Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

1972. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5­A száraz, napfényes idő sok ezer látogatót csalt a balatonfüredi partszakaszra. A 15 centis jég kedvez a jeges sportok kedvelőinek. Képünkön: Barátságos „hoki” mérkőzés a Balaton jegén. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) ZÚZMARA Baja a jegtorok hadiszállása Fajsztól az országhatárig — két egységben — hat nagy és három kisegítő jégtörő egyengeti a Duna jegét, a folyó jugoszláviai szakaszán pedig öt magyar jégtörő hajó nyitja a víziutat. A teljes jégtörő flottát Bajáról, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóságról irányítják. Jelzik a veszélyes szakaszokat, s így szinte állandóan nyomon követik a hajók útját, veszik azok jelentését. A Duna ha­zai szakaszán eddig még na­gyobb torlaszok nem kelet­keztek, ezzel szemben a fo­lyó jugoszláviai részén is „jégdugót” törettek a hajók. Az utat szabaddá tették a jégtörők s így veszélyes helyzet sehol sem alakult ki. A legfrissebb jelentések sze­rint csendesedik a Duna zaj- lása, egyre kevesebb jég ér­kezik a folyó felső szaka­száról. Korszerű véradóállomások Ebben az esztendőben négv új, korszerűen beren­dezett véradó állomás kezdi meg működését az ország­ban. Február elején Hódme­zővásárhelyen adják át az elsőt, amelyhez 44 személy elhelyezésére alkalmas nő­vérszállást is építettek. A tervek szerint az év köze­pén kerül sor a komlói és a szekszárdi, majd 1972 végén a váci véradó állomás meg­nyitására. Varién Sztro gin; Rendkívüli teremtés Rudik feleségét rendkívüli terem­tésnek tartotta. — Az én fele­ségem, az olyan, de olyan... — hangoztatta Ru­dik. — Hozzáfog­ható társadalmi munkás talán nem is létezik! Azt is tudta a hivatal valameny- nyi dolgozója, hogy Rudik na­gyon szereti a fe­leségét, — Ügy szere­tem, de úgy, — áradozott Rudik Minket csak az ásó, meg a kapa választ el! Ezek után aztán senki sem csodál­kozott azon, hogy a Nőnap előtti gyűlésen a helyi szakszervezeti bi­zottság elnöke ki­jelentette: —■ Büszkélke­dünk azzal, hogy kollektívánkból kiemelkedik egy olyan ember, aki módfelett szereti a feleségét. Még a módfelettet is nemzetközi mér­cét bírón kell érte­ni. Más szóval: hozzájuk csak egy Rómeó és Júlia, vagy egy Valen- tyin és Valentyi- na mérhető. Az asszonyok el voltak ragadtatva Rudiktól, a hiva­tal legszebb leá­nya, Lénocska a titkárnő pedig egyenest bukott rá, s megpróbálta megbabonázni az­zal, hogy napon­ta változtatta toa­lettjét, cserélget­ve a minit a mi­divel, maxival és feszesebbnél fe­szesebb nadrágok­kal: — Ez a Rudik nem normális, — adta fel a végső reményt is Lé- nocska. — Vagy az igazság az, hogy ő még min­dig a tizenkette­dik században él. — Jól felvér­tezte magát! —■ jelentette ki a fő­nök, és elküldte Rudikot jó mesz- szire, és hosszú időre kikülde­tésbe. — Takarékos­kodni kellett a napidíjjal, — je­lentette ki a tel­jesen lesoványod­va, elnyúzvp ha­zaérkezett Rudik. Viszont teljesítet­tem minden rám­' bízott feladatot. Megtettem min­den tőlem telhe­tőt, felkerestem mindenkit, min­dig csak a felada­tomra gondoltam. — ön nagysze­rű ember! — di­csérte a főnök. — Csak ilyen lelke­sedéssel tovább. Mellesleg váro­sunkba tervbe vették a „Leg­jobb férj” kitün­tető címért indí­tandó verseny megrendezését. Erre ön az első­számú jelölt! A főnökség sza­vai látnokiak vol­tak. Rudik fölé­nyesen nyerte meg a versenyt. A zsűri tagjait különösen elkáp­ráztatták Rudik versei, amelyeket kedves nejének címzett. íme az egyik: Feleségem — drá­ga csillagom Oly szép vagy. mily elragadó! Bölcsőtől sírig az angyalom. Veled senki össze nem hasonlítható Sem Sófia hören, sem