Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
1972. január 25. SZOLNOK MEGY ti NÉPLAP 5 Szolnoki sé1971 Eszterbe, és a többiek a \ A városba települt ipari üzemek gyors és széles körű fejlődésének továbbgyűrűző hatása sokoldalúan visszatükröződik a város fejlődésében. lakossága életkörülményeinek alakulásában és javulásában. Szolnok vonzá-* sa nagy területre terjed ki: a megyén kívül. Pest megye délkeleti része is szárr os vonatkozásban a város vonzás- körzetéhez tartozik. Ez a vonzás elsődlegesen a városban lévő termelőágazatok (ipar, építőipar) nyújtotta munkahelyeken — a nem szolnoki lakosok rendszeres, túlnyomórészt napi ingázása révén — érvényesül. Je'entős vasúti csomópont Utaltunk már arra. hogy Szolnok fejlődését Qem kis mértékben kedvező földrajzi fekvésének és az abból adódó forgalmi helyzetének köszönheti. Ez az adottság meat's tározója volt a város középkori fejlődésének, sorsa alakulásának. Üj helyzetet teremtett a pest—szolnoki vasútvonal megépülése a szabadságharc előestéjén: ez elősegítette a város bekapcsolódását a kapitalista gazdasági viszonyok kialakulásával kibontakozó árutermelés folyamatába. Az országos vasúthálózat kiépülése tovább erősíti a város forgalmi helyzetét: ennek következtében kerül -or újabb / és újabb ipari szervezetek letelepedésére. A felszabadulás utáni időszakban a város vasúti forgalmi szerepköre tovább terebélyesedett. Túlzás nélkül fogalmazható meg: Szolnok ma a fővárps és Záhony után az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, a kelet—nyugat közötti személy- és teheráru- forgalom fogadó, elosztó és továbbító központja. A város vasútforgalmi létesítményei 1969-ben majdnem két és fél ezer dolgozót foglalkoztattak. Szolnok forgalmi jelentősége és súlya nemcsak vasúti vonatkozásban meghatározó. A városon átvezető közúti forgalom is kifejezi Szolnok ílyén jellegű kulcsponti szerepét. Az idegenforgalmi statisztikában megfigyelt legfrissebb adatok szerint. , a közúton érkező és a városon átmenő külföldi tranzit utasok számát tekintve. Budapest után a második helyet Szolnok foglalja él. Jelentősek azok a számok is, melyek Szolnok és közvetlen környéke, valamint a város és távolabbi vonzáskörzetének települései között a közúton lebonyolódó forgalom nagyságát szemléltetik. Sokoldalúan fejlett tercier ágazat A Szolnok fejlődésére ható tényezők során — az anyagi javak termelése, a forgalmi szerepkörből eredő feladatok ellátása mellett — a város megyeszékhely funkciója is meghatározó jelentőségű. Részben ez utóbbi szerepkörből. részben pedig az anyagi javak termelésében és a forgalmi feladatok ellátásában betöltött funkciói alapján a városban" sokoldalúan fejlett a tercier ágazat is. A közelmúltban végzett ez irányú vizsgálatok számai szerint, a városban lévő köz- intézményekben, a városon belüli, Szolnok és környéke települései közötti közúti közlekedés és forgalom ellátásával foglalkozó szervezetekben, a közműhálózat (víz, csatorna, energiaellátás) és a személyi-üzleti szolgáltatásban kereken tizenhatezer ember dolgozott. Az iparban foglalkoztatottak száma alig kétezerrel több a tercier ágazatokban foglalkoztatottak nagyságrendjénél. A tercier ágazatokban foglalkoztatottak többsége (kb. 55%-a) férfi: a nők részesedése —> az országos számokhoz viszonyítva — némileg alacsonyabb. Budapest hullámhosszán Légy hű magadhoz Keresem a jelzőt. Mert Eric Knight világhírű regényéről nehéz egyszerű jelzőkkel beszélni, úgy, hogy a könyv hangulatát, őszinteségét ne sértse holmi felsőfokban fogalmazott, felületes, s ezért hamis csengésű dicséret. Mert ez a regény épp őszinteségével, emberszere- Tetével ad értelmet az író gondolatainak, többek között annak, amit a címben fogalmaz meg. A könyv, s a belőle készült hangjáték sok mindenről szól. Barátságról, szerelemről, kötelességről, az angol társadalomban fennálló