em­ber hősi harcát a vízzel. P. B. Bodolák, a vállalat újítási felelőse roppant egysze­rűen érvelt a termelési ta­nácskozáson. — Kartársak! A keret célja és rendeltetése, hogy kimerítsük. Tessék engem megérteni, hiszen világo­san fejezem ki magam. A pénz azért van, hogy oko­san és céltudatosan elkölt- sük. Egyaránt hasznát lát­ja a vállalat, a népgazda­ság és természetesen az a dolgozó, aki ésszerű újítá­sával segíti a vállalatot. Újítsunk tehát bátran és merészen. A megérdemelt jutalom nem marad el. Egy hét múlva Hunka kartárs jelentkezett. Oko­san és tartalmasán beszélt arról, hogy lisztcsomagolót újított, amely megkönnyí­ti a kiszerelést és milli- grammnyi pontossággal adagolja a réteslisztet. Bodolák áhítattal hall­gatta szavait. Kétnapi sza­badságot biztosított számá­ra a műleírás elkészítésé­re. Hupka annak rendje szerint meg is kapta az ezer forint jutalmat de ámultán hallgatta néhány hónán rm'iltán. hogv a ma­ci rq rpm ér egv ütet tap­lót. Nem mér nont-nsnn. Pefe+oVra S7ayc#atía a zaea- kóv-,t IrerísVelr Vénéire s-rojeájö olaj becsurog a lisztbe. —■ Nem baj! Nem baj! — vigasztalta Bodolák a mestert. — Egy hiba nem a világ. Ez nem sikerült! Annyi baj legyen, leselej­tezzük! És valóban szétszedték a csomagológépet. A farésze­ket felaprították gyújtós- nak. A fémrészekért pedig kilónként húsz fillért fize­tett a MÉH. • Bodolák néhány hónap múlva újra noszogatta a költötte az újításért járó összeget, már kynondták a drákói1 ítéletet: — Le kell selejtezni! — De azért nem esünk kétségbe! — emelte fel a hangját Bodolák, az újítá­si felelős. — Tovább me­gyünk a megkezdett úton! — Ez a biztató mondat természetesen Hupka Ber­talannak szólt, aki gondo­latban már a legfrissebb ÚJÍTÁSOK i usztoe. termelési tanácskozás résztvevőit. , Különös jelen­tőséggel nézett Hupka Bertalanra, aki többször biztatóan visszákacsintott. Ez a gesztus valami olyas­mit jelentett: — Tihamér, énrám mindig számíthatsz. A második számú újítás­nak sem volt nagyobb si­kere. A szabadonfutó kont- rafékes öltözőszekrény ar­ra volt hivatott, hogy az egységek szociális megol­dásait korszerűvé tegye. Nem volt azonban biztosí­tott a társadalmi tulajdon. A dolgozók holmijai na­ponta eltünedeztek. Hupka. a derék újító még el sem újítás technikai megoldá­sán tűnődött. Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy a har­madik, negyedik újításnak ez volt a sorsa. Lelkes fo­gadtatás. A prototípus gyors elkészítése. Az újí­tási díj bürokráciamentes kifizetése és utána jött szo­kás szerint a leselejtezés. A tizediknél Hupka ugyancsak megemberelte magát. Gondosan elkészí­tette az önműködő beiá ra­ti ajtó műleírását. Sáiát- kezűleg végezte el a kivi­telezést. Másnap reggel Bodolák tle'mUzerivari tan cskozás 1972-ben 7 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. Ezen belül 25 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevékeny­sége — hangoztatták szer­dán az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetőségi ülésén. A fejlődés üteme nagyjából megfelel az elmúlt évinek, egyes ágazatok termelésére azonban különös gondot kell fordítani. A cukorrépa-ter­mesztés 29 százalékkal emel­kedik és a cukortermelés 26 százalékkal. Ennek ellenére a biztonságos ellátás érde­kében további importszállít­mányokról kell gondoskodni. Fontos feladat, hogy az idén már megvalósítsák a gazda­ságos »cukorrépatermelést, amely a cukorgyártás föllen­dítésének elengedhetetlen feltétele. kartárs csillogó tekintettel fogadta. — Üdvözlöm! Talán el-ji készült a legislegújabb? — Igen! — simogatta Hupka az újítási felelős asztalára a műleírást. — Érdekes! Figyelemre- . méltó! — olvasta Bodolák, (* majd a végén felkapta a J fejét. — Sláger lesz belő- < le! Sürgősen le kell gyár- J tani. j i — Már elkészítettem! — jegyezte meg szerényen Hupka. — Hol van? f — A MÉH-telepen! — Nem értem! — pisz­kálta a fülét Bodolák. \ — Két hetet dolgoztam <1 rajta esténkénti — magva-i rázta Hupka. — Valódi |i mestermunka. Véleményem i szerint büszke lehetek- rá. i Amikor elkészült, nekiáll- tam és szétvertem. N£gy<l forintot kaptam érte a t MÉH-telepen. — Ember, maga meg- í őrült? f — Nem! Egyáltalán \ nem! Leselejteztem, aho- , gyan a másik kilenc újí- j tásomat is leselp’tezték és a leadtam a hullad^ktelenen \ — És akkor most miért i jött ide? ji — Fel akarom venni az(i újításért járó tiszteMdíjat. (i Rossi Károly <J flkjkSk» f Dr. Simái Mihály A harmadik évezred felé Van némi humor abban, hogy a magfizikát értő, az űrt kutató ember már-már mágikus tisztelettel emléke­zik dátumokra, s várja azo­kat. Például a 2000. eszten­dőt. A szerző másféle „má­gia” nézőpontjából vizsgál­ja a jelent és a holnapot; a ma alapjáról előretekintve vázolja föl a várható fejlő­dést a világgazdaságban. A jövőkutatás világszerte friss tudomány, hazánkban, s ál­talában a szocialista orszá­gokban szintén kezdő lépé­seit teszi. Ez önmagában ér­dekességet ad Simái mun­kájának, rangot viszont az, hogy tartózkodik a jöven- dölgetéstől. Köntörfalazás nélkül tudtára adja az ol­vasónak. hogy sok a bizony­talansági tényező, egy-egy nagy tudományos, technikai eredmény alapvetően befo­lyásolhatja különböző terü­letek fejlődését. Ennek elle­nére nem hiábavaló erőfe- ■ szítás a jövő körvonalainak fölvázolása, mert a fő irány­zatok — mind a gazdasági növekedést, mind a» gazda­sági szerkezet változásait tekintve — tartósnak ítél­hetők. Milyen fcbb csoportosítás­ban vázolhatok ezek az irányzatok? Alapvető a kü­lönböző társadalmi Rendsze­rek gazdasási alapja, Simái tehát elsősorban ezeket mé­ri fel — hasonlóságaikat és különbözőségeiket —. majd a nemzetközi együttműködés szerepét taglalja. Ezt köve­tően a világtermelés növe­kedésének irányait, s szer­kezeti változásait, a világ mezőgazdaságának átalaku­lását elemzi, s ezzel.össze­függésben a fogyasztás és szerkezete fejlődésének út­ját. A záró fejezetekben a fogyasztó és termelő ember világgazdasági szerepét, . va­lamint a világgazdaság fej­lődésének stratégiai prob­lémáit vizsgálja a szerző, minden esetben széleskörű tájékozottsággal, s nagy adatmennyiségre támaszkod­va. Az úttőrfl jelentőségű munkát a Kossuth Könyv­kiadó jelentette meg. (o)

Next

/
Thumbnails
Contents