Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
Ara: 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZÓIM vnt<s PHOitrÁRjAt fttrisoijtmK XXIII. évi. 17. sz.1972. januar 21., péntek. Megyénk nagyobb szerepet kap a szénhidrogén kutatásban A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem idei tervéről Felkerestük dr. Vándorfi Róbertét, a Nagy alföldi Kutató és Feltáró Üzem igazgatóhelyettesét és az idei kutatási és feltárási programról érdeklődtünk tőle. Beszélgetésünk alatt az alábbiakról volt szó: — Az idei kutatási és feltárási tevékenységnek van-e valami új vonása a korábbi gyakorlattal szemben? — Az 1972. évi kutatási és feltárási tevékenység — az előző évek gyakorlatától eltérő — új elvekre épül. Ennek meghatározó tényezője, az, hogy a szénhidrogénkutatás és feltárás finanszírozási rendje megváltozott. A munkavolument szigorúan körülhatárolja az évenként megállapított költségvetési, gazdálkodási keretösszeg. Más szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy munkánkat nem az optimális kutatási-feltárási lehetőségek és a rendelkezésre álló berendezés-kapacitás, hanem a költségvetési előirányzat és a feltárási alap összege határozza meg. .— Pénzben kifejezve mit jelent ez, mennyi az üzem teljes évi pénzügyi keretszáma? — Nyolcszázharmine millió forint. Az új pénzgazdálkodási módszer egyébként alapvetően megváltoztatja az eddigi geofizikai, geológiai és fúrásműszaki-technoiógiai tervezési módszereinket. A tervkészítés során egymás ellen ható igényeket kell a lehetőségek keretei közé szorítanunk. — Terveznek-e az idén az ismert területektől távoli kutató fúrásokat? — Igen. Ennek oka az, hogy a sokoldalú elemzés alapján szükségessé vált távlati terveinket is jó előre megalapozni. Már a szeizmikus előkutatás stádiumában geológiai, geofizikai alapfúrásokat mélyítünk olyan nagy kiterjedésű, de jelenleg még ismeretlen területeken, amelyek az elkövetkező évek munka területei lesznek (például Heves, a Jászság, a Nyírség). — Az idei tervben hány lefúrandó méter és hány lefúrt kút szerepel? 169 ezer méter, azaz 90 lefúrt kút és 548 rétegvizsgálat. — A fúrások jellege és földtani céljai szerint milyen területek jönnek számításba idei munkájuk során? — A geofizikai alapfúrások célja a még ismeretlen területeken a szeizmikus előkutatás támogatása földtani alapadatokkal. A Nyírségben Nagyecseden mélyül ilyen alapfúrás. Több alapfúrással kutatjuk a jászsági területet és a Heves—Eger közötti területet: Szihalom, Kömlő, Tarnabod térségét. — A szerkezetkutató fúrások célja a szeizmikusán kimutatott szerkezet földtani-szerkezeti viszonyainak kimutatása és egyben új szénhidrogéntelepek felfedezése. Összesen 13 szerkezeti indikáción 16 fúrást mélyítünk. A Dél-Alföldön a Szeged mellett új szerkezeti fe- rencszállási, kelebiai. Békésben az endrődi, hunyai, med- gyesbodzási és a már ismert előfordulásoktól keletre lévő Tótkomlós—K-i, Mezőhegyes—K-i, Végegyháza— K-i, indikációkat kutatjuk. A Közép-Alföldön Abony, Kunszentmárton, Öcsöd környékén, a Duna—Tisza közén Kunszállás, Bugac-Nyu- gat, Orgovány—Dél környékén kutatunk új szerkezetek után. — A felderítő kutatófúrások célja a már felfedezett szénhidrogéntelepek hozzávetőleges kiterjedésének és tereptani viszonyainak megismerése. Ezen gyakorl^+i jelentőségű kutató tevékenységre fordítjuk a legnagyobb volument a kutatáson b°'”' (36 000 métert). A szegedi medencerészben Kelebián és a makói árokban (Makó—2) fúrunk sekély, és nagy mélységű fúrásokat. Békésben Kaszaper—Dél és Endrőd kőolaj- és földgáztelepeit de- derítjük fel. A Duna—Tisza közén Bugacon további négy fúrással nyomozzuk tovább a kőolajtelepet. A Közép-Alföldön a Fegyvernek—Keleti és Surján környéki telepeket kutatjuk meg újabb felderítő fúrásokkal. — A lehatároló kutatófúrások célja a szénhidrogéntelepek kontúrvonalainak, pontos kiterjedésének és készletének megállapítása. Ezen tevékenységünk zöme két helyen összpontosul. Az egyik a jelentős készletű fe- rencszállási földgáz- és kőolajtelepek lehatárolására irányul, amelynek elsősorban az ad nagy jelentőséget, hogy az algyői kőolajmező közelében lévén, gyorsan bekapcsolható a termelésbe a kutatás lezárása után. 1972-ben ott négy kutatófúrást tervezünk lemélyíteni. A másik fő terület a kisújszállási földgázmező nyugati része, amelynek lehatárolásához öt kutatófúrást mélyítünk le. Néhány ilyen jellegű kutatófúrás lemélyítését. tervezzük még Demjén—Keleten és