feszültségekről, emberekről. emberségről. A világirodalom jelentős háborús regényei között tartjuk számon, s aki írta, igazán tudta, miről ír. Knight maga is részese volt mindkét világháborúnak, s alig hogy ez a regénye elkészült (1941), 1943-ban meghalt. Lezuhant egy katonai repülőgéppel. A rádióváltozatot három részben, egy héten keresztül sugározták. Ez azért lényeges, mert nagy regényekkel sajnos gyakran előfordul, hogy megszámlálhatatlan részletre bontva, heteken át hallhatjuk (már amelyik részt sikerül elkapni). így — ha egyáltalán szerencsés dolog a folytatásos hangjáték — ez a tömörebb feldolgozás valóban szerencsésen sikerült Maga a darab, ha nem is nyújtja azt az élményt, mint regénytársa, hangulatából, sajátos varázsából sokat át tud menteni. Köszönhető ez a rendezőnek, Cse- rés Miklós dr.-nak és a három főszerepet alakító színésznek: Gábor Miklósnak, Vass Évának és Avar Istvánnak. Ablak Sokan hallgatják időről^ időre ezt a rendszeresen jelentkező műsort, hiszen kis- tes’vére a népszerű hétfői és itt ott hétvéfd- kívánság- műsornak. Mégis más, hiszen itt nny-egy népszerű művész évűit maea köré népes társa«'-"n-t. akik aztán' a spontán (vagv csak annak játszott) beszélgetéseken kisül a rrűsort is összehozzák. ífTev aboov azt a szerkesztő előre elképzelte) A hé'en Szécsi Pál tánc- dalén-kes volt a házigazda. Vendégei között pedig csupa híresség; Kibédi Ervintől Forgách Júliáig. Hlatky Lásn?ő+ni Szepesi Gvörevig. A rmTo^rről végül is nem ’ehet egyértelműén nyilatkozni. Amolyan ez is, az is. Csak éppen legkevésbé a cím. Mert ez a cím, az Ablak, arra utalna, hogy egy-ggy népszerű művészt úgy is megismerjünk, mint magánembert. Hogy betekinthessünk azon a bizonyos ablakon. Ehhez viszont az kellene, hogy a műsor spontán alakulásának ne csak a látszatát vegvük észre, hogy ne érezzük lénten nyomon: itt most nekünk azt akarják bizonyítani, hogy X. Y. értelmes. intelligens lény. ' Kü’önösen nincs erre szükség ebben az esetben, hiszen Szécsi Pál kedves, fesztelen művész, nemcsak or"é ni ima, beszédkultúrája is van. i — trömböezky — • A vonatkozó számok részletesebb Vizsgálata érdekes összefüggéseket tár fel. A városban lévő igazgatási-társadalmi intézményekben és szervezetekben, a hírközlés szerveiben több, mint ötezer ember dolgozik: kétharmadot meghaladó mértékben férfiak. Az igazgatási és társadalmi intézmények és szervezetek túlnyomó többsége városi és megyei hatáskörű: két szervezet működése több megye területét fogja át. Több. mint 1700 embert foglalkoztat a város huszonhárom művelődési és hatvanegy oktatási intézménye. Kétezernél több a város negyvenhat egészségügyi intézményében dolgozók száma. Szerteágazó és sokrétű tevékenységet fejt ki a negyvennégy különböző szervezet. vállalat kezelésében lévő 304 kereskedelmi és vendéglátóipari intézmény. A kereskedelem és a vendéglátó- . ipar két és fél ezer dolgozót foglalkoztat. Másfélezren dolgoznak a közúti közlekedés és forgalom területén: hétszáz—hétszáz dolgozó látja el a város közműellátásával, illetve a személyi és üzleti szolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Új fejlődési szakasz kezdődik Szolnok ezekben az években társadalmi és gazdasági fejlődésének új szakaszába lép. A legutóbbi időkig a város fejlődésének döntő hatótényezője az anyagi javak termelésének területe — s ezen belül pedig az ipar — volt. Napjainkban a város fejlődését meghatározó hatótényezők sorában az ipar mellett egyenrangú jelentőségre tesz szert a tercier ágazat is. Sem az ipar, mint a városban folyó anyagi javak termelésének döntő ága, sem a város- fejlődés általában, nem választható el a tercier ágazat körébe tartozó tevékenységek sokoldalú és ütemében gyors fejlődésétől. A fejlődés tendenciáját tekintve nincs messze az idő. amikor Szolnok fejlődésének hatótényezői között a harmadik, a tercier ágazat mellett szerepet kap a „negyedik