Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 f;I1ér XXIII. évi. 22. sz. 1912. január 27., csütörtök Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének •• 1 r r rrm illéséről 1972. január 25-én és 26-án Prágában ülést tartott a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállam äinak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület ülése megtárgyalta az európai béke, biztonság és együttműködés időszerű problémáit, és az európai értekezlet előkészítését. Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonságról és együttműködésről. Az ülés résztvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indokínában és nyilatkozatot fogadtak el ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ülésen véleménycserére került sor más, közös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen megerősítették: a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdítása érdekében. Eltökélt szándékuk, hogy a nem zetközi problémák megoldású során a béke megőrzése és megerősítése, s a nem-- zetközi együttműködés irányvonalát valósítják meg, visszaverik az imperialista agressziót és reakciót, támogatják a népek harcát a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért. Az ülés munkájában részt vett Ivan Ja- kubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyi- kolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó . testületének főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülése a résztvevők testvéri barátságának és együttműködésének légkörében ment végbe. Nyilatkozat az európai békéről, biztonságról és együttműködésről A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésükből indultak ki, hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőiévé tegvék. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban további előrehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai. amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik, széles békeprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakuljon ki. Az európai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország belpolitikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. A tanácskozás résztvevői megállapítják: nagyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre szárr.ottartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti köl- - csönös felismerést, hogy a béke sä tgj űttműköcíés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson résztvevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás résztvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet— francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinensen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredrr. ényeket a szükséges esetekben megfelelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A politikai tanácskozó testület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult. Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen résztvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni, A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a ■ Nyugat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megáll anodásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy Tanácskozik a prágai várban a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé (Telefoto — CTK—MTI—KS) szélesedik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Derr. okratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jog normáinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok reilhezetlen kérdéseiről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hozzájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlanság és feszültség hosszú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni ’ az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi európai állam együttműködésének fejlődését. A politikai tanácskozó testület ülésén képpviselt államok üdvözlik a kedvező európai fejlődés további kilátásait. Nem tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra Is tevékenykednek a feszültség fenntartásában érdekelt erek, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állítani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a kiéleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi időben is azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni tömb-kategóriák nélkül, s arra törekszenek, hogy méginkább fokozzák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vonniok a megfelelő következtetéseket biztonságuk szempontjából, Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés ellenségeinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen törekszenek a béke megszilárdítására. A tanácskozáson résztvevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók a? európai államok kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel összefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyenjogú részvételével. Az európaj értekezlet résztvevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhatnának ki az európai feszültség további csökkentésére, s hozzáláthatnának az európai biztonsági rendszer építéséhez. y A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan kötelezettségek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban ; minden országnak biztosítékot nyújt ag* ressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó testület ülésén résztvevő államok állást foglalnak az európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok következő alapelveinek általános elismerése és gyakorlati alkalmazása mellett Európa politikai életében: A határok sérthetetlensége. Az európai államok között ma fennálló határok, beleértve a második világháború következményéként kialakult határokat is, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, a^ely e határok megsértésére irányulna, veszélyeztetné az európai békét. Ezért» a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kelj a jelenleg fennálló határok sérthetetlenségét, Purópa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal Szemben. Az erőszakról való lemondás. Az európai államok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszjakpt vagy prő- (Folytatás a 2. oldalon.) Htni k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK A Magyar Népköztársaság elismerte a Bangla Dcsb Népi Köztársaságot Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Pock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke táviratban tájékoztatta a Bangla Desh elnökét, Abu Szajed Csaudhurlt, és a Bangla Desh miniszterelnökét. Műd- zsibur Rahman sejket, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa elismeri független és szuverén államnak a Bangla Desh Népi Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni, Mohammed Saleh Aulaqi Budapesten Péter János külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mohammed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, ' valamint kísérete. Fogadás az indiai nemzeti ünnep alkalmából C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti Ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, valamint több miniszter, miniszterhelyettes. a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más ismert személyisége. Jelen volt a fogadáson a h'»d->*>esti diniem*-1st kén-rlsel-tek több vezetője és tagja is. Szakszervezeti tanácskozások Tegnap ülésezett az élelmiszeripari. a közlekedésiés szállítási, valamint az orvosegészségügyi dolgozók szakszervezetének központi vezetősége, illetve elnöksége. Az ÉDOSZ vezetősége az élelmezésipar 1972. évi célkitűzéseiről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a munkaerőgazdálkodás és a munkaerővándorlás alakulását vitatta meg. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete pedig azokkal a kezdeményezésekkel és akciókkal foglal kozott, amelvek a betegellátás színvonalasabbá tételére bontakoztak ki az orvosok, egészségügyi dolgozók körében. * A kónzömmrészeti és a zenei díj tulajdonosai A Magyar Népköztársaság Művészeti Maria <7 Mór István Kossutb-dijas, kiváli müvész-keramiknsnak ítélte oda képzőművészeti díját, több évtizedes művészi munkásságáért, a magyar kerámiaművészet megteremtéséért, 1971-ben rendezett önálló kiállításáért. A művészeti alap zenei díját dr. Ujfalussy József Kossuth- dUys zenetudósnak ítélték oda g magyar zene-esztétikai gondolkodás és műveltség megalapozására alkotott kiváló tudományos műveinek, nagyhatású nevelő- munkájának elismeréseként. Közös szerszámgép-fejlesztés Sokoldalú *gyflttművödési m‘*<»'<,1'-'od-,>st írt alá 5 KGST legutóbbi vh-«lése alkalmából hét tagállam arról, hogy eeves férrfa-yS-soló Szerszámpéneket. a közösen fejlesztik, tervezik a jövőben. Az effve'»mónvt magyar részről dr. Heicz- man János kohó- én gépipari miniszterhelyettes irtó al& ♦