Nagykörűben. — A részletező kutatófúrások telepítéséhez elegendő indokot a jelenlegi kutatási és pénzügyi viszonyok mellett nem találtunk és így csak egy 1971-ről áthúzódó Demjén—Kelet-i fúrás tartozik ebbe a kategóriába a kutatófúrási terven belüL S. B. Két utasás kosait Hetekig tart a héesi per KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3, OLDALON 1IRI-K - TUDÓSÍTÁSOK - 1HK1.K — TUDÓSÍTÁSOK Fehér Lajos a MOM-ban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- pa, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Jávor Ervinnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének társaságában csütörtökön a Magyar Optikai Művekbe látogatott. Poseh Gyula vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a gyár tavalyi eredményeiről és feladatairól. Részletesen ismertette a műszaki fejlesztési terveket, valniint a vállalat vidéki ipartelepítési programját. Bárány Tamás kapta a Gábor Andor-díjaí Csütörtökön a Magyar írók Szövetségében adták át a Gábor Andor-díjat. A kétévenként odaítélendő díjat ezúttal — a Gábor Andor bizottság és az írószövetség *tkársága együttes döntess alapján — Bárány Tamás kapta. Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára bensőséges hangulatú ünnepségen — méltatta Bárány Tamás írói pályáját, elkötelezettségét a mai témák ábrázolásában, majd átadta a díjat. Agancsos sztárok A külföldi vadgazdaságok „sztárja lett a híres gyulaji dámszarvas. A csehszlovákiai, szovjetunióbeli, jugoszláviai, lengyelországi és ausztriai vadgazdaságok mintegy 100 dámszarvast vennének át az állomány felfrissítésére, A gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban jelenleg Csehszlovákia részére fogják be az igen óvatos vadakat s eddig 18 dámtehenet és borját sikerült foglyul ejtenL Húsz—huszonnégy gyulaji dámszarvast szállítanak rövidesen gépkocsin a Prága melletti vadgazdaságba» Cserébe muflonokat kapott a Budavidék! Erdő és Vadgazdaság, „Meghízott” a Balaton jege Néhány nap alatt „meghízott” a Balaton jege és különösen a partmenti sávokon erős a jégpáncél. Balatonfü- reden a móló közelében, csütörtökön megnyílt az idegenforgalmi hivatal fakutyakölcsönzője. A móló környékén előkészített sima pályán kiváló alkalom nyílik az egykor divatos, de újabban jobbára csak Balatonfüreden használt téli sport- és szórakozóeszköz használatára, A Balaton, amely sokáig várakoztatta a téli sport híveit, Balatonfüred. Balatonalmádi, Siófok és Keszthely partjai közelében megelevenedett korcsolyázóktól, s csütörtökön kifutottak az első jég- gítorlások & Döntés előtt sok-sok család A lányok pályaválasztáMa: Jövőheti rádió és tv műsor * Tarka-barka Albérlő — disznónyájjal Antigoné köszöntése A tervezés biztosíték Súlyos baleset a kazánházban Körmönfont feszültség Szibéria tájain sának lehetőségeiről, a nők továbbtanulásának helyzetéről tartott tájékoztatót tegnap Tóth Tibor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának ülésén. A téma aktuális, hiszen a következő hetekben sok-sok családban el kell dönteni, hol tanul tovább, illetve milyen pályára lép az általános iskolai vagy középiskolás gyerek. Pályaválasztáskor három tényezőnek jut fontos szerep; milyen képességgel rendelkezik a tanuló, a szülő hova szánja őt (ez nem esik mindig egybe a gyerek elképzelésével jövőjéről) és milyen lehetőségek vannak a továbbtanulásra, a képzésre. A gimnáziumok elsősorban a jóképességű, az egyetemeken, főiskolákon tovább tanulni szándékozó diákokat várják és őket hozzá is kell segíteni — gondolva a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeire —, hogy oda is kerüljenek. A gimnáziumok, szakközépiskolák első osztályaiban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 65 százalék, jóval magasabb, mint az országos arány, mely 43 százalékot tesz ki. Megyénkből az egyetemeken, főiskolákon tovább tanulók között 61—62 százalékot képviselnek, az országos 39 százalékkal szemben. Ezt' az arányt a jövőben is tartani szeretnénk, sőt még egy kicsit növelni is — hangsúlyozta Tóth Tibor. Előadásához a karcagi, törökszentmiklósi és a tisza- föddvári népfront nőbizott- tágok képviselői szóltak hozzá, részletesen ismertetve saját tapasztalataikat a témával kapcsolatban. Napirenden az élelmiszergazdaság Tervismertető tanácskozás Szolnokon és Karcagon Ma Karcagon, a tájhoz tartozó termelőgazdaságok és élelmiszeripari vállalatok vezetőivel tanácskozik a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a tsz-szövetség. Tegnap Szolnokon ugyanilyen összetételű hallgatóságnak Csorna János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője ismetette az élelmiszergazdaság terveit. Csorna János előadásából kitűnt, a megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a megalapozott haladás esztendeje lesz 1972. is. Alapvető a gabonatermesztés fejlesztése Ebben az évben alapvetőnek tekintik a gabonatermesztés fejlesztését. Nem a vetésterület növeléséről van szó elsősorban, bár a megyében ebben az évben ezer holddal több a búzavetés a tavalyinál. A terv az átlagtermés emelésével számol. Tavaly a megye termésátlaga kukoricából és kalászosokból is alatta maradt az országos hozamnak. Az előirányzat azt rögzíti, hogy ebben az évben a megye érje el búzából a hektáronkénti 28.5, kukoricából a 35.5 mázsa átlagot; Elgondolás szerint nagyot kell lépni a keveréktakar. Országos közmű térkép készül Térkép készül az ország helységeinek közműhálózatáról. Ez lesz az első ilyen „tükör” a földalatti létesítményekről. Hiánya egyre több kellemetlenséget és kárt okoz a lakosságnak s a különböző szerveknek, beruházóknak. Gyakran elvágják a csöveket, a vezetékeket a földmunkák során. Az első közmű térképet Szombathelyről készítik el a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat szakemberei. Nagy apparátussal és költséggel 1973 végére készül el a vasi megyeszékhely földalatti „világának” térképe. Másutt is hasonlóan nagy munkával és kiadással jár ez a tevékenység, a rá- költött forintok azonban hamarosan visszatérőinek. A szombathelyi térképkészítés szolgál majd mintául a többi helység hasonló munkáihoz, many gyártásban. — A cél, hogy az üzemek 50 százalék- • kai növeljék teljesítményükét. Szolnok megyében is meg vannak a feltételei a cukorrépatermesztés fellendítésének. Már ebben az évben megalapozzák, hogy a cukorgyár körül kialakuljanak a répatermesztő gazdaságok. Szólt Csorna János az olajos növények, a dohány, a zöldségfélék termesztési feladatairól is. Az állattenyésztés 1972-i céljairól szólva jelentette be, hogy január 1-ével életbe lépett a nőivarú szarvasmarha vágá. si korlátozása. Az országban és a megyében is a szarvasTáborban az eszperantisták A nyáron két nagy nemzetközi eszperantó tábor nyitja meg kapuit a Mecsek hegyei között: Sikondán a szocialista országok eszpe- rantista úttörői találkoznak, Abaligeten pedig a világ minden részből érkező esz- perantista természetbarátok ütnek majd tábort Az eszperantó világszövetség felhívására február utolsó hetét a barátság nemzetközi hetévé nyilvánítják, amelyet a népek közötti egyetértés és közeledés ügyének szentelnek. Ehhez kapcsolódik az immár hagyományos pécsi farsangi eszperantó bál, amelyen külföldi vendégek is részt vesznek, marha és a tehénállomány növelését tervezik 1972-ben. Ne épüljenek irodaházak A hallgatóság megismerkedett az idei beruházási elgondolásokkal is. A megye; élelmiszergazdasága 1972-ben 25 kilométer bekötőutat kap: állami költségvetésből. Két-/ százhúsz hektáron' telepítenek erdőt és fásítanak, 320 . hektáron cellulóznyár telepi-. tés, 50 hektáron közületi fásítás lesz. Meliorációs beruházások támogatására 54 millió forintot kapott a megye. A gyepgazdálkodás ösztönzésére 5 milliót, a sütőipar költség- vetési támogatására 4 millió forintot. A terv előírja, hogy az idén új irodaházat, széli- házat ne építsenek a megyében, és hogy jelentősen csökkenjenek a befejezetlen építkezések. Az országos átlag fölött Csorna János elmondta; 1972 feladatai illeszkednek a IV. ötéves terv előírásaihoz, a mezőgazdasági üzemek középtávú terveihez. A megye termelőszövetkezetei 6 százalékkal az országos átlag fölött tervezték a termelési érték növelését 5 évre. Ezzel szemben a megyei tervelőirányzat 60 százalékát éri csak el a cukorrépatermesz- tés üzemi programja, a zöldségféléknél pedig még az 50 százalékot sem. Nem helyeselte az előadó azt sem. hogy az építőipari tevékenység, mintegy 30 százalékos visszafejlesztését tervezik az üzemek. Azzal viszont egyetértenek a megyei vezetőtestületek, hogy az élelmiszeripari feldolgozás csaknem négyszeresére, a fafeldolgozás mintegy két és félszeresére emelkedjen öt év alatt. Mindezeknek már 1972-ben éreztetniük, kell hatásukat. S annak a törekvésnek is, hogy az élelmiszergazdaság is visszatérjen a beruházások megfelelő — lehetőleg két éves — előkészítéséhez, és azután a gyors megvalósításhoz. ^ B, Ü< HÍ KliK' — TIIXKSIIASUK — .HÍREK