ágazat” is: a tudományos kutatóbázisok és a felsőfokú oktatási intézmények hálózata a város társadalmigazdasági fejlődésének szerves része, arculatának meghatározó eleme lesz. (Folytatjuk.) Dr. Kőszegfalvi György A riport minden mondata, mozzanata valóságos és megtörtént. De a jobb sorsában Ipizakodó gyereklány jövője érdekében topográfiai meg* jelölést nem adhatok, a történetben szereplők nevét megváltoztattam. A neveket, a pontosr adatokat a segíteni szándékozók részére készségesen megadom. A mindig kedvesen nyugodt igazgatónő idegesen beszélt a telefonba. Legalábbis így éreztem. — Pár éve, hogy egy kis matematikusunk, akármit is próbáltunk, mégis csak segédmunkás lett... Elveszett... Most megint van egy jó képességű, hátrányos helyzetű nyolcadikosunk, — nem akarunk vele is úgy járni... Harmadnap megismerkedtem Eszterkével. Szőke, csinos bakfislány, tizenötéves — a huszonévesek fejével gondolkodik. — Nem akarok visszamenni anyámékhoz. Ügy jöttem el. hogy nem megyek vissza. Hát nem! A szülői porta, ahol Esz- terke szülei élnek, a falu ■ szélén van. Gondozatlan, rideg közeg. Ennél csak szebbről lehet álmodozni. A kislány álmodozik is ... Tovább akar tanulni. El innen, élj Minél messzibbre. — Tavaly szétmentek... Anyám elköltözött. Én féltem ott. A szomszédtól is... Azok is... Olyan rettenetes. Bejöttem a faluba, a nagynénikémhez. Azóta itt vagyok. 1— A nagynénid miből tart? — Apémék néha adtak egy-egy százast. De ritkán. Most aztán megint összementek. Jött anyám, hogy így vannak, most már menjek haza. „Nem megyek! Akkor nem adok pénzt rád! Akkor sem! Akkor se megyek!” A szülők kisegítő munkaerőként dolgoznak egy közeli gyárban. Tesznek, vesznek. Nagyon keveset keresnek, ráadásul mindketten kocsma- látogatók. Szétzilált, testileg, szellemile* elnyűtt emberek. A kislány osztályfőnöke fiatalember. Minden lényegeset tud a diákjáról. Mutatja az osztálykönyvet. — Nézze... ötös, ötös, ötös. Kitűnő nyelvérzéke van. Indítjuk az orosz tanulmányi versenyen is. De mi lesz tovább? Még egy fél év és elkerül tőlünk. Hová? Erről mihamarabb dönteni kell. Az igazgatónő elém teszi a középiskolai felvételihez szükséges iratokat, a jelentkezési lapot. — Tessék, alá kellene írnia a szülőnek. Dehát, — nem... — Eszter, .miért nem írják alá? — Anyámmil is beszéltem. apámmal is. Csak azt mondják, menjek haza. Hogy legyek otthon. Ök dolgoznak, én meg főzzek, takarítsak. Beszéltem a szülőkkel, „nincs rá pénz, hogy azt a tanulást forszírozni lehessen”, mondták. De nemcsak erről van szó... Eldöntött kérdés maradt bennem: szabad-e az értelmes környezetnek a papírrendelkezések bénítását tudomásul vennie, a szellemilumpen fel sem fogott jogai mellé állnia, amikor egy ér- , telmes, sokat ígérő élet^ sorsáról van szó. Az igazgatónő már a harmadik cigarettát szívja. Belátom, reálisabban gondolkodik, mint én. — Az nem késéges. hogy mi ki mellé állunk! A gyereknek, ha törik, ha szakad, tovább kell tanulnia, el kell kerülnie a faluból. Dehát, dehát... Ezt a papírt alá kell a szülőnek írni. A kereseti igazolás megvan már, Eszter? A kislány majdnem elsírja magát: — Üzentem anyámnak a nénikémmel, hogy hozzon a gyártól kereseti igazolást. — Miért csak üzentél? — Meri én nem merek oda kimenni. — És? — Anyám visszaüzent, hogy nem. Hogy úgy legyen, ahogy ők mondták. Csak úgy lehet. Még egy cigaretta: — Na látja — mondja az igazgatónő — a kollégiumi elhelyezéshez okvetlenül szükséges a kereseti igazolás. Már mink — úgy értem az osztályfőnök kartárssal — arra is gondoltunk, hogy aláírás nélkül küldjük el a papírokat, és mellékelünk egy levelet, amiben leírjuk az es'etet. Jó, mondjuk, elfogadják. Ha megértő emberekre akadunk, talán ingyenes kollégiumi ellátást is adnak Eszternek. Könyveket is biztosan ingyen adna az iskola. De egy gyereklánynak fehérnemű kell, ruha. kevéske zsebpénz, hogy ne érezze magát a világ szegényének. Hát ezt ki ad?... Ki? Az osztályfőnök közbeszól. Reménykedést és bizonytalanságot érzek a hangjában. — A tanács, a tanács talán ígért valamit. Társadalmi ösztöndíjfélét. ERASMUS KIÁLLÍTÁS Az UNESCO „Erasmus” című kiállítási anyagát a fővárosi he^u^fas előtt Dunaújvárosban m^nák be. A kiállítás D- -T -,t »■> az európai humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakjának éleiéim s„„i. — ,mii .rulo: Szilágyi Pál fel v.—KS) Kiderült, hogy a gyámügyi előadóról van s"ó. Az osztályfőnökkel kerestük meg. Jól ismeri Eszter sorsát, a tanácselnöknek is beszélt róla. — En is azt mondtam a kislánynak, hogy ne maradjon ott, a falu szélén. Hogy' ne menjen vissza. Sűrűn megkeres, kedves, értelmes gyerek. Nagyon-nagyon nagy kár lenne érte! De mit csinálhatunk? Ezt jó lenne pontosan tudnunk... Már a veszélyeztetett gyerekek között szerepel... Figyelemmel kísérem a sorsát... Sajnos, mi nem tudunk ieki ösztöndíjat adni. Erre nem igen van lehetőségünk. Kinek van? Végigfutok gondolatban a nagyközség ' vége-hossza nincs főutcáján. Gazdag falu. minden erről árulkodik. Milliomos termelőszövetkezetek. nagy forgalmú kereskedelmi szervek, kisipari szövetkezetek. Hogy higgyem el, — de rossz lenne tudomásul venni —. hogy egyetlen gazdaság se áldozna évente néhányezer forintot ezért a tehetséges kis emberkéért. Vagy a gyár, ahol a szülők oly szűkös bérért dolgoznak. Ha valahol szorosabbra fognák a reprezentáció gyeplőjét, ha valahol kevesebbet fizetnének ki megdolgozatlan munkáért, ha valahol, valakik visszaemlékeznének huszonöt évvel ezelőtti önmagukra, amikor ingyen beültették őket az iskolapadba ... Ha valahol vállalkozna egykét szocialista brigád, hogy segíti ezt a gyereket... Eszter orosz nyelvi tagozatos gimnáziumba akar kerülni, Tanár lenne, fordító, vagy műfordító. Mindegy, csak az ne legyen, aminek szűkebb környezete szánta... A gyámügyi előadó nem hivatalnok-típus, de rendeletekben kell gondolkodnia, az adott lehetőségek talaján. — Mi lesz hóit a kislánynyal? > • .....,, .■ ■■ , A tisztviselőnő inkább csak hangosan gondolkodik: — A szülők olyan helyzetben vannak, idegileg... anyagilag, hogy hiába rendelem el tartásdíj-kötelezettségü- ket, — képtelenek eltartani a gyereket. Így aztán, ugyancsak nekem kellene majd a tartásdíj-kötelezettség megszüntetéséről is intézkednem. Ez tehát így nem megy. Nagyon elképzelhető, hogy a szülők is hamarosan szociális segélyre szorulnak. Mit tudok hát csinálni? Az biztos, hogy behívatom és nyilatkoztatom őket, hogy aláírják-e a gyerek továbbtanulásához szükséges iratokat. Meglátja, aláírják, én értek a nyelvükön. De ezzel még nem teremtettük meg a kislány taníttatásához szükséges anyagi alapot. Más utat kell keresni. De nyugtassa meg a gyereket, tanár úr, hogy az ősszel továbbtanul, gimnáziumba kerül. Csak tanuljon, nem hagyjuk... Eszterke jövője tehát rendben van? Úgy hiszem fgen, mert az ő ügyében annyi jószándékú ember elkötelezte magát, hogy tényleg nem hagyják. Én mégsem vagyok nyugodt, mert igen sűrűn kérdezgetik tőlem tanár ismerőseim. hogy nem tudnék-e valamelyik nagyvállalattól, tsz- től társadalmi tanulmányi ösztöndíjat ..kijárni”. Mr_t van egy tehetséges, hátrányos helyzetű tanítványuk. Nem, sajnos nem. mondom, és eszembe iutnak a tantestületekben .folvó. a késő esti órákig nvúlc érdemleges viták, amelvek arról szólnak, hoav a tanárok hogyan segítsék a hátrányos helvzetű tanulókat. Hasznos, a tanári gyakorlatban is sokat érő beszélgetések ezek. — de vajon minden tehetséges, hátrányos helyzetű gyerek eliuthat-e addig, hogy ezeknek a módszertani tanácskozásoknak nyertes alanya lehessen? Hány általános iskola sajnál egy-egy elveszett kis matematikust. ígéretes zenészt, vagy szobrászt, aki azóta is salakot lapátol valahol... A maradiság. a fö' dbözra- gadtság ma is nehéz sár. ma is elnyeli azt, aki bele re «ad Tiszai Lajos
