Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
1975; Január 52. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki séták, 1971 Napjainkban világszerte, *— így hazánkban 5s — egyike a legnagyobb aktualitást és egyben vitát kiváltó kérdéseknek — a városiasodás, a városok gyors fejlődése és átalakulása. Különösen az elmúlt két évtized érintette sokoldalúan és gyakran ellentmondásosan városaink életét: az új társadalmi és gazdasági viszonyokból eredő Példája a sajátos magyar városfejlődésnek E kérdések vizsgálata és értékelése ma különösen fontos és sürgető. Egyrészt, mert a közelmúlt városfejlődése számos vizsgálni valót ad és értékelést vár tőlünk. Másrészt. a ma elhangzó megjegyzéseket, bírálatokat és javaslatokat a holnap terveiben számításba kell venni, azok hatását, következményeit érvényesíteni kell. Városaink fejlődésének, új építészeti arculatának kialakulását, e folyamat bonyolult és sokszor ellentmondásos jellegét számos város példáján nyomon követhetjük. Közülük erre Szolnokot tekinthetjük a legalkalmasabbnak. Miért? Többféle választ adhatunk e kérdésre. A megálmodott Szolnok ;”1.Látom Szolnokot, mely a mainál sokszorosan szebb, nagyobb, gazdagabb és kulturáltabb. Látom a város alapjellegét megadó Tiszát és a Zagyva folyót mindkét oldalon vonuló gátjai között megduzzasztva folyni. A folyókon mozgalmas élet. Motorhajók és a parti töltésen végig vonuló villamosvezeték árama vontatja a terhes uszályokat, tutajok úsznak ismét a Tiszán. ’ A" sok gő '- fűrész és nagy malmok éjjel nappal dolgoznak. A túlsó oldalon a gyönyörű szandai réten, noha nyár közepe van, nem kiszáradt és sárga a földet borító fű, hanem Mirhó megálló volt Szolnok és Békés megye határán. Míg a kisújszállás—dévavá- nyai vasútvonalon a vonat közlekedett. Az állomásépületben laknak Balogh Jánosék. A konyhában még a vasúti óra ketyeg. Az ablak azonban — melyen a jegyet adta ki húsz éven át Balogh Jáncs- né — december 28-a óta zárva van. — Hajnalban még most is felébredek és hallgatózom: mikor jön a négy órás személy. Este a zsebemhez kapok: kicseréltem-e a bélyegzőt? Mikor először elmaradt a vonat megkönnyeztem. Itt van most is a vasládában a pecsét, jegyigénylőtömb. hátha elindul egyszer újra a szerelvény... Az uram még begyújt a váróterembe. Egy- egy eltévedt utas néha betér megmelegedni. A telefonkarját naponta megpöccintem kicsit. Hallgatom, nem kapcsolták-e már ki a készüléket. — Nehezen barátkoznak az emberek a buszjárattal. Drágább is, kényelmetlenebb is. aztán nincs is olyan megbízható. mint a vonat volt. A.rról nem is szólva, hogy a teherszállítás sincs megoldva. Egyszóval úgy érezzük elvágtak bennünket " világtól. — Ezt már Fehér Gerebené mondta, aki a Mirhó közelében lakik. A masánvos ház előtt jönnek mennek a buszok. A kora délutáni órában ah" nébánv utas kénv lme«kedik az üléseken. Nehéz hinni a panasznak, hogy egymást tapossa a nép a járatokon. — Ne ilyenkor n~zze. látná mikor munkából mennek hatótényezők különbözőképpen formálják sorsukat, jelenüket, alakítják jövőbeni fejlődésüket. E hatótényezők kisugárzása és érvényesülése nyomán városainknak nemcsak a társadalmi és gazdasági környezete változott és változik meg, hanem a széleskörűen kibontakozó építkezés új építészeti arculatot. térbeli karaktert és városképet is alakít ki azokban. Átformálja korábbi énüket, eltüntetve a múlt árnyait haza az emberek Kenderesszigetről, Ecsegfalváról. Tüskésről — mondta egy összefagyott buszra váró, a má- rialakai megállóban. Megkerestük Süveges Sándort, a Nagykunsági Állami Gazdaság párttitkárát. Valóban olyan siralmas lenne a helyzet? — A megszokott utazási módról áttérni egy újra, mindig zökkenőkkel jár. A dolgozóink szerint reggel