Bridzsld Bar- dó. — Meghívjuk önt kedves féle­ségével a stúdi­ónkba —■ közölte Rudikkal a ver­seny végén a te­levízió munkatár­sa. — A riportot kedden készíte­nénk el. — Kedden a feleségem foglalt — szabadkozott Rudik. — Hisz önök megértik: munka után ott a bevásárlás, este segíteni kell a ta­nulásban a fiunk­nak, főzni kell... — Akkor kér­jük, hogy fárad­janak be szomba­ton, és élőben adjuk a riportot. — Hogy képzel ilyet? Szombaton az asszonytárs­nak ott a nagyta­karítás, mosás, vasalás, stopoolás, a gyerek elkísé­rése a korcsolya­pályára, és még ezer apróság! — Dehát ön be­segít majd a ked­ves feleségének. Mondjuk elkíséri a gyereket a kor- csolvaoályára, — tanácsolta a tv- riporter. — Én? — cso­dálkozik rá Ru­dik. — Én ezt nem tehetem. Én már hozzáláttam a megyei ver­senyre való elő­készületekhez, és a legjobb férjek városi csaoatának egyik oszlooos tasiakértt hama­rosan eV’tazooi Szoesiba edzőtá­borba... Fordította: Sigér Imre Lesz-e vízmű Tiszaburán ? Tiszabura és a hozzá tar­tozó Pusztataskony lakóinak száma majdnem háromezer. A két település ivóvízellátá­sát öt szivattyús kút bizto­sítja. Egy kútra hat-nyolcszáz vízfogyasztó jut. Ráadásul a kutak olyan állapotban van­nak, hogy közülük egy ál­landó javítás alatt áll, de a működők vizének tisztaságát is kifogásolta már a KÖJÁL. Vízmű híján a község köz­művesítése megoldatlan. Pe­dig a tiszaburaiak építkező Ez érthetetlen módon nem így van. A vízmű építését a községi tanács a IV. öt­éves terv időszakára nem terVezté. „Elöregedett a köz­ség. Ráadásul a Lenin Ter­melőszövetkezet sem tartozik a legerősebbek közé, így nincs meg az anyagi alapja a vízműtársulás létrehozásá­nak” — mondták a falu ve­zetői. Itt tartott — azaz sehol sem tartott — a tiszaburai Közben a megyei tanács is elkészítette „ fejlesztés öt­éves programját. Fontossági sorrendbe szedték a meg­valósulásra váró beruházáso­kat. Ebben azonban a tisza- buraiak nem szerepelnek, mivel az igényüket nem je­lezték időben. A községnek több mint 5 millió forintra lenne szüksége, ahhoz, hogy a vízproblémája megoldód­kedve ismert: az elmúlt két év során 86 családiház épí­tésére adtak ki engedélyt a községi tanácson. Az enge­délyek kiadását fürdőszobák építéséhez kötötték, ami 10— 15 ezer forinttal drágítja a különben sem olcsó építke­zést. Nem egy házban már a vezetékeket is beépítették. Mindezek után azt gondol­hatnánk, hogy a község ve­zetői évek óta kilincselnek jogos igényük kielégítése, — a vízmű építése — miatt. vízműprogram, amikor sor került a tanácsválasztások­ra. A jelölőgyűléseken a la­kosság részéről robbanássze­rűen jelentkezett az igény: Tiszaburának vízmű kell! Az új tanácsi vezetők helyt adtak a jogos kérésnek, 300 ezer forintos költséggel el­készítették a vízmű tervét. A dokumentáció tehát meg­van, akár holnap is el lehet­ne kezdeni a munkát. jón. A számítások javában folynak, ezek szerint a be­ruházás költségének 40 szá­zalékát várják a tiszaburaiak a megyei szervektől. A töb­bit víztársulás formájában a lakosság fizetné. A megyei tanács most végzi a tervezett beruházá­sok felülvizsgálását. A ti­szaburaiak — szerencsés esetben — talán hozzájut­hatnak a várt összeghez, s a IV. ötéves tervben mégiscsak sor kerülhet a vízmű meg­építésére. Erre márciusban kapják meg a végleges vá­laszt. Számos tanulság Az ügynek számos tanul­sága van. Elsősorban az, hogy az előző választási cik­lusban dolgozó tanácsi veze­tők miként dönthettek egy Ilyen fontos kérdésben „ falu lakosságának megkérdezése nélkül. Ha nem kerül sor a jelölőgyűlésekre, talán még ma sem tudják kell-e víz­mű Tiszaburának, vagy sem? (Az új tanácstörvény, — amikor arról intézkedik, hogy