Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
XXIII. évi. 16. sz. 1972. január 20., csütörtök. Ara: 80 fHlér Előkerül-e ismét a „nagy kalap?“ A kérdés — ilyen megfogalmazásban — inkább csak a szakembereket érdekli, akik — talán hivatalból is optimistán — reménykednek: a nyereségrészesedés közelgő felosztását végre nem az egyenlősdi, hanem a ki- nek-kinek végzett -munkája szerinti differenciálás jellemzi majd. Mondom: a szakmeberek remény ekednek, akiket pedig ez a kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockáztatnám — a legjobb esetben is közömbösek. A nyereségrészesedés gyakorlati felosztását végző vezetők már régen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anyagi juttatás szétosztásában a „mindenkinek egy keveset” elv érvényesítése okozza számukra a legkevesebb fejtörést, a legkisebb kényelmetlenséget és gondot. Akik pedig kapják ezeket a juttatásokat — a munkások és alkalmazottak — szintén belenyugodtak már: nincsen jobb és mégjobb, rosszabb, és mégrosszabb munkás, alkalmazott; én is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs miért gondolkodni azon, hogy én vajon miért kaptam kevesebbet, mint a másik. Nem túlzás, ha azt írom: az egyenlősdi, a „nagy kalap” szemlélet nálunk már-már vívmánynak tűnik. Senkit nem lehet — és úgyszólván nem szabad — megsérteni azzal, hogy mínusz ötszáz, ezer vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minőségét. I tt van egy közeli példa: a pedagógusok tavalyi bérrendezése, amelynek során szintén meghirdették a differenciálást, s ami azért nem bukott meg, mert a differenciált béremelésre jóval kisebb összeget fordítottak, mint az egyenlősdi alapján való szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is elhangzott a tetszetős érv: hogyan, milyen alapon lehet elbírálni egy olyan sajátságos szellemi tevékenység minőségét, hatékonyságát, mint a pedagógusok munkája^ Minden más munkánál, foglalkozásnál pedig megtalálható az a szubjektív meggyőződés, amely szerint „én is dolgoztam annyit, mint a másik, én sem végzek kevesebbet, vagy rosszabb munkát, mint a mellettem lévő”. A főnök, a munkahelyi vezető dolga lenne felülbírálni ezt a szubjektivizmust, ám a vezetők jó része így gondolkodik: „miért éppen én döntsék; miért éppen én minősítsék; miért az én döntéseim szüljenek rossz hangulatot, torzsalkodást; miért én vállaljam ezért a rossz hangulatért a felelősséget, és annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyereség szétosztásánál az esetleg méllőzöttek veszik a munkakönyvüket és elmennek egy ggásik gyárba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, adjunk mindenkinek, . illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szerződés, vagy a törzsgárda szabályzat mechanikus szabályai előírják. E nnek a vezetői gondolkodásnak — és gyakorlatnak — milyen hatása van a közvéleményre, arra jellemző példát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkásokkal művezetőkkel beszélgettünk éppen a differenciálás elvéről és gyakorlatáról. A munkások hadakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idézett érveket hangoztatták. Amikor a munkásoktól kérdeztem: ők vajon vállalnák-e a beosztottak munkájának, munkahelyi magatartásának személy szeritfti értékelését és ennek az értékelésnek anyagi konzekvenciákban történő érvényesítését, kivétel nélkül azt válaszolták, hogy nem vállalnák! S következtek ismét a jól ismert érvek: miért legyek én a rossz ember, miért rajtam csattanjon' az ostor? A z egyenlősdi: közhangulat. Bonyolult társadalomszociológiai feladat lenne, annak kiderítése, hogy miként. milyen hatások, összetevők eredményeképpen alakult ki. Az igazság az, hogy tulajdonképpen senki nem akarja, nem kívánja, nem érvényesíti a „kinek-kinek munkája szerint” elvet. Arra már volt példa, hogy 'súlyos fegyelmi vétség, vagy bizonyos munkajogi rendelkezések látványos megszegése miatt kizártak valakit a nyereségrészesedésből. Arra viszont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyilvánvalóan hanyag, megbízhatatlan munkája miatt zártak volna ki a részesedésbőL A „nag^ kalap”, amelyből mindenki egyformán — vagy csaknem egyformán — részesül, ma is létezik; a „nagy kalap” kényelmes, biztonságos kockázatmentes és ugyanakkor — veszélyes! Veszélyes, éppen kockázatmentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedésnek és mindenfajta anyagi juttatásnak éppen az ösztönző hatását torpedózza meg és ily módon a jól dolgozókat, a kiváló és lelkiismeretes munkásokat egyszinten, azonos módon minősítik á hanyagokkal, a lelkiismeretlenekkel. Mi sem természetesebb, hogy egy ilyen „ösztönzési” gyakorlat láttán a kiemelkedő teljesítményt nyújtók előbb-utóbb rádöbbennek, hogy lehet lazítani; nem érdemes „hajtani”, hiszen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolyanok vagyunk, mint a gyenge, vagy mint a látszatteljesítményeket produkálók. Ennek a veszélynek az elhárítását nem lehet törvények, rendeletek segítségével megoldani. S ilyen értelemben a differenciálás végső soron lelkiismereti ügy. B eszéltem vezetőkkel, akik azt vallják, hogy öt rossz munkás még mindig iobb, mint egy hiánvzó munkás. A'm nem tudok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg, jobb? V0 c& Sikeres zárszámadás a túrkevei Vörös Csillagban A TOT főtitkára is gratulált a tsz-nek (Tudósítónktól) Túrkevén az ország első termelőszövetkezeti városában is megkezdődtek tegnap a zárszámadó közgyűlések. A 11 ezer holdas Vörös Csillag Termelőszövetkezet hatszáz tagja, a város filmszínházában gyűlt össze, hogy megvitassa az elmúlt esztendő eredményeit. Sokat javultak a termelés technikai feltételei is. Az elmúlt két évben pl. csupán traktorokra 6 millió forintot költöttek, a természeti viszonyok azonban nem kedveztek a gazdálkodásnak. Tavaly 126 milliméterrel kevesebb csapadékot (402 millimétert) kaptak földjeik, — mint a sok évi átlag. Az, hogy mégis sikerült eredményesen zárni az 1971-es évet, a fejlett agrotechnikának, és a tagok dolgos kezének köszönhető. Melyek ezek > az eredmények? A kalászosok és a kukorica termésátlagai messze meghaladták a tervezettet. Búzából 20 4 (terv 16). tavaszi árpából 19.4 (14), őszi árpából 16.1 (12), kukoricából 26.7 mázsát (23) takarítottak be egy holdról. A borsó, a cukorrépa, a silókukorica és a kender termésátlagai, ha nem is sokkal, de elmaradtak a várttól. Munkájuk hatékonyságát még jobban mutatja, A termelés alapjait szolgáló eszközök a következőképpen alakultak: az állóeszközök értéke több mint 3 millió forinttal nőtt. a forgóeszközök értéke 175 ezer forinttal csökkent 1970-hez képest. A termelőszövetkezet „1971-ben egy tapasztalt kollektíva indult harcba — azért, hogy mindnyájunk hasznára, a természettől minél többet csikarjunk ki” — mondta vezetőségi beszámolójában Szurcsik István, a tsz elnöke. — „Tagjaink általános és szakmai műveltségi szintjének emelése kezdi meghozni gyümölcsét.” ha figyelembe vesszük, hogy az élőmunka felhasználása 5 ezer munkanappal csökkent, a gépi munka felhasználás pedig nőtt. H Az állattenyésztésben nem sikerült olyan eredményeket elérni, mint á növénytermesztésben. mert a technológia kiforratlanabb és takarmányozási gondokkal is küzdöttek. „Az utóbbi 5 éVben kialakult állattenyésztésünknek az a képe, amit az elkövetkezendő években megtartunk.” Négyezer tehénre alapozott szarvasmarhatartás. melynek fő célja a tej és hús előállítás. Az ezerötszáz anyajuh-állományra alapozott juhtartás fő célja a húsértékesítés. — Azonkívül, hogy a népgazdaságnak fontos érdekei fűződnek az állattenyésztéshez, e szerkezet kialakításinál fontos szempont volt az is, hogy az állattenyésztés nélkül kisebbek lennének a növénytermesztés eredményei. tiszta vagyona 1971-ben 7 millió 500 ezer forinttal nőtt. és eléri a 84 millió forintot. Mi sem mutatja jobban, hogy a túrkevei Vörös Csillagban jól forgatják a pénzt, mint az, hogy a növénytermesztésben minden ezer forint ráfordításra 1241 forint halmozott termelési érték jut.. Igaz, az állattenyésztésben ez az összeg 969 forint, de 1970-hez képest ez 67 forintos emelkedést jelent. Jól tudják nemcsak a vezetők. de a tsz tagjai is, hogy az arányos növekedés a jövő alapja, a biztonsági tartalék. Ennek képzését 1965-ben kezdte meg a tsz, akkor 900 ezer forintot helyeztek a biztonsági alapba. Ma pontosan tízmillió forint a biztonsági tartalék. Ennek birtokában nem félnek — egy esetleges aszályos vagy belvizes esztendőtől, könnyebb a piac áringadozásaitól függetleníteni a gazdálkodást, nem kell hitelt felvenniük és a tartós betét ráadásul még kamatot is biztosít. Emellett megnöveli a biztonságérzetet is. és morális hatása szinte felmérhetetlen. Nőtt a tao'ok jövedelme Ahogy az alapok nőttek, úgy nőtt a tsz tagjainak jövedelme is. Évekkel ezelőtt elhatározták, hogy 3 százalékkal emelik minden évben a jövedelem szintet. Ez most, 1971-ben is sikerült. Részt vett és feszólalt a közgyűlésen dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára. — Véleménye szerint a tsz kihasználta a kedvező gazdasági és politikai lehetőségeket. Ezért gratuláció illeti meg a tagságot és a vezetőséget. „Nem értek váratlanul az itt hallott eredmények, — mondta —1 mert tudom, hogy a túrkevei Vörös Csillagban egyre magasabb technikai színvonalon, szorgos, lelkiismeretes emberek dolgoznak.” Gyulai György Pályázattal döntöttek Kik kaptak a 4d m Idából (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Tanács rendelkezésére álló, 5 évre szóló, 45 millió forintos szolgáltatásfejesztési alapot, széleskörű pályázat útján osztották el az érdekelt vállalatok és ktsz-ek között. A tanács anyagi támogatásban azokat részesítette, akik a negyedik ötéves tervben jelentősebb fejlesztési programot terveztek, a kivitelezéshez számottevő saját erőt biztosítottak. A pályázatra beérkezett 68 pályamű közül, 30 terv végrehajtásának támogatását szavazták meg. Az ösz- szeget arányos elosztásban, a gépkocsi szervizhálózat fejlesztését, az elektromos háztartási eszközök javítását, a lakáskarbantartás bővítését. valamint a textil- tisztító hálózat szélesítését szorgalmazó szervek kapták meg. A 45 millió forintos tanácsi alapból részesülő vállalatok, szövetkezetek saját ércből, több mint . 100 millió forint beruházási összeget teremtettek elő. A széleskörű pályázat eredményeként már az idén > jelentős előrelépés lesz: a fejlesztési alapból másf(él milliót a gépkocsojavítóhálózat bővítésére, ugyaneny- nyi összeget a háztartási gépjavítás fejlesztésére fordítanak. Megközelítően 2 milliót a gépkocsi javító- lakáskarbantariás szélesbé- sére. A GELKA a rendelkezésére bocsátott öt és fél millió forint fejlesztési alapból és saját pénzeszközeiből főleg a megye 7 városában alakítja ki a kulturált, gyors javító szolgálatot. A szolnoki vasipari vállalat üzembe helyezi új motorkerékpár szervizszolgálatát. A Patyolat Vállalat két új szalont' nyit Szolnokon, amelyekben a korszerű, gyorsmosást, tisztítást vezetik be. A megyében öt év alatt 135 millió forinttal növekszik a lakossági szolgáltatások értéke, s megközelíti a 400 millió forintot. Kennedy nyilatkozata Springer-botrány KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Hatmillió forint traktorokra Jól forgatják a pénzt ll k — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -- TUDÓSÍTÁSOK - - HÍREK Pártmunkásküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártmunkás küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője — és Nagy Tibor, a párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. Karinthy Frigyes síremlék Szerdán a Mező Imre úti temetőben felavatták Karinthy Frigyes új síremlékét. Az álló bronzalakot — Borsos Miklós K^ssuth-díjas szobrászművész alkotását — a Fővárosi Tanács adományozta. Az avató ünnen végén dr. Benedek István író méltatta a nagy író munkásságát, emberi helytállását, következetességét, etikáját, A családtagok, írótársak, tisztelők által körülvett síremléket az írószövetség nevében Illyés Gyula és Simon István;, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnái Gábor akadémikus koszorúzta meg. Karinthy Ferenc a család kegyeletét rótta le. Tizenkét millió forint Tizenkét millió forint kárelőleget fizetett ki a Komárom megyei Állami Biztosító a tatabányai szénbányáknak. Mint ismeretes, a múlt év novemberében tűz kel"t- kezett a tatabánvai 12'a aknában. ahol azóta szünetei a széntermelés. Jelenleg a tűz sújtotta bányatérségek felderítésén és a helvreál'ításon do!zozn-ti. A tűz pontosan milyen károkat okozati, azt még nem tudták Toe-ánanita—1 mert e—V-S 1>*nv'*eÖ«TÄk még jno-ka-e'ítbe'otl-nek. Ennek eRe-í-p — a Bl’*o«ítá yiafr-.Kccv-eo'? MäIa-w* #*ao*ett a vállalatnak hn<ry a bányaüzem megfelelő fedezettel rendelkezzen már a helyreállít ári munkák kezdeti szakaszában, Barkácsolók kedvére A „Budalakk” pusztavámi gyárában tovább folytatják a barkácsolók, ügyeskezű ezermesterek részére készített praktikus újdonságok gyártását. Az év első negyedében hozzáláttak a' szórófejes palackokba tölthető radiátorzománc gyártásához. — Ezzel könnyen, házilag fest- hetők a radiátorok. Az új gyártmány márciusban kerül az üzletekbe. Az autósoknak is készül praktikus újdónság — tubusos javító tapasz — a Fejér megyei üzemben. Ezzel a gépkocsik karosszériáján esett kisebb sérüléseket lehet „elsősegélyben” részesíteni. Maeyar mészmű Iraknak Európa és a Közel-Kelet számos országában vannak megvár fnltÍAnto-wrínk. A Nvey Vái’eiet leo+'bb vásáriéi jiio'Ai-iSvta. Csehszlovákia, ’rXfXii-orezáff. Irán és Irak. A kkreimdllban űi szerződést *köfa**efc egy Iraki állami vá'lstettai nanj 100 tonna telUsítménvű mészmfi szálú*ásSra. Ac több mint mástél millió rubel értéké kombinátot a megrendelő kívánságára gázzal, olaiial, szilárd tüzelőanyaggal vagy akár szénporral is működtethető fűtőberendezésekkel látják el. Tél Gemencen Téli vadszemlét tartottak a híres gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban. A még mindig hótakaró nélküli erdőben jól telel a vadállomány. A szabad mozgás és élelemszerzés • lehetősége jó kondícióban tartja az őzeket, szarvasokat, s így várhatóan. a késve érkezett te'et sem sínylik meg. Az idén megmaradtak az újszülött téli vadmalacok is. Fény ótel építés Borsodban A bükki és a zemplén- hegvségi erdőségek fa-Össze- tételének javítására, az idegenforgalmi nevezetességű kirándulóhelyek szépítésére, — valamint a Toka^-hngvaiíal borvidék aszusodást elősegítő mikroklímájának kialakítására a negyedik »téves terv során nagyszabású fe- nvőtelepítési programot va~ lóáít meg a borsodi erdő- és fafeldolgozó gaz&U&l1