már nincs probléma. Az első járatoknál valóban előfordult, hogy mindenki egy kocsira akart szállni és aki nem fért fel elégedetlenkedett. Lassan azonban „elrázódnak■? az emberek. — Ezek szerint sikerült közmegelégedésre pótolni a vasutat? — Azt azért nem mondhatnám — válaszolta. — A délutáni járat, amely Ecseg- falván át Dévaványáig közlekedik mindig zsúfolt. A kísérleti telep dolgozói, de különösen a tüskésiek már nem egyszer lemaradtak. A dévaványai vasútállomáson vártuk be az ominózus autóbuszt. Rövid egymásutánban három kocsi érkezett. Való 'gaz. nem jutott mindenkinek ülőhelv. de azért, aki utazott már a martfűi, tiszasülyi vonalon, nem lepődik meg ekkora tumultus láttán. — Nem is az a legnagyobb bajunk, hogy zsúfolt, inkább az a probléma, hogy drága az új közlekedési eszköz — mondta az egvik idősebb asz- szonv. — Duplájába kerül így az utazás. Egv fiatalember más véleményen volt: — lói van ez így. nem hiányzik az a füstös — szólt oda. gyár is belterjes gazdálkodást űz; nagyterjedelmű gyümölcsösök, szőlők, zöldséges kertek mindenütt. Művelt, szorgalmas, derék nép lakja ......A szolnoki gyümölcs é s zöldség konzervek, gyümölcs ízek keresett cikkek külföldön. A márkás tisza- vidéki búzából készült liszt egy részét már Szolnokon feldolgozzák a szolnoki tésztagyárban. A szolnoki tarhonya, csigatészta, kockatészta, finom metélt és két- szersült nagy közgazdasági jelentőségű exportcikk. A Szolnoki Húskonzervgyár a nagy végóhíd mellett alig győz a keresletnek eleget tenni. A Zagyván lévő hajógyárban a gyógyulást kereső hajókat. tatarozzák és nagyobbítják mellette a téli kikötőt. A városban mindenütt aszfaltos utcák, gépkocsi gépkocsi után. Nagyszerű egészségügyi és kulturális intézmények. A boltokban a szokottnál is élénkebb élet. Sok az idegen, mert most van a rendes őszi szolnoki árumintavásár. Szolnok most is kitett magáért. Az állandó kiállítási épület feltünteti Szolnok múltját, de megmutatja azt is, amit a szolnoki gazda termel és a szolnoki iparos feldolgoz. De itt vannak a jövendő reménységei: a szolnoki kertészeti és az ipariskolák növendékei. Üj ötleteik eredményeivel büszkélkednek a kiállításon. A szolnoki múzeumban a szolnoki művészet fejlődése látható Pettenkoffentől kezdve, de külön kiállítása Van a jelen művészeinek is. A könyvtárban legnagyobb részt eredetiben látható a Szolnokra vonatkozó okmánytár. Látszik mindenütt, hogy a városban művelt, szorgalmas, derék nép lakik...” S ezek után induljunk sétára ma Szolnokon. Hogyan — miképpen változott e város, mivé lett az elmúlt évtizedek során. Dr. Kőszegfalvi György — Annak, aki keveset utazik persze hogy nem, de járna csak naponta Dévaványá- ról Kisújszállásra az orvoshoz, majd megtudná. — zárta le dühösen az asszony a vitát. Rázsó Sándor, a Volán 7- es sz. vállalatának gépkocsi- vezetője mosolyogva hallgatta a szóváltást. Látszott rajta naponta többször tanúja hasonlónak. — Nem szoktak még hozzá a buszhoz az utasok, az a baj. A vonat valóban levegősebb lehetett, mód volt rajta kis „kaszinózásra”, munka után röpke ultipartira. Kényelmesebb tempót diktált a vonat. Az autóbusz gyorsabb és akik messze laknak az állomástól, azok így jobban jártak. — Egyébként három kocsink jár Kisújszállás és Dé- vaványa közt. Két másik járat is végighalad ezen az útvonalon. Pénteken, szombaton és hétfőn, mikor legtöbb az. utas két segítő járat is elindul. Az állam nem tarthatja fenn. tovább a gazdaságtalan vasútvonalaidat. Nem a kisújszállás—dévavánvai az első. amelyik megszűnt. Másutt sem fogadta egvértelrrű helyeslés ezt a döntést az utasok körében. Mivel lehelne megnvugtatni a zúgoló- dókat? Érvelhetnénk azzal hogy lobban jár ígv a népgazdaság. több pénz marad a közös zsebbe — még akk^r is. ha a buszon utazóknak mélyebbre kell nyúlni a sajátjukba. És az így megspórolt forintokból a most pa- naszkodók is részesülnek. — palágyi — Többszörösen meghiúsult kivitelezési határidők után végre már a benépesítéshez szükséges előkészületeken dolgoznak Zagyvarékason a Béke Tsz szakosított sertéstelepén. Sorra-rendre fertőtlenítik az üzemépületeket, amelyek fűtőrendszerét is e napokban próbaüzemeltetik. Várhatóan a jövő hét elején telepítik az új kombinátba a tsz anyakocáit. amelyek szaporulata népesíti majd be a telep üzemépületeit. — A díjbevételek is ennek megfelelően alakultak: az 1970-es évhez képest a bevételek 23 millió forinttal növekedtek. Ebből a legnagyobb részt a különböző szövetkezetek fizették — 97.5 milliót —, az állami vállalatok fizetése 18.5 millió, a lakosságé 54.5 millió forint volt. A filléres tételekből > összetevődő utasbiztosítás — megközelítette a négymilliót, míg a tanulóbaleset biztosítások befizetései meghaladták a félmillió forintot. Ez utóbbi szerint — körülbelül 75—80 000 tanulónak van biztosítása megyénkben. Kimagaslóan növekedett a kötelező gépiárműbiztosítá- sok száma (86 százalék) — 1970-hez viszonyítva. E konstrukció alapján például jeNem túlzás így nevezni a sertéstartás e modern műhelyeit. Az állatok egész életritmusát üzemszerű automatikávai vezérlik, szabályozzák, különféle te- nyésztési-hizlalási követelményeknek megfelelő programozással. Az évi 7 ezer árusertés kibocsátására alkalmas — AG- ROKOMPLEX-rendszerű — sertéskombinát teljes üzemi felügyeletét. kiszolgálását mindössze huszonkét ember látja el. lenleg 222 embernek fizetnek — rokkantság matt — havi járadékot, 600 000 forint ösz- szegben. Az autótulajdonosok egyre inkább megértik: a kötelező gépjárműbiztosítás mellett szükség van a CASCO biztosításra is, mivel az előző alapján csak a másoknak okozott kár térül meg. míg a saját kár összegét csak a CASCO alapján kaphatják meg. Így például a CASCO alapján Cs. Gv. iász- dózsai lakos több mint 51 ezer: kötelező biztosítás alánján K. A. szolnoki gépkocsi- tulaífjonos nvntegy 30 °Q0 forintot kapott: — T. Cs. ugyancsak mesyeszékhelvi lakos családjának pedig több mint 70 000 forintot fizetett ki a biztosító. Hungarocell hőszigetelésú könnyűpanelből épült. A rékasi sertéskombinát. Képünkön a párosává1 sorakozó takarmánysilók láthatók. Ezekből gépi úton — szabályozott időközi adagolással — jut az állatok elé a tápanyag. Hogy az mindenkor a sertés fejlődési igényének legkedvezőbb minőségű legyen, arról a tsz saját takarmányüzeme gondoskodik. dosította ezt a konstrukciót, mely az idén január 1-én lépett életbe. A változtatás lényege, hogy több kategóriában differenciáltabban állapították meg a biztosítási díjakat. Míg tavaly a megye valamennyi gazdasága rendelkezett biztosítással, jelenleg tizenötnek nincs növény- termesztési, — hatnak pedig semmilyen biztosítása. Holott a Minsztertanács legutóbbi határozata kimondja: ár- és belvízkár jövőben csak bztosltás alapján rendezhető. Gépjárművezetők figyelmébe: itt a gyorsított kárrendezés Az Állami Biztosító idei terveit ismertetve a megyei igazgató elmondta: emelni akarják a biztosítási kultúrát, elérni a gyorsabb ügyintézést. — Természetesen a számszerű növelés is céljuk így például 7—8 százalékkal a lakás biztosítások számát. Március 1-től a CASCO-nak újabb válfajai kerülnek bevezetésre: a takarékszövetkezeteknél cél, hogy mind több kölcsönfedezeti biztosítást kössenek: az üzemekben. vállalatoknál a törzsgárda fokozottabb megbecsülését jelentheti a hűségjutalom jellegű életbiztosítás megkötése. Az idén a valutabeválto helyeken a külföldi állampolgárok baleset és poggyász biztosítást is köthetnek magyarországi