a tanácsok erősítsék kapcsolataikat a népfront szervein keresztül a lakos­sággal—, tulajdonképpen azt szeretné elérni, hogy ilyen és hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.) A tiszaburaiak jogos igé­nye helyet kért magának a IV. ötéves terv során meg­oldandó feladatok között, de a besorolást a községi tanács régi vezetői elmulasztották. Az új „vezérkar” pedig kö­rültekintés nélkül igyekezett jóvátenni az elődök hibáját. Ha nem épül meg mégsem a vímű a tervekbe fektetett 300 ezer forint kidobott pénz lesz. Mindezt elkerülhették volna, ha a tervek elkészít­tetése előtt a megyei tanács illetékeseihez f odúinak. A községi tanács önállóságán nem esett volna csorba, ha kikéri felettes szerve véle­ményét. — palágyi — A régi vezetők mulasztása Meglesz-e az ötmillió? Tovább csökkent a mozik forgalma Az elmúlt esztendőben tovább apadt a moziné­zők száma: tavaly 74 744 916-an váltottak jegyet hazánk 3813 film­színházának mintegy há­romnegyed-millió elő­adására, s még — nem végleges adatok szerint — tehát ötmillióval csök­kent a megelőző évhez kénest a mozik látoga­tottsága. — Országosan a csökkenés aránya mintegy hat százalé­kos, ennél nagyobb azonban a visszaesés Budapesten és Szolnok megyében tájé­koztatta Adorján József, a MOKÉP főosztályvezetőig az MTI munkatársát. A fővá­rosban csaknem nyolc szá­zalékot jelent az apadás, az­az két millióval volt keve­sebb a mozinéző: 1971-ben 22 millió 831000 budapestit vonzottak a hazai és külföldi újdonságok. Szolnok megyé­ben a csökkenés mértéke ki­lenc százalékos, ami szám szerint 281 ezer nézőt jelent, „maradt”: 2 millió 845 000. Az általános csökkenés elle­nére Veszprém és Nógrád megyében némi emelkedés mutatkozott: előbbiben 14 ezerre, utóbbiban 23 ezerre tehető az emelkedés. Az elmúlt esztendő film­repertoárjában 171 egész es­tét betöltő alkotás szerepelt, s 183 rövidfilm bemutatása színesítette a mozik műsorát. Az esztendő folyamán szá­mos emlékezetes magyar és külföldi filmújdonság, jelen­tős közönségsikert ért el. Az adatok előzetesek, hiszen kö­zülük sokat még jelenleg is műsorukon tartanak a film­színházak, s többet — mint például Huszárik Zoltán Szindbádját — csak az esz­tendő utolsó heteiben mu­tatták be. Makk Károly Sze­relem című filmjének néző­száma jelenleg félmilliónál tart. Bacsó Péter Kitörése eddig 620 ezer nézőt vonzott. Kovács András stafétájára 360 ezren, Sándor Pál Sári­ka, drágám című filmjére pedig csaknem félmillióan váltottak jegyet. A külföldi filmek közül a Zabriskie Point, valamint az Eper és vér című alkotások nézőszáma egyaránt megha­ladta a 600 ezret. Andrzej Wajda Tájkép csata után cí­mű művére 380 ezren, az egyéni hangvételű Ragyogj, ragyogj csillagom című szov­jet alkotásra három hónap alatt közel negyedmillióan voltak kíváncsiak. A novem­ber 4-én bemutatott Belo­rusz pályaudvar című szov­jet filmnek megközelítően 150 ezer nézője volt. Számottevően javult a re­pertoár az ifjúsági filmek vonatkozásában is. Az ifjú nézők körében nagy sikert aratott Paíásthy György, Ha­hó, öcsi című filmje, de örömmel fogadták a fiatalok a Kétéltű embert, a Lovag végakaratát, az Oliviert, a Csipkerózsikát, és a Kes-t is. Az Egyetemi Számítóközpont az egyetemeknek és főiskoláknak nyújt segítséget oktatási és tudományos programjuk kidolgozásában. A R-rdan 3 típusú komputer égj másodperc alatt tízjegyű számokkal 10—15 ezer műveletet végezhet. A Számító­központban naponta átlag 30 egyetemi hallgató programjával dolgoznak. A számító­gép „tudását” jól kamatoztatják a diplomamunka kidolgozásánál, egyéb bonyolít!' számításoknál* kutatásoknál, (MTI foto; Benkő Imre felv. — KS

Next

/
Thumbnails
Contents