tartózkodásuk idejére. Valamennyi géoko- csitulajdonos örömére szolgálhat, hogy bevezetik a gépjárműveknél a gyorsított kárrendezést. Vagyis tízezer forint kárig — a kárszakértővel való megegyezés után — a biztosító készpénzben, azonnal kifizeti a térítési összeget. Tájékoztatója végén dr. Dobos István az újságírók kérdéseire válaszolt. V. V. (Folytatjuk) Nosztalgia? Vagy jogos panasz? Szolnok a sajátos magyar városfejlődés egyik jellegzetes példája. önmagában már ez a körülmény széles teret ad a vizsgálódásra. Az elmúlt évtizedek változásai talán e városban jelentkeznek a legszembetűnőbben. Itt tudjuk a legérzékelhetőb- ben feltárni a fejlődés ellentmondásait és negatív vonásait is. Mielőtt a mát vizsgálnánk, vessünk egy tekintetet a múltba. Dr. Elek István városi főorvos. 1931-ben előadást tartott az akkori országos mér- nökegyeletben Szolnokról. Előadását ezekkel a szavak- kel zárta. a rengeteg szarvasmarha, ló és juh a buja zöld füvet legeli. Az Alföld földművelése nem függ többé annyira az időjárás szeszélyétől, mert az esőtelen nyárban a fel- duzzasztott folyóból elegendő vizet kap a gazdálkodó bármikor, hiszen a magyar Felső-Tisza vidékén nagyszerű völgyzáró gátakat építettek és a Tisza bőséges vize nem szalad el haszontalanul. Amérikai telefonon felhívja a szolnoki öntözőmű felügyelőség a visói felügyelőséget: Testvér! Küldjétek vizet — és jön a víz. A vízparton mindenütt látjuk a bízbőség áldását. Nemcsak a testvér bolgár, de a tanítvány maM, I. N. Zs. Sokan kőinek biztosítást — Hart járadékra 600 ezer forint — Csak a na^y vállalatokat nem érdekli Határozott a Minisztertanács Sajtótájékoztató az ÁL ami Biztosítónál Jelentős eredményekről, az Állami Biztosító további feladatairól tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtó munkatársait Szolnokon dr. Dobos István megyei igazgató. — A biztosítási kultúra, amely a lakosság előrelátó gondoskodásának, a családdal szembeni felelősség tudatnak is bizonyos fokmérője, megyénkben 197Í-ben is számottevően fejlődött — mndotta az igazgató tájékoztatója elején, majd beszámolt'arról, hogy a megye összlakosságának több mint 40 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással. Ha a keresőképes lakosságot vesz- szük alapul, akkor ez a százalékszám eléri a hatvanat. Nőtt a díjbevétel Népszerű a CSÉB A lakosság körében a legnépszerűbb a CSÉB biztosítás, összesen több mint 94 ezer tagja van. Itt is inkább a korszerűbb formák iránt nyilvánul meg nagyobb érdeklődés, mert azután már kórházi ápolási térítés, magasabb rokkantsági kártérítést kaphatnak a biztosítottak. A családi ház biztosítás ' elterjesztésében — megyénk 1970-ben az országos átlag alatt volt, tavaly a szűkebb pátriánkban lévő mintegy 141 ezer család' házból megközelítőleg 70 ezerre már kötöttek biztosítást. A kisipari szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek valamennyien rendelkeznek biztosítással, az állami vállalatok 70 százaléka úgy szintén. Érdekes, hogy éppen a legnagyobb üzemeknek — és talán a legveszélyesebbeknek is — mint például a Hűtőgépgyár. a vegyiművek, a kőolaj, a Volán stb. nincs tűzbitosí- tása. Térítés a termelőszövetkezeteknek Károkra tavaly összesen mintegy 114 millió forintot fizettek ki. Ebből a legtöbbet — 79 milliót a termelő- szövetkezetek kapták. így például a rákóczifalvi Rákóczi Tsz több mint 4.5 millió, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz mintegy 3 millió, a kőtelki Ady Tsz 1.7 millió. a Kunszentmártoni állami Gazdaság 1.5 millió forintot. Az országosan jelentkező nagyarányú mezőgazdasági károk 4 év átlagában 1 milliárd 400 millió díjelégtelenséget okoztak. Ezt már nem lehetett tovább növelni, — ezért a biztosító tavaly